hirdetés
klima3.jpg

Ez a mi nemzedékünk élet-halál harca - korunk megnyerhető csatájának tekinti a klímaválságot Al Gore

Thermopülaihoz, Trafalgarhoz, Pearl Harborhoz, 9/11-hez hasonlítja a globális felmelegedés elleni harcot a Nobel-békedíjas amerikai ex-elnök.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 26.


hirdetés

Al Gore a New York Times vélemény-rovatába írt cikkében ugyanilyen történelemformáló ütközetnek tekinti a Föld jelenlegi legsúlyosabb válságát, amelyet azonban meg lehet nyerni.

Gore végítéletszerű képet fest bolygónk állapotáról.

„Egyre pusztítóbb, 5-ös erősségű hurrikánok alakulnak ki, szörnyű tüzek égnek, hatalmas mennyiségben olvad a jég az Antarktiszon és Grönlandon, az egyre gyorsuló tengerszint-emelkedés már most fenyegeti az alacsonyan fekvő városokat és a szigetországokat.

Trópusi betegségek terjednek mérsékelt égövön, sok város ivóvízhiánnyal küzd. Az óceánok egyre melegebbek és savasabbak, elpusztítják a korallzátonyokat, és veszélyeztetik a halpopulációt, amely egymilliárd ember létfontosságú protein-tápláléka.

A növekvő szárazság és az özönvíz-szerű árvizek csökkentik az élelmiszer-termelést, milliókat kényszerítenek otthonaik elhagyására. Rekordhőmérsékletek fenyegetnek azzal, hogy a Közel-Kelet, a Perzsa-öböl, Észak-Afrika és Dél-Ázsia egyes vidékeit lakhatatlanná teszik. A klímamenekültek növekvő migrációja országokat destabilizál. A Föld hatodik nagy kihalási hulláma nyomán a jelenleg élő fajok fele eltűnhet”

- írja az amerikai politikus.

Gore aggasztónak tartja, hogy miközben az emberek végre megértették, hogy változik a klíma és egyre súlyosabbak a következményei, még mindig naponta több mint 140 millió tonna, a globális felmelegedést erősítő szennyező anyagot küldünk világméretekben az atmoszférába. Egyetért James Hansen klimatológussal, aki szerint az üvegházhatású gázok felhalmozódása naponta annyi energiát koncentrál, mintha 24 óránként ledobnának 500 ezer hirosimai atombombát.

„Valóban ennyire tehetetlenek vagyunk, és képtelenek választ adni a civilizációval szembeni legsúlyosabb fenyegetésre? Itt az idő, ahogyan egyesek tanácsolják, hogy kétségbeessünk, megadjuk magunkat, és fogadjuk el mindannak a fokozatos elvesztését, amelyek az emberiség virágzását segítették? Gyávák vagyunk, akiket könnyű manipulálni, hogy ne vegyünk tudomást arról, amit saját szemünkkel látunk?”

– teszi fel e szembesítő kérdéseket a volt alelnök. Nem tagadja, hogy elkerülhetetlenek a további károk és veszteségek, de még mindig megvan a lehetőség arra, hogy elkerüljük a teljes katasztrófát, azokat a következményeket, amelyek a civilizáció végét jelentenék.

„Ez a mi nemzedékünk élet-halál harca. Mozgósításra van szüksége az egész világnak, de ehhez el kell hinnünk, hogy a csatát megnyerhetjük” – írja Gore, és több bátorítást vár napjaink politikusaitól a cselekvésre.

A szenátor felhívja a figyelmet arra, hogy már rendelkezünk azokkal a technológiákkal, amellyel nagy mértékben csökkenthetjük a globális felmelegedést okozó szennyezéseket és ezek egyre gyorsabban fejlődnek: 2014-ben a nap- és szélenergiából származó elektromos áram még csak a világ 1%-án volt olcsóbb a szén- és gázerőművekénél, napjainkban e megújuló energiák már a világ kétharmadán számítanak a legolcsóbb forrásnak, 10 év múlva pedig ez már várhatóan mindenütt így lesz.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
billgates.png

Bill Gates atomenergiával harcolna a klímaváltozás ellen, de teljesen újfajta erőművet tervez

A Microsoft társalapítója által létrehozott laboratóriumban olyan nukleáris technológiákkal kísérleteznek, amelyektől a jövő energiagondjainak megoldását várják.
Fotó: TerraPower.com - szmo.hu
2019. október 17.



Bill Gates évek óta visszavonult a Microsoft vezetésétől, és a világ egyik leggazdagabb embereként az foglalkoztatja, hogyan tehetné jobb hellyé a Földet. Rengeteg időt és pénzt áldozott például olyan WC-k és szennyvíztisztítók megterveztetésére, amelyekhez nem kell csatornahálózat. A fejletlenebb országokban ugyanis nagyon sokan halnak meg olyan fertőző betegségekben, amiket a folyóvizekbe öntött szennyvíz okoz. Egy másik projektjében Gates a gyemekbénulás ellen küzd, az általul finanszírozott akció célja az, hogy Afrikában egyetlen új eset se bukkanjon fel.

Sok időt és pénzt fordít olyan innovációk támogatására is, amelyekkel lassítani lehetne a klímaváltozás hatásait.

Bill Gates meg van győződve arról, hogy a megújuló energiaforrások nem elégségesek a rendkívül szennyező szén- és gáztüzelésű erőművek kiváltására. A napenergián és szélenergián alapuló megoldások ugyanis szerinte túlságosan ingadozó teljesítményt nyújtanak, és nem elég nagy a segítségükkel kiépíthető kapacitás.

Az Egyesült Államok jelenlegi elektromos áramfogyasztásának jelenleg 20%-a származik atomerőművekből, 17% a megújulókból és 63% a fosszilis fűtőanyagokból.

A Microsoft alapítója a klímaváltozás elleni harcban az atomenergiára fogad, de azt mondja, egészen más típusú atomerőművekre van szükség, mint amilyenek a maiak.

„A nukleáris energia ideális a klímaváltozás szempontjából, mert az egyetlen karbonmentes, bővíthető energiaforrás, amely a nap 24 órájában elérhető. A mai reaktorok problémái, mint például a balesetveszély innovációkkal megoldhatók” - írja.

VIDEÓ: Bill Gates előadása magyar felirattal

Bill Gates szerint a legnagyobb probléma, hogy a most használt vagy most épülő atomerőművek megrekedtek a 60-as, 70-es évek technológiai színvonalán. Azóta gyakorlatilag nem volt innováció ebben az ágazatban.

A atomenergia ugyanis népszerűtlenné vált az olyan nukleáris balesetek miatt, mint a csernobili vagy a fukusimai katasztrófa. A biztonsági problémák mellett sokakat aggaszt az atomhulladék tárolása, arról nem is beszélve, hogy még mindig jóval olcsóbb megépíteni és üzemeltetni egy gáztüzelésű erőművet, mint egy nukleáris reaktort.

A Microsoft volt vezére azonban olyan atomerűmű kifejlesztésén dolgozik, ami ígérete szerint biztonságosabb és gazdaságosabb lesz, mint az elődei. Ráadásul kevesebb radiokatív hulladékot termelne, sőt, az eddig keletkezett atomhulladékokat használhatnák fel benne üzemanyagként.

A Washington állambeli Bellevue-ben 10 ezer négyzetméteren egy hatalmas, 150 fős kutatóközpontot hoztak létre, hogy tökéletesítsék az új technológákat. Ez a TerraPower.

Ott dolgoznak például a mozgó hullámú reaktor (Travelling Wave Reactor – TWR) tervein, amelyben dúsított urán helyett szegényített urániumot használnának üzemanyagként. A TWR-ben csak az üzemelés elején lenne szükség dúsított uránra, amivel beindítanák a láncreakciót a szegényített urán zónában.

A világ tárolóiban az elmúlt évtizedekben másfél millió tonna elhasznált fűtőelem halmozódott fel, és ez a mennyiség évente 46 ezer tonnával nő. A TWR reaktorok működéséhez innen nyerhetnék ki a szegényített urániumot.

A TWR-ben az a térrész, amelyben a hasadások bekövetkeznek, lassan vándorol keresztül a zónán, így sokkal több atommagot el tudnának hasítani, mint a ma létező reaktorokban. Tervezői szerint a szerkezetet akár 60 évig lent lehet hagyni a föld alatt, ahol gyakorlatilag mindenféle emberi beavatkozás nélkül működhetne, így sokkal kisebb lenne az emberi hiba lehetősége is.

VIDEÓ: bemutatkozik a TerraPower

A másik technológia, amelynek fejlesztésén dolgoznak, az úgynevezett sóolvadékos gyorsreaktor (Molten-Salt Fast Reactor- MSFR). Ennek üzemanyaga fel van oldva a hűtőközegként is használt speciális olvadt sóban. A hűtőközeg és az üzemanyag keveréke kering a reaktorban és a hűtőrendszerében is. Előnye, hogy sokkal biztonságosabb, mint a hagyományos reaktorok, hátránya, hogy a sóolvadékok idővel szétmarhatják a tartály falát. A TerraPowerben éppen a közelmúltban fejeződött be egy 1000 órás folyamatos teszt, amelynek során arra voltak kíváncsiak, hogy az olvasztott só miként hat az alkatrészekre, amikor áthalad a reaktoron.

Egyik elképzelés sem teljesen új, és mindegyik nagyon komoly technológiai kihívások elé állítja a kutatókat. Ráadásul már maguk a kísérletek is rengeteg pénzbe kerülnek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
Future-cities-best-76.jpg

Kiszabadulhat a szellem a palackból - embereket szimuláló programokkal jósolják meg a jövőt

A tudósok már képesek lemodellezni egy London nagyságú város lakóinak a viselkedését. Ez teljesen átírharja a politikai játékszabályokat.
Fotó: Wikimedia Commons, flickr - szmo.hu
2019. október 15.



Mi történne, ha 200 ezer klímamenekült érkezne Budapestre? Mennyi konfliktust okozna? Mi lenne tíz vagy épp harminc év múlva? A politikusok vitatkozhatnak róla, de egyelőre senki sem tudja biztosan a választ.

Egy új technológia, a multiágens mesterséges intelligencia (MAAI) azonban rövidesen konkrét válaszokkal szolgál majd az ehhez hasonló kérdésekre. A segítségével olyan digitális világokat építenek fel, amelyek hátborzongató pontossággal szimulálják a valóságot.

A mesterséges világokat a számítógépeken úgynevezett multiágens modellezéssel hozzák létre, ahol minden szereplőnek egy-egy ágens felel meg. Tehát ha például a közlekedést modellezik, akkor a sofőrökből lesznek ágensek, ha pedig a gazdasági társaságok közötti piaci versenyt, akkor a cégekből.

Egy multiágens modellben több száz vagy ezer ágens „élhet”, működhet párhuzamosan, de egymással és a környezetükkel kölcsönhatásban. És itt a kölcsönhatás a lényeg.

Az ágenseket úgy programozzák be, hogy kapcsolatba lépjenek egymással, valamint virtuális környezetükkel, és a visszajelzések hatására változzon a viselkedésük.

Így megérthetjük, hogy miként működnek a komplex rendszerek, előreláthatjuk, hogy milyen irányban fejlődnek, és mi történik, ha beavatkozunk.

2014-ben Nyugat-Afrkában ebola-járvány tört ki. Egy amerikai védelmi ügynökség számítógép-modellezőket kért fel arra, hogy jósolják meg a járvány terjedését. Hét hónap alatt felépítettek egy ágens alapú modellt, amely a valós adatokat használta fel a megbetegedésekről, a fertőzés-rátáról, az egészségügyi rendszerről, a lakosság eloszlásáról, a demográfiáról, a gazdasági és társadalmi interakciókról, az utazási szokásokról, sőt, még a temetési rítusokról is.

Azt jósolták, hogy kellő ellenőrzés nélkül a vírus 1,4 millió embert fertőz meg.

Ezt a modellt használták a járvány elleni harcban. Orvoscsapatokat küldtek oda, ahol a modell szerint a legsúlyosabb volt a helyzet, és az embereknek megtanították, hogyan különítsék el a fertőzötteket és hogyan temessenek biztonságosan.

Végül a fertőzés csak 28 ezer embert érintett. Azóta is úgy emlegetik ezt a történetet, mint az ágens alapú modellezés nagy sikersztoriját.

VIDEÓ: akcióban a CDC

Az elmúlt években azonban nagyot lépett előre a számítógépek teljesítménye, az adatgyűjtés, az emberi viselkedés tudományos megértése és legfőképpen a mesterséges intelligencia. A MAAI-val teljesült a kutatók vágya, hogy intelligens ágensekkel dolgozzanak.

"A mesterséges intelligencia segítségével a modellek sokkal valóságosabbá váltak" - mondta F. LeRon Shults, a norvégiai Agder egyetemének professzora aNew Scientist című lapnak.

Immár elfogadottá vált az emberek modellezése. Ezeknek a szimulált embereknek van neme, kora, személyisége, lehet családjuk, lehet munkájuk, de lehetnek munkanélküliek, lehetnek vallásosak, barátkozhatnak, kapcsolatba léphetnek egymással a közösségi hálón, tanulhatnak egymástól, reagálhatnak egymásra és az egész környezetükre.

A számítógépek teljesítményének növekedése azt jelenti, hogy egy modellen belül néhány százról akár tízmillióra is növelhető az ágensek száma.

Jelenleg már egy London méretű város modellezhető, Shults szerint a következő mérföldkő 320 millió, az Egyesült Államok lakossága, majd Kína modellje 1,4 milliárdos lélekszámával. A végcél az egész világ.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
42182643594_937b0a08a7_b.jpg

100 évente van egy olyan becsapódás, amely simán eltöröl egy várost – beszélgetés dr. Kiss László csillagásszal

Milyen veszélyek fenyegetik a Földet, mennyi esélyünk van elköltözni a Marsra, és hogyan keresik a csillagászok a földönkívüli életet?
Göbölyös N. László - fotók: Flickr, NASA - szmo.hu
2019. október 30.



Az idei fizikai Nobel-díjat három tudósnak ítélték oda: felerészt James Peebles amerikai elméleti kozmológusnak, felerészt pedig Michel Mayor és Didier Queloz csillagászoknak, akik az első exobolygó felfedezéséért kapták meg az elismerést. Ez utóbbi kapcsán beszélgettünk dr. Kiss Lászlóval, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójával.

- Mi az exobolygó-kutatás jelentősége és hol tart ma?

- Mayor és Queloz 1995-ben a Nature-ben publikált cikkükben jelentették be az 51 Pegasi jelzésű csillag bolygókísérőjének felfedezését. Ebből robbant ki az azóta eltelt negyedszázadban ez a hihetetlenül gazdag terület a csillagászaton belül, az exobolygó-kutatás. Ez a kifejezés az „extraszoláris”, vagyis a mi naprendszerünkön kívüli, idegen csillagok körül keringő bolygókat jelöli.

Jelentőségének hátterében a következő kérdések állnak: egyedül vagyunk-e az univerzumban? Van-e máshol élet, értelmes élet, a földihez hasonló technikai civilizáció?

2019-es tudásunk szerint azt gondoljuk, hogy Naprendszerünkben semmi különleges nincs. Mayor és Queloz felfedezése óta már több mint 4000 exobolygót ismerünk, amelyek hihetetlen változatosságot mutatnak. Közülük már több tucatról is ki lehetett mutatni, hogy ha jó a légkörük, és ha van a felszínükön víz, az hosszú időn keresztül képes megmaradni folyékony állapotban, tehát a csillagászati értelemben vett lakhatóság kritériumainak megfelelnek.

Nem állítjuk, hogy ezeken élőlények vannak, csupán alkalmasak lehetnek az életre néhány 100 vagy 1000 fényévnyi távolságra.

De az a tudás, hogy ilyen bolygók vannak, és hogy a bolygók keletkezése a csillagok keletkezésének természetes kísérőjelensége, ma egy szolid, empirikus tényeken alapuló tudományos állítás. Ehhez járultak hozzá Mayorék rendkívül fontos felfedezésükkel.

dr.Kiss László - fotó: Wikipédia

-Az Ön kutatási területe is kötődik az exobolygókhoz.

-2009-ben a Magyar Tudományos Akadémiától kaptam egy ötéves támogatást a Lendület Fiatalkutatói Programban egy exobolygó-kutató csoport létrehozására és ezt sikerült megvalósítani. Az elmúlt 10 évben az exobolygós űrtávcsövek alkalmazása, új exobolygós űrteleszkópok megépítésében való magyar hozzájárulás megalapozása volt kutatásaim fókuszában. Nagy örömmel mondhatom, hogy idén december 17-én én magam is ott leszek Francia-Guayanában egy exobolygós űrtávcső, a svájci vezetéssel megépített CHEOPS indításán, mint a projekt tudományos irányító testületének magyar tagja. A CHEOPS tudományos csapatának vezetője pedig maga Didier Queloz, a friss Nobel-díjas. Elmondhatjuk tehát, hogy a szakterület magyar képviselői ott vannak az élvonalban, és

azon dolgozunk, hogy a következő évtizedben ténylegesen választ tudjunk adni nagyon precíz, alapvetően űrcsillagászati mérésekkel, hogy máshol kimutathatók-e életre utaló jelek.

Ez nem lesz egyszerű feladat, de amellett, hogy a dolognak van egy „érdekesség-faktora”, gyakorlati jelentőséget is ad az, hogy ezekhez az űrtávcsövekhez ipari partnerekre is szükségünk van. A CHEOPS-űrtávcsőnél például az 56 kg-os műholdból 1,2 kg-ot a miskolci Admatis Kft. tervezett meg és állított elő. A cégnek semmi köze a csillagászathoz, speciális anyagokkal foglalkoznak, így nekik is érdekes kihívás volt egy tudományos űrteleszkóphoz való alkatrészek készítése.

- Amikor a Földön kívüli élet-kutatásokról esik szó, mindig motoszkál bennem az a gondolat: vajon lehetnek-e az életnek olyan formái, amelyek kívül esnek a mi fogalmainkon?

- Az egyszerű tudós azt mondja: hogyan mutatunk ki valamit? Úgy, hogy tudjuk, hogy néz ki. A földi típusú életről tudjuk, hogy néz ki, tudjuk, hogy böfögő-emésztő tehenek milyen metán-ózon-oxigén arányt állítanak be egy lakható bolygó légkörébe.

De el tudom képzelni, hogy vannak gondolkodó sziklák, amelyek 50 ezer évig élnek, és 100 évente odébb mennek 2 centimért. Csakhogy ezekről a gondolkodó sziklákról azt sem tudjuk, hogy néznek ki. Innentől kezdve azt sem tudjuk, hogy milyen jelet keressünk.

Emlékeztetnék arra, hogy a három évvel ezelőtti fizikai Nobel-díjat a gravitációs hullámok detektálásáért adták, és a gravitációs hullámoknál alapvető jelentőségű volt a jelkereső algoritmus. Azt mondták az ezzel foglalkozó csillagászok: tudjuk azt az elméletekből, hogy milyen alakú tértorzulást okoz két nagy tömegű fekete lyuk egymás körüli keringése, és a legvégén egymásba olvadása, és ha tudjuk, hogy milyen alakú jelet keresünk, akkor nagy zajban is képesek vagyunk megtalálni.

Az emberi agy kiválóan alkalmas kis jel/zaj megfigyelésére. Gondoljunk arra, amikor a buszon egymás mellett állunk, beszélgetünk és úgy is képesek vagyunk megérteni beszélgetőtársunk szavait, hogy valójában a háttérzaj sokkal hangosabb, mint a másiknak a beszéde. De az agyunk tudja, milyen jeleket kell keresni a zajban.

Amikor az élet jeleit keressük, valami fényt detektálunk egy csillagon, leválasztjuk róla a bolygóról visszavert fényt, ami ott marad, azt felbontjuk színeire, és megpróbáljuk értelmezni különböző molekulák elnyelési sávjaiként. Egy nagy zöld őserdőnek a klorofill adja a színét. A klorofillnek az infravörösben van egy nagyon jellegzetes fényelnyelési sávja. Ha olyat találunk egy másik bolygón, feltehetjük, hogy van rajta "zöld élet".

A gondolkodó sziklára majd térjünk vissza akkor, ha találkozunk vele.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
mergezett-fold-mezogazdasag.jpg

Mérgezett Föld – magyar film mutatja be, hogyan tettük tönkre a termőréteg nagy részét

Létezik egyáltalán bármilyen alternatíva az intenzív mezőgazdasági technológiák kiváltására? Erre is keresi a választ a film.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 27.



"Használjuk, kihasználjuk és végül kitartó munkával tönkretesszük a földterületeinket.

Vajon mennyi élelmiszert lehet még termelni a rendelkezésre álló területen? Milyen összefüggések vannak a giliszták száma és a megtermelhető élelmiszermennyiség között?

Létezik egyáltalán bármilyen alternatíva az intenzív mezőgazdasági technológiák kiváltására?"

A fenti kérdésekkel foglalkozik egy nemrég közzétett ismeretterjesztő film.

Azt járja körül, hogyan tettük tönkre a földtörténethez képest elenyésző idő alatt a táplálékunkat biztosító termőréteget.

Az ember 11 ezer éve foglalkozik földműveléssel. Körülbelül 2 és fél ezer éve használ ekét is.

1950-re a világ termőföld készletének a fele termesztésre alkalmatlanná vált az egyre intenzívebb mezőgazdasági technológia miatt. 2010-ig további 30 százalékot tettünk tönkre.

A világ mezőgazdaságának egyre nagyobb tömegeket kell táplálnia, egyre rosszabb feltételek mellett.

Az intenzív technológiának a legnyomósabb érve, hogy ennyi embert nem lehet máshogy élelemmel ellátni. A talajforgatás, a műtrágyák és vegyszerek egyre nagyobb mértékű használata miatt a termőréteg elvékonyodik és a termőterület csökken.

Mi lehet a megoldás? Kővári Gábor Mihály és Iván Róbert filmje, a Mérgezett Föld erre a kérdésre is keresi a válaszokat.

VIDEÓ: Mérgezett Föld

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!