Évszázados rejtély - 5 érv amellett, hogy a budapesti lovas Leonardo da Vinci mesterműve
A Szépművészeti Múzeum kamarakiállításán az ott bemutatott Leonardo-grafikák segítségével te is a bronzszobor titkának nyomába eredhetsz.
Orosz Emese cikke, képek: Szépművészeti Múzeum - szmo.hu
2018. december 05.


Vajon a Szépművészeti Múzeumban kiállított budapesti lovas Leonardo da Vinci saját kezű alkotása? A kérdés több mint egy évszázada foglalkoztatja a téma szakértőit, és a mai napig vita tárgya. A mester azonban 5 olyan remekművön is dolgozott, ami kapcsolatba hozható a budapesti lovassal.

Leonardo da Vincinek tulajdonítva (1452–1519) - Lovas, 16. század első fele - Bronz, magasság: 24,4 cm - Szépművészeti Múzeum, Budapest, ltsz. 5362

A nemrég gyönyörűen felújított és újranyitott Szépművészeti Múzeum bejáratánál hatalmas molinók hirdetik a Leonardo da Vinci kiállítást. Az egyszeri turistában azt az érzést kelti, mintha legalábbis az egész múzeum a mester találmányaival és alkotásaival lenne teletömve. A Leonardo és a budapesti lovas című tárlat azonban valójában egy kis kamarakiállítás, ami Leonardo lovas grafikáit, és egy neki tulajdonított bronz kisplasztikát állít a középpontba.

A tárlat alig 20 művet sorakoztat fel, de nagyon érdekesen foglalja össze a szobor történetét, technikai vizsgálatának eredményeit, és lehetséges kapcsolódását Da Vincihez.

Érdekes, hogy egyetlen olyan szobor sem maradt fenn, amit minden kétséget kizáróan a mesternek tulajdonítható. Ám a kortárs beszámolók és a kiállításon látható Leonardo-grafikák is arról tanúskodnak, hogy a mester szobrászként is dolgozott. A kamarakiállításon látható vázlatok Leonardo 5 olyan munkájára is rámutatnak, amik témájuk és hasonlóságuk alapján összefüggésbe hozható a Szépművészetiben őrzött bronzszoborral:

A Három királyok imádása

Leonardo 1481-ben megrendelést kapott a scopetói San Donato szerzeteseitől egy háromkirályok imádását ábrázoló oltárkép megfestésére. A befejezetlen festmény hátterében lovas ütközetet vázolt fel, amelyen a budapesti kisbronzhoz hasonló ágaskodó ló motívuma is feltűnik.

Leonardo da Vinci - Ágaskodó ló és lovasa, 1481 körül - Ezüstvessző, tollal és tintával átdolgozva, rózsaszín-bézs alapozott papír, 144 × 122 mm - Fitzwilliam Museum, Cambridge, ltsz. PD. 44-1999

A Sforza-emlékmű

Leonardo nem sokkal Milánóba érkezése után hozzákezdett Francesco Sforza lovas szobrának tervezéséhez. Leonardo műhelyében előszeretettel használtak kis méretű modelleket a sokszereplős jelenetek megkomponálásához. Így a kiállításon látható rajz is egy háromdimenziós modell alapján készülhetett, még a Sforza-emlékmű agyagmodellje előtt. Egyébként a Sforza-emlékmű bronzba öntése végül nem valósult meg, ugyanis 1499-ben a franciák foglalták el Milánót, és az agyaglovat céltáblának használták a gascogne-i íjászok.

Leonardo da Vinci - Lólábtanulmányok, 1490–1493 körül - Ólomvessző vagy fekete kréta, vékonyan alapozott sárgásszürke papír, 213 × 145 mm - Szépművészeti Múzeum, Budapest, ltsz. 1776

A anghiari csata

Leonardo 1503 és 1506 között a firenzei városháza anghiari csatát ábrázoló falképén dolgozott, de csak a zászlóért folyó harc megfestéséig jutott. Végül a befejezetlen falikép el is pusztult a terem 1563-as átalakításakor. A budapesti kisbronzhoz hasonló ágaskodó lovak az anghiari csata előkészítő rajzain és a falkép utáni másolatokon is feltűnnek. A lendületes vöröskréta-rajz az egyik legmegkapóbb a freskóhoz szánt számos lótanulmánya közül.

Leonardo da Vinci - Ágaskodó ló, 1503–1504 körül - Vörös kréta, tintanyomok, papír, 153 × 142 mm - Royal Collection, Windsor, ltsz. RL 12336

A Trivulzio-síremlék

Leonardo 1508-ban a Sforzák hatalmát megdöntő zsoldosvezér, Gian Giacomo Trivulzio életnagyságú lovas szobrának tervezésébe kezdett. Mivel Gian Giacomo Trivulziót 1504-ben I. Miksa császár a Szent György Lovagrend tagjává választotta, többen is úgy gondolják, hogy a vázlaton Leonardo a sárkányt legyőző szent alakjában a zsoldosvezért ábrázolta. Ekkor készült rajzain visszatér a Sforza-emlékműhöz felvázolt, a budapesti lovasra hasonlító ágaskodó ló motívumához.

Leonardo da Vinci - Lovak, Szent György és a sárkány, és egy oroszlán, 1517–1518 körül - Toll, tinta, feketekréta-nyomok, papír, 298 × 212 mm - Royal Collection, Windsor, ltsz. RL 12331

A francia lovas szobor

Leonardo 1517-ben Franciaországban telepedett le. Itt további rajzokat készített, amelyeket a Trivulzio-emlékműhöz vagy egy I. Ferenc francia király számára tervezett lovasszoborhoz szánhatott. E rajzok szintén nagyon közel állnak a budapesti Lovashoz.

Leonardo da Vinci - Tanulmányok egy lovas szoborhoz, 1517–1518 körül - Ólomvessző, szén vagy fekete kréta, papír, 222 × 159 mm - Royal Collection, Windsor, ltsz. RL 12360

A budapesti lovast, Leonardo tíz rajzát, valamint az általa inspirált pályatársak szobrait te is megcsodálhatod január 6-ig a Szépművészetiben, és ha már ott jársz, nézd meg a múzeum gyönyörűen felújított tereit is.

Forrás: Szépművészeti Múzeum


KÖVESS MINKET:




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x