hirdetés
cSQ4o5Ug.jpeg

A személyre szabott terápia a rákgyógyítás kulcsa, és Magyarország a világ élvonalában van

A következő évtizedben 2-300 új gyógyszerrel a betegek 70-80%-ának tudnánk célzott kezelést adni - mondja dr. Peták István, az Oncompass Medicine alapító-vezérigazgatója.
Szöveg:Göbölyös N. László - fotók: Peták Lelle - szmo.hu
2019. augusztus 07.


hirdetés

Magyarország az elmúlt közel két évtizedben nagy nemzetközi elismerést vívott az a téren folytatott kutatásban, a diagnosztikai módszerek fejlesztésében. Ezekről, a rákkutatás és a technológiai fejlődés összefonódásáról, valamint a napjainkban lehetséges „egészséges életmódról” beszélgettünk dr. Peták István kutatóorvossal, molekuláris farmakológussal, az Oncompass Medicine Zrt. alapító-vezérigazgatójával.

-A személyre szóló terápia, a célzott gyógyszeres kezelés tudomásom szerint nem túlságosan régi keletű gyakorlatok a nyugati típusú orvoslásban.

-Ezek valóban az elmúlt évtizedekben jelentek meg és forradalmasítják az orvoslást.

Az onkológia területén ezek a lehetőségek akkor váltak elérhetővé, amikor rájöttünk, hogy ennek a betegségnek mi az oka.

A betegségeket általában először mindig tüneti szinten írjuk le, és diagnosztizáljuk, mint annak idején a „fekete halált”, vagy a „sárgalázat”. A rákot is így közelítettük meg, erre utal a „daganat” szó. Ennek megfelelően próbáltunk meg olyan gyógyszereket kifejleszteni, amelyek megszüntetik a daganatos sejtek osztódását. Ezek kemoterápiás szerek, amelyeknek kifejlesztéséhez több millió molekulát teszteltünk laboratóriumi körülmények között. Amikor megszülettek a hatékonynak tűnő szerek, azok közül összehasonlító klinikai vizsgálatokkal választottuk ki a legjobbakat, és kialakult a kezelési protokoll, hogy az egyes betegeknek mit adunk először, másodszor, harmadszor. Ezt nevezik bizonyékokon alapuló orvoslásnak.

Ugyanakkor az volt az álmunk, hogy megértsük, hogy adott betegnél mi okozta a daganatot és megpróbáljunk egy olyan kezelést találni, ami ezt az okot szünteti meg.

-Mikortól számíthatjuk az áttörést?

-1960-ban fedezte fel Peter Nowell és David Hungerford a Philadelphia kromoszóma-törést, amelyet a leukémiával hoztak összefüggésbe. A következő évtizedekben bizonyítani lehetett, hogy ha ezt a hibás gént berakjuk egy egér normál sejtjébe, az egér leukémiás lesz.

Mégis egészen 2000-ig kellett várni, hogy egy zseniális kutatóorvos, Brian Drucker kipróbáljon a betegeken egy olyan hatóanyagot, ami arra az enzimre hat, amely e génhibában sérül. Elvégezték a klinikai vizsgálatokat ezzel a szerrel, és a jó hír az, hogy azok a betegek, akik ebben részt vettek, még mindig élnek.

Drucker 2017-ben kapott életmű-díjat, és akkor készült egy fénykép a gyógyszer születésnapját ünneplő betegekkel, pedig annak idején az ő túlélési esélyük alig néhány hónap volt. Ez a történet is azt példázza, hogy mennyire fontos részt venni klinikai vizsgálatokban, mert a jövő gyógyszereihez juthatunk hozzá.

-E kutatásokat erősítette a Humán Genom Projekt.

-2003-ban ismertük meg teljes egészében ezt a 2 méter hosszú, három milliárd nukleotidból álló DNS-láncot, és lehetőség nyílt arra, hogy szisztematikusan kezdjük el keresni a daganatokat okozó génhibákat azzal, hogy összehasonlítjuk a betegek DNS-szekvenciáját a normállal.

2013-ra a Humán Genom Projekt gyakorlatilag beazonosította ezeknek a génhibáknak a többségét, és arra a következtetésre jutottunk, hogy mintegy 600 gén 6 millió mutációja okozza a daganatokat. Nagy szám, de véges. Ezt a 600 gént kell levadásznunk.

Azt már láttuk, hogy az egyiknél mennyire sikeres volt a célzott terápia, innen kell tovább lépnünk.

-Ön éppen 2003-ban jött haza az Egyesült Államokból.

-Fulbright-ösztöndíjasként vettem részt kint egy kutatóprogramban, és

már ott láttam, hogy ezek a célzott gyógyszerek nagyon hatékonyak lehetnek, de csak akkor, ha az adott betegnek valóban az a génhibája, amelyre a gyógyszert kifejlesztették. Úgy gondoltam, hogy alapvető fontosságú lesz, hogy egy adott betegnek meg tudjuk mondani, hogy neki melyik célzott gyógyszer lenne a jó.

Hazajöttem, és kutatótársammal, dr. Schwab Richárddal megalapítottuk az Oncompass Medicine-t, olyan nagy formátumú kutatók ihletésére, mint Kéri György, Kopper László és Pap Ákos. Olyan molekuláris diagnosztikai módszereket végzünk patológiai szövetmintákon, amelyek gyógyszerek hatását jelzik előre.

Akkora szerencsénk volt, hogy rögtön az első génnel, amellyel foglalkozni kezdtünk, az EGFR-rel találtunk egy génhibás esetet, és a világon elsőként tudtunk célzott gyógyszert javasolni a számára.

Klinikai vizsgálatot szerveztünk, és a betegnél eltűntek az áttétek, öt évig daganatmentesen élt, végül egy hasnyálmirigy-gyulladás miatt halt meg.

-Tehát nem rák volt a halál oka.

-Igen, és egyúttal azt is ki tudtuk mutatni, hogy a célzott gyógyszerek nemcsak a leukémiánál, hanem a tüdőráknál is működhetnek. Később azt is megállapítottuk, hogy ez a génhiba a tüdődaganatos betegek 5%-ában fordul elő.

Tehát ha ezt a gyógyszert véletlenszerűen használnánk, 95%-ban hatástalan lenne, ha viszont tudjuk, hogy a betegnek génhibája van, akkor akár közel 100%-ig lehet előre jelezni, hogy nála ez a legjobb terápia.

A következő években tovább fejlesztettük ezeket a génvizsgálatokat, és 2008-ban állítottuk fel az első újgenerációs szekvenáló laboratóriumunkat, amelyben egyszerre sok gén vizsgálatával nemcsak azt lehet megnézni, hogy egy-egy gyógyszer célpontja jelen van-e, hanem fel tudjuk tenni azt a kérdést is, hogy mi okozta ennek a betegnek a daganatát, és mi lenne neki a legjobb gyógyszer. Ezt hívjuk ma precíziós onkológiának. Ez nemcsak személyre szabott, hanem oki terápia, hogy eleve „ne akarjon” osztódni az a sejt. A célzott gyógyszer pedig azt jelenti, hogy eleve ismert hibás génekre fejlesztjük ki őket.

Mivel azonban 600 gén 6 millió mutációjáról van szó, nagyon sokféle gyógyszerre lesz szükségünk.

E téren igen nagy a fejlődés, a jelenlegi ütemből ítélve ebben az évtizedben meglesz a 100 célzott gyógyszer. Ez azért fontos, mert a 600 gén eloszlása nem egyenletes, vannak gyakoribbak és ritkábbak.

A tüdődaganatosoknak már csaknem a felének lehet célzott gyógyszert adni.

Mivel közel ezer hatóanyag van klinikai vizsgálatban, és minden negyedik vizsgálat sikeres, a következő évtizedben 2-300 új gyógyszerrel a betegek 70-80%-ának tudnánk célzott kezelést adni.

-Önök három évvel ezelőtt a Szilikonvölgyben okoztak igazi tudományos-technológiai szenzációt.

-Ha ilyen sok mutáció van, és ilyen sok gyógyszer áll rendelkezésre, egyre bonyolultabb kiválasztani, hogy egy-egy betegnek melyik lenne a legjobb. Egy génre több gyógyszer is hat, egy betegben több génhiba is lehet, és már nem lehet minden egyes génhibára klinikai vizsgálatokat csinálni. Erre keres megoldást a hazai fejlesztésű „Real-time Oncology Treatment Calculator”.

Ez egy olyan mesterséges intelligencián alapuló orvosi eszköz, amely 1200 hatóanyagot tud rangsorolni, és 24 ezer orvosi szabály alapján tudja kiválasztani a legindokoltabb kezelést.

Ezt az eszközt 2016-ban a Szilicium-völgyben mutattuk be. Nagyon jó érzés volt a Google-székház mellett átélni, hogy innen, Magyarországról tudtunk valami nemzetközi szinten izgalmas dolgot létrehozni.

Tavaly az amerikai Forbes írt rólunk, az idén júniusban az IBM-Watsonnal közösen adtunk elő ebben a témában.

Mi 15 éve kutatjuk ezt a területet, és olyan különleges tudás halmozódott fel nálunk, hogy így tudott megszületni Budapesten a világ első személyre szabott kezelést támogató orvosi szoftvere.

Ezt fejlesztjük most tovább. Van egy együttműködésünk az Európai Onkológiai Intézettel, a párizsi Marie Curie-intézettel. A Dél-Pesti Centrum Kórházzal, valamint az Országos Onkológiai Intézettel közösen részt veszünk a Nemzeti Onkogenomikai Programban. Célunk, hogy legyen a betegeknek egy egységes adatbázisa, hogy lehessen molekuláris profilvizsgálat-alapú döntéstámogatást adni a betegeknek, hogy minden egyes terápiaváltáskor azt a kezelést kapják, ami számukra a legnagyobb valószínűséggel hatásos. Ezen kívül a gyermek-onkológiában van egy programunk, ahol a mind a 25 ezer gént nézzük, mert a gyermekek esetében még nem ismerjük az összes daganatos gént, és ezek alapján próbálunk számukra kezelési lehetőséget találni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
NB6.png

Egy magyar, aki a Föld legextrémebb hegyvidékein kutatja a klímaváltozás hatásait

Nagy Balázs szerint ha az emberiség túl akarja élni, arra kell felkészülni, hogy ez a krízis jóval tovább tart majd, mint egy háború. Igényeinknek, szokásainknak, a világhoz való hozzáállásunknak is meg kell változnia.
Göbölyös N. László - fotók: dr.Nagy Balázs - szmo.hu
2019. október 10.



Képes lesz-e az emberiség évtizedeken át szembeszállni az éghajlat szélsőségeivel? Hová vezet a hőmérséklet és a tengerszint folyamatos emelkedése? Ezek a fő témái Túléljük a klímakatasztrófát? című science show-nak, amelyet október 17-én tartanak a budapesti Mesterek és Módszertanok Házában. Az est egyik előadója Dr. Nagy Balázs klímakutató, a Földgömb magazin főszerkesztője. Vele beszélgettünk a klímaváltozás néhány gyakori, ellentmondásos kérdéséről.

- Az elmúlt évszázadban az emberiség folyton „túlélt” valamit: két világháborút, hidegháborút, lágereket, rendszereket. De nekem úgy tűnik, hogy ezekből a túlélésekből nem tanultunk semmit. Valamit túléltünk, aztán minden megy tovább...

- Ez egy másfajta, még ki nem próbált túlélési helyzet. Nyilvánvaló, ha az emberiség túl akarja élni, arra kell felkészülni, hogy ezúttal egy hosszabb periódusú krízisről van szó, mint például egy háború esetében. Az Ön által említett krízisek többnyire néhány éves stresszt jelentettek, a mostaniak viszont vélhetően hosszabb távúak és az is nagyon kérdéses, hogy miként tudunk hozzájuk alkalmazkodni.

Egy politikai vagy háborús katasztrófához az emberek, ha nagy nehézségek árán is, de tudtak alkalmazkodni. Kérdés, hogy miként éljük meg azokat, amelyek emberöltőkön keresztül nyomást jelentenek.

- Rengeteg megközelítése van napjaink klímaváltozásának, nem könnyű a tudományos és különböző érdekeltségű érvek, ellenérvek között eligazodni. Ön szerint mik a valós veszélyek és mik azok, amelyek inkább csak riogatások?

- A nagyon rövid távú folyamatok háttere egyáltalán nem biztos, hogy az éghajlatváltozáshoz kapcsolódik. A legjobb példa erre az árvizek kérdése. Bármikor, bárhol árvíz pusztít, azonnal rásütik, hogy a klímaváltozás miatt vannak. És ez eltakarja azt, hogy egy árvíznek lehet teljesen más oka is. Tény, hogy a klímaváltozás miatt nagyon nagy árvízszint-növekedések lehetnek, de nemcsak ezért.

Amit biztosan látunk - mert műszerekkel mért adatok állnak a rendelkezésünkre - hogy a klímaváltozás hatására változik a környezet, a Föld nagy részéről fogy a jég, emelkedik a tengerszint.

Mi elsősorban konkrét földi környezeti átalakulásokkal, például a jégmennyiség csökkenésével foglalkozunk, és látjuk, hogy ilyen változások a múltban is lezajlottak. Azt azonban jelenleg senki nem tudja megmondani, hogy a mai folyamatokban pontosan mekkora mértékű az ember szerepe.

- Ön számos klímaexpedíciónak volt tagja.

- Elsősorban az ember által nagyon kevéssé érintett helyszíneken dolgozunk. Éppen azért, hogy lássuk: emberi hatástól távol fekvő tájakon is megtörténik-e az, ami máshol. Ezeknek a folyamatoknak lehetnek teljesen természetes okai is, az emberi beavatkozásra akkor derül fény, amikor az adatokat elemezzük: vajon olyan-e a változások lefutása, mint évszázadokkal ezelőtt, vagy nem? Egy árvíz esetében például közvetlenül látjuk az ember szerepét abból, hogy milyen gátak készültek, milyen feltöltődések zajlanak. A klímaváltozásnál ez sokkal bonyolultabb.

- Merre járt legutóbb?

- Több mint tíz éve dolgozunk az Andokban, ebben az évben is több hónapot töltöttem az ottani, száraz magashegységekben. A Föld legextrémebb hegyvidékein kutatunk, amelyek hidegek, szárazak, szelesek, ráadásul a magas hegyek felszínén nincs jég, viszont vannak örökfagyott területek, amelyek elkezdtek felolvadni. Mi ezt a felolvadást mérjük. Ennek alapján lehet megállapítani, hogy milyen vízbázis-változások történtek és történnek a jövőben egy-egy területen. Az egy teljesen más kérdés, hogy az ember mennyire aknázza ki, vagy mennyire hagyja békén ezt a vizet, mi elsősorban a klímaváltozás hatására bekövetkezett folyamatok működését igyekszünk tisztázni.

- Mennyire érintik ezek a folyamatok Magyarországot? Azt érezzük, hogy felborult a megszokott négy évszak, iszonyú hőhullámokat élünk át nyáron, tucatjával jelennek meg eddig soha nem látott rovarok…

- Valóban, akkor látjuk ezeket a folyamatokat, amikor a bőrünkig hatolnak, amikor például egyre hosszabbak és gyakoribbak a hőhullámok. Azért persze az ember emlékezete erősen átalakítja a múltat. Mindenki úgy gondol a gyerekkorára, hogy mekkora hó volt, akkor még igazi telek voltak... De ha adatszerűen megnézzük, ez nem biztos, hogy igaz. A klasszikus példát Vissy Károly meteorológus adta jó pár éve, amikor végigvette a 20. század teleit és megállapította, hogy országosan összesen hét fehér karácsony volt – de tulajdonképpen mindenki többre emlékezik.

Azt viszont helyesen érezzük, hogy kiszámíthatatlanabb az időjárás, hogy a nyarak és a telek is szélsőségesebben alakulnak.

Ebből sok minden következik, például az árhullámok levonulásának gyakorisága és magassága vagy éppen az aszályok előfordulása, egy erdő összetételének átalakulása évtizedes távlatban, de az is, hogy egy kórokozó hogyan jelenik meg és meddig van itt, hogy miként terjedhetnek el bizonyos rovarfajok, szúnyogok felénk. Igen, melegszik a klímánk, de ebből nem arra kell következtetni, hogy nemsokára Szicília lesz Magyarországból, hanem sokkal inkább egy kontinentális hatásokkal, a szélsőségek növekedésével vegyes melegedésre számíthatunk.

Például a telek kiszámíthatatlanul hidegek lehetnek, de el is maradhatnak. A nyarak viharokkal szaggatottak lehetnek, de egyre több hőhullámot hoznak.

Az ilyen, szélsőségekkel teli helyzetekre kell készülni, illetve mindazokra, amik ezekkel párosulhatnak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
Future-cities-best-76.jpg

Kiszabadulhat a szellem a palackból - embereket szimuláló programokkal jósolják meg a jövőt

A tudósok már képesek lemodellezni egy London nagyságú város lakóinak a viselkedését. Ez teljesen átírharja a politikai játékszabályokat.
Fotó: Wikimedia Commons, flickr - szmo.hu
2019. október 15.



Mi történne, ha 200 ezer klímamenekült érkezne Budapestre? Mennyi konfliktust okozna? Mi lenne tíz vagy épp harminc év múlva? A politikusok vitatkozhatnak róla, de egyelőre senki sem tudja biztosan a választ.

Egy új technológia, a multiágens mesterséges intelligencia (MAAI) azonban rövidesen konkrét válaszokkal szolgál majd az ehhez hasonló kérdésekre. A segítségével olyan digitális világokat építenek fel, amelyek hátborzongató pontossággal szimulálják a valóságot.

A mesterséges világokat a számítógépeken úgynevezett multiágens modellezéssel hozzák létre, ahol minden szereplőnek egy-egy ágens felel meg. Tehát ha például a közlekedést modellezik, akkor a sofőrökből lesznek ágensek, ha pedig a gazdasági társaságok közötti piaci versenyt, akkor a cégekből.

Egy multiágens modellben több száz vagy ezer ágens „élhet”, működhet párhuzamosan, de egymással és a környezetükkel kölcsönhatásban. És itt a kölcsönhatás a lényeg.

Az ágenseket úgy programozzák be, hogy kapcsolatba lépjenek egymással, valamint virtuális környezetükkel, és a visszajelzések hatására változzon a viselkedésük.

Így megérthetjük, hogy miként működnek a komplex rendszerek, előreláthatjuk, hogy milyen irányban fejlődnek, és mi történik, ha beavatkozunk.

2014-ben Nyugat-Afrkában ebola-járvány tört ki. Egy amerikai védelmi ügynökség számítógép-modellezőket kért fel arra, hogy jósolják meg a járvány terjedését. Hét hónap alatt felépítettek egy ágens alapú modellt, amely a valós adatokat használta fel a megbetegedésekről, a fertőzés-rátáról, az egészségügyi rendszerről, a lakosság eloszlásáról, a demográfiáról, a gazdasági és társadalmi interakciókról, az utazási szokásokról, sőt, még a temetési rítusokról is.

Azt jósolták, hogy kellő ellenőrzés nélkül a vírus 1,4 millió embert fertőz meg.

Ezt a modellt használták a járvány elleni harcban. Orvoscsapatokat küldtek oda, ahol a modell szerint a legsúlyosabb volt a helyzet, és az embereknek megtanították, hogyan különítsék el a fertőzötteket és hogyan temessenek biztonságosan.

Végül a fertőzés csak 28 ezer embert érintett. Azóta is úgy emlegetik ezt a történetet, mint az ágens alapú modellezés nagy sikersztoriját.

VIDEÓ: akcióban a CDC

Az elmúlt években azonban nagyot lépett előre a számítógépek teljesítménye, az adatgyűjtés, az emberi viselkedés tudományos megértése és legfőképpen a mesterséges intelligencia. A MAAI-val teljesült a kutatók vágya, hogy intelligens ágensekkel dolgozzanak.

"A mesterséges intelligencia segítségével a modellek sokkal valóságosabbá váltak" - mondta F. LeRon Shults, a norvégiai Agder egyetemének professzora aNew Scientist című lapnak.

Immár elfogadottá vált az emberek modellezése. Ezeknek a szimulált embereknek van neme, kora, személyisége, lehet családjuk, lehet munkájuk, de lehetnek munkanélküliek, lehetnek vallásosak, barátkozhatnak, kapcsolatba léphetnek egymással a közösségi hálón, tanulhatnak egymástól, reagálhatnak egymásra és az egész környezetükre.

A számítógépek teljesítményének növekedése azt jelenti, hogy egy modellen belül néhány százról akár tízmillióra is növelhető az ágensek száma.

Jelenleg már egy London méretű város modellezhető, Shults szerint a következő mérföldkő 320 millió, az Egyesült Államok lakossága, majd Kína modellje 1,4 milliárdos lélekszámával. A végcél az egész világ.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
billgates.png

Bill Gates atomenergiával harcolna a klímaváltozás ellen, de teljesen újfajta erőművet tervez

A Microsoft társalapítója által létrehozott laboratóriumban olyan nukleáris technológiákkal kísérleteznek, amelyektől a jövő energiagondjainak megoldását várják.
Fotó: TerraPower.com - szmo.hu
2019. október 17.



Bill Gates évek óta visszavonult a Microsoft vezetésétől, és a világ egyik leggazdagabb embereként az foglalkoztatja, hogyan tehetné jobb hellyé a Földet. Rengeteg időt és pénzt áldozott például olyan WC-k és szennyvíztisztítók megterveztetésére, amelyekhez nem kell csatornahálózat. A fejletlenebb országokban ugyanis nagyon sokan halnak meg olyan fertőző betegségekben, amiket a folyóvizekbe öntött szennyvíz okoz. Egy másik projektjében Gates a gyemekbénulás ellen küzd, az általul finanszírozott akció célja az, hogy Afrikában egyetlen új eset se bukkanjon fel.

Sok időt és pénzt fordít olyan innovációk támogatására is, amelyekkel lassítani lehetne a klímaváltozás hatásait.

Bill Gates meg van győződve arról, hogy a megújuló energiaforrások nem elégségesek a rendkívül szennyező szén- és gáztüzelésű erőművek kiváltására. A napenergián és szélenergián alapuló megoldások ugyanis szerinte túlságosan ingadozó teljesítményt nyújtanak, és nem elég nagy a segítségükkel kiépíthető kapacitás.

Az Egyesült Államok jelenlegi elektromos áramfogyasztásának jelenleg 20%-a származik atomerőművekből, 17% a megújulókból és 63% a fosszilis fűtőanyagokból.

A Microsoft alapítója a klímaváltozás elleni harcban az atomenergiára fogad, de azt mondja, egészen más típusú atomerőművekre van szükség, mint amilyenek a maiak.

„A nukleáris energia ideális a klímaváltozás szempontjából, mert az egyetlen karbonmentes, bővíthető energiaforrás, amely a nap 24 órájában elérhető. A mai reaktorok problémái, mint például a balesetveszély innovációkkal megoldhatók” - írja.

VIDEÓ: Bill Gates előadása magyar felirattal

Bill Gates szerint a legnagyobb probléma, hogy a most használt vagy most épülő atomerőművek megrekedtek a 60-as, 70-es évek technológiai színvonalán. Azóta gyakorlatilag nem volt innováció ebben az ágazatban.

A atomenergia ugyanis népszerűtlenné vált az olyan nukleáris balesetek miatt, mint a csernobili vagy a fukusimai katasztrófa. A biztonsági problémák mellett sokakat aggaszt az atomhulladék tárolása, arról nem is beszélve, hogy még mindig jóval olcsóbb megépíteni és üzemeltetni egy gáztüzelésű erőművet, mint egy nukleáris reaktort.

A Microsoft volt vezére azonban olyan atomerűmű kifejlesztésén dolgozik, ami ígérete szerint biztonságosabb és gazdaságosabb lesz, mint az elődei. Ráadásul kevesebb radiokatív hulladékot termelne, sőt, az eddig keletkezett atomhulladékokat használhatnák fel benne üzemanyagként.

A Washington állambeli Bellevue-ben 10 ezer négyzetméteren egy hatalmas, 150 fős kutatóközpontot hoztak létre, hogy tökéletesítsék az új technológákat. Ez a TerraPower.

Ott dolgoznak például a mozgó hullámú reaktor (Travelling Wave Reactor – TWR) tervein, amelyben dúsított urán helyett szegényített urániumot használnának üzemanyagként. A TWR-ben csak az üzemelés elején lenne szükség dúsított uránra, amivel beindítanák a láncreakciót a szegényített urán zónában.

A világ tárolóiban az elmúlt évtizedekben másfél millió tonna elhasznált fűtőelem halmozódott fel, és ez a mennyiség évente 46 ezer tonnával nő. A TWR reaktorok működéséhez innen nyerhetnék ki a szegényített urániumot.

A TWR-ben az a térrész, amelyben a hasadások bekövetkeznek, lassan vándorol keresztül a zónán, így sokkal több atommagot el tudnának hasítani, mint a ma létező reaktorokban. Tervezői szerint a szerkezetet akár 60 évig lent lehet hagyni a föld alatt, ahol gyakorlatilag mindenféle emberi beavatkozás nélkül működhetne, így sokkal kisebb lenne az emberi hiba lehetősége is.

VIDEÓ: bemutatkozik a TerraPower

A másik technológia, amelynek fejlesztésén dolgoznak, az úgynevezett sóolvadékos gyorsreaktor (Molten-Salt Fast Reactor- MSFR). Ennek üzemanyaga fel van oldva a hűtőközegként is használt speciális olvadt sóban. A hűtőközeg és az üzemanyag keveréke kering a reaktorban és a hűtőrendszerében is. Előnye, hogy sokkal biztonságosabb, mint a hagyományos reaktorok, hátránya, hogy a sóolvadékok idővel szétmarhatják a tartály falát. A TerraPowerben éppen a közelmúltban fejeződött be egy 1000 órás folyamatos teszt, amelynek során arra voltak kíváncsiak, hogy az olvasztott só miként hat az alkatrészekre, amikor áthalad a reaktoron.

Egyik elképzelés sem teljesen új, és mindegyik nagyon komoly technológiai kihívások elé állítja a kutatókat. Ráadásul már maguk a kísérletek is rengeteg pénzbe kerülnek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
fra_limnologia06.jpg

„A borotva élén táncolunk” – dr. Jordán Ferenc hálózatkutató biológus a klímaválságról

A Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója szerint jó lenne egy kicsit tükörbe nézni, és visszafogni magunkat.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. október 19.



Nap mint nap egyre többet és egyre többfélét hallunk a klímaválságról, és már azt sem tudjuk, hol áll a fejünk. Mi káros, mi pusztul, hol és mennyire, mi az, ami feltétlenül szükséges a Föld és az emberiség túléléséhez – ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Jordán Ferenccel, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének igazgatójával.

- A klímaválság azért nehéz téma, mert sokszor egymásnak ellentmondóak az okokról, a veszélyekről szóló híradások, vélemények.

- Nagyon nehéz jó előrejelzéseket tenni. Ha kiirtok egy bizonyos fajt, például egy csúcsragadozót, senki nem tudja, hogy ott pontosan mi fog történni. Azt tudjuk, hogy amikor korábban kiirtottunk ilyen típusú fajokat, száz esetből hányszor mi történt. Az ökológusoknak már van egy rendkívül gazdag, jól dokumentált tapasztalata, ezekből próbálunk levonni következtetéseket, de a természet soha nem pontosan ugyanúgy működik. Ha például megjelenik egy új ragadozó hal a Balatonban, tudom, hogy ez mit okozott Afrikában, Dél-Amerikában, és ezek alapján lehetséges forgatókönyvekről tudok beszélni.

Minél bonyolultabb a rendszer, annál nehezebb az előrejelzés, és a tudósok egyre többet vitatkoznak egymással, ezért nemigen tudnak kifelé egységesen fellépni.

Ezért nehéz tanácsot adni a döntéshozóknak, politikusoknak, befektetőknek.

-Itt voltak például az erdőtüzek, Amazóniában, Szibériában, és szóltak a vészharangok, hogy „elpusztul a Föld tüdeje”.

- Egyfelől fel lehet tenni azt a kérdést, hogy mennyi oxigént szolgáltat a trópusi őserdő, a mérsékelt égövi tajga, mennyit az óceánok planktonikus algái. De ez nem versenyfutás, nem kell őket sorba rakni, a maga módján mindegyik nagyon fontos. Ha véletlenül az derül ki, hogy az őserdő csak „bronzérmes”, az nem azt jelenti, hogy irtsuk ki. Már így is elképesztően sok kárt okoztunk a természetben, nagyon a borotva élén táncolunk. Jó lenne egy kicsit tükörbe nézni, visszafogni magunkat. Rengeteg esettanulmány azt mutatja, hogy ha valami nagy kárt okozunk, az előbb-utóbb visszajön a nyakunkba, de nem rögtön, hanem 10-20, vagy esetleg még több év múlva. Miközben a politikusok és a befektetők 4-5 évben gondolkodnak: leirtom, kiszipolyozom, profitot szedek ki belőle, aztán utánam az özönvíz. És sokszor szó szerint az jön.

Például amikor a Kárpátokban az erdőket kiirtják, aztán egy év múlva jön az árvíz, mert az erdők nem tudják megtartani a vizet, a tudósokat kárhoztatják, hogy miért nem szóltak…

A trópusi erdőnek az oxigéntermelés mellett fontos szerepe, hogy jelentősen hozzájárul a biodiverzitás fenntartásához, olyan kiterjedésű, hogy beleszól a globális légköri folyamatokba, a napsugárzás elnyelésébe, a csapadékviszonyokba. Ha mindezeket összeadjuk, azt kell mondanunk: ne bolygassunk meg egy ilyen bonyolult rendszert csak azért, hogy a marháknak több legelője legyen. Ez olyan, mint amikor egy négyéves gyereket odaültetünk a számítógép elé, hogy nyúljon bele, kivehet belőle egy csavart…

- Ami a biodiverzitást illeti: sokféle élőlény, egész fajok pusztulásáról hallunk. De tudjuk-e azt, hogy melyek azok a fajok, amelyeknek fennmaradása feltétlenül szükséges az ökológiai egyensúlyhoz?

-Vegyük azt a példát, hogy valahol él százféle lepke. Evolúciós szempontból ez luxusnak tűnik. Ha minden rendben van, lehet, hogy tényleg nincs valóban fontos ökológiai szerepük. De ha megváltozik a hőmérséklet, a csapadékviszonyok, az új körülmények között más lepkék fogják magukat jól érezni, és akkor kell, hogy a domináns faj mellett rendelkezésre álljon az a másik 99, amelyek közül valamelyik átveszi a feladatát.

Tehát a diverzitás biztosítás a változásokkal szemben: a túlélés kulcsa.

Ha egy ökológiai rendszernek nagy a diverzitása, akkor tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ha csak egyféle méh van, amely beporozza a virágokat, és az kipusztul, akkor senki nem végzi el helyette a beporzást. Ha van ötven ritka faj, akkor az egyikből új domináns válhat, nem tudhatjuk előre, hogy melyik, de a rendszer ugyanolyan jól működik tovább. Ezért fontos, hogy fenntartsuk a sokféleséget és ezért veszélyesek a hatalmas monokultúrák, amikor genetikailag azonos kukoricát vagy búzát termelnek. Ezek addig jók, amíg az a géntípus nem lesz érzékeny egy vírusra, egy élősködőre, vagy a hőmérséklet-változásra, mert akkor minden borul.

- Nemrégiben olvastam a témában egy cikket, amelyben úgy beszélnek a vetésforgóról, mintha az egy új találmány lenne, holott több mint ezer éve alkalmazzák…

- Sőt, a természet maga is sokszor így működik. Ha egy préri tízévente leég, nem tragédia, mert bizonyos ritka növények ekkor kapnak esélyt, hogy szaporodjanak. Olyan, mintha tízévente kapnánk egy vérátömlesztést, és aztán éljük tovább az életünket. Ha a préri 100 évig nem égne le, teljesen tönkremenne. Korallzátonyok algabevonatával kapcsolatban is kimutattak ilyen vetésforgót: egy karibi területen tíz algafaj él, egy gyakori és kilenc ritka. Valahányszor visszamegyünk, az arány mindig ugyanaz, de a gyakori mindig más.

-A 2000-es években számos nagy világjárványt vizionáltak – madárinfluenza, H1N1 – ezek aztán nem következtek be. Ráadásul ezek hitelességét erősen rontotta, hogy az Egészségügyi Világszervezet egyik jelentéséről kiderült: a szerző érdekelt volt egy nagy gyógyszerkonszernnél. Nem járhatunk-e ezekkel úgy, mint a farkast kiáltó pásztorfiú?

- Valóban nő az esélye egy globális járvány kitörésének. Egyrészt azért, mert a klímaváltozással egyes kórokozók más közegben érzik jól magukat – ha melegszik a klíma, egy trópusi, szubtrópusi rovar könnyebben eljön északra és hozhat magával járványt – másrészt az emberi populáció egyre sűrűbben él.

Harmadrészt pedig ne felejtsük el, hogy a kiolvadó jégsapka alól előkerülnek már kihaltnak tekintett kórokozók – lépfene és társai.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!