hirdetés
allatkert.jpg

Európa legjobbjai között van a budapesti állatkert

Hamburgot és Londont is megelőzi.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 25.


hirdetés

A hazai állatkertek közül az első, Európa 110 vezető állatkertje közül pedig az élmezőnyben, a 17. helyen áll a Fővárosi Állat- és Növénykert egy mértékadó értékelési rendszer, az úgynevezett Sheridan-lista szerint. A listán Budapest Hamburgot és Londont is megelőzi.

Bár az állatkertek világában nincs hivatalos ranglista, a jelentősebb európai állatkertek körében létezik egy mértékadó értékelési rendszer.

Ennek szellemi atyja a brit Anthony Sheridan, aki ugyan nem klasszikus értelemben vett állatkerti szakember, neve mégis jól ismert állatkertészeti berkekben. Eredetileg az elektronikai iparban volt sikeres üzletember, ám 2007-ben, amikor idős kora miatt visszavonult az üzlettől, elhatározta, hogy rendszeresen bejárja Európa legjelentősebb állatkertjét, és kidolgozott egy szempontrendszert is az egyes állatkertek értékelésére. Ez alapján az általa felkeresett intézmények rangsorát is rendszeresen közzéteszi. Listája – a módszertan részletes leírásával, illetve egyéb állatkerti tapasztalatainak összegzésével együtt – először 2011-ben látott napvilágot What Zoos Can Do című könyvében. Sheridan azóta is járja Európa legfontosabb állatkertjeit, hogy rendszeresen frissíthesse, aktualizálhassa a ranglistát.

Sheridan néhány nappal ezelőtt a Fővárosi Állat- és Növénykertet is felkereste, sőt még egy előadást is tartott, melyben az európai állatkertészet fejlődésének aktuális trendjeit értékelte, de természetesen kitért az általa összeállított ranglista alakulására is.

A jelenlegi legfrissebb értékelési listán – ahogy annak korábbi aktuális verzióiban is –

a magyarországi állatkertek közül a Fővárosi Állakert áll az első helyen.

A Sheridan által vizsgált és értékelt 110 európai intézmény között 4 hazai állatkert van, közülük a budapesti 189, a nyíregyházi 157, a szegedi és a veszprémi pedig egyaránt 113 pontot kapott a látogatói élmény, a szolgáltatások, a kertben folyó szakmai munka és több más szempont együttes mérlegelése alapján.

Ami az összeurópai mezőnyt illeti, a listán szereplő 110 állatkert közül a kapott pontok alapján a budapesti a 17. helyen áll.

Holtversenyben a dán és az ír főváros, Koppenhága és Dublin ugyancsak 189 pontra értékelt állatkertjével, kissé lemaradva a rotterdami (203 pont), a berlini (193 pont) és az amszterdami (191 pont) kertektől, de megelőzve például Hamburg (183 pont), London (183 pont), Antwerpen (181), Frankfurt (175 pont), Barcelona (171 pont), vagy éppen Edinburgh (170 pont) állatkertjét.

Mindezek alapján elmondható, hogy a magyar főváros állatkertje nemcsak az egykori vasfüggönytől keletre eső európai országok körében, hanem Európa egészét tekintve is az élmezőnybe tartozik.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
parkolo-app.jpg

Magyar fejlesztésű app lehet a parkolás jövője: oda is beállhatsz vele, ahová egyébként nem lehetne

A Parkl használatával nem kell többé aprópénzes automatákkal bajlódnod, de ennél sokkal többre is képes az alkalmazás.
Láng Dávid - szmo.hu
2019. május 28.



Aki rendszeresen autóval közlekedik Budapest belvárosában, biztosan szembesült már vele, mennyire nehéz feladat időnként parkolóhelyet találni. Sokszor hosszú percekig kell körözni, és csak az eredeti célunktól több utcányira tudunk megállni.

Eközben viszont számos szabad hely van zárt térben, például szállodákban, újépítésű társasházakban napközben, vagy irodaházakban esténként és hétvégén.

Ezekbe a garázsokba nem lehet csak úgy beállni, pedig az esetek túlnyomó részében alig vannak kihasználva. Erre a koncepcióra épül a Somogyi Zsolt által megálmodott és startupként indult Parkl.

Zsolték kitalálták, hogy fejlesztenek egy olyan alkalmazást, ami egy előre elhelyezett eszköz segítségével képes kinyitni a rendszerbe bevont parkolóhelyek kapuját, hogy a mobilappot használó autós be tudjon hajtani. A fizetés is teljesen készpénzmentesen történik, a parkolás végén terhelik meg a felhasználó kártyáját.

Az ötlethez befektetőket is találtak, így három évvel ezelőtt hozzákezdtek a megvalósításhoz. 2017 közepén indult el a tesztüzem, Zsolt és üzlettársa ebben az időszakban egymás után keresték fel a potenciális partnereket.

Elmondták, hogy nekik azért lesz előnyös a részvétel, mert az üres órákban is állnak majd autók a parkolóhelyeiken, amivel plusz bevételhez jutnak, ráadásul ezért aktívan semmit nem kell tenniük.

Erre elég sokan ráharaptak, de a fejlesztés közben hamar kiderült, hogy az ötletben több is rejlik: nemcsak az amúgy nagyközönség elől elzárt helyek, de a nyilvános parkolóházak bevonására is alkalmas, így tulajdonképpen digitalizálni lehet vele a parkolást, mint szolgáltatást.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
agyas.jpg

Tudományos áttörést hozhat a magyar agykutatók eredménye, amelyet a Science-ben tettek közzé

A memóriával kapcsolatban tettek fontos felfedezést az MTA agykutatói, egy idegpályát találtak, amely felelős a tartós emlékekért. A legrangosabb folyóiratban publikálhatták.
Címkép: illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2019. május 26.



Még ma sem teljesen világos, mi dönti el az agyban, hogy valamiből tartós emléknyom lesz, vagy gyorsan elhalványul az idő múltával.

A kelleténél tartósabb emléknyomok komoly problémákat okozhatnak: a szorongásos megbetegedések, illetve az úgynevezett poszttraumatikus stressz szindróma fontos jellemzője, hogy a betegeknek kórosan erős emlékeik alakulnak ki.

Ezektől nem tudnak szabadulni, és vissza-visszatérve folyamatos stresszt váltanak ki náluk.

Nyiri Gábor és a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (MTA KOKI) működő kutatócsoportja új eredménye a memória rögzülésének megértésében hozhat tudományos áttörést.

A kutatók egy olyan idegpályát találtak a kísérleti egerek agyában, amely az agy ősi, részben ösztönös érzéseket kezelő részéből, az agytörzsből indul, és alapjaiban befolyásolja, hogy egy eseményt megjegyez-e az állat, vagy sem.

Az agytörzsből induló, felszálló idegpályák általában evolúciósan igen jól megőrzött rendszerek, így jó eséllyel hasonló működésre lehet számítani az embernél is. A most felfedezett idegpálya számos különböző agyterülettől kap bemenetet, és ha emberben is sikerül igazolni a működését, különféle, a memóriával és a stresszel kapcsolatos megbetegedések kezelésében játszhat szerepet.

A most megjelent cikk első szerzője Szőnyi András, Nyiri Gábor tanítványa, aki már a középiskola utolsó évében bekapcsolódott az MTA KOKI-ban működő kutatólabor munkájába, és végig itt dolgozott, miközben elvégezte az orvosi egyetemet, és megszerezte a PhD-fokozatot. Számos közös publikációjuk született az évek során, és e hosszan tartó együttműködés megkoronázása a világ legrangosabb tudományos folyóiratában megjelenő cikk. Nyiri több más diákja is szerepel a tanulmány szerzői között, akik közül további két kutató szintén középiskolás diákként kezdett dolgozni nála.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
termeszetfotos-jakab-peter-cimkep-1000x583.jpg

Egy fürdőző hódról készült kép nyerte meg a legjobb városi természetfotós díjat

A Żubrówka Vodka Városi Természetfotós pályázatára több mint 2000 pályamű érkezett. Bemutatjuk a legjobbakat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 01.



Több mint 2000 pályamű érkezett a Żubrówka Vodka Városi Természetfotós pályázatára, melynek díjátadóján, a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban a szakmai zsűri képviseletében Soós Bertalan, kihirdette a nyertes fotót. A pályázat célja a város és természet harmóniájának, a városban élő természetnek a bemutatása volt, formai és technikai megkötések nélkül, az alkotók képzeletére bízva a témakör vizuális kibontását.

A pályázatra amatőr és profi fotósok egyaránt jelentkezhettek, a fényképek pedig készülhettek akár mobiltelefonnal is. Az alkotók a megfelelő pillanatok és képek elkapásához beutazták a várost; gyalog, autóval, biciklivel vagy rollerrel keresték fel a legalkalmasabb helyszíneket, és mutatták be a betondzsungelt megszakító üde, zöld színfoltokat.

„A beérkezett pályaművek kiértékelésekor a legfontosabb szempont az volt, hogy a város és a természet is hangsúlyos szerepet kapjon a fotón. Ez egyszerűnek hangzik ugyan, de korántsem könnyű feladat. A győztes kiválasztásakor nem a technikai elvárások domináltak, hanem az ötletet és az esztétikumot helyeztük előtérbe”

– mondta el Soós Bertalan, a szakmai zsűri tagja. Hozzá csatlakozott Kálló Péter fotográfus is, és az előválogatások után 600 döntőbe került munka közül választották ki a nyertest.

A fődíjat Jakab Tibor kapta, akinek a munkájában egyszerre valósult meg a művészi érték és a pályázat tematikájának ötletes kidolgozása: az előtérben egy fürdőző hód látható, a háttérben pedig Prága épületei, a város sziluettje.

„A fotót a nutriáról egy prágai utazás során készítettem. Már az autóból észrevettük, ahogy a kacsák összegyűltek a tóban, meg is álltunk, hogy csinálhassak néhány fényképet, és eközben figyeltem fel rá, hogy egy nagy tengeralattjáróként kiemelkedik a hód a vízből. Ez a pillanat szülte a képet”

– idézte fel a nyertes pályamű elkészültét Jakab Tibor.

Ha kíváncsi vagy pályázatra érkezett legjobb képekre, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
fekve5.jpg

Világrekorder lett a magyar rendőrnő fekvenyomásban

A tokiói fekvenyomó világbajnokságról Vincze Zoltánné dr. Lombosi Melinda négy éremmel tért haza májusban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 29.



A magyar sportoló új világrekorddal is büszkélkedhet, de ő lett a torna második legeredményesebb női versenyzője is.

A valaha volt legjobb mezőny állt össze Tokióban az idei fekvenyomó világbajnokságon, a megmérettetésre a sportág legjelentősebb alakjai neveztek, így bátran kijelenthető, hogy mindenki ott volt, aki számít.

A mostani vb érdekességének az számított, hogy először rendezték meg egyszerre az equipped és a klasszikus számot. Előbbinél segítőruházatban vannak a sportolók, így értelemszerűen többet is tudnak nyomni, utóbbinál pedig anélkül, így csak a saját erejükre számíthatnak.

Egy szabálymódosítás értelmében Tokióban már open és masters kategóriában is lehetett párhuzamosan indulni, mindez pedig azt jelentette, hogy a 41 éves Vincze Zoltánné dr. Lombosi Melinda a nyolc napból négyen is versenyzett, a többi időben pedig tanítványait támogatta.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x