hirdetés
gyogyszer-antibiotikum-pixa.jpg

Emberek milliói halhatnak meg antibiotikum-rezisztencia miatt

Világszerte 700 ezer ember hal meg évente antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében, közülük több mint 30 ezer Európában. Ha nem történik változás, ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedhet, a világ vezető halálokai közé emelve az antibiotikum-rezisztenciát.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 26.


hirdetés

Az antibiotikum-rezisztencia fejlődésének biológiai hátteréről, a probléma globális jelentőségéről, a helytelen és ellenőrizetlen antibiotikum-használat elterjedéséről és következményeiről Méhi Orsolya, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének tudományos munkatársa írt a tudomany.hu számára összefoglalót.

Az antibiotikum-rezisztencia kifejezés valószínűleg sokak számára ismerősen hangzik, de tudjuk-e, hogy miről is van szó pontosan, és mennyire súlyos problémát jelent?

Általánosan megfogalmazva, az antibiotikum-rezisztencia az a jelenség, melynek során a baktériumok és más mikroorganizmusok (pl. kórokozó gombák, egysejtű paraziták) ellenállnak az elpusztításukra szánt antibiotikumoknak. Ebben a cikkben a kórokozó baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességére fókuszálunk, mivel globálisan ez jelenti a legsúlyosabb problémát.

Világszerte jelenleg 700 ezer ember hal meg évente antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében, közülük több mint 30 ezer Európában. Ha nem történik változás, pesszimista becslések szerint ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedhet, a világ vezető halálokai közé emelve az antibiotikum rezisztenciát.

Fontos kiemelni, hogy az antibiotikum-rezisztencia nemcsak a bakteriális fertőzések kezelését veszélyezteti (köztük közönséges betegségekét, amelyeket már képesek voltunk leküzdeni, mint a tüdőgyulladás, tuberkulózis, vérmérgezés, gonorrhea, élelmiszer által közvetített betegségek), hanem számos más orvosi beavatkozást is, mint a rákterápiás kezelések, a transzplantációk és más immunszuppressziós eljárások, az invazív sebészeti beavatkozások vagy a koraszülöttek ellátása.

A WHO-nak egy idén áprilisban megjelent jelentésében sokatmondóan foglalják össze a jelenlegi helyzetet:

„Nincs idő a várakozásra: Hacsak nem reagálunk azonnal, az antibiotikum-rezisztenciának katasztrofális következményei lesznek egy generáción belül. Meg kell védeni a jövőt az antibiotikum-rezisztens fertőzésektől.”

Az antibiotikum-rezisztencia a megemelkedett mortalitáson kívül hosszabb kórházi tartózkodást, az ezzel járó magas kórházi költségeket és jelentős globális gazdasági terhet jelent.

Csak egy a számos sokkoló példa közül annak a nevadai nőnek az esete, akinek olyan Klebsiella pneumoniae fertőzés okozta a halálát, amely az Amerikai Egyesült Államokban elfogadott összes (26-féle) antibiotikummal szemben rezisztens volt.

Az ilyen baktériumtörzseket már nemcsak multidrogrezisztensnek nevezik, hanem pánrezisztensnek, mivel nemcsak többféle, hanem jóformán az összes antibiotikummal szemben ellenállóak.

A rettegett multidrog- vagy pánrezisztens szuperbaktériumok közé tartozik még a Staphylococcus aureus, a Mycobacterium tuberculosis, a Salmonella tiphy, vagy a Neisseria gonorrhoeae. Ezeknek a szuperbaktérium-fertőzéseknek a kétharmada kórházi eredetű. Ez azzal magyarázható, hogy ebben a környezetben magas az antibiotikum-felhasználás, a betegek immunrendszere sok esetben le van gyengülve, és sok beteg tartózkodik együtt, ami elősegíti a fertőzések terjedését. Ez történhet a betegek, egészségügyi dolgozók, illetve látogatók közti közvetlen vagy közvetett érintkezés, illetve a fertőzött eszközökkel való érintkezés útján. A kórházak tehát sajnos az antibiotikum-rezisztens fertőzések melegágyának tekinthetők, különösen az intenzív osztályok, ahol a kórházi fertőzések a kritikus állapotban lévő betegek felét érintik, megduplázva a halálozási kockázatot.

Fontos hangsúlyozni, hogy bár a legveszélyeztetettebbek a legyengült immunrendszerűek (idősek, kórházban fekvők, szoptató anyák, koraszülöttek, HIV-fertőzöttek), az antibiotikum-rezisztencia bárkit érinthet, bárhol a világon, bármilyen korban.

Mik az antibiotikumok? Mi ellen hatnak, és hogyan alakulhat ki ellenük a rezisztencia?

Az antibiotikumok (elnevezésük alapján „élet elleni ágensek”) olyan vegyületek, amelyek különböző mikroorganizmusokban (baktériumok, gombák, más egysejtűek) a sejtek életben maradása szempontjából létfontosságú folyamatokat gátolnak. Lehetnek természetes, más mikroorganizmusok által termelt vegyületek (például a Penicillium notatum penészgomba által termelt penicillin) vagy az ember által előállított félszintetikus vagy szintetikus származékok.

Fontos hangsúlyozni, hogy az emberiség nem feltalálta, csak felfedezte az antibiotikumokat,

és a természetben előforduló antibiotikumokat használva kiindulásnak, kémiai kísérletezéssel állít elő újabbakat. Gyógyászati szempontból az antibiotikumok népszerűsége abban rejlik, hogy hatásukat specifikusan a mikroorganizmusokra fejtik ki, anélkül, hogy jelentősen beleavatkoznának az emberi szervezet életfolyamataiba. Specificitásuk annak köszönhető, hogy olyan sejtfolyamatokat vagy célmolekulákat támadnak, amelyek csak a baktériumokra jellemzőek. Fontos kiemelni, hogy az antibiotikumok teljesen hatástalanok a vírusokra, ezért a vírusfertőzésekre való helytelen alkalmazásuk csak hozzájárul a rezisztencia kialakulásához.

A baktériumoknak és vírusoknak ugyan van néhány közös tulajdonságuk – mindkét csoport tagjai parányi méretűek, szemmel láthatatlanok, hasonló tüneteket okozhatnak, és gyakran hasonló úton terjednek –, de az eltérések köztük sokkal meghatározóbbak. A baktériumok bár csak egy sejtből állnak, mégis komplexek. Van saját anyagcseréjük, így önmagukban is életképesek, ellentétben a vírusokkal. Elképesztő módon tudnak alkalmazkodni a környezetükhöz, és ezáltal a legextrémebb környezetben is képesek megélni, mint például 90 Celsius-fokos hőforrásokban, a csendes-óceáni Mariana-árokban hatalmas nyomásnak kitéve, az egyik baktériumfaj, a Deinococcus radiodurans pedig olyan mértékű radioaktív sugárzást is képes elviselni, amely 3000-szerese az ember számára halálos dózisnak. A vírusok kisebbek a baktériumoknál (akár százszor kisebbek is lehetnek), nincs saját anyagcseréjük, ezért egy gazdaszervezetre (baktériumsejtre, emberi, állati, növényi sejtre) van szükségük ahhoz, hogy szaporodjanak. Önállóan csak nagyon rövid ideig képesek létezni.

Szem előtt tartva a baktériumok kiváló alkalmazkodási képességét, egyáltalán nem meglepő, hogy az antibiotikumok jelenlétéhez is képesek alkalmazkodni.

Az antibiotikum(ok)nak való kitettség is csupán egy stressztényező számukra, amihez alkalmazkodniuk kell, ha életben akarnak maradni. Mindössze néhány évvel a penicillin felfedezése után már maga Alexander Fleming is megfogalmazta, hogy valószínűleg nem létezik olyan kemoterápiás szer, amelyre a baktériumok megfelelő körülmények között ne lennének képesek ellenállással (rezisztenciával) reagálni. A rezisztencia kialakulása tehát a baktériumok természetes válaszreakciója az őket érő stresszre.

Vannak baktériumok, amelyek szerkezeti adottságaiknak köszönhetően eleve ellenállóak néhány antibiotikummal szemben. Például olyan védőburok (sejtfal) veszi őket körül, amely egyes antibiotikumok számára áthatolhatatlan. Ezt a fajta rezisztenciát természetes rezisztenciának nevezzük. A másik típusú rezisztencia a szerzett rezisztencia, amikor az adott baktérium érzékeny volt az antibiotikumra, de rezisztenciát szerzett ellene. Ez olyan változásokat jelent az örökítőanyagában, amelyek ellenállóvá teszik az adott antibiotikummal szemben. Ez azt jelenti, hogy az antibiotikum nem lesz képes bejutni a baktériumsejtbe, vagy intenzíven kipumpálódik a sejtből; megváltozik az antibiotikum célmolekulája, ezért az antibiotikum nem fogja tudni a baktériumot gátolni; vagy olyan enzimeket termel a baktérium, amelyekkel lebontja vagy hatástalanítja az antibiotikumokat. A szerzett rezisztencia kétféle módon alakulhat ki: azáltal, hogy a baktérium saját örökítőanyagában történnek változások (ún. mutációk), illetve úgy, hogy más baktériumoktól kölcsönöz rezisztenciagéneket. A rezisztenciagének csereberéje különféle baktériumfajok között is megtörténhet, ezt nevezzük horizontális géncserének. Kórházi környezetben ez az egyik fő útvonala a rezisztencia terjedésének. Gyakran a két mechanizmust (a saját örökítőanyaguk megváltoztatását és új rezisztenciagének beszerzését) ötvözik is a baktériumok, amivel nagyon magas antibiotikum-koncentrációknak is képesek ellenállni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
kozig.jpg

Súlyos adminisztrációs hiba miatt főhet a közszolgák feje

Egy augusztus 14-én hozott, azonnal érvénybe lépő határozat szerint nem lehet felvenni embereket közigazgatási intézményekbe, a minisztériumok és közigazgatási szervek viszont szeptember 2-vel kalkuláltak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 21.



Az Index azt írja, egy augusztus 14-én hozott, azonnal érvénybe lépő határozat értelmében a határozat visszavonásáig nem lehet felvenni embereket közigazgatási intézményekbe.

A lap emlékeztet, hogy a kormány tavaly nyáron létszámstopot hirdetett a közigazgatásban, ugyanakkor egy idén márciusban életbe lépő, a kormányzati igazgatásról szóló törvény értelmében ismét fel lehetett venni embereket.

A minisztériumok és közigazgatási szervek úgy tervezték, hogy szeptember 2-ig vehetnek fel embereket,

mert a jogszabály kitétele az volt, hogy ha március 1-től hat hónapig nem töltik be az álláshelyet, akkor az elvész.

Sok munkavállaló kalkulált úgy, hogy majd szeptember elején munkába állnak, addig például felmondási idejüket töltik. Emiatt többen is felmondtak a munkahelyükön.

Az Index olyan személyről is tud, aki az új álláshely közelében már az albérletét is lefoglalózta.

Az intézményvezetőknek kivételes esetben megvan az a lehetőségük, hogy mentesítési kérelmet adjanak be, aminek elbírálásáról a kormány dönt. A közigazgatási vezetőknek ezért ebben a helyzetben egyénileg, név szerint meg kell indokolniuk, hogy miért van szükségük olyan alkalmazottakra, akik az utóbbi időszakban hiányoztak.

Az Indexnek egy közigazgatásban dolgozó forrás azt mondta:

lehetséges, hogy súlyos adminisztrációs hiba történhetett.

Valószínűleg le akarták zárni a kormányzati igazgatásról szóló törvény értelmében nyitott munkahelyeket, azonban ezt nem szeptember 2-án tették meg, hanem augusztus 14-én.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
sziami-ikerpar-mutet.jpg

A sziámi ikerpár eddig kritikus állapotú tagja kinyitotta a szemét

Rukaya sokáig volt altatásban a műtét után, nagyon megviselte a speciális vírusos láz. 19 nap elteltével lett jobban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 21.



A Dakkában szétválasztott bangladesi sziámi ikrek mindkét tagja stabil állapotban van - közölte a Cselekvés Alapítvány szerda este az MTI-vel.

Az augusztus elsején elkezdett maratoni, 33 órás végső szétválasztó műtét után 19 nappal

az eddig altatásban lévő Rukaya is önállóan kinyitotta a szemét.

Ikertestvérét, Rabeyát - aki két hete tért magához, és azóta egész mondatokban beszél és szájon át eszik - édesanyjuk már ölbe is veheti.

A speciális vírusos láz után - amelyen mindkét gyermek átesett, és Rukaya állapotát néhány nappal ezelőtt kritikussá tette - már mindkettejük állapota stabil.

Azt írták:

Rabeya és Rukaya állapotából előreláthatólag három-hat hét múlva lehet hosszú távú következtetéseket levonni.

A fejüknél összenőtt sziámi ikreket a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány magyar orvosai választották szét a bangladesi Dakkában.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
amazonas-cimkep.png

Olyan brutálisan ég az Amazonas vidéke, hogy már az űrből is jól látszik

Rekordszámú erdőtűz sújtja a térséget. Instagramon terjed a #prayforamazonia hashtag, fotók és videók ezrei mutatják meg a szörnyű állapotokat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 21.



Korábban mi is megírtuk, hogy rekordszámú erdőtüzet észleltek az Amazonas vidékén. Csütörtök óta a műholdak 9507 új erőtüzet figyeltek meg Brazíliában, többségüket a világ legnagyobb esőerdőjének otthont adó területen.

Az idén észlelt 72 843 erdőtűz 83 százalékkal több, mint amennyit 2018 azonos időszakában jegyeztek fel, és a legmagasabb szám 2013 óta.

Roraima északi szövetségi államot sötét füst borítja. Az állam déli részén már szükségállapotot hirdettek, és fővárosában, Manausban környezetvédelmi riadókészültséget rendeltek el augusztus 9-én a tüzek miatt.

Az erdőtüzek nem ritkák a száraz időszakban, de a gazdák szándékosan is felgyújtanak erdőterületeket, hogy illegálisan irtsák a fát legelők létrehozása céljából.

Az erdőtüzek számának példátlan növekedését azóta észlelték, hogy januárban hivatalába lépett Jair Bolsonaro új köztársasági elnök, aki meghirdette az Amazonas vidékének mezőgazdasági és bányászati célú fejlesztését.

A most zajló extrém tűzről a NASA is készített felvételeket, igaz, még korábban: augusztus 11 és 13 között. Azóta sajnos nem lett kisebb a probléma.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
mar-a-megosztott-alberlet-is-draga.jpg

Elszaladtak a budapesti lakásárak, már a megosztott albérlet is drága

Van, ahol 65 ezer plusz rezsiért hirdetnek egy ágyat - és a lakásban 6 ágy található.
SzÉ, Fotó: Illusztráció/Pixabay - szmo.hu
2019. augusztus 22.



A budapesti albérletekről és az albérletárakról beszélgettünk egy társaságban amikor azt találtam mondani, hogy ha magasnak találják a fiatalok az önálló lakás árát, költözzenek be többen egy lakásba és akkor megoszlanak a költségek.

Csak hogy sok lakástulajdonos azt csinálja, hogy ha többen akarják kivenni a kecót, akkor fejenként kalkulál – mondta erre az egyik ismerősöm. Ha a lakásba, amit 150 ezerért hirdetett, nem 1-2, hanem 3 vagy 4 ember költözne, a lakbér már nem az eredeti összeg lesz, hanem annyival több, mint amennyivel többen költöznek be a lakásba, mondjuk 3 vagy 4 személy esetén az eredeti 50+rezsi helyett fejenként 75.000 plusz rezsi.

Ez az ismerősöm azt is mondta, hogy a gyakran a megosztott albérlet is annyival drágább, hogy már lassan jobban megéri egy embernek is egy lakást kivenni. Jellemzően kis garzont.

Ezt alátámasztotta egy másik ismerős, Zsolt esete is. Neki is azt tanácsolták, érdemes többen összefogni és nagyobb lakást keresni, mondván: „a is lakások és a garzonok lakások sokkal drágábbak egy főre vetítve, mint a nagyok”. Ő azonban több éves barátokkal való próbálkozás és albérletváltás után egy szobás kis garzont vett ki Újpesten, mert mint mondta, pont el tudott csípni egyet olcsón. Egyedül lakik benne, senkivel nem kell osztoznia semmin, senkihez nem kell alkalmazkodnia, és azt visz fel, akit akar.

Egy fiatal pár pedig arról számolt be, hogy már-már feladták, hogy számukra is megfizethető albérletet találjanak, amikor meg tudtak szerezni egy kis lakást. Ők is azt mondták, jobban jártak így, mintha betársulnak valahova, mert kettesben lehetnek és ketten ki tudják gazdálkodni a 90 ezer ezer plusz rezsit.

Extrém helyzetek is előfordulnak. Hajni és a barátnője egy idős asszonnyal állapodott meg abban, hogy szeptembertől beköltözhetnek ketten a hölgy nagyszobájába. Azért mentek – saját szavukkal - „öregnénis” albérletbe, mert úgy gondolták, így olcsóbban jönnek ki, mint egy önálló lakással. Úgy állapodtak meg a asszonnyal, hogy fejenként 55 ezer forintot fizetnek, de ebben benne van a rezsi is. Júliusban előre kifizették a szeptemberi díjat és a fejenként 2 havi kauciót.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x