hirdetés
naptar1.jpg

Erotika a 80-as évek kártyanaptárain

Egy nemzedéknyi fiú nyert bevezetést a női anatómiába a kártyanaptárak segítségével, melyek kitermelték a szocialista pin-up lányok első nemzedékét.
Forrás: Tó-retró blog - szmo.hu
2019. április 18.


hirdetés

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Bár a kártyanaptár, mint találmány már a 19. században is létezett, a „Kártyanaptár”, így nagybetűvel, a 70-es évek közepétől kezdte meg diadalútját. Ezek voltak azok a reklámhordozók(?), melyeknek

mindenütt komoly cserebörzéje alakult ki,

és közös jellemzőjük az olyan fotómodellek szerepeltetése volt, akik maximális ruhatárának mérete nem haladhatta meg magának a naptárnak a nagyságát (bár többnyire egyáltalán nem is volt ruhatár). Ezek a naptárak jelentették a kamasz fiúk bimbózó szexualitásának mérföldköveit és szinte nem volt olyan férfi akkoriban, aki nem hordott magánál legalább egy ilyet, persze szigorúan az év napjainak figyelemmel kísérésének céljára. De hogy is alakult ennek az ikonná vált reklámeszköznek a diadalmenete?

Egy kis naptár történelem

Ahogyan már említettük ilyen naptárak már a 19. században is léteztek, de (a sokszorosítás nehézségei folytán) nem futottak be különösebb karriert, és a II. világháború idején szinte teljesen el is tűntek az országból. Az újra feltűnésükre az 50-es, míg nagyobb számú elterjedésükre a 60-70-es évekig kellett várni. 1962-ben például a naptárakat előállító Offset és Játékkártya Nyomdában összesen 400 ezer darab kártyanaptár hagyta el a gépsorokat.

Ezek a lapocskák eleinte kedves vagy éppen vicces grafikákkal készültek, de gyakran fordultak elő olyan változatok, melyek gyakorlatilag egy naptárral kiegészített névjegykártyára emlékeztettek. Arról sajnos ma már nem lehet információt találni, hogy kinek az ötlete nyomán és pontosan mikor jelent meg az első olyan kártyanaptár, melyen anyagtakarékos ruhába bújtatott modell jelentette a látvány alapját, de valamikor 70-71 környékén jelenhetett meg, és ezzel útjára indult a hisztéria.

Az irdatlan mennyiség miatt kiszervezték a gyártást

1972-re a Játékkártya Nyomda már nem bírt a hatalmasra duzzadt számú megrendeléssel, és kénytelenek voltak a munka egy részét kiszervezni. Innentől a kártyákat továbbra is Pesten nyomtatták, de a készrevágást és a csomagolást a karádi Koppányvölgye Áfész üzemében végezték.

Jól tükrözi a munka mennyiségét, hogy az itt dolgozó hölgyek az elvégzett szalagmunkájukért mennyiségi bért kaptak, ám ez mindenkinél meghaladta az akkori átlagbér kétszeresét.

Az évtized közepére pedig megszaporodtak az olyan sportesemények és sorsjátékok, ahol a főnyeremény egy több tíz darabos kártyanaptár gyűjtemény volt. De az igazi felívelés csak ezután következett, az aktképes naptárak 80-as évekbeli elszaporodásával.

Miért éppen erotika

Bár eleinte véres verejtékkel próbálták megindokolni, hogy egy-egy naptáron miért kell ruhátlanul szerepelnie a modellnek, ez egyre kevésbé volt fontos. Lassan már nem kellett olyan nyakatekert ötletekkel előállni, hogy a lány éppen a ruháját viszi a Patyolatba és ezért pőre vagy éppen azért indul valamelyik áruházba Évakosztümben, mert nincs egy rongya, amit felvehetne.

Egyre gyakoribbá vált, hogy egyszerűen a kezükbe adták a reklámozandó terméket vagy csak a cég logójával takarták el őket valamennyire.

A nyolcvanas évek közepén szinte nem is maradt olyan vállalat, aki egy újévi köszöntésen és egy ruhátlan modellen kívül mást is rakatott volna a naptárára, a Ludas Matyi legnagyobb örömére. A vicclap ugyanis minden egyes számában, a Tücsök és bogár rovatban helyet szánt egy-egy ilyen csábos szirén bemutatásának.

1981-re a naptárhisztéria a tetőfokára hágott, és a Játékkártya Nyomda abban az évben már 400 féle kártyanaptárat nyomtatott, noha

5000 darab feletti megrendelés esetén a helyi tanáccsal kellett engedélyeztetni a kész művet és ez így is maradt a rendszerváltásig.

Így az említett 400 naptárfajtát javarészt két kiadó vállalat rendelte meg és közülük csak a Gondolat Kiadóvállalat 3 millió darabot gyártatott.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
atomrobbanas.png

Ilyen egy atomrobbanás közvetlen közelről: tesztrobbantások szemtanúi mesélik el a „földöntúli” élményt

Ezt a szót használták többen is. A hidegháború alatt kétezer kísérleti atomrobbantást végeztek titokban a nagyhatalmak. Brit háborús veteránok mondják el ebben a videóban, milyen volt.
Motherboard/Youtube - szmo.hu
2019. június 22.



Most, hogy az HBO Csernobilm-filmje világszerte alaposan felkorbácsolta a kedélyeket, és főként a kételyeket az atomenergiával kapcsolatban, egyre többen figyelnek oda azokra az emberekre, akik testközelből is megtapasztalták, mire is képes egy nukleáris robbanás.

Sokan még mindig abban a hiszemben élnek, hogy a Hirosimára és Nagaszakira 1945-ben ledobott, amerikai atombombák óta "csend" van, de ez tévedés.

A második világháború utáni évtizedekben a nyugati hatalmak állítólag legalább kétezer kísérleti atomrobbantást végeztek a Csendes-Óceánon és Ausztrália partjainál. Ezeket több százezer fiatal katona nézte végig, repülőgép-anyahajókról.

A katonák közül a brit veteránok tavaly augusztusban egy találkozón vettek részt, ahol sokan meséltek arról: pontosan milyen látvány és érzés volt egy atomrobbantás, mondhatjuk, hogy szinte közvetlen közelről.

Akik ugyanis olyan közel vannak, hogy látják az atomvillanást és a gombafelhőt, mindenképp ki vannak téve a sugárfertőzésnek, ez közismert tény.

A veteránok beszámolói döbbenetesek. A részletekért és a videóért kattints.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
kadar-janos-1986.jpg

Kádár Jánost sugárvédelmi egység őrizte a Csernobil utáni május 1-jén a tribünön

A politikus legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 14.



„Mindent tudtunk, de a lakosságnak nem mondhattunk semmit a csernobili katasztrófáról. Azért május 1-jén a sugárvédelmi szakemberek ott álltak a tribün mellett, hogy jelentsenek Marjainak, mi a helyzet” – mondta a halála előtt a Hetek munkatársának adott utolsó interjúban Lakatos Ernő, az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője.

Kádár János legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.

Lakatos maga Londonban értesült a robbanásról, amikor Kínából hazajövet repülőgépüket brit rendőrök fogták közre, és félrevontatták. Mint kiderült, éppen Csernobil felett haladtak át, így azonnal sugármentesíteni kellett a magyar küldöttség gépét.

Itthon nem csak sugárszintet mérték folyamatosan, hanem a lakosság közhangulatát is.

A Hetek megszerezte a Tömegkommunikációs Kutatóközpont bizalmas felméréseit, amelyet csak a kommunista párt legfelső vezetői olvashattak. Eszerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 47 százaléka elismerte, hogy külföldi rádióadókból tájékozódott a csernobili eseményekről. De

a teljes lakosság 55 százaléka is úgy vélte, hogy egyáltalán nem volt megfelelő a hivatalos magyar tájékoztatás.

Az adatok megerősítik, hogy a csernobili atombaleset nyomán a tömegtájékoztatás olyan hitelvesztést szenvedett el, amit a párt kommunikátorai már nem tudtak helyrehozni. A rendszerváltás 30 évvel ezelőtti ikonikus eseményeihez – köztük Nagy Imre és mártírtársainak 1989. június 16-ai újratemetéséhez – vezető úton a csernobili robbanás törte át a hallgatás és dezinformáció falát.

További exkluzív részleteket, és Lakatos Ernő utolsó interjúját a Hetek pénteken megjelent számában olvashatsz.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
kodaly-cimkep.jpg

Kodály Zoltán szerelmei: először egy 19 évvel idősebb, majd egy 58 évvel fiatalabb nőt vett feleségül

A magyar zenei nevelés fő alakja mindkét esetben rendkívül odaadó férjnek bizonyult.
Kovács-Tóth Noémi írása, képek: Wikipedia - szmo.hu
2019. június 13.



Kodály Zoltán (1882-1967) korának egyik legelismertebb zenei szakembere volt, akinek tudását és módszertanát máig hasznosítják a zeneiskolákban. A háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, pedagógus és népzenekutató – aki az MTA tagja, majd elnöke is volt – ezeken felül a szerető társ szerepében is helytállt. Ugyanakkor eléggé széles skálán mozgott az ízlése a hölgyek terén.

Elsőként – az eredetileg Schlesinger néven született – Sándor Emma (1863-1958) csavarta el a fejét, aki egy jómódú család több nyelven beszélő, tehetségesen zongorázó, éneklő és zenét szerző leánya volt. Fiatalon hozzáment egy pesti kereskedőhöz, otthonuk a zenei elit szalonjának számított. Dohnányi Ernő és Bartók Béla után Kodály Zoltán is segítette Emma zenei fejlődését. Bartók és Kodály nála találkozott először, majd mindketten belehabarodtak a híresen intelligens és humoros asszonyba, utóbbi esetben ráadásul viszonzásra lelt a vonzalom.

A 23 éves Kodályt nem tántorították el olyan apróságok, mint hogy Emma férjezett volt, ráadásul nála 19 évvel idősebb, valamint távol állt a klasszikus szépségideáltól is.

Úgyhogy némi felfordulást és formaságot követően 1910-ben, 28 évesen elvette feleségül az akkor 47 éves szerelmét, aki élete végéig hű társa maradt.

Kodály Zoltánnénak nem kellett szégyenkeznie hírneves ura mellett, mivel maga is tehetséges műfordítónak, illetve zeneszerzőnek bizonyult. Egyes témáit Bartók, Dohnányi és Kodály is feldolgozta, zongora-szerzeményeivel pedig Londonban és Párizsban egyaránt díjat nyert. Híres zeneszerzők tisztelték és szerették, többen neki ajánlották elkészült műveiket. Emma ugyanakkor lemondott a saját karrierről, inkább férjét segítette egész életében, például kottákat másolt és népdalokat gyűjtött a munkájához, valamint német átiratokat készített balladákhoz és nótákhoz.

Zoltán és Emma imádták egymást, mindig együtt töltötték a szabadidejüket, ahogyan a nemzetközi hangversenykörutakra is közösen utaztak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A_Mengele_lany02.jpg

Aki legyőzte Mengelét – a négy koncentrációs tábort túlélő magyar lány igaz története

A szlovákiai magyar nő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 05.



„A színtiszta pokol volt, amit emberek teremtettek más emberek számára itt a földön” – így jellemzi Auschwitz-Birkenaut Viola Stern Fischer, a négy koncentrációs tábort túlélő, szlovákiai magyar nő. A történelmi könyvek rideg vonalasságán az első mondattal túllépő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth zsurnaliszta írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel. Viola, korábbi nevén Ibolya az egyike volt azon keveseknek, akik túlélték a haláltábor rettegett orvosának embertelen kísérleteit.

Mengele-lány voltam. Egyike a sokaknak, akiknek el kellett viselniük a kísérleteit. Egyike a keveseknek, akik ezt túlélték.

És talán az egyetlen, aki legyőzte – a doktor és a csapata olyasmiket művelt velem, hogy valójában soha nem részesülhettem volna az élet legnagyobb ajándékában: nem tarthattam volna a kezemben a saját gyermekemet. Kétszer győztem le őket, két csodálatos lányom van” – ezzel a gondolattal kezdi visszaemlékezését a Stern Rózsa Ibolyaként született Viola Fischerová az Animus Kiadó által gondozott regényben.

Az idős hölgy hetven évvel a történtek után tér vissza emlékeihez, és úgy adja át a második világháború előtt, alatt és után történteket, ahogy az emlékezetében megmaradtak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x