hirdetés
takahiro-taguchi-_SKIDRiIEtk-unsplash.jpg

Ez sokba fog kerülni: kötelező lesz az intelligens sebességszabályozó és az álmosságfigyelő az autókban

Címlapkép: Unsplash - szmo.hu
2019. szeptember 20.


hirdetés

Ezek egyike, hogy a vezetők túlságosan elkényelmesednek. Az iowai egyetem felmérése szerint a sofőrök 20%-a gondolja máris a bevezetendő újításokról, hogy innentől kezdve nemigen kell majd az útra figyelnie.

Éppen emiatt a technológia bevezetésének együtt kell járnia egy oktatóprogrammal – vélekedik John McDermid, a yorki egyetem szoftver-mérnöke. Elmesélte, hogy egyszer tesztelt egy autót, és azt mondta neki az eladó, hogy az iránytartó asszisztencia mellett akár el is engedheti a kormányt, amíg az út nem kanyarodik túl élesen. Azt azonban nem tudta megmondani, hogy hol a határ, McDermid pedig nem volt hajlandó kockáztatni. Az iowai felmérésből is az derült ki: a vezetők felének fogalma sincs arról, hogy autójuk automata fékrendszere hogyan működik.

A szakember szerint más miatt is fontos, hogy ezek a rendszerek, legalábbis egyelőre, csak „tanácsadó” szerepet töltsenek be.

Az IIHS kutatása rávilágított például arra, hogy az iránytartó asszisztenciát megzavarják az olyan hegyi utak, ahol a peremnél egy szakaszon eltűnnek az útburkolati jelek.

„A technológia egész egyszerűen még nem elég érett” – mondja McDermid.

De vannak más veszélyek is: ha újabb technológiával szereljük fel a járműveket, hackerek célpontjaivá válhatnak. Dudi Nassi, a negevi Ben-Gurion egyetem kutatója és csapata nemrégiben azt bizonyította be, hogy a behatolók képesek megbolondítani az útjelzés-felismerő rendszereket hamis jelek küldésével.

És ott van még az adatvédelem kérdése. Az EU-szabályozás kikötné, hogy a vezetőket ne lehessen azonosítani, és hogy a beszerelendő fekete dobozt csak egy-egy baleset körülményének rögzítésére használhassák fel, hogy ezáltal igazságosabban meg tudják állapítani a felelősséget. Az Egyesült Államokban például ez úgy működik, hogy az ilyen eszközök folyamatosan rögzítenek, egészen az ütközésig, akkor leállnak, és csak az azt megelőző 30 másodpercet őrzik meg.

Ugyanakkor az ember által vezetett autókban gyűjtött adatok segíthetnek az automata vezetői rendszerek tanításában, hogy azokat a jövőben széles körben lehessen alkalmazni. Végeredményben egy elsőre tolakodónak látszó ellenőrző technológia jótékony hatással lehet a társadalomra.

„A vezetőknek inkább úgy kellene ezekre tekinteniük, mint egy extra védőrétegre, nem pedig úgy, hogy a kocsi megpróbálja kivenni a kormányt a kezünkből” – mondja Cicchino.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nasa2.jpg

Meddig biztonságos a Föld? - négy kritikus határértéket már átléptünk

A földi élet fenntarthatóságának megvannak a maga korlátai, ezek bármelyikének átlépése veszélyes az emberiségre nézve. Mi azonban már túl vagyunk több ilyen határon is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 01.



Johan Rockström svéd kutató, a globális fenntarthatóság szakértője, jelenleg a klímahatásokat kutató potsdami intézet igazgatója 28 munkatársával éppen 10 évvel ezelőtt határozta meg első ízben tudományosan a biztonságos emberi földi lét határait.

Kilenc területet jelöltek ki, és figyelmeztettek, hogy már egyetlen határ áthágása is azzal a kockázattal jár, hogy destabilizálja a Föld létfenntartó rendszereit és káoszt okoz bolygónkon. Ha ezeken belül maradunk, a Föld biztonságos hely marad az emberiség számára. Csakhogy a kilenc határ közül négyen már túlléptünk.

Rockström a New Scientistnek adott interjúban emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 10 ezer évben bolygónk állapota egyedülállóan stabil volt, a Holocénnek nevezett klíma- és ökoszisztéma nagyrészt változatlan maradt. Közben azonban az emberiség eljutott a gyűjtögető-vadászó életmódtól a digitális technológiáig, és mostanára a globális felmelegedés és számos élőlényfaj kihalásának legfőbb előidézőjévé vált.

„Mindezek azzal fenyegetnek, hogy átlépjük azoknak a létfenntartó rendszereknek a küszöbét, amelyen a Holocén korszak alapult. Ezek a változások hirtelen jöhetnek és megváltoztathatatlanok lehetnek, és nem tudjuk, hogy hová vezetnek” – mondta szakértő.

A kilenc fenntarthatósági határ közül három bolygószinten működik: ezek az óceánok, a légköri klímarendszer és a sztratoszféra ózonrétege. A következő négyet a tudósok bioszféra-határoknak nevezik, amelyek segítenek szabályozni a planetáris rendszereket. Ezek: a biológiai sokféleség, a hidrológiai ciklus (az óceánok felszínéről a nap hatására elpárolgó víz, amelyből csapadék lesz), a földtakaró, mint például az erdők, és a létfontosságú tápanyagok, mint a nitrogén és a foszfor nagy mennyisége. Ezekhez jön két, a természetben nem létező kategória: olyan új anyagok, mint nukleáris hulladékok, és az azok a vegyszerek, aeroszolos légszennyezők, amelyek megváltoztatják a Föld energia-egyensúlyát, és hatással vannak az olyan regionális klímarendszerekre, mint a dél-ázsiai monszun – magyarázta Rockström.

Mindazonáltal a tudósok még ma sem tudják pontosan, hogy e rendszereknek hol van a kritikus határa, ezért csak „biztonsági” és „nagy kockázatú” zónákról beszélnek, és ezen belül állapítottak meg úgynevezett „bizonytalansági tartományokat.”

A klímaváltozás esetében határértéknek a legnagyobb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid atmoszferikus koncentrációját választották, ahol a globális határ 350 milliomod rész (ppm), a bizonytalansági tartomány pedig 350 és 450 ppm között van.

Jelenleg a világ 410 ppm-nél tart, és ennek már látjuk a veszélyes hatását: a melegedő óceánokat, a lelassult Golf-áramlatot, az Északi-sarki jégolvadás felgyorsulását. Az atmoszférában komoly hatása van a futó légáramlásokra, és egyre több a rendkívüli időjárási jelenség.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
Future-cities-best-76.jpg

Kiszabadulhat a szellem a palackból - embereket szimuláló programokkal jósolják meg a jövőt

A tudósok már képesek lemodellezni egy London nagyságú város lakóinak a viselkedését. Ez teljesen átírharja a politikai játékszabályokat.
Fotó: Wikimedia Commons, flickr - szmo.hu
2019. október 15.



Mi történne, ha 200 ezer klímamenekült érkezne Budapestre? Mennyi konfliktust okozna? Mi lenne tíz vagy épp harminc év múlva? A politikusok vitatkozhatnak róla, de egyelőre senki sem tudja biztosan a választ.

Egy új technológia, a multiágens mesterséges intelligencia (MAAI) azonban rövidesen konkrét válaszokkal szolgál majd az ehhez hasonló kérdésekre. A segítségével olyan digitális világokat építenek fel, amelyek hátborzongató pontossággal szimulálják a valóságot.

A mesterséges világokat a számítógépeken úgynevezett multiágens modellezéssel hozzák létre, ahol minden szereplőnek egy-egy ágens felel meg. Tehát ha például a közlekedést modellezik, akkor a sofőrökből lesznek ágensek, ha pedig a gazdasági társaságok közötti piaci versenyt, akkor a cégekből.

Egy multiágens modellben több száz vagy ezer ágens „élhet”, működhet párhuzamosan, de egymással és a környezetükkel kölcsönhatásban. És itt a kölcsönhatás a lényeg.

Az ágenseket úgy programozzák be, hogy kapcsolatba lépjenek egymással, valamint virtuális környezetükkel, és a visszajelzések hatására változzon a viselkedésük.

Így megérthetjük, hogy miként működnek a komplex rendszerek, előreláthatjuk, hogy milyen irányban fejlődnek, és mi történik, ha beavatkozunk.

2014-ben Nyugat-Afrkában ebola-járvány tört ki. Egy amerikai védelmi ügynökség számítógép-modellezőket kért fel arra, hogy jósolják meg a járvány terjedését. Hét hónap alatt felépítettek egy ágens alapú modellt, amely a valós adatokat használta fel a megbetegedésekről, a fertőzés-rátáról, az egészségügyi rendszerről, a lakosság eloszlásáról, a demográfiáról, a gazdasági és társadalmi interakciókról, az utazási szokásokról, sőt, még a temetési rítusokról is.

Azt jósolták, hogy kellő ellenőrzés nélkül a vírus 1,4 millió embert fertőz meg.

Ezt a modellt használták a járvány elleni harcban. Orvoscsapatokat küldtek oda, ahol a modell szerint a legsúlyosabb volt a helyzet, és az embereknek megtanították, hogyan különítsék el a fertőzötteket és hogyan temessenek biztonságosan.

Végül a fertőzés csak 28 ezer embert érintett. Azóta is úgy emlegetik ezt a történetet, mint az ágens alapú modellezés nagy sikersztoriját.

VIDEÓ: akcióban a CDC

Az elmúlt években azonban nagyot lépett előre a számítógépek teljesítménye, az adatgyűjtés, az emberi viselkedés tudományos megértése és legfőképpen a mesterséges intelligencia. A MAAI-val teljesült a kutatók vágya, hogy intelligens ágensekkel dolgozzanak.

"A mesterséges intelligencia segítségével a modellek sokkal valóságosabbá váltak" - mondta F. LeRon Shults, a norvégiai Agder egyetemének professzora aNew Scientist című lapnak.

Immár elfogadottá vált az emberek modellezése. Ezeknek a szimulált embereknek van neme, kora, személyisége, lehet családjuk, lehet munkájuk, de lehetnek munkanélküliek, lehetnek vallásosak, barátkozhatnak, kapcsolatba léphetnek egymással a közösségi hálón, tanulhatnak egymástól, reagálhatnak egymásra és az egész környezetükre.

A számítógépek teljesítményének növekedése azt jelenti, hogy egy modellen belül néhány százról akár tízmillióra is növelhető az ágensek száma.

Jelenleg már egy London méretű város modellezhető, Shults szerint a következő mérföldkő 320 millió, az Egyesült Államok lakossága, majd Kína modellje 1,4 milliárdos lélekszámával. A végcél az egész világ.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
billgates.png

Bill Gates atomenergiával harcolna a klímaváltozás ellen, de teljesen újfajta erőművet tervez

A Microsoft társalapítója által létrehozott laboratóriumban olyan nukleáris technológiákkal kísérleteznek, amelyektől a jövő energiagondjainak megoldását várják.
Fotó: TerraPower.com - szmo.hu
2019. október 17.



Bill Gates évek óta visszavonult a Microsoft vezetésétől, és a világ egyik leggazdagabb embereként az foglalkoztatja, hogyan tehetné jobb hellyé a Földet. Rengeteg időt és pénzt áldozott például olyan WC-k és szennyvíztisztítók megterveztetésére, amelyekhez nem kell csatornahálózat. A fejletlenebb országokban ugyanis nagyon sokan halnak meg olyan fertőző betegségekben, amiket a folyóvizekbe öntött szennyvíz okoz. Egy másik projektjében Gates a gyemekbénulás ellen küzd, az általul finanszírozott akció célja az, hogy Afrikában egyetlen új eset se bukkanjon fel.

Sok időt és pénzt fordít olyan innovációk támogatására is, amelyekkel lassítani lehetne a klímaváltozás hatásait.

Bill Gates meg van győződve arról, hogy a megújuló energiaforrások nem elégségesek a rendkívül szennyező szén- és gáztüzelésű erőművek kiváltására. A napenergián és szélenergián alapuló megoldások ugyanis szerinte túlságosan ingadozó teljesítményt nyújtanak, és nem elég nagy a segítségükkel kiépíthető kapacitás.

Az Egyesült Államok jelenlegi elektromos áramfogyasztásának jelenleg 20%-a származik atomerőművekből, 17% a megújulókból és 63% a fosszilis fűtőanyagokból.

A Microsoft alapítója a klímaváltozás elleni harcban az atomenergiára fogad, de azt mondja, egészen más típusú atomerőművekre van szükség, mint amilyenek a maiak.

„A nukleáris energia ideális a klímaváltozás szempontjából, mert az egyetlen karbonmentes, bővíthető energiaforrás, amely a nap 24 órájában elérhető. A mai reaktorok problémái, mint például a balesetveszély innovációkkal megoldhatók” - írja.

VIDEÓ: Bill Gates előadása magyar felirattal

Bill Gates szerint a legnagyobb probléma, hogy a most használt vagy most épülő atomerőművek megrekedtek a 60-as, 70-es évek technológiai színvonalán. Azóta gyakorlatilag nem volt innováció ebben az ágazatban.

A atomenergia ugyanis népszerűtlenné vált az olyan nukleáris balesetek miatt, mint a csernobili vagy a fukusimai katasztrófa. A biztonsági problémák mellett sokakat aggaszt az atomhulladék tárolása, arról nem is beszélve, hogy még mindig jóval olcsóbb megépíteni és üzemeltetni egy gáztüzelésű erőművet, mint egy nukleáris reaktort.

A Microsoft volt vezére azonban olyan atomerűmű kifejlesztésén dolgozik, ami ígérete szerint biztonságosabb és gazdaságosabb lesz, mint az elődei. Ráadásul kevesebb radiokatív hulladékot termelne, sőt, az eddig keletkezett atomhulladékokat használhatnák fel benne üzemanyagként.

A Washington állambeli Bellevue-ben 10 ezer négyzetméteren egy hatalmas, 150 fős kutatóközpontot hoztak létre, hogy tökéletesítsék az új technológákat. Ez a TerraPower.

Ott dolgoznak például a mozgó hullámú reaktor (Travelling Wave Reactor – TWR) tervein, amelyben dúsított urán helyett szegényített urániumot használnának üzemanyagként. A TWR-ben csak az üzemelés elején lenne szükség dúsított uránra, amivel beindítanák a láncreakciót a szegényített urán zónában.

A világ tárolóiban az elmúlt évtizedekben másfél millió tonna elhasznált fűtőelem halmozódott fel, és ez a mennyiség évente 46 ezer tonnával nő. A TWR reaktorok működéséhez innen nyerhetnék ki a szegényített urániumot.

A TWR-ben az a térrész, amelyben a hasadások bekövetkeznek, lassan vándorol keresztül a zónán, így sokkal több atommagot el tudnának hasítani, mint a ma létező reaktorokban. Tervezői szerint a szerkezetet akár 60 évig lent lehet hagyni a föld alatt, ahol gyakorlatilag mindenféle emberi beavatkozás nélkül működhetne, így sokkal kisebb lenne az emberi hiba lehetősége is.

VIDEÓ: bemutatkozik a TerraPower

A másik technológia, amelynek fejlesztésén dolgoznak, az úgynevezett sóolvadékos gyorsreaktor (Molten-Salt Fast Reactor- MSFR). Ennek üzemanyaga fel van oldva a hűtőközegként is használt speciális olvadt sóban. A hűtőközeg és az üzemanyag keveréke kering a reaktorban és a hűtőrendszerében is. Előnye, hogy sokkal biztonságosabb, mint a hagyományos reaktorok, hátránya, hogy a sóolvadékok idővel szétmarhatják a tartály falát. A TerraPowerben éppen a közelmúltban fejeződött be egy 1000 órás folyamatos teszt, amelynek során arra voltak kíváncsiak, hogy az olvasztott só miként hat az alkatrészekre, amikor áthalad a reaktoron.

Egyik elképzelés sem teljesen új, és mindegyik nagyon komoly technológiai kihívások elé állítja a kutatókat. Ráadásul már maguk a kísérletek is rengeteg pénzbe kerülnek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
earth20140730-full.jpg

Kiderülhet az esőerdők titka: az űrből mérik fel, mennyi szenet kötnek meg a fák

Mennyit segíthetnek a Föld fái a klímaváltozás elleni küzdelemben? Egy új űrtechnológia segítségével keresik a választ.
G. N. L. - fotó: NASA - szmo.hu
2019. október 12.



Legutóbb az égő Amazonasról szóló hírekben merült fel a kérdés, hívhatjuk-e az esőerdőket a Föld tüdejének, mennyi oxigént termelnek és mennyi szenet kötnek meg a fák?

Utóbbi kérdésre egy új űrtechnológiával próbálják megtalálni a választ. 2018. december 5-én a floridai Kennedy űrközpontból emelkedett a levegőbe a SpaceX Falcon 9 rakétája, a fedélzetén a GEDI nevű távérzékelő rendszerrel.

A Csillagok háborúja Jedijére hasonlító rövidítés a Global Ecosystem Dynamics Investigation kifejezést takarja (ami magyarul annyit tesz: Globális ökorendszer-dinamikák vizsgálata).

A NASA-küldetés célja, hogy háromdimenziós képet készítsenek a világ erdőiről.

VIDEÓ: így néz ki a GEDI

Jelenleg csak halvány elképzeléseink vannak arról, hogy mennyi élő anyag van a Földön. Azt tudjuk csupán, hogy ennek nagy részét a fák adják, és hogy az erdőtelepítés, illetve az erdőirtás hozzájárul az atmoszféra szén-dioxid koncentrációjának változásához. Éppen ezért a GEDI által gyűjtött információk alapvető fontosságúak lesznek a klímaváltozás megértéséhez – írja a New Scientist.

A GEDI új típusú szenzoraival teljes körű betekintést nyerhetünk a világ növényi életébe és annak változásaiba. Megtudhatjuk például, hogy mennyi szén-dioxid kerül a légkörbe, amikor fák pusztulnak el erdőtüzek, hurrikánok, vagy a nagyarányú erdőirtás következtében.

Mindez felbecsülhetetlen értékű információ lehet az erdők védelméért folytatott küzdelemben.

A globális felmelegedés megfékezéséhez a tudósoknak meg kell érteniük a karbon áramlását a bioszféra és az atmoszféra között. Tudjuk, hogy az ipari, közlekedési és más forrásokból származó szénkibocsátás évente eléri a 10 milliárd tonnát, de ennek a mennyiségnek a fele nem marad a légkörben.

"A szénkibocsátás 25%-át az óceánok nyelik el. A maradék eltüntetésért nagy valószínűséggel az erdők felelősek."

- mondja Laura Duncanson, a marylandi egyetem kutatója, a GEDI-csapat tagja.

Egy 2015-ös becslés szerint a Földön 2,04 trillió fa él, ebből 1,3 trillió a trópusi és szubtrópusi erdőkben, míg 0,66 trillió a mérsékelt égövön.

Arról azonban nagyon eltérő számok keringenek, hogy mennyi szén-dioxidot köthetnek meg ezek az erdők. Jellemző, hogy az amazonasi esőerdők szénmegkötési képességéről szóló becslések 60 és 93 milliárd tonna között ingadoznak.

Nem könnyű feladat a mérés, mert a legpontosabb eredményt akkor kapnánk, ha mindenhol kivágnánk egy fát és mindenét lemérnénk. A fák átmérőjének helyszíni mérésén és az egyes fafajták sűrűségén alapuló számolás módszere azonban drága és időigényes, különösen a trópusokon, ahol nehéz behatolni a sűrű erdőkbe.

Éppen ezért tűnik jó megoldásnak az erdők műholdas feltérképezése. De itt is van egy bökkenő: a legtöbb Föld-megfigyelő szenzor csak a lombok tetejéről képes felvételeket készíteni.

A GEDI azonban a LIDAR-t (lézer alapú távérzékelés) használja. Ez a rendszer több ezer lézerimpulzust küld a Föld felszínére, amelyek visszapattannak az űrbe, miután szilárd tárgyaknak ütköznek. Az impulzus oda-vissza útját mérve számolják ki a távolságot. Így a lézersugarakat, amelyek különböző mélységekben hatolnak be az erdőbe a lombkoronától a földig, felhasználhatják az erdő háromdimenziós térképének elkészítéséhez.

A GEDI detektorai ezzel a módszerrel akár a legsűrűbb trópusi erdőkön is képesek áthatolni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!