hirdetés
mozi_ck.jpg

Emlékképek a budapesti mozik virágkorából

Budapesten 100 évvel ezelőtt 113 mozi működött. 2014-re ez a szám 31-re csökkent...
Forrás: Ilyen is volt Budapest - szmo.hu
2014. április 08.


hirdetés

1958, Rákóczi út: Az Uránia mozi és az Erzsike espresso

Ez utóbbinak azóta több neve is volt. A moziról néhány szót Wotan Doctor jóvoltából: az Uránia Tudományos Színházat, ezt az új intézményt 1899-ben felszerelték álló és később mozgóképek bemutatására alkalmas vetítőberendezésekkel. Így indult útjára az immár több mint 100 éves Uránia filmszínház.

urania_fortepan_1958

Fotó: Fortepan

1916-tól kezdve az Uránia filmszínházi műsorok bemutatására tér át, a tudományos előadások délutánra szorulnak, majd idővel teljesen megszűnnek. 1930-ban új korszak nyílt az Uránia épületében. Pekár Gyula eladta a legszebb pesti mozit az UFA (német) Filmgyárnak, ettől kezdve UFA Palota lett belőle s főként az UFA filmjeit játszotta nagy sikerrel.

A második világháború után a Szovexport mozija lett, 1945 februárjában itt tartották az első háború utáni filmelőadást, mely természetesen a győzedelmes Vörös Hadsereg küzdelmeit mutatta be. Később az épület újra visszakerült magyar tulajdonba, s lett a főváros kedvelt mozija. 2002-ben eredeti szépségében újíttatta fel a több mint százéves épületet s a 425 fős díszterem mellé még két 60 fős kistermet is kialakítottak az Uránia épületében.

A film, ami a képen látszik: Micsoda éjszaka. Egy jópofa film volt Latabárral és Tolnai Klárival.

Névjegy: Ilyen is volt Budapest blog

A szerkesztő, Popovics András 14 éves kora óta járja Budapest utcáit. Akkor, 1970-ben kapott szüleitől egy Verhovina motort, amit régesrég autó váltott fel, hiszen András taxisként dolgozik. Ő a City Taxi 424-es munkatársa és tulajdonostársa, aki Budapestet örökre a szívébe zárta.

Eleinte csak gyűjtötte a fotókat, majd szenvedélyévé vált, hogy minden képről, minél több információt szerezzen. Innen pedig már csak egy ugrás volt, hogy gyűjteményét nagyon sok Budapest rajongóval megossza, és ezekkel a szavakkal ajánl a figyelmetekbe:

"az oldalamat nem csak a nosztalgiázni vágyóknak ajánlom, hanem azoknak is akik szeretnék tudni, szeretnék látni, hogy milyen is volt Budapest egyik-másik pontja, tere, útja, utcája, kereszteződése, háza, hídja, épülete, egyéb nevezetessége, stb. 20,30,50,70,100, vagy akár 130 évvel ezelőtt!"

Ebből a fantasztikus és kiapadhatatlan gyűjteményből válogatunk mi is és portálunkon időről időre találkozhattok majd a különböző válogatásokkal.

1960-as évek, Beniczky utca: az Otthon Mozi

Az utca az 1960-as években területrendezés miatt megszűnt. A mozi is. De az épület, amelyben volt a mai napig a helyén van.

Napjainkban (2014.03.15.) ez az épület a Baross utca 87-es számú ház. Ennek a Szigony utcai oldalán volt az alagsorban. Ha jól megfigyeli az ember az épület erről a képről is egészen jól felismerhető. Az új épületek ezen épület után kezdődnek.

A moziba egy lejtősen kialakított bejáraton keresztül lehetett bejutni. Az embernek az volt az érzése, hogy a pincébe sétál lefelé.

otthon_1960

1961, Mártírok útja: A mai Bem mozi ekkor még Budai Híradó névre hallgatott

Jurij Alekszejevics Gagarin 1961. április 12-én első emberként repülte körül a Földet a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén. A szovjet kozmonauta meghívását az MSZMP Politikai Bizottsága június 6-i ülésén döntötte el.

A párthatározat előírta, hogy a sajtó három nappal korábban közölje a fiatal űrhajós érkezését és a bevonulási útvonalat, a repülőtéren pedig „kb. 10-15 ezer, esetleg 20 ezer főnyi tömeg" várja.

Gagarin különgépe augusztus 19-én 9 óra 40 perckor szállt le Ferihegyen, ünnepélyes fogadásán Kádár János nem volt jelen, a hivatalos verzió szerint „nyaralt". Egy Népszabadság-cikkből azonban az is kiderült, hogy később találkoztak: a Gagarin számára rendezett búcsúfogadáson az asztronauta Kádár feleségét meg is táncoltatta, a csárdás alapjait próbálva meg elsajátítani.

bem_mozi

1964. augusztus 20., Kőbánya Mozi

35 évet élt meg a Kőrösi Csoma Sándor úton található egykori Kőbánya mozi, mely 1964. augusztus 19-én este 7 órakor nyitotta meg kapuit a kerületi nézők előtt. A megnyitó beszéd és az ünnepség után a Filmhíradót vetítették, majd bemutatták a „Mosztar" című rövidfilmet és Gertler Viktor frissiben elkészült vígjátékát, az „Özvegy menyasszonyokat" Pécsi Sándor, Rajz János és Garas Dezső főszereplésével. Sajnos már egyikük sincs közöttünk.

kobanya_1964

A fotót küldő, Gönczi Imre élményei szerint még matinék is voltak itt.

Molnár Péter és Mühlbacher István építészek tervezték az épületet, ami, egy modern, 800 férőhelyes létesítmény lett. Két pénztár működött a moziban, de találhattunk benne büfét és orvosi szobát is.

Húsz fős személyzettel üzemeltek, és napi három előadást vetítettek. A moziban, az akkori szokásnak megfelelően háromféle jegyár közül lehetett választani: az első 3-5 sor volt a legolcsóbb, az utolsó 3-5 sor a középső árkategóriába tartozott, míg a legdrágább a középső rész volt.

A mozit 1990-ben a Budapest Filmtől bérbe vette az Intercom, de 1998 októberében visszaadták. Ekkor egy kft vette ki az épületet rövid időre. 1999 áprilisában végleg bezárták a Kőbánya mozit. 2005-ben áttervezték, majd 2006-ban a Magyar ATV csatorna költözött az épületbe.

Aki szeretne többet is olvasni a moziról vagy a korabeli „mozizásról", annak ajánljuk elolvasásra Budapest Főváros Levéltárának oldalán Urbán Márta írását.

1968, Ugocsa utca: az Ugocsa mozi

1937-ben Görgényi Miklós nyitotta meg Astra néven. A második világháborút követő államosítás után lett Ugocsa mozi. 1999-ben végleg bezárt, FSZEK könyvtár lett.

ugocsa

Fotó: Fortepan

1970-es évek, Róbert Károly körút: a Dózsa mozi

1910 táján nyílt meg (az akkor éppen Hungária körúton) a mostani Róbert Károly körúton az Árpád mozi. Ez 1913-ban bezárt, jelentős átépítés után 1914-ben Winkler mozi néven nyílt meg. Befogadóképessége 1046 fő lett (1920-as adat).

1939-ban nevet változtatott. Délibáb mozi néven működött 1944-ig. A mozik szüneteltetését előíró 1944 október 16-i rendelet szerint ezen a néven végleg bezárt.

1945-ben, még helyreállítás közben Dózsa névre keresztelték, de csak 1946. március 1-jén nyílt meg. 1982 őszén országszerte több mozi téli szünetre bezárt, hogy megspórolják az energiaválság idején a téli fűtést. A Dózsa mozi 1982. október 13-án, a Szóljon a rock című francia filmmel fejezte be.

dozsa_1970

Megszűnt, mivel a teljes felújítására nem volt fedezet. Másfél évtizeddel később lebontották.

A kép tartalmaz egy-két rejtélyt. Az egyik a film, ami a felirat szerint angol-francia-román-perui koprodukció. Szolidan szólva tűvé tettem az internetet, de ilyet nem találtam. Tudja valaki az igazat?

A második a kalapos úr melletti kuka. Ez műanyagnak tűnik. Ide vonatkozik a következő kérdés: mikor váltotta le a műanyag kuka a horganyzott-vas kukát?

1970-es évek, Üllői út 101.: az Akadémia Mozi

1913-ban nyílt meg a Ludovika mozi néven. A mozival szemben, eredeti nevén a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia, avagy Ludoviceum. Innen a név (nevei).

akademia_1970

1946-1955-ig PARTIZÁN mozi volt a neve. 1955-től már AKADÉMIA MOZI. 1987 őszén végleg bezárt.

1970-es évek, Kulich Gyula tér: a József Attila mozi

Amikor az ember (fia, lánya) hetente akár három mozit is megengedhetett magának...

jozsefattila_1970

Forrás: : www.photoblog.com

1970-es évek, Rákóczi út: a Honvéd mozi

1900 január-február folyamán itt bérelt helyiséget Hirn Samu, rövid ideig, vetítések számára. 1901-től a SPORT KÁVÉHÁZ üzemelt itt. Az 1910-es címjegyzékben is benne van: BIOGRAPH MOZGÓ néven , Pollák Hermann mozijaként. Mozi és kávéház egyaránt volt. 1921-ben megszűnt.

Beck Ödön 1929-ben megnyitotta a ROXY mozit. 1941 őszén ATTILA MOZI lett, e néven zárt be 1944-ben. 1945-ben az MKP nyitotta meg újra, RÁKÓCZI HÍRADÓMOZI néven. Így utoljára az 1946. október 24-i műsorban említik, 1946. október 25-én már újra ROXY, majd 1951 október elején HONVÉD MOZI lett a neve. A Fotó Háber című filmmel nyitott aztán 1964. március 19-én.

honved

Amikor a Mátra mozit tatarozták (ami 1975. december 22. óta Mese-és Ifjúsági mozi volt), átmenetileg a Mátra mozi műsorát adták itt, 1977. április 18-június 17. között.

1981. augusztus 4-én a Honvéd, mint egytermes mozi, bezárt. Két évig tartó átépítés után, kéttermes moziként nyitották meg 1983. október 20-án, mint HONVÉD, illetve HONVÉD-KAMARATEREM. Nevet változtatott 1990. szeptember 6.-án, ekkortól EURÓPA MOZI lett. Működésének utolsó napja: 2011. május 11., szerda.

1972, Selmeci utca: az Óbuda mozi

1945-ben nyitotta meg kapuit az Óbuda mozi. Előtte volt még ŐSBUDA MOZI, még előtte pedig BUDAI ROYAL 1933-tól. A "nagy hal" megette ezt a "kis halat" is. Az utolsó látogatóit 1991 június 13.-án fogadta.

obuda_1972

Fotó: Fortepan

1974, XXII., Rózsa Richárd u. 5–7: a Budafok mozi

1974. július 31-én avatták fel ünnepélyesen az új Budafok mozit, ténylegesen augusztus 1-én kezdett üzemelni. Bezárt: 1991. december 4-én. Ma: bútorbolt.

budafok

Fotó: Katona Béla/naplo.hu

1980-as évek, József körút 63. és Csepreghy utca sarok: a Bányász mozi

Már az 1910-től moziként működött. A Klein-testvérek mozgójaként, BODOGRÁF néven. 1942-től 1944-ig BAROSS MOZI volt a neve. 1945-ben a Györffy Kollégium mozijaként folytatta működését, megint BODOGRÁF néven. 1951 december 7-től BÁNYÁSZ MOZI a neve.

A mozi kéttermes volt, két keskeny, hosszú úgynevezett "csőmozi". "A-terem", és "B-terem". Ez a kéttermes mozi 1969 december közepén bezárt.

banyasz_1980

Forrás: bp-mozitortenet.hu

Majdnem két évig tartó munkával egytermes mozivá építették át. Az újjávarázsolt Bányász mozi 1971. szeptember 16-án nyitott meg. 1975 áprilisától öt éven át ez lett a Magyar Filmek Mozija, de továbbra is Bányász néven. 1980. február 7-ével ezt a funkciót átszármaztatták a Tanács mozira.

1988. augusztus 11-17-i műsora a Diplomás örömlány című film volt, ezután augusztus 17-én a mozi bezárt, BÁNYÁSZ néven végleg. 1989. március 17-én GRAFFITI MOZI néven nyitották meg, másfél évi működés után 1990 szeptember 26-án zárt be. Egy évvel később megint megnyílt, 1991. november 2-án. A mozi utolsó napja 1999. január 6. volt.

1980 táján, Lenin körút: a Bástya mozi

Az ház, amelyben működött, 1889-ben, Paulheim József tervei alapján, eklektikus stílusban épült. Eleinte az épület földszintjén működött az Árpád, majd a Carmen kávéház, de 1921-től helyét átvette a Carmen, későbbi nevén Bástya mozi.

Bezárásának dátuma: 1998. december.

bastya_1980

Forrás: bp-mozitortenet.hu

1960-as és az 1970-es évek: "a" mozibérlet!

Nem is tudom, hogyan kezdjem. Más idők voltak... Rengeteg olyan dolog létezett akkoriban, ami az akkori embereknek (NEKÜNK) igen is nagyon jó, sőt felejthetetlen volt. Ez itt az egyik példa.

1 forintért megvehettük ezt a bérletet és ezután szelvényenként megnézhettünk egy filmet az aktuális mozi ár töredékéért. Ez azokban az időkben, amikor rádiója sem volt mindenkinek, televíziója pedig csak a milliomosoknak, a videó még csak egy fantazmagória, a számítógép még azon is túl, gyakorlatilag az Üveghegy magasságában létezett...

moziberlet

Fotó: családi archívum

Szóval akkor a mozi volt szinte minden! Egy ilyen mozibérlettel követhettük a nagyvilág eseményeit, persze csak távolról, nagyon távolról...

Ha pedig ellátogattok az Ilyen is volt Budapest oldalra, a fotókat kinagyítva, minden apró részletet szemügyre vehettek.

Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Fáy_András2.jpg

Teherbe ejtette kiskorú nevelt lányát a magyar reformkor vezéralakja

Fáy András író és közszereplő sokat foglalkozott nőneveléssel, de sajátosan ültette át a gyakorlatba az elveit.
Kovács-Tóth Noémi - szmo.hu
2019. július 02.



A 19. század elején Fáy Andrásról (1786-1864) ódákat zengtek kortársai. Irodalmi és politikai mozgalmak aktív tagjaként, prózaíró-publicistaként, mesegyűjtőként, a Pesti Hírlap állandó szerzőjeként általános elismerés övezte. Unokatestvére, Szemere Pál, aki barátja és harcostársa is volt, „a nemzet mindenese” címet ragasztotta rá. Mikszáth Kálmán ezt még tovább ragozta:

„Ha Széchenyi nincs, őt illeti a legnagyobb magyar titulusa, ha Deák nincs, ő nevezhető a haza bölcsének, így azonban maradt végig a nemzet mindenese.”

A hízelgő szavaknak volt némi jogalapja, hiszen a négy nyelven beszélő polihisztor rendkívül gazdag életművet hagyott hátra.

Fáy András először joggyakornok, majd szolgabíró és táblabíró volt, utána nyergelt át az irodalomra. Prózai vígelbeszéléseivel új műfajt teremtett, erkölcsi célzatú meséi pedig sikert sikerre halmoztak. A Kisfaludy Társaság alapító tagja és 1837-40-ig igazgatója volt, majd 1840-ben neki köszönhetően alakult meg Pesten az első magyarországi takarékpénztár, ahol segédigazgatói posztot töltött be. A kezdeményezés végigszántotta az országot, ugyanis nyolc év alatt harminckét vidéki fiókkal bővült a hálózat. 1845-ben még az MTA helyettes elnökeként is tovább növelte befolyását. A szabadságharc leverése után nem vállalt több közszereplést, azonban rengeteget írt, többek között az első magyar társadalmi regényt, A Bélteky-házat 1832-ben.

Fáy híres volt még ezeken felül a leánynevelésről alkotott nézeteivel, több könyvet is publikált a témában. Azt vallotta, hogy a korabeli lánynevelő intézetekben elterjedt francia stílus teljesen haszontalan, mivel kidomborítja a felesleges fényűzést, a hímzés rontja a látást, a zenetanulással pedig ilyen rövid órák alatt nem lehet magas szintet elérni.

Ezek helyett a polgári lét praktikus háztartási ismereteit, józan pénzköltést, ország- és nyelvismeretet, illemet és társalgási szabályokat tanított volna nekik.

„Én nem bámulandó hires nevezetes, hanem bóldog és bóldogitó nőket kivánok neveltetni, földi lényeket, erényszerető tisztelő ugyan, de nem gyarlóság-nélküli magyar leányokat kivánok képeztetni honi intézeteinkben, jó nőket, anyákat, polgárnékat, tiszteletere, szeretetre méltó asszonyokat; ’s van e’ józan ember a’ hazában, ki ne ohajtná ezt?” – foglalta össze gondolatait a Nőnevelés és nőnevelő-intézetek hazánkban című könyvében.

Voltak ennél árnyaltabb elképzelései is, például hogy egy valóban művelt nő nem küzd a nemek egyenjogúságáért, és a túlművelt nők felsőbbrendűsködőek. Azt hirdette, hogy egy nő mindig legyen szerény, mind külsőségekben, mind társaságban, és csak akkor szólaljon meg, ha tudásában biztos, de akkor sem túl gyakran. Összességében azt szerette volna, ha a lányokat tudományos nevelés helyett reális ítélőképességgel vértezik fel az iskolákban.

Nem volt túl jó véleménnyel a házasság intézményéről, de azért kifejtette ebben a témakörben is a nézeteit:

„Szükség tudni a fiatal nőnek, miként ember nem lehetvén hiba nélkül, férje sem leend, valamint maga sincs a’ nélkül; kölcsönös türelem, kölcsönös engedékenység tehát első feltétele a’ házassági életnek. Nem fog mások előtt panaszkodni, vagy épen kikelni férje’ gyengéi ellen; mit jó vagy csak okos nő is nem teszen soha. Tudni kell, melyek azon módok és eszközök, mikkel férjének becsülését, ’s ezen alapuló szeretetét ne csak megnyerhesse, hanem biztosan meg is tarthassa.”

Lapozz a folytatásért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
orban-viktor.jpg

Előkerült egy III/III-as jelentés Orbán Viktorról

30 évvel ezelőtt írták, most az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tette közzé.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 10.



A Blikk szúrta ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Facebook-oldalán nemrég közzétett jelentést, amiben Orbán Viktor neve is szerepel. A III/III-as ügyosztály által kiadott dokumentum 1989. június 10-i keltezésű.

Orbánról az alábbi szövegrészletben esik szó:

„A Belső Elhárítás (III/III) jelenti, hogy Orbán Viktor, Fónay Jenő, Rácz Sándor és Pákh Tibor is üdvözli a Jurta Színházban hivatalosan is megalakuló Magyar Október Pártot. A Krassó György nevével fémjelzett szervezet 18 fős ideiglenes választmánya első ülését Philipp Tibor lakásán tartja. Az iraton kézírással rávezetve: 'Várom a külön jelentést'”

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

30 éve történt NAPI OPERATÍV INFORMÁCIÓS JELENTÉS 1989. június 10. A Belső Elhárítás (III/III) jelenti, hogy Orbán Viktor, Fónay Jenő, Rácz Sándor és Pákh Tibor is üdvözli a Jurta Színházban...

A Magyar Október Párt mindössze két és fél évig, 1989. június 27. és 1991. december 14. között működött, alapító nyilatkozata szerint a 28 aláíró „arra a következtetésre jutott”, hogy „az 1956-os forradalom és szabadságharc eszményei nem érvényesülnek a meglévő politikai szervezetek programjában és gyakorlatában – írja a Wikipédia.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
repulos-gizi-cimkep.jpg

Repülős Gizi nagyasszony volt, arisztokratikus hiúsággal közlekedett - erős portrésorozat készült róla

És majdnem egy dokumentumfilm is, de fizikai és pszichés állapota ezt már nem engedte. A hajléktalanszállóról ment a kórházba meghalni.
Dömötör Nikolett, fotók: Hanuta Éva - szmo.hu
2019. július 01.



Kosztor Sándorné Bodnár Gizella, vagy ahogy mindenki ismeri, Repülős Gizi, a legendás besurranó tolvajnő februárban meghalt. 92 évet ért meg, ebből összesen 17-et töltött börtönben. Több mint 200 bűncselekmény írható a számlájára, már az ’50-es évektől számon tartotta a rendőrség. Életének egyik utolsó állomása a Budapesti Módszertani és Szociális Központ Intézményei Női Éjjeli Menedékhelye volt. A Múzeumok Éjszakáján a BMSZKI Dózsa György úti épületében lehetett róla megnézni egy fotókiállítást, aminek néhány darabját most itt is megmutatjuk.

Repülős Gizi úgy járt városról városra lopni, mintha csak piacra ment volna.

Reggel megalapozta alibijét a szomszédainál, majd vidékre repült a 40-es, 50-es években még létező magyarországi helyi járatokkal. Lakóházakba surrant be, ékszerekkel és pénzzel tért haza. Összesen 40 évnyi börtönbüntetést kapott, hatszor szabadult közkegyelemmel. Utoljára 2017 augusztusában fogták el Tatabányán, ekkor már közel járt a 91-hez.

A padláson installált kiállításon egy el nem készült dokumentumfilm fotói, Hanuta Éva fotográfus munkái elevenedtek meg. Azt, hogy végül a film nem készült el, Gizi fizikai és pszichés állapotának leromlása miatt történt. Pszichés oldalról nézve ez elsősorban azt jelenti, hogy egyszer ezt, másszor azt mondta, magyarázta Éva.

„Az egyik napon például azt állította, hogy soha nem ült repülőn, másnap már azt, hogy volt egy hatalmas szerelme, egy pilóta, emiatt mindig ingyen utazott, és innen kapta a nevét is.”

Repülős Giziről nem készült sem korábban, sem később ehhez hasonló riportkép-sorozat. Ezeken a képeken úgy láthatjuk őt, mint ahogy egyetlen sajtófotón, híradós tudósításban sem. A Virágkoszorú névre keresztelt, 10 darabból álló sorozat például egy mozdulatsort örökít meg, amint Gizi a tükörtől ellép, pördül egyet és kivonul, mint egy nagyasszony. A többi fotót a dokumentumfilm képanyagából válogatták össze – mind-mind kis fragment az ő életéből, a használati tárgyaival, a privát terével. Bár persze a privát tér fogalma is átértékelődik ebben a helyzetben, hiszen életének jelentős részét különböző börtönökben, utolsó idejét pedig a Dózsa György úti éjjeli menedékhelyen töltötte.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
doctor-650534_1920-1000x666.jpg

Az orvos, aki elektródákat ültetett a saját agyába, hogy bizonyítsa elméletét

Dr. Philip Kennedy beszéd nélkül akarta közvetíteni egy számítógépre a gondolatait, de a kísérlet nem úgy sült el, ahogy tervezte.
G. N. L., fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. július 08.



Kennedy a 90-es évek végén azzal vált híressé, hogy elektródákat épített be egy megbénult ember agyába, majd megtanította őt arra, hogy agyával vezérelje egy számítógép kurzorát - írja a Wired.

A megműtött beteget „a világ első kiborgjának” nevezte.

Kennedy nagy újítása az volt, hogy az elektródát beágyazta az agyba. Az első beültetést 1998-ban hajtották végre. A páciens, az 52 éves Johnny Ray agyvérzése után teljesen megbénult, csak arcizmai mozogtak. Kizárólag pislogással tudott kommunikálni: két pislogás jelentette az „igent”, egy a „nemet”.

A műtét után Kennedy megpróbálta megfejteni a beteg mozgató agykérgének hullámait.

Egy idő után Ray megtanulta a beültetésből jövő jeleket csupán gondolatával szabályozni. Amikor Kennedy összekapcsolta őt egy számítógéppel, képes volt ezekkel a modulációkkal egy kurzort irányítani a képernyőn. Ezáltal ki tudott választani betűket egy képernyőn lévő klaviatúráról, és nagyon lassan sikerült neki szavakat összeállítani.

Bár Ray esetének nagy visszhangja lett, a folytatás kevésbé volt sikeres. 1999 és 2002 között két hasonló állapotú beteggel próbálkoztak, de az egyiknél a seb nem zárult be, ezért az implantátumot ki kellett venni, a másiknak pedig rohamosan romlott az állapota. Maga Ray is meghalt 2002-ben agyi ütőér-tágulatban.

Kennedy azonban nem adta fel, mivel Ray mentális kurzora bizonyította számára, hogy még az ilyen bezárult világban élő emberek is meg tudják osztani gondolataikat egy számítógépen keresztül.

Az amerikai orvos álma egy agy-számítógép interfész volt, amelyen a gondolatok olyan könnyedén áramolnak, mint ahogy egy egészséges ember beszéde.

Ez óriási kihívásnak bizonyult. Az emberi beszéd több mint 100 különböző izom egybehangolt összehúzódását és elernyédését követeli. Ahhoz, hogy működő „beszéd-protézist” építsenek, ki kellett találni annak a módját, hogy miként olvassák le a hangzó beszéd teljes hangszerelését egy maroknyi elektróda jeleiből.

2004-ben egy autóbaleset során agyvérzést kapott beteget műtöttek meg. Ezúttal az agynak abba a régiójába helyezték el az elektródákat, ahonnan a neuronok az ajkak, az állkapocs, a nyelv és a gége izmainak küldenek jeleket. A kísérlet azonban nem sikerült.

Kennedy kutatási programja megtorpant: nem kapott rá több pénzt, stábját el kellett küldenie, kutatótársa is meghalt.

Ezután döntötte el, hogy saját maga lesz következő kísérletének alanya.

A 11 és fél órás műtétre 2014 júniusában, a karibi Belize-ben került sor. Üveg- és aranyszálakból készült elektródákat ültettek be Kennedy agyába. A cél az volt, hogy ezután rögzítsék az agyhullámait, így feltörhessék az emberi beszéd idegi kódját.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x