hirdetés
EP-választás: a magas részvételi arány jelzi, hogy 'az európai demokrácia él' - mondta Manfred Weber
Le Pen győzelmet hirdetett, Görögországban az ellenzéki vezető a kormányfő távozását sürgette, a máltai kormányfő szerint az emberek többsége azok ellen szavazott, akik 'negatívan gondolkodnak'.
MTI - szmo.hu
2019. május 26.


hirdetés

Az európai parlamenti (EP-) választás legfontosabb fejleménye a magas részvételi arány, amely az Európai Unió (EU) intézményei közül a parlamentet erősíti - jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje vasárnap Berlinben, az urnazárás után tett nyilatkozatában.

A magas részvételi arány révén megerősödött EP-nek a többi tényezővel megegyező, "egyenlő befolyással kell rendelkeznie" az EU-s tisztújításról a választás után kezdődő vitában. Az emberek részvétele a választáson azt jelzi, hogy "az európai demokrácia él" - tette hozzá.

Németország:

Weber a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) választási szerepléséről érkező - a párt támogatottságának növekedését jelző - részadatokat örömtelinek nevezte. A CSU és a testvérpárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) összesített eredménye viszont csalódást keltő, de így is a CDU/CSU szövetség Németország vezető Európa-párti ereje - mondta Manfred Weber. Az EP által közölt előrejelzések szerint a CDU/CSU a szavazatok 28,6 százalékát gyűjtötte össze, amivel ugyan az első helyen végzett, de valamennyi országos szintű választást - az EP-választások mellett a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásokat is tekintve - ez a leggyengébb eredménye. A pártszövetség a legutóbbi, 2014-es EP-választáson elért 35,4 százalékhoz képest több mint 7 százalékpontot, a 2017-es Bundestag-választáson elért 32,9 százalékhoz képest több mint 4 százalékpontot gyengült. A visszaesés egyedül a CDU szereplésének tulajdonítható, a CSU erősödött. A CDU/CSU ugyan elérte stratégiai céljait, továbbra is a legnagyobb erő Németországban, és pártcsaládja, az EPP alkothatja a legnagyobb frakciót az EP-ben, amivel alátámasztja azt az igényét, hogy csúcsjelöltje, Manfred Weber legyen az Európai Bizottság következő elnöke. Azonban az eredmény nem felel meg a pártszövetség saját magával szemben támasztott elvárásainak - jelentette ki Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke. A CDU/CSU koalíciós társa, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) ugyancsak története leggyengébb eredményét érte el, az EP által közölt előrejelzések szerint a szavazatok 15,3 százalékát gyűjtötte össze, szemben a 2014-es EP-választáson elért 27,3 százalékkal, és a 2017-es Bundestag-választáson elért 20,5 százalékkal. A második helyet a Zöldek vették át a szociáldemokratáktól, a baloldali irányultságú ökopárt 20,9 százalékon végezhetett az előrejelzések szerint, ami csaknem a duplája a 2014-ben elért 10,7 százaléknak, a 2017-es Bundestag-választáson szerzett 8,9 százaléknak pedig több mint a kétszerese. A CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) a szavazatok 10,8 százalékával a negyedik helyen végezhet, ami ugyan előrelépés a 2014-es 7,1 százalékhoz viszonyítva, de gyengülés a 2017-es Bundestag-választáson elért 12,6 százalékhoz képest. Az előrejelzések alapján a CDU/CSU az eddigi 34 helyett 28 képviselőt küldhet az EP-be, az SPD 27 helyett 16-ot, a Zöldek 11 helyett 21-et, az AfD 7 helyett 11-et. Öt-öt képviselőt küldhet a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke), amelyek hét további kisebb párt pedig együttvéve 9 képviselői helyet szerezhet a Németországnak járó 96-ból. A választási részvételi arány 61,5 százalékra emelkedett az öt évvel ezelőtti 48,1 százalékról.

Lengyelország: Morawiecki: a PiS győzelme bizonyítja, hogy a lengyelek Európában is akarnak változást

A Jog és Igazságosság (PiS) győzelme az európai parlamenti (EP) választáson bizonyítja, hogy a lengyelek nemcsak Lengyelországban, hanem Európában is akarnak változást - kommentálta az előre jelzett választási eredményt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. Morawiecki a Twitter közösségi honlapján történelminek minősítette a lengyel kormánypárt EP-választási eredményét. Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke a párt választási stábjában mondott beszédében fontosnak nevezte az elért eredményt, egyúttal "óriási kihívásnak" nevezte az ősszel esedékes lengyel parlamenti választást, amely során - mint mondta - eldől Lengyelország jövője. "Mi vagyunk a lengyel szuverenitás, a lengyel függetlenség, a felfelé ívelő fejlődés garanciája" - jelentette ki Kaczynski. A fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) részvételével megalakított széles pártszövetség, az Európai Koalíció (KE) jelzett második helyezetére reagálva, Grzegorz Schetyna, a PO elnöke nagy sikernek minősítette a KE összeállítását. Az ellenzék egyesítése "csak az út eleje" - jelentette ki. A becsült részvételi arány a lengyel EP-választáson 43 százalékot tett ki, ami közel kétszer annyi, mint az előző, 2014-es EP-választáson (24 százalék).

Ausztria: Kurz "megerősítve" érzi magát pártja várható győzelme nyomán

Sebastian Kurz osztrák kancellár vasárnap esti nyilatkozata szerint "megerősítve" érzi magát, miután az előrejelzések szerint pártja képes volt elsöprő győzelmet aratni vasárnap az európai parlamenti (EP-)választásokon, egy héttel a kormánykoalíció összeomlása után. Az EP által közölt előrejelzések szerint az Osztrák Néppárt (ÖVP) a szavazatok 34,5 százalékát szerezhette meg, jelentősen megelőzve a Szociáldemokrata Pártot (SPÖ), amelynek 23,5 százalékot jósolnak. A harmadik helyen, a voksok várhatóan nagyjából 17,5 százalékával az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), az ÖVP eddigi koalíciós partnere végezhetett. Múlt hét végén egy korrupciós botrány miatt lemondásra kényszerült Heinz-Christian Strache alkancellár, az FPÖ elnöke, és ennek nyomán a kormánykoalíció is felbomlott. Ausztriában szeptember elején előrehozott parlamenti választást tartanak. Hétfőn az osztrák parlamentben bizalmi szavazást tartanak Sebastian Kurz ellen. A kancellár vasárnap este azt mondta támogatói előtt: "bármi is történik holnap és az azt követő napokban, dacolni fogunk mindennel, ami az utunkba jön, és megerősödve fogunk ebből kikerülni".

Franciaország: Marine Le Pen győzelmet hirdetett, Macron pártja csalódásnak tartja az eredményt

Marine Le Pen, a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke bejelentette vasárnap este Párizsban, hogy pártja megnyerte az európai parlamenti (EP-) választásokat Franciaországban. A jobboldali politikus leszögezte, hogy ez "a nép győzelme", a választást pedig Emmanuel Macron politikájáról és személyéről tartott népszavazásnak nyilvánította. Marine Le Pen szerint Macronnak "le kell vonnia a következtetést", és "nincs más választása", mint új előrehozott parlamenti választást kiírni. Édouard Philippe francia miniszterelnök vasárnap este aláhúzta, hogy "alázattal, de elszántsággal" elfogadja az eredményt. "Ha az ember másodikként végez egy választáson, nem állíthatja azt, hogy nyert" - jelentette ki a kormányfő, de egyúttal arra is rámutatott, hogy Marine Le Pen pártja 2014-ben is győzött. Philippe mindazonáltal igazolva látja azt, hogy Macron 2017-es elnökké választása átrajzolta Franciaország politikai térképét. A kormány tisztán és világosan érti a választók üzenetét, megpróbál majd többet tenni azokért a régiókért, "melyek úgy érzik, hogy megfeledkeztek róluk", és igyekszik majd "emberibbé" tenni politikáját, anélkül, hogy céljaiból alább adna. Az elnöki palota egy név nélkül nyilatkozó tisztviselője úgy fogalmazott, hogy Macron pártjának eredménye csalódást jelent, de a Köztársaság Lendületben (LREM) így is "tisztesen helytállt" korábban hivatalban lévő államfők pártjainak EP-választási eredményéhez képest. Tudatta azt is, hogy az eredmény nem változtat a kormány reformpolitikáján. Az EP becslése alapján az RN a voksok 23,23 százalékát kapta, míg a Macron pártja által vezetett pártszövetségre a választók 22,47 százaléka szavazott. Ezek alapján az RN várhatóan 22, a liberális frakcióval szövetségre lépő LREM és szövetséges pártjai 21 képviselőt küldhetnek majd az Európai Parlamentbe.

Görögország: Az ellenzéki vezető a kormányfő távozását sürgette

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő lemondását és előrehozott választások kiírását sürgette vasárnap Kiriákosz Micotákisz ellenzéki vezető, miután pártja, a konzervatív Új Demokrácia (ND) nyerte az európai parlamenti (EP-) választást az EP által közölt előrejelzések szerint. "Nyilvánvaló, hogy a görög nép megvonta a bizalmát ettől a kormánytól. A miniszterelnöknek vállalnia kell a felelősséget. Le kell mondania, és az országban a lehető leghamarabb új választásokat kell tartani" - fogalmazott Micotákisz. A jelenlegi menetrend szerint Görögországban októberben tartanak parlamenti választásokat. Az EP által közölt előrejelzések szerint az Új Demokrácia a szavazatok mintegy 34 százalékát szerezte meg az EP-választáson. Ciprasz pártja, a baloldali Sziriza a voksok körülbelül 27 százalékával a második helyen áll. A Mozgalom a Változásért (KINAL) balközép politikai szövetség a szavazatok 8 százalékát, a Görögország Kommunista Pártja (KKE) és az Arany Hajnal nevű radikális jobboldali párt a voksok 6-6 százalékát, a radikális jobboldali Görög Megoldás és a baloldali MeRA25 nevű párt a szavazatok 3,5-3,5 százalékát szerezte meg. A Független Görögök (ANEL), a Centrista Unió és a To Potámi (A folyó) nevű centrista nevű pártok a voksok 1,5-1,5 százalékát tudhatták magukénak. A szavazatok 7,5 százalékát egyéb pártok gyűjtötték be. Görögország 21 képviselőt küld az EP-be. Az EP becslései szerint közülük nyolcan az Európai Néppárt, heten az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoportot fogják erősíteni az EP-ben. Ketten a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai Parlamentben képviselőcsoportban foglalnak helyet, további ketten független képviselők, és ketten olyan újonnan megválasztott képviselők, akik a leköszönő EP egyik képviselőcsoportjához sem tartoznak.

Románia: Iohannis a bukaresti szociáldemokrata kormány távozását sürgeti

A bukaresti szociáldemokrata (PSD) kormány távozását sürgette Klaus Iohannis román jobboldali államfő vasárnap este, miután az európai parlamenti (EP-) választások rekordmagas részvétellel zárultak, és az államfő által kiírt korrupcióellenes népszavazás is átlépte az érvényességi küszöböt. Iohannis szerint mind az európai néppárti tagsággal rendelkező ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL), mind a Dacian Ciolos volt miniszterelnök vezette ellenzéki USR-PLUS szövetség kiváló eredményt ért el, a PSD-t büntető választók akaratát pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni. Liviu Dragnea PSD-elnök vasárnap este úgy értékelte: Viorica Dancila miniszterelnöknek folytatnia kell a kormányprogram megvalósítását, de neki mint pártelnöknek vállalnia kell majd a felelősséget a PSD "nem túl örömteli" választási eredményéért. Romániában minden korábbi európai parlamenti (EP-) választásnál többen járultak az urnákhoz vasárnap az EP-választáson, a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyékben azonban a részvétel elmaradt az országos átlagtól.

Málta: A kormányfő szerint az emberek többsége azok ellen szavazott, akik "negatívan gondolkodnak"

Joseph Muscat máltai miniszterelnök szerint a kormányzó szociáldemokrata párt várható elsöprő győzelme a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson azt mutatja, hogy az emberek többsége azok ellen szavazott, akik "negatívan gondolkodnak". "Azok ellen szavaztak, akik olyan problémákkal riogatják az embereket, amelyek nem is léteznek" - mondta Muscat a TVM máltai közrádiónak. Az EP honlapján közzétett előrejelzés szerint a Máltai Munkáspárt a szavazatok 55,9 százalékát szerezhette meg, míg a Nemzeti Erő nevű ellenzéki koalíció 36,2 százalékot kaphatott. A kormányfő kiemelte: egy ilyen eredmény pártjának legnagyobb arányú győzelme lenne az ország történelmében.

Írország: Húsz év óta először juthatnak be a zöldek Írországból

Nagy dobás lenne Európában, ha az írországi Zöld Pártnak sikerülne három mandátumot szerezni az Európai Parlamentben - mondta vasárnap Eamon Ryan, az ír zöldek vezetője az RTE állami rádiónak."A közvélemény öntudatra ébredésének zöld hullámát tapasztaljuk Írországban. Ez egész Európában zajlik egy ideje, és úgy gondolom, Írországban különösen nagy visszhangra talált" - mondta a pártvezető. Az EP előrejelzése szerint Írországban az EP-választáson a kormányzó Fine Gael végzett az élen a voksok 29 százalékával. A második helyre nagyjából azonos eredménnyel - 15-15 százalékkal - a Zöld Párt és a legnagyobb ellenzéki párt, a Fianna Fáil került. A Zöld Párt ezzel az eredménnyel húsz év óta először juthat be ismét az EP-be. Az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő legnagyobb katolikus mozgalom, a Sinn Féin a szavazatok 13 százalékára számíthat. Írországban pénteken tartották az európai parlamenti választásokat.

Finnország: A konzervatívok kapták a legtöbb szavazatot

Finnországban a vasárnapi európai parlamenti választásokon a konzervatív Nemzeti Koalíció nevű párt kapta a legtöbb szavazatot. 20,8 százalékos eredményével a párt 3 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, akárcsak a jelenlegi ciklusban. A második helyen a zöldek futottak be a voksok 16 százalékával, így két EP-képviselőjük lesz. Harmadik helyre futottak be a szociáldemokraták, akik a jelenlegi ciklushoz hasonlóan két politikust küldhetnek Strasbourgba. Juha Sipila miniszterelnök liberális Centrumpártja pedig rontott 2014-es eredményéhez képest, és a jelenlegi három helyett csak két mandátumot szerzett az EP-ben. A nacionalista, euroszkeptikus Finnek nevű párt - akárcsak a 2014-ben alakult EP-ben - két mandátumot szerzett 13,8 százalékos eredménnyel. A részvételi arány 42,7 százalékos volt.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Heves viharok, felhőszakadás, jégeső és viharos szél kergeti el a nyárias időt a hét elején
Az előrejelzés szerint kedden és szerdán is figyelmeztetés lesz érvényben a heves zivatarok miatt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 26.



Megint változik az időjárás, a hétvégi nyugodtabb, napos, meleg időt kisöpri egy mediterrán ciklon. Vasárnap éjjel dél felől megnövekszik, a déli megyékben meg is vastagszik a felhőzet, amelyből arrafelé eleredhet az eső.

Hétfővel változik a helyzet. A jövő hét első felében a heves viharokat felhőszakadás, jégeső és viharos szél kísérheti.

Napközben megvastagszik a felhőtakaró, és délutántól egyre többfelé várható eső, zápor, helyenként esetleg zivatar is. Megélénkül a déli szél, átmeneti szélerősödés csupán zivatar környezetében lehet. A legmagasabb hőmérséklet 22 és 28 fok között alakulhat.

A jelenlegi számítások szerint (a mediterrán ciklonok pályamozgása az egyik legnehezebben meghatározható) kedden a ciklon előoldalára kerülhetünk, ami azt jelenti, hogy dél felől meleg, nedves légtömegek érkezhetnek hazánk fölé, melyhez kellő mennyiségű energia is társul majd a légkörben. Ezek együttesen már elegendőek lesznek ahhoz, hogy országszerte záporok, zivatarok alakuljanak ki,

többfelé kell számítani heves viharokra is, elsősorban a felhőszakadások jelenthetnek majd problémát, de emellett jégeső, viharos széllökések és sűrű villámlás is kísérheti a zivatarokat.

A délies szél viharoktól függetlenül is élénk, erős lehet. A legmagasabb hőmérséklet 20 és 27 fok között alakulhat, de a zivatarokat követően több fokkal lehűlhet a levegő.

Lapozz a többi nap időjárásáért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Euronews: Fidesz – 56%, DK és MSZP – 10-10%
A magyarországi voksoláson rekord részvétel volt.
Fotó: MTI, Mohai Balázs - szmo.hu
2019. május 26.



Az Euronews cikke szerint Magyarországon a Fidesz kaphatja a legtöbb szavazatot, 56 százalékot érhetnek el.

A második helyen az MSZP-Párbeszéd és a Demokratikus Koalíció áll, 10-10 százalékkal - írta a lap. Ezzel a két ellenzéki párt 2-2 képviselőt delegálhat az Európai Parlamentbe.

Az idei magyarországi EP-választás rekord magas részvétellel zajlott le. Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 41,74 százaléka adta le voksát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint -írta az MTI.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője elmondta, a nap folyamán készítettek egy telefonos közvélemény-kutatást. Ennek eredményeit 7 órakor, a szavazás végével közölték.

A Nézőpont

a Fidesz-KDNP eredményét a 2009-es csúcs közelében, 56 százalékon mérte. Az MSZP és Demokratikus Koalíció küzdelmét nem tudták eldönteni, mindkét párt 10-10 százalékos a kutatás szerint. A Jobbik az előző EP-választáshoz képest rosszabbul szerepelt, 9 százalékot érhetett el. A kutatásból az is kiderült, hogy a Momentum 7 százalékos eredményt érhetett el, míg az LMP - 4 százalékkal - várhatóan nem került be az EP-be

- közölte.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Nem hivatalos: a liberális koalíció nyerhette a szlovákiai EP-választást
A Magyar Közösség Pártja mandátuma egyelőre kérdéses: éppen 5 százalék körül mozognak a nem hivatalos adatok alapján, a Híd párt viszont csak 2,6 százalékot kapott.
Címkép: illusztráció, MTI - Koszticsák Szilárd - szmo.hu
2019. május 26.



Szlovákiában szombaton este 10-kor már befejeződött az ország történetének negyedik európai parlamenti választása. A voksolás különösebb fennakadások nélkül zajlott, az első visszajelzések szerint a várakozásoknak megfelelően ismét alacsony lehet a részvételi arány.

A helyi választási bizottságok első visszajelzései szerint a szombati voksolás iránt a legtöbb régióban alacsony volt az érdeklődés, az urnákhoz járulók száma a kora esti órákig jóval alacsonyabbnak tűnt, mint a márciusi államfőválasztáson, amelyen a választásra jogosultak csaknem 42 százaléka vett részt. Az urnákhoz járulók száma ugyanakkor némileg magasabbnak tűnt, mint a 2014-es EP-választáson, amikor - az uniós tagországok közül és az ország történetében egyaránt - a legalacsonyabb volt a részvételi arány, mindössze 13 százalékos.

Szlovákiában az EP-választásokon való részvételi arány eddig még soha nem érte el a 20 százalékot.

Az EU előírása szerint addig nem hozhatja nyilvánosságra egyetlen tagállam sem az EP-választás hivatalos eredményét, amíg valamennyi tagállamban be nem fejeződik a szavazás. Ezért Szlovákiában sem közölhetik az adatokat vasárnap este 11 óráig, amíg - az unióban utolsóként - be nem zárnak az olaszországi szavazóhelyiségek.

Az Új Szó azonban már megírta a nem hivatalos eredményeket. Eszerint

a két liberális párt szövetsége, a PS-Spolu nyerhetett 20,1 százalékkal.

Második helyen a Smer áll 15,7 százalékkal, harmadik lett a szélsőjobboldali LSNS-e 12,1 százalékkal. Utánuk a KDH (9,7%), Sas (9,6) és az Olano (5,6) következik. A Magyar Közösség Pártja mandátuma egyelőre kérdéses: éppen 5 százalék körül mozognak a nem hivatalos adatok alapján, a Híd párt viszont csak 2,6 százalékot kapott.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A Fidesz 53%-ot, a DK 16%-ot kaphat a Magyar Nemzet információja szerint
A Momentum a harmadik, míg a Jobbik és az MSZP-Párbeszéd a negyedik helyen állhat.
Fotó: MTI, Mónus Márton - szmo.hu
2019. május 26.



A Magyar Nemzet információja szerint az EP-választási szavazatok 88 százalékos feldolgozottságánál

53 százalékkal vezet a Fidesz-KDNP, így 13 EP-képviselőt küldhet az uniós törvényhozásba.

A második helyen

a Demokratikus Koalíció áll 16 százalékkal, így 4 képviselőt küldhet az EP-be.

A harmadik helyen jelenleg

a Momentum áll 9 százalékkal, ez 2 képviselőt jelenthet.

A negyedik helyen

a Jobbik és az MSZP-Párbeszéd 7-7 százalékkal áll, ami 1-1 képviselői helyet jelenthet.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x