hirdetés

Emberek milliói halhatnak meg antibiotikum-rezisztencia miatt

Világszerte 700 ezer ember hal meg évente antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében, közülük több mint 30 ezer Európában. Ha nem történik változás, ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedhet, a világ vezető halálokai közé emelve az antibiotikum-rezisztenciát.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 26.


hirdetés

Az antibiotikum-rezisztencia fejlődésének biológiai hátteréről, a probléma globális jelentőségéről, a helytelen és ellenőrizetlen antibiotikum-használat elterjedéséről és következményeiről Méhi Orsolya, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének tudományos munkatársa írt a tudomany.hu számára összefoglalót.

Az antibiotikum-rezisztencia kifejezés valószínűleg sokak számára ismerősen hangzik, de tudjuk-e, hogy miről is van szó pontosan, és mennyire súlyos problémát jelent?

Általánosan megfogalmazva, az antibiotikum-rezisztencia az a jelenség, melynek során a baktériumok és más mikroorganizmusok (pl. kórokozó gombák, egysejtű paraziták) ellenállnak az elpusztításukra szánt antibiotikumoknak. Ebben a cikkben a kórokozó baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességére fókuszálunk, mivel globálisan ez jelenti a legsúlyosabb problémát.

Világszerte jelenleg 700 ezer ember hal meg évente antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében, közülük több mint 30 ezer Európában. Ha nem történik változás, pesszimista becslések szerint ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedhet, a világ vezető halálokai közé emelve az antibiotikum rezisztenciát.

Fontos kiemelni, hogy az antibiotikum-rezisztencia nemcsak a bakteriális fertőzések kezelését veszélyezteti (köztük közönséges betegségekét, amelyeket már képesek voltunk leküzdeni, mint a tüdőgyulladás, tuberkulózis, vérmérgezés, gonorrhea, élelmiszer által közvetített betegségek), hanem számos más orvosi beavatkozást is, mint a rákterápiás kezelések, a transzplantációk és más immunszuppressziós eljárások, az invazív sebészeti beavatkozások vagy a koraszülöttek ellátása.

hirdetés

A WHO-nak egy idén áprilisban megjelent jelentésében sokatmondóan foglalják össze a jelenlegi helyzetet:

„Nincs idő a várakozásra: Hacsak nem reagálunk azonnal, az antibiotikum-rezisztenciának katasztrofális következményei lesznek egy generáción belül. Meg kell védeni a jövőt az antibiotikum-rezisztens fertőzésektől.”

Az antibiotikum-rezisztencia a megemelkedett mortalitáson kívül hosszabb kórházi tartózkodást, az ezzel járó magas kórházi költségeket és jelentős globális gazdasági terhet jelent.

Csak egy a számos sokkoló példa közül annak a nevadai nőnek az esete, akinek olyan Klebsiella pneumoniae fertőzés okozta a halálát, amely az Amerikai Egyesült Államokban elfogadott összes (26-féle) antibiotikummal szemben rezisztens volt.

Az ilyen baktériumtörzseket már nemcsak multidrogrezisztensnek nevezik, hanem pánrezisztensnek, mivel nemcsak többféle, hanem jóformán az összes antibiotikummal szemben ellenállóak.

A rettegett multidrog- vagy pánrezisztens szuperbaktériumok közé tartozik még a Staphylococcus aureus, a Mycobacterium tuberculosis, a Salmonella tiphy, vagy a Neisseria gonorrhoeae. Ezeknek a szuperbaktérium-fertőzéseknek a kétharmada kórházi eredetű. Ez azzal magyarázható, hogy ebben a környezetben magas az antibiotikum-felhasználás, a betegek immunrendszere sok esetben le van gyengülve, és sok beteg tartózkodik együtt, ami elősegíti a fertőzések terjedését. Ez történhet a betegek, egészségügyi dolgozók, illetve látogatók közti közvetlen vagy közvetett érintkezés, illetve a fertőzött eszközökkel való érintkezés útján. A kórházak tehát sajnos az antibiotikum-rezisztens fertőzések melegágyának tekinthetők, különösen az intenzív osztályok, ahol a kórházi fertőzések a kritikus állapotban lévő betegek felét érintik, megduplázva a halálozási kockázatot.

Fontos hangsúlyozni, hogy bár a legveszélyeztetettebbek a legyengült immunrendszerűek (idősek, kórházban fekvők, szoptató anyák, koraszülöttek, HIV-fertőzöttek), az antibiotikum-rezisztencia bárkit érinthet, bárhol a világon, bármilyen korban.

Mik az antibiotikumok? Mi ellen hatnak, és hogyan alakulhat ki ellenük a rezisztencia?

Az antibiotikumok (elnevezésük alapján „élet elleni ágensek”) olyan vegyületek, amelyek különböző mikroorganizmusokban (baktériumok, gombák, más egysejtűek) a sejtek életben maradása szempontjából létfontosságú folyamatokat gátolnak. Lehetnek természetes, más mikroorganizmusok által termelt vegyületek (például a Penicillium notatum penészgomba által termelt penicillin) vagy az ember által előállított félszintetikus vagy szintetikus származékok.

Fontos hangsúlyozni, hogy az emberiség nem feltalálta, csak felfedezte az antibiotikumokat,

és a természetben előforduló antibiotikumokat használva kiindulásnak, kémiai kísérletezéssel állít elő újabbakat. Gyógyászati szempontból az antibiotikumok népszerűsége abban rejlik, hogy hatásukat specifikusan a mikroorganizmusokra fejtik ki, anélkül, hogy jelentősen beleavatkoznának az emberi szervezet életfolyamataiba. Specificitásuk annak köszönhető, hogy olyan sejtfolyamatokat vagy célmolekulákat támadnak, amelyek csak a baktériumokra jellemzőek. Fontos kiemelni, hogy az antibiotikumok teljesen hatástalanok a vírusokra, ezért a vírusfertőzésekre való helytelen alkalmazásuk csak hozzájárul a rezisztencia kialakulásához.

A baktériumoknak és vírusoknak ugyan van néhány közös tulajdonságuk – mindkét csoport tagjai parányi méretűek, szemmel láthatatlanok, hasonló tüneteket okozhatnak, és gyakran hasonló úton terjednek –, de az eltérések köztük sokkal meghatározóbbak. A baktériumok bár csak egy sejtből állnak, mégis komplexek. Van saját anyagcseréjük, így önmagukban is életképesek, ellentétben a vírusokkal. Elképesztő módon tudnak alkalmazkodni a környezetükhöz, és ezáltal a legextrémebb környezetben is képesek megélni, mint például 90 Celsius-fokos hőforrásokban, a csendes-óceáni Mariana-árokban hatalmas nyomásnak kitéve, az egyik baktériumfaj, a Deinococcus radiodurans pedig olyan mértékű radioaktív sugárzást is képes elviselni, amely 3000-szerese az ember számára halálos dózisnak. A vírusok kisebbek a baktériumoknál (akár százszor kisebbek is lehetnek), nincs saját anyagcseréjük, ezért egy gazdaszervezetre (baktériumsejtre, emberi, állati, növényi sejtre) van szükségük ahhoz, hogy szaporodjanak. Önállóan csak nagyon rövid ideig képesek létezni.

Szem előtt tartva a baktériumok kiváló alkalmazkodási képességét, egyáltalán nem meglepő, hogy az antibiotikumok jelenlétéhez is képesek alkalmazkodni.

Az antibiotikum(ok)nak való kitettség is csupán egy stressztényező számukra, amihez alkalmazkodniuk kell, ha életben akarnak maradni. Mindössze néhány évvel a penicillin felfedezése után már maga Alexander Fleming is megfogalmazta, hogy valószínűleg nem létezik olyan kemoterápiás szer, amelyre a baktériumok megfelelő körülmények között ne lennének képesek ellenállással (rezisztenciával) reagálni. A rezisztencia kialakulása tehát a baktériumok természetes válaszreakciója az őket érő stresszre.

Vannak baktériumok, amelyek szerkezeti adottságaiknak köszönhetően eleve ellenállóak néhány antibiotikummal szemben. Például olyan védőburok (sejtfal) veszi őket körül, amely egyes antibiotikumok számára áthatolhatatlan. Ezt a fajta rezisztenciát természetes rezisztenciának nevezzük. A másik típusú rezisztencia a szerzett rezisztencia, amikor az adott baktérium érzékeny volt az antibiotikumra, de rezisztenciát szerzett ellene. Ez olyan változásokat jelent az örökítőanyagában, amelyek ellenállóvá teszik az adott antibiotikummal szemben. Ez azt jelenti, hogy az antibiotikum nem lesz képes bejutni a baktériumsejtbe, vagy intenzíven kipumpálódik a sejtből; megváltozik az antibiotikum célmolekulája, ezért az antibiotikum nem fogja tudni a baktériumot gátolni; vagy olyan enzimeket termel a baktérium, amelyekkel lebontja vagy hatástalanítja az antibiotikumokat. A szerzett rezisztencia kétféle módon alakulhat ki: azáltal, hogy a baktérium saját örökítőanyagában történnek változások (ún. mutációk), illetve úgy, hogy más baktériumoktól kölcsönöz rezisztenciagéneket. A rezisztenciagének csereberéje különféle baktériumfajok között is megtörténhet, ezt nevezzük horizontális géncserének. Kórházi környezetben ez az egyik fő útvonala a rezisztencia terjedésének. Gyakran a két mechanizmust (a saját örökítőanyaguk megváltoztatását és új rezisztenciagének beszerzését) ötvözik is a baktériumok, amivel nagyon magas antibiotikum-koncentrációknak is képesek ellenállni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
koronavirus-franciaorszag.jpg

Koronavírus: Franciaország teljes területe érintett

A járvány januári kezdete óta már 57-en betegedtek meg, 12-en gyógyultak meg és ketten haltak meg az országban.
MTI - szmo.hu
2020. február 28.


hirdetés

Franciaországban is emelkedett az új koronavírussal fertőzöttek száma pénteken.

Olivier Véran egészségügyi miniszter a járvány által leginkább sújtott Párizshoz közeli Oise megye Crépy-en-Valois nevű településén tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a nap folyamán 19 új esetet találtak, s így a járvány januári kezdete óta 57-re emelkedett a megbetegedések száma.

A legtöbben, 18-an annak a Párizstól északra található Oise megyében élő férfinak a környezetéből valók, aki szerdán hunyt el egy párizsi kórházban. Ezen a környéken az előző naphoz képest hattal emelkedett a fertőzöttek száma.

A megye legtöbb iskolájában jövő héten - a kéthetes síszünet után - egyelőre nem indult újra a tanítás.

Hat beteg ismert a Svájccal határos Annecyban, két esetet pedig a dél-franciaországi Montpellier-ben diagnosztizáltak. A betegek közül négyen a közelmúltban tértek haza Egyiptomból.

hirdetés

A miniszter azt is elmondta, hogy 12 úgynevezett egyedi eset is ismert az ország különböző területein. Azaz olyan betegekről van szó, akiknek a környezetét most kezdik feltérképezni a hatóságok, és megállapítani a fertőzési láncolatot, amelynek alapján várhatóan további fertőzötteket találnak.

"A járvány új szakaszba lépett Franciaországban, az ország egész területén megtalálható, s az a dolgunk, hogy megfékezzük a terjedését"

- mondta a tárcavezető, aki elsősorban a kézfogás elkerülését tanácsolja mindenkinek a vírus terjedésének lassítására.

"Óránként mossunk kezet, a könyökhajlatba tüsszentsünk! Eldobható zsebkendőket használjunk! És mostantól azt ajánlom, hogy meghatározatlan ideig kerüljük el a kézfogást!" - sorolta az egészségügyi miniszter. "Ismétlem, az apró gesztusok jelentik a legnagyobb védelmet" - tette hozzá. Arra is emlékeztetett, hogy szájmaszk viselése "felesleges" azoknak, akik nem betegek és akik nem álltak kapcsolatban fertőzöttekkel. Többször kiemelte, hogy az eddigi ismeretek szerint az új koronavírus elsősorban kézfogással terjed, s arra kérte a kockázatosnak tekinthető országokból hazatérő gyerekek szüleit, hogy a lappangási időnek tekintett két hétig ne vigyék a gyerekeket iskolába.

Franciaországban a járvány kezdete óta ketten vesztették életüket, egy hatvan éves francia tanár szerdán, egy héttel ezelőtt pedig egy nyolcvanéves kínai turista hunyt el, 12-en meggyógyultak, 43-en vannak kórházban.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
koronavirus-eszak-olaszorszag-karanten.jpg

Megszólalt a koronavírus miatt Olaszországban ragadt magyar kamionsofőr

Embert nem nagyon lát, úgy érzi, mintha megállt volna ott az élet.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 28.


hirdetés

Nagy a félelem az Észak-Olaszországban vesztegzár alatt lévő területeken a koronavírus miatt - mondta az a magyar kamionsofőr, aki a karantén miatt Olaszországban ragadt.

Hegedűs Géza múlt hét szerda óta vesztegel annak a világcégnek az egyik telephelyén, aminek dolgozik. Az ATV Híradónak nyilatkozva azt mondta, jól van, semmilyen tünete sincs, a konzulátus pedig folyamatosan tartja vele a kapcsolatot.

A férfi elmondta, hogy

a környéket lezárták, a csendőrség és a katonaság ügyel arra, hogy senki ne hagyja el a karantént. Az emberek maszkokban járnak az utcán, és csakúgy mint Magyarországon, ott is szinte felvásároltak mindent a boltok polcairól.

A kamionsofőr szerint még jó ideig Olaszországban maradhat, úgy gondolja, legkorábban másfél hét múlva jöhet haza.

hirdetés

"Gyakorlatilag én rendben vagyok. Csönd van, se ki, se be. Embert nem nagyon látok. Úgyhogy olyan, mintha megállt volna az élet. Rajtam kívül van itt még hat kamion, ők is jól vannak"

- nyilatkozta a férfi.


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
golyafeszek-wiki.jpg

A koronavírus miatt szabadulnának meg a falu egyetlen gólyafészkétől a lakosok

Márton András madármentő elmagyarázta, miért nem kell tartani attól, hogy a hazatérő gólyák és a fecskék magukkal hozzák a kórt.
Fotó: illusztráció (Wikimedia Commons) - szmo.hu
2020. február 29.


hirdetés

Az egyre több országban megjelenő és rohamosan terjedő koronavírustól Magyarországon is egyre inkább tartanak az emberek. Jól példázza ezt az, hogy miután kiderült, hogy Észak-Olaszországban is több gócpontja alakult ki a vírusnak, hétközben több nagy hiper- és szupermarketben is elkezdték felvásárolni a tartós élelmiszereket.

Egy Somogy megyei településen viszont egészen más miatt aggódnak: attól tartanak, hogy a telelésből hazatérő gólyák magukkal hozzák a koronavírust vagy más fertőzést, ezért leszednék a falu egyetlen gólyafészkét, ami a játszótér közelében van.

Márton András, az ismert dömösi madármentő a Sokszínű Vidéknek mesélte el a döbbenetes kérést, amivel hozzá és társaihoz fordultak. Szerinte ijesztő, hogy az emberek a fokozódó pánik miatt képesek lennének leszedetni egy gólyafészket.

"A sorok között ugyanazt az esztelen, zsigeri pánikot, a nem kontrollálható rettegést olvastam, ami miatt a rémült emberek üresre vásárolták az elmúlt napokban a boltok polcait, hogy legyen otthon mit enni, mert itt a világvége. Írtam egy részletes, magyarázó és remélem megnyugtató választ a somogyiaknak, hogy

hirdetés

nyugalom: a gólya nem hoz koronavírust, de mást sem. Nem lesz a gyerekeknek semmi baja a játszótéren sem gólyától, sem fecskétől, sem más vonuló madártól. Nem kell tőlük félni, a fészkeiket nem kell leverni a pánik miatt. Meg egyébként se"

- mondta Márton András.

Azt is hangsúlyozta, hogy a gólyák és a fecskék Afrikából jönnek vissza, nem Kínából vagy azokból a távol-keleti országokból, ahonnan a vírus elindult. Ráadásul a madarak útja hosszú hetekig tart, és ha bármelyik meg is betegedne útközben bármilyen betegségben (de nem koronavírusban), akkor az állat annyira legyengülne, hogy esélye sem lenne hazajutni, már útközben elpusztulna. "A lappangási idő messze rövidebb, mint az ő vonulási idejük" - mondta.

A szakember hozzátette, hogy

még nem hallott olyan esetről, hogy gólyától vagy fecskétől bármilyen betegséget kapott volna el az ember, attól pedig pláne nem kell tartani, hogy koronavírust hordoznak.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
szlavik-janos-foorvos-mti-kovacs-attila.jpg

Főorvos: Csoda, hogy Magyarországon eddig nem jelent meg a koronavírus, de valószínűleg ez nem kerülhető el

Jelenleg 17 magyar van karanténban, szombaton viszont kiengedhetik a Kambodzsánál kikötött óceánjáróról hazatért harmadik magyar utast is.
MTI, fotó: MTI/Kovács Attila - szmo.hu
2020. február 28.


hirdetés

Szombaton kiengedhetik a karanténból a Kambodzsa partjainál kikötött óceánjáró hajóról hazatért harmadik magyar utast is - mondta a Dél-pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa az M1 aktuális csatornán péntek este.

Szlávik János elmondta, hogy az óceánjáró (MS Westerdam) másik két utasa pénteken már elhagyhatta a karantént.

Jelenleg 17-en vannak karanténban: gimnazista lányok, kísérőik és egy teherautósofőr.

A főorvos elmondta: a centrumkórházat naponta 50-100 ember keresi fel azzal, hogy fertőzött területen járt, és vagy tünetei vannak, vagy a munkáltatója, iskolája nem engedi, hogy bemenjen az intézménybe.

hirdetés

Az oltóanyag fejlesztéséről szólva kitért arra: korábban ez még 10-15 évet vett igénybe, ma már 1,5 év is elegendő lehet. Már értek el eredményeket életveszélyes koronavírus-fertőzéses eseteknél a malária, az AIDS, az ebola vagy a C típusú májgyulladás gyógyszerével.

Csoda, hogy Magyarországon eddig nem jelent meg a vírus, de valószínűleg ez nem kerülhető el

- mondta a szakember.

Mint mondta,

a vírus gyermekekre egyáltalán nem veszélyes, felnőttek esetében csak nagyon ritkán életveszélyes, leginkább az időseknek kell vigyázniuk, de a halálozási arány nem haladja meg a 2 százalékot.

Világszerte eddig összesen mintegy 3000-en haltak meg koronavírus-megbetegedésben, ugyanakkor a mostani szezonban csak az Egyesült Államokban mintegy 20 ezer áldozata volt az influenzajárványnak.

Szlávik János hozzátette: Kínában a szakemberek féken tudják tartani a járványt, remélhetőleg így lesz Olaszországban is, de az emberek is nagyon sokat tehetnek a fertőzés terjedésének akadályozásáért; e téren az egyik legfontosabb a gyakori kézmosás.


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!