hirdetés
dig
Európa egyik leggyönyörűbb zsinagógáját Szegeden láthatod
A többféle stílust megjelenítő épület üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek, és minden apró részlet valami fontos dologról mesél.
Söptei Zsuzsanna írása - szmo.hu
2017. december 15.


hirdetés

Szegedre szinte bármikor érdemes ellátogatni, hiszen annyi látnivaló van a Tisza-parti városban. Őszi kirándulásom során többeket is megkérdeztem, mit javasolnak éppen megnézni, és egyöntetű volt a válasz: az Új zsinagógát. Egy éves munka után befejeződött egy nagyobb lélegzetű felújítás, így most még szebbé vált ez a lenyűgöző épület.

A kimagasló méretei, a díszes kupolája, tornyai már messziről is odavezetik az embert. A ma már kulturális célokat is szolgáló zsinagóga sok mindenben különleges.

dav
dig

Ez Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája.

Az épületet Baumhorn Lipót tervezte és az általa épített 22 zsinagógából ezt a mór-arab-mediterrán elemekkel elegyített szecessziós stílusú épületet tartják a legszebbnek.

Szeged egyik legfontosabb műemléke, az Új zsinagóga 1900-1902 között készült el. Az itt élő zsidó népesség korábbi zsinagógája elpusztult, majd 1840-1843-ban építettek egy újat. A régi zsinagóga ma is áll a Hajnóczy utcában és kulturális célokat szolgál.

Mikor a hitközség kinőtte a régi épületet, 1900-ban engedélyt kaptak egy új építésére. Ekkor készült el Európa egyik legszebb zsinagógája.

davdavdav
A 48 méter hosszú, 35 méter széles, 48,6 méter magas épület tartószerkezete ekkor már vasból készült. A stílusának kialakításában nagy szerepe volt a botanikához is értő Lőw Immánuel főrabbinak. A tervező Baumhornt Lipót több stílust (román, gótikus, barokk, szecessziós) is vegyített. Az eklektikus épület mégis egységes, szép látványt nyújt. Az épületen végigvonuló kék-arany-elefántcsontfehér színvilág keleties hatást kölcsönöz neki.
mde

Belépve a tágas térbe azt sem tudtam, mit nézzek hirtelen. Sok-sok izgalmas részlet, a gyönyörű festett üvegablakok több órás nézelődésre csábítanak. Ám mégis a leglenyűgözőbb a hatalmas, csodálatosan díszített kupola volt számomra.

A belseje a világot szimbolizálja. A kupoladobot 24 oszlop tartja, melyek a nap 24 óráját, míg a kék háttérben lévő csipkebokor virágai a hitet jelképezik. A zöld-barna szín a Földet, a kupola tetején a kék alapra festett aranyszínű csillagok, középen a Dávid-csillaggal az eget szimbolizálják.

A kupolaablak és a zsinagóga összes színes üvegablaka Róth Miksa műhelyében készült.

davdav

Itt minden részletnek fontos szerepe van, minden elemnek jelentése van, és ezek egész történeteket mesélnek el.

Éppen ezért érdemes vezetéssel végigsétálni az épületben. Mert így megtudható például, hogy az ablakokon a zsidóság fontos vallási és történelmi eseményei láthatóak. Megidézik a Régi zsinagógát, az új építését és még a nagy szegedi árvizet is. A képeken megjelenik a faeke, a hétköznapi munka, a lélek tisztaságát jelképező liliom, a sátrak, melyekben a vándorlás alatt éltek, az ünnepeket jelző motívumok, a szombat jelképei, az ősi frigyládára emlékeztető virágzó nílusi akác, és megjelenik a szüret, a Szentföld gyümölcsei és a gyász is - tudtuk meg Tasnádiné Zsikétől, a szegedi Tourisma idegenvezetőjétől.

A zsinagóga egyik különösen érdekes része az oltárfal. A jeruzsálemi márványból készült tóraolvasó márványasztal záróköve a templom építésének a leírását takarta. Ezek a holokauszt idején eltűntek. A frigyszekrény ajtaja Nílus-parti sittim fából készült. A fölötte lévő örökmécsesnek napkollektor biztosítja az energiát. A frigyszekrényben őrzik a tórákat, Mózes pergamenre írt öt könyvét, melyekből szombatonként és ünnepeken felolvasnak.

davsdr

A Wegenstein C. Lipót temesvári orgonaépítő által készített orgonát 2001-ben hozták helyre. A 2317 sípos, 42 regiszteres, 2 manuálos hangszer gyakran szólal meg a kiváló akusztikájú, 1340 ülőhellyel rendelkező (ebből 1200 használható) teremben rendezett koncerteken is.

Az előcsarnokban Holokauszt-emlékcsarnokot rendeztek be, ahol a második világháborúban meghalt zsidókra emlékeznek. 1944-ben 6600 izraelita vallású embert hurcoltak el Szegedről, közülük 1500-an tértek vissza.
sdrsdrdavdav

A háború után a leromlott állagú épületen kisebb állagmegóvó javításokat végeztek, majd 2016-2017-ben több nagyobb felújítás is történt, a külső homlokzat, a kupola, az ajtók, ablakok megújultak és a kertet is rendezték.

A zsinagóga látogatható, bővebb információk ITT.

sdrdav

Fotók: a szerző felvételei


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Akár ingyen is megnézheted a Feszty-körképet a 125. évfordulón
Elképesztő sikert aratott, mikor elkészült a 120 méter hosszú, 15 méter széles alkotás, csak a festék súlya több mint 4 tonna.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 05.



125 éve adták át a nagyközönségnek a Feszty-körképet. Az évfordulóra emlékezve május 12-én, vasárnap mindenki féláron, minden 125. előjegyzett vendég pedig ingyenesen nézheti meg a monumentális alkotást.

1894. május 13-án láthatta a közönség először Feszty Árpád és alkotótársai lenyűgöző „A magyarok bejövetele” című körképfestményét. A története azonban korábban kezdődött.

Feszty Árpád 1891-ben egy párizsi útja alkalmával látta a Napóleon csatáját ábrázoló körképet, akkor elhatározta, hogy panorámaképet fest. Úgy tervezte, a bibliai özönvíz történetét viszi vászonra, de

apósa, Jókai Mór rábeszélte, hogy inkább a magyar történelem egyik jelentős epizódját, a honfoglalást örökítse meg.

Feszty jeles művészek, köztük Mednyánszky László, Vágó Pál, Mihalik Dániel, Spányi Béla közreműködésével 1892-ben kezdett hozzá a honfoglalás eseményeinek megfestéséhez. Feszty vezetésével feszített ütemben folyt a munka, amelybe besegített felesége, Jókai Róza is.

A festmény, amelyet 1800 négyzetméter nagyságú, 120 méter hosszú, 15 méter széles, egy darabba szőtt belga vászonra festettek, két éven át készült. A monumentális alkotás nemcsak méreteiben lenyűgöző, a rajta található festékanyag súlya több, mint 4 tonna.

A magyarok bejövetelének avató ünnepségére 1894. pünkösd vasárnapján, a millenniumi kiállítás keretében került sor. Megnyitása után a Városliget körkép palotájában elhelyezett mű óriási közönségsiker lett.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Szegedi lakótelepi házak között működnek évek óta ezek a vidám közösségi kertek
Virágok, zöldségek, madáretető, sőt, még egy fehérre festett bicikli is dekorálja a kis kerteket.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. április 14.



Az utóbbi években egyre-másra alakítják ki az újabb és újabb közösségi kerteket Szegeden is. Papdi Balázs a Tarján lakótelep néhány kertjét járta be, Pentelei sori, Építő utcai és Zöldfa utcai helyszíneket, és a Hajlat utcában lévő legújabbat is.

Jó látni, hogy a környékbeliek milyen szépen rendben tartják, ápolják, gondozzák, díszítik is ezeket a kerteket.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
140 éves tragédia: a szegedi nagy árvíz emlékeit ma is őrzi a város
A település legnagyobb természeti katasztrófájában 6000 ház semmisült meg, és 60 ezer ember vált hajléktalanná. A Napfény város azóta is megemlékezik a hősies helytállásról és újjáépítésről.
Fotók és szöveg: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. április 06.



Szeged mai arculata egy régi nagy természeti katasztrófa nyomán alakult ki.

140 évvel ezelőtt pusztította el az akkori település egy jó részét Szeged történelmének legnagyobb árvize, amit a város lakói “Nagyárvíz” vagy “Víz” néven emlegetnek ma is.

Az 1879. március 12-e után a Tisza áradása az akkori Szeged több mint 90 százalékát elpusztította, a hatezer házból háromszáz maradt meg és hatvanezer ember vált hajléktalanná, az árvíz halálos áldozatainak száma 150-200 ember volt.

A tragédia után épült fel az új arculatú és szerkezetű város, többek között a Dóm, a Dóm tér, a sugaras-körutas városszerkezet, a belvárosi eklektikus palotasorok. A mai napig számos emlék őrzi Szegeden a Nagyárvíz nyomát.

A Körtöltés és a Partfal

A katasztrófa után készült el a városban az új árvízvédelmi rendszer, a körtöltés és a partfal. A hagyományos töltés helyett téglából és kőből épült a védmű. Ezt erősítették meg 1970, majd 2006 után, egy-egy szintén súlyos áradást követően. Az árvízi csúcsot is ekkor mérték, 1009 centimétert. A Nagyárvíz idején 806 centiméteren tetőzött a Tisza.

A körtöltés a várost veszi körbe, a 12 km hosszú védvonal északon Tápé és Szeged határánál indul és Alsóváros szélén ér véget.

A fogadalmi-templom (Szegedi Dóm)

A Nagyárvíznek köszönheti létét Szeged legismertebb épülete, a város egyik legfontosabb szimbóluma a Fogadalmi-templom és a Dóm tér. A katasztrófa után tett fogadalmat a város, hogy a település újjáépítésekor egy új templom is épüljön, amellyel méltó emléket állítanak. Az építkezés ötven évig tartott. 1930. október 30-án szentelték fel Magyarország negyedik legnagyobb templomát, a Magyarok Nagyasszonya székesegyházat.

Néhány különlegességért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Különös képek az esti virágos Szegedről
Romantikus sétára csábítanak a rózsaszín virágba borult fák.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. április 29.



Mintha egy filmdíszlet lenne, olyan a sok virágba borult fa Szegeden. A különleges hangulatot pedig az esti fények szolgáltatják hozzá.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x