hirdetés

A személyre szabott terápia a rákgyógyítás kulcsa, és Magyarország a világ élvonalában van

A következő évtizedben 2-300 új gyógyszerrel a betegek 70-80%-ának tudnánk célzott kezelést adni - mondja dr. Peták István, az Oncompass Medicine alapító-vezérigazgatója.
Szöveg:Göbölyös N. László - fotók: Peták Lelle - szmo.hu
2019. augusztus 07.


hirdetés

Magyarország az elmúlt közel két évtizedben nagy nemzetközi elismerést vívott az a téren folytatott kutatásban, a diagnosztikai módszerek fejlesztésében. Ezekről, a rákkutatás és a technológiai fejlődés összefonódásáról, valamint a napjainkban lehetséges „egészséges életmódról” beszélgettünk dr. Peták István kutatóorvossal, molekuláris farmakológussal, az Oncompass Medicine Zrt. alapító-vezérigazgatójával.

-A személyre szóló terápia, a célzott gyógyszeres kezelés tudomásom szerint nem túlságosan régi keletű gyakorlatok a nyugati típusú orvoslásban.

-Ezek valóban az elmúlt évtizedekben jelentek meg és forradalmasítják az orvoslást.

Az onkológia területén ezek a lehetőségek akkor váltak elérhetővé, amikor rájöttünk, hogy ennek a betegségnek mi az oka.

A betegségeket általában először mindig tüneti szinten írjuk le, és diagnosztizáljuk, mint annak idején a „fekete halált”, vagy a „sárgalázat”. A rákot is így közelítettük meg, erre utal a „daganat” szó. Ennek megfelelően próbáltunk meg olyan gyógyszereket kifejleszteni, amelyek megszüntetik a daganatos sejtek osztódását. Ezek kemoterápiás szerek, amelyeknek kifejlesztéséhez több millió molekulát teszteltünk laboratóriumi körülmények között. Amikor megszülettek a hatékonynak tűnő szerek, azok közül összehasonlító klinikai vizsgálatokkal választottuk ki a legjobbakat, és kialakult a kezelési protokoll, hogy az egyes betegeknek mit adunk először, másodszor, harmadszor. Ezt nevezik bizonyékokon alapuló orvoslásnak.

hirdetés

Ugyanakkor az volt az álmunk, hogy megértsük, hogy adott betegnél mi okozta a daganatot és megpróbáljunk egy olyan kezelést találni, ami ezt az okot szünteti meg.

-Mikortól számíthatjuk az áttörést?

-1960-ban fedezte fel Peter Nowell és David Hungerford a Philadelphia kromoszóma-törést, amelyet a leukémiával hoztak összefüggésbe. A következő évtizedekben bizonyítani lehetett, hogy ha ezt a hibás gént berakjuk egy egér normál sejtjébe, az egér leukémiás lesz.

Mégis egészen 2000-ig kellett várni, hogy egy zseniális kutatóorvos, Brian Drucker kipróbáljon a betegeken egy olyan hatóanyagot, ami arra az enzimre hat, amely e génhibában sérül. Elvégezték a klinikai vizsgálatokat ezzel a szerrel, és a jó hír az, hogy azok a betegek, akik ebben részt vettek, még mindig élnek.

Drucker 2017-ben kapott életmű-díjat, és akkor készült egy fénykép a gyógyszer születésnapját ünneplő betegekkel, pedig annak idején az ő túlélési esélyük alig néhány hónap volt. Ez a történet is azt példázza, hogy mennyire fontos részt venni klinikai vizsgálatokban, mert a jövő gyógyszereihez juthatunk hozzá.

-E kutatásokat erősítette a Humán Genom Projekt.

-2003-ban ismertük meg teljes egészében ezt a 2 méter hosszú, három milliárd nukleotidból álló DNS-láncot, és lehetőség nyílt arra, hogy szisztematikusan kezdjük el keresni a daganatokat okozó génhibákat azzal, hogy összehasonlítjuk a betegek DNS-szekvenciáját a normállal.

2013-ra a Humán Genom Projekt gyakorlatilag beazonosította ezeknek a génhibáknak a többségét, és arra a következtetésre jutottunk, hogy mintegy 600 gén 6 millió mutációja okozza a daganatokat. Nagy szám, de véges. Ezt a 600 gént kell levadásznunk.

Azt már láttuk, hogy az egyiknél mennyire sikeres volt a célzott terápia, innen kell tovább lépnünk.

-Ön éppen 2003-ban jött haza az Egyesült Államokból.

-Fulbright-ösztöndíjasként vettem részt kint egy kutatóprogramban, és

már ott láttam, hogy ezek a célzott gyógyszerek nagyon hatékonyak lehetnek, de csak akkor, ha az adott betegnek valóban az a génhibája, amelyre a gyógyszert kifejlesztették. Úgy gondoltam, hogy alapvető fontosságú lesz, hogy egy adott betegnek meg tudjuk mondani, hogy neki melyik célzott gyógyszer lenne a jó.

Hazajöttem, és kutatótársammal, dr. Schwab Richárddal megalapítottuk az Oncompass Medicine-t, olyan nagy formátumú kutatók ihletésére, mint Kéri György, Kopper László és Pap Ákos. Olyan molekuláris diagnosztikai módszereket végzünk patológiai szövetmintákon, amelyek gyógyszerek hatását jelzik előre.

Akkora szerencsénk volt, hogy rögtön az első génnel, amellyel foglalkozni kezdtünk, az EGFR-rel találtunk egy génhibás esetet, és a világon elsőként tudtunk célzott gyógyszert javasolni a számára.

Klinikai vizsgálatot szerveztünk, és a betegnél eltűntek az áttétek, öt évig daganatmentesen élt, végül egy hasnyálmirigy-gyulladás miatt halt meg.

-Tehát nem rák volt a halál oka.

-Igen, és egyúttal azt is ki tudtuk mutatni, hogy a célzott gyógyszerek nemcsak a leukémiánál, hanem a tüdőráknál is működhetnek. Később azt is megállapítottuk, hogy ez a génhiba a tüdődaganatos betegek 5%-ában fordul elő.

Tehát ha ezt a gyógyszert véletlenszerűen használnánk, 95%-ban hatástalan lenne, ha viszont tudjuk, hogy a betegnek génhibája van, akkor akár közel 100%-ig lehet előre jelezni, hogy nála ez a legjobb terápia.

A következő években tovább fejlesztettük ezeket a génvizsgálatokat, és 2008-ban állítottuk fel az első újgenerációs szekvenáló laboratóriumunkat, amelyben egyszerre sok gén vizsgálatával nemcsak azt lehet megnézni, hogy egy-egy gyógyszer célpontja jelen van-e, hanem fel tudjuk tenni azt a kérdést is, hogy mi okozta ennek a betegnek a daganatát, és mi lenne neki a legjobb gyógyszer. Ezt hívjuk ma precíziós onkológiának. Ez nemcsak személyre szabott, hanem oki terápia, hogy eleve „ne akarjon” osztódni az a sejt. A célzott gyógyszer pedig azt jelenti, hogy eleve ismert hibás génekre fejlesztjük ki őket.

Mivel azonban 600 gén 6 millió mutációjáról van szó, nagyon sokféle gyógyszerre lesz szükségünk.

E téren igen nagy a fejlődés, a jelenlegi ütemből ítélve ebben az évtizedben meglesz a 100 célzott gyógyszer. Ez azért fontos, mert a 600 gén eloszlása nem egyenletes, vannak gyakoribbak és ritkábbak.

A tüdődaganatosoknak már csaknem a felének lehet célzott gyógyszert adni.

Mivel közel ezer hatóanyag van klinikai vizsgálatban, és minden negyedik vizsgálat sikeres, a következő évtizedben 2-300 új gyógyszerrel a betegek 70-80%-ának tudnánk célzott kezelést adni.

-Önök három évvel ezelőtt a Szilikonvölgyben okoztak igazi tudományos-technológiai szenzációt.

-Ha ilyen sok mutáció van, és ilyen sok gyógyszer áll rendelkezésre, egyre bonyolultabb kiválasztani, hogy egy-egy betegnek melyik lenne a legjobb. Egy génre több gyógyszer is hat, egy betegben több génhiba is lehet, és már nem lehet minden egyes génhibára klinikai vizsgálatokat csinálni. Erre keres megoldást a hazai fejlesztésű „Real-time Oncology Treatment Calculator”.

Ez egy olyan mesterséges intelligencián alapuló orvosi eszköz, amely 1200 hatóanyagot tud rangsorolni, és 24 ezer orvosi szabály alapján tudja kiválasztani a legindokoltabb kezelést.

Ezt az eszközt 2016-ban a Szilicium-völgyben mutattuk be. Nagyon jó érzés volt a Google-székház mellett átélni, hogy innen, Magyarországról tudtunk valami nemzetközi szinten izgalmas dolgot létrehozni.

Tavaly az amerikai Forbes írt rólunk, az idén júniusban az IBM-Watsonnal közösen adtunk elő ebben a témában.

Mi 15 éve kutatjuk ezt a területet, és olyan különleges tudás halmozódott fel nálunk, hogy így tudott megszületni Budapesten a világ első személyre szabott kezelést támogató orvosi szoftvere.

Ezt fejlesztjük most tovább. Van egy együttműködésünk az Európai Onkológiai Intézettel, a párizsi Marie Curie-intézettel. A Dél-Pesti Centrum Kórházzal, valamint az Országos Onkológiai Intézettel közösen részt veszünk a Nemzeti Onkogenomikai Programban. Célunk, hogy legyen a betegeknek egy egységes adatbázisa, hogy lehessen molekuláris profilvizsgálat-alapú döntéstámogatást adni a betegeknek, hogy minden egyes terápiaváltáskor azt a kezelést kapják, ami számukra a legnagyobb valószínűséggel hatásos. Ezen kívül a gyermek-onkológiában van egy programunk, ahol a mind a 25 ezer gént nézzük, mert a gyermekek esetében még nem ismerjük az összes daganatos gént, és ezek alapján próbálunk számukra kezelési lehetőséget találni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

Rózsaszín lett a jég az Alpokban, vészjósló dologra világít rá

Ráadásul még az sem teljesen világos, hogyan került oda az elváltozást okozó alga.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 06.


hirdetés

Érdekes jelenségre figyeltek fel az olasz Alpokban: a Presena-gleccser felületén rózsaszín árnyalatban pompázik a jég. Az ezt vizsgáló tudósok azt már megállapították, hogy egy alga miatt alakult ki az elszíneződés, azonban az még rejtély, hogyan került oda - írja a Science Alert.

A Biagio Di Mauro, az olasz nemzeti kutatótanács egyik tagja elmondta, hogy

a jelenséget az Ancylonema nordenskioeldii nevű alga okozza, amelyet már Grönlandon is megfigyeltek.

Az alga jelenléte önmagában véve nem jelent veszélyt, ugyanis kisebb mértékben megjelenése a sarkkörökön normálisnak számít. Grönlandon azonban az utóbbi években jelentősen megnőtt a számuk, amelynek oka a globális felmelegedésben keresendő. A jég ugyanis alapesetben a napfény több mint 80 százalékát képes visszaverni, ám ha az alga akadályozza ebben a képességében, kevesebb fényt ver vissza és többet nyel el, ez pedig olvadáshoz vezet.

Az olvadt, vizes környezet megfelelő táptalaja az algáknak, amelyek egyre nagyobb területet hódítanak el, nagyban hozzájárulva a gleccserek olvadásához.

hirdetés

Azt egyelőre nem tudják biztosan, hogyan kerülhetett az európai kontinens közepére a rózsaszínű alga, Di Mauro - aki korábban Svájcban, a Morteratsch-gleccseren is hasonló jelenséget figyelt meg - elmondta, hogy jelenleg azt vizsgálják, a felmelegedés mellett milyen emberi tényezők járulhatnak még hozzá az algák megjelenéséhez. Elsősorban a túrázók és a síelők hatását akarják górcső alá venni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
CsepeliFoto.jpg

Csepeli György: A mesterséges intelligencia nemcsak áldásokat, hanem átkokat is hozhat az emberiségre

Hol tart az ember és a technológia versenyfutása? Mit hoz fajunk evolúciójának újabb stádiuma? Miért szolgáltatjuk ki magunkat megfoghatatlan hatalmaknak? Ilyen kérdéseket tesz fel a szociológus új könyve.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2020. július 08.


hirdetés

Ember 2.0 – A mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatásai címmel jelent meg dr. Csepeli György szociológus új könyve. A szerző kelenföldi otthonában beszélgettünk róla.

- Az ember problémamegoldó intelligenciája mindig is hatékony volt – írja. A kérdés, hogy mire használta. Ön rögtön hoz néhány szörnyű példát: Holokauszt, Hirosima, Gulagok...

- Meglehetős szorongással tekintek a könyv fogadtatására, mert eddigi könyveim a hagyományos szociálpszichológia területén mozogtak, az emberi dráma különböző aspektusaival foglalkoztak. Ilyen értelemben ez a könyv messze túllép ezen a téren.

Ugyanakkor változatlanul az a fő kérdés, hogy mi történik az emberrel az Emberi Színjáték új fejezetében és az milyen következményekkel jár.

A könyvet négy alapvető irány szervezi: a digitális átalakulás, ami azt jelenti, hogy létünknek nagyon jelentős részaránya áttelepül a virtualitásba. Ettől még nem szűnik meg a fizikai létezésünk, de digitális lenyomatunk visszaható erőként is meghatározó lesz. A második vonal a mesterséges intelligencia, amelynek programjainál megfigyelhető a folyamatos haladás az autonómia irányába. Mint a gyereknél, aki születésekor még teljesen tehetetlen, de már csírázik benne az intelligencia, és előbb-utóbb eljut a felnőtt korig, amikor már tudja önmagát menedzselni. A mesterséges intelligencia el fog jutni olyan szintű autonómiáig, amely már kihívója lesz az emberi autonómiának. A harmadik: 

hirdetés

ha majd a mesterséges intelligencia egyre inkább áthatja az emberi élet teljességét, nemcsak áldásokat, hanem átkokat is hozhat az emberiségre. Eljuttathat bennünket a totális ellenőrzöttség állapotába, amit Martin Heidegger „machinációnak” nevez, és megfoszt bennünket attól, ami emberré tesz: a szabadságtól.

A negyedik mintegy összefoglalja az első hármat: elképzelhető-e, kérdezem az utolsó fejezetben és nem tudom rá a választ, hogy az ember és a mesterséges intelligencia valamiképpen egybeolvad és elvezet-e bennünket egy olyan állapotba, amely nem a jelenlegi Ember 1.0.-t tartja életben, hanem

egy nietzschei értelemben vett „emberfeletti embert” eredményez, akinél már nem tudjuk megkülönböztetni, hogy mi benne a gép és mi benne az ember.

Ami a problémamegoldó intelligenciára vonatkozó kérdést illeti, arra azt válaszolom, hogy az ember egyik legfontosabb képessége a megértés. Lehetetlen lenne a túlélésünk, ha csak a meglévő problémákat tudnánk megoldani. Az állatok sem tesznek mást, csak ők „szakosodtak”. Az egér ideig-óráig el tud menekülni a macska elől, a macska viszont előbb-utóbb képes elkapni az egeret. Az ember viszont az evolúció befejezetlensége okán arra van ítélve, hogy a túléléshez elégtelen biológiai programjait kiegészítse. Más kérdés, hogy ez a kiegészítés napjainkban elvesztette mértékét:

olyan problémákat kreáltunk a világban – a klímaváltozást, a  járványokat, a migrációt, a pénzügyi rendszer elszabadulását – amelyek kezelésére úgy tűnik, a természetes ész nem alkalmas.

De például a járványok okozta negatív hatások előrejelzésére, a nyomonkövetésre, a kezelés hatékonyságának ellenőrzésére létezik egy DAMA nevű program, amely a nagy adattömeg kihasználásával mérnöki pontossággal meg tudja mondani, hogy hol, mikor, mire kell számítanunk epidemiológiai ügyekben. Az emberi ész jelenleg még versenyben van a mesterségessel, még urai vagyunk a helyzetnek. A könyvben három stádiumát írom le a mesterséges intelligenciáknak: az orákulum, a dzsinn és az uralkodó típust. Jelenleg a dzsinn szakasz elején tartunk. Az autonómia már nyiladozik, de odáig még nem jutott el, hogy ellenünk fordulhasson.

- „Nincs olyan egyén, akinek emlékezete versenyezhet a Google keresőprogramjával” – írja. Szüksége van-e az embernek ennyi információra, meddig leszünk képesek kiválasztani és elraktározni a számunkra értékeseket?

- Az információ az élet maga. Attól nem félek, hogy túl sok információ ér bennünket. Megvannak bennünk a pszichológiai mechanizmusok, melyek révén a nem lényegeset elfelejtjük, vagy a kellemetlen, traumatizáló információkat elfojtjuk. A tudatunkban van egy jól működő információ-gazdálkodás, és ez szerintem a jövőben is így lesz. Hogy emlékezetünket megkíméljük bizonyos tárgyi tudástól, annak én javarészt előnyeit látom. Azt, hogy a Google kereső motorjai lehetővé tesznek előrejelzéseket, hogy vagy felszínre hoznak olyan, a kollektív tudat megismerésében fontos mechanizmusokat, amire másképpen nem lenne lehetőség, mert ennyi adat senkinek sem áll a rendelkezésére. A könyv végén írom, hogy

meg kell tanulnunk együtt élni azzal a helyzettel, hogy bizonyos dolgokra nekünk már nem kell emlékeznünk.

Ez egy újfajta alkalmazkodást jelent.

- Nincs meg annak az a veszélye, hogy ez a „kiszolgálás” szellemi tunyaságot szül?

- Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az internetet megelőző korokban az emberek megismerési képességei rendkívül egyenlőtlen módon oszlottak el. Idézem is Macchiavellit, aki azt mondta: egyes emberek képesek önálló gondolatok kitalálására, mások képesek ezek megértésére, egy harmadik, nagyobb csoport viszont egyikre sem. Tehát az „elit” és a „nem elit” között van egy hatalmas szakadék. Ennek vannak társadalmi, genetikai, pszichológiai okai.

Nincs okunk arra, hogy a korábbi korokra egyfajta idealizált tudásállapotot vetítsünk vissza, mert a múltban még inkább jellemző volt, hogy a nagy sokaságnak fogalma sem volt semmiről, miközben volt egy kis elit, amely csodálatos szellemi képességek birtokában nagy dolgokat hozott létre, akár alkotásban, akár pusztításban – vagy a kettőt együtt.

Mint például Napóleon, akinek páratlan intelligenciája volt, és nagyon nehéz eldönteni, hogy az építésben vagy a rombolásban volt-e inkább eredményes. De meggyőződésem, hogy ez a technológia inkább enyhíthet az egyenlőtlenségen, mintsem hogy tovább mélyítené.

- Ezzel kapcsolatban említi, hogy jóval nagyobb esélye lett a tudás perifériáján lévőknek a „központba” kerülni, miközben a központban lévőknek sincsen „bérelt helye.”

- Barabási Albert-László hálózatelmélete egyértelműen azt mutatja, hogy minél többen vannak egy hálózatban, annál nagyobb esély van arra, hogy akik benne vannak, közel kerülhessenek egymáshoz. Tehát a távolság a hálózatban korántsem olyan fatális, mint a fizikai térben.

Fizikailag semmi esélyem, hogy az amerikai elnök közelébe kerüljek, de a hálózatban 7-8 lépésen keresztül megtalálhatom hozzá az utat. A távolság leredukálódik, elporlasztja az emberek között azt a „roppant jeges űrt”, amelyről Tóth Árpád ír.

A másik előny pedig a mobilitás. A hálózat előtti társadalmi szerkezetek meglehetősen merev korlátokat állítottak az emberek különböző kategóriái, férfiak és nők, szegények és gazdagok, vidékiek és városiak közé. Ezek leküzdése sokszor lehetetlen volt. Ritka kivételnek számított a 15. században született Bakócz Tamás, aki jobbágyi sorból jutott el odáig, hogy a pápaságra is komoly esélye volt. Ma viszont már a hálózat által sokkal könnyebb kikerülni a sors adta hátrányos helyzetből, mint valaha. A tehetség, a szorgalom, a hozzáértés, a szerencse, a siker fő alkotóelemei, sokkal inkább megtalálják a maguk közegét ebben a világban.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

A klímaváltozással egyre gyakoribbá válnak a gyilkos villámcsapások

A hatalmas villámok egyre több emberéletet követelnek, de az eddig gondoltnál sokkal veszélyesebbek az erdők fáira is.
  Foto: Wikimedia Commons - NOAA Photo Library  - A. Clark - szmo.hu
2020. július 10.


hirdetés

A sötét eget fényesen kettéhasító villámok évezredek óta rettegéssel töltik el az embereket, nem véletlenül nevezi a régi magyar nyelv is „istennyilának”. Már az ókori görög-római hitvilágban is villámokkal a kezében ábrázolták Zeusz/Jupiter főistent, és a villámlásokhoz számtalan mítosz, vallásos legenda kötődik.

A ma élő idősebb nemzedékeknek bizonyára feltűnik, hogy a villámok egy-egy vihar idején gyakoribbak, szélesebb spektrumot világítanak be és hosszabbak is, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

Ez pedig elválaszthatatlan a klímaváltozástól, amely minden korábbinál nagyobb károkat okoz a Föld légkörének és élővilágának, és erre csak a közelmúltban kezdtek rádöbbenni az ökológusok.

Becslések szerint évente 24 ezer ember hal meg villámcsapásban, és 10-szer ennyien sebesülnek meg.

Az áldozatok többsége a szegényebb országokból való, ahol az embereknek nincs hová elbújniuk a villámok elől. 2016 tavaszán például Bangladesben négy nap alatt 64-en haltak meg, mert ez a rizsaratás ideje.

hirdetés

A villámok kártékony hatása azonban nem merül ki ebben. Néhány mikromásodperc alatt képesek egy légáramlatot 30.000 C fokra felhevíteni, az így létrejött gyors kémiai reakciók pedig feltörik az oxigén- és nitrogénmolekulák kötéseit és szennyező nitrogén-oxidot hoznak létre.

Emellett napjaink számos erdőtüzét is villámlás okozza, és ezek rengeteg fa pusztulásával járnak, amelynek különösen tragikus példáját láttuk az idén év elején Ausztráliában. A trópusokon pedig áldozatul eshetnek a legcsodálatosabb ősfák is.

Bár a villám okozta erdőtüzek mindig hozzátartoztak az erdők életciklusaihoz, helyet biztosítva új fák növéséhez és bizonyos magfajták csírázásához, egyre inkább nemkívánatos jelenséggé válnak az aszály sújtotta, tűzveszélyessé vált vidékeken.

A villámoknak az amazonasi esőerdőkre gyakorolt hatásáról végzett kísérletet Lucy Rowland, az exeteri egyetem ökológusa. Tűket szúrt néhány fába, hogy tesztelje a fanedvek áramlását a törzsükben, majd biztonságos helyről végignézte a villámlást.

Amikor visszatért a fához, a tűk elhamvadtak, de a fák nem mutattak sérülésnyomot. Néhány hónappal később azonban elpusztultak.

Ha a mérsékelt égövön villám csap egy fába, annak rögtön látható nyomai vannak. E csendes pusztulás láttán azonban Rowland kollégája, Tim Hill számításokat végzett a villámokról készült műholdas felvételeket és térségben lévő fák adatait felhasználva.

Megállapította, hogy ha minden fának ugyanannyi esélye lenne, hogy belecsap a villám, akkor annak semmi jelentősége nem lenne az erdő sorsát illetően.

Csakhogy a legnagyobb fák a leggyakoribb áldozatok, amelyeknek szerepe kulcsfontosságú: a biodiverzitás központjai, rovarok lakhelyei, emellett ezek tárolják a víz és a széndioxid legnagyobb részét.

Éppen ezért ma még felmérhetetlen az a kár, amelyet az egyre sűrűsödő és egyre váratlanabbul lesújtó villámok okoznak a trópusi erdőknek.

Hill most Nigériában és Ghanában 20 ezer fára szerel dróthuzalokat, hogy a villám által indukált mágneses mezőkkel pontosan be lehessen azonosítani a megsérült fákat.

Steve Yanoviak amerikai kutató, a louisville-i egyetem munkatársa, aki szinte testközelből érzékelt egy fába csapott villámot 1996-ban egy panamai erdőben, ellenőrző kamerákat telepített az erdő fölé, valamint több méterrel a föld alá olyan rendszert, amely jelzi az elektromos hullámokat. Így – algoritmusok és egy drón segítségével – megtalálhatják a villámcsapás által halálra ítélt fákat.

Az adatgyűjtés még folyik, de az máris kiderült, hogy a nagy trópusi fák fele villámcsapás miatt pusztul el, méghozzá úgy, hogy egyetlen villámlás, amely ledönt egy fát, átlagosan további ötöt megsebez. Ha ezt kivetítjük globális szintre, akkor

évente 190 millió trópusi fát öl meg a villám. Ez az összes elpusztult nagy fa 5%-a lehet

– mondta a New Scientist-nek Yanoviak, aki szerint csak most kezdjük megérteni a villámok jelentőségét.

Becslések szerint évente mintegy 1,4 milliárd villám sújt le évente a Földre, de ez az adat csupán helyi megfigyelésekre támaszkodhat.

2014-ben David Romps, a Berkeley egyetem kutatója nagy felzúdulást keltett azzal a modelljével, amely azt jósolta, hogy a villámlások gyakoribbak lesznek a bolygó felmelegedésével. Előrejelzése szerint

minden 1 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedéssel 12%-kal nő a villámcsapások esélye, és ha nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, ez a növekedés az évszázad végére elérheti az 50%-ot is.

Romps aggodalmai nem túlzottak. Sander Veraverbeke holland kutató az észak-kanadai és alaszkai fenyőerdőket sújtó villámokat tanulmányozta, és megállapította, hogy a sarkvidéki erdőkben évente 2-4 %-kal nőtt a villám okozta tüzek száma az elmúlt 40 évben. A két klimatológus hasonló tendenciát fedezett fel Skandináviában és Szibériában is.

Itt az erdők letarolásának van egy további veszélye: a pusztán maradt területeken több napfény tud behatolni az állandó jégtakaróba. A permafroszt viszont hatalmas mennyiségű széndioxidot őriz, amely, ha felolvad, mind az atmoszférába kerül. Ez pedig ördögi körhöz vezet: a felmelegedéstől több lesz a villám, amelynek nyomán több tűz keletkezik. A tüzek felerősítik a káros kibocsátásokat, amelyek tovább növelik a hőmérsékletet.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
elon-musk.jpg

Elon Musk: A Tesla már nagyon közel jár a teljesen önvezető autó kifejlesztéséhez

A cég vezetője meg van győződve róla, hogy még idén elkészülhet az ötödik szintű járműtechnológia, amelynek köszönhetően már nem lesz szükség sofőrre az önvezető autókban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 09.


hirdetés

Elon Musk szerint már nagyon közel járnak a Teslával az önvezető járműtechnológia kifejlesztéséhez, amelynek segítségével már egyáltalán nem lesz szükség emberi beavatkozásra az önjáró autó vezetéséhez.

Az amerikai cég vezetője egy, a sanghaji World Artificial Intelligence Conference (WAIC) mesterségesintelligencia-konferencia megnyitóján lejátszott videóüzenetben beszélt arról, hogy már nagyon jól állnak ezen a területen, és meg van győződve róla, hogy a teljesen önjáró autók nagyon hamar meg fognak valósulni. Ezekben már

az úgynevezett ötödik szintű járműtechnológia fog dolgozni, amely Musk szerint már idén elkészülhet. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy az elektromos autókban már egyáltalán nem lesz szükség sofőrre, a kocsi önállóan képes lesz közlekedni.

A Teslán kívül egyébként más autóipari és tech cégek is dolgoznak a teljesen önvezető autókon, mint például az Alphabet Inc., a Waymo és az Uber Technologies, amelyek milliárdokat költenek erre a célra. A szakértők szerint azonban időbe telik majd a technológia kifejlesztése és az is, hogy az emberek teljes bizalommal használják.

Forrás: Reuters

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!