hirdetés
cSQ4o5Ug.jpeg

A személyre szabott terápia a rákgyógyítás kulcsa, és Magyarország a világ élvonalában van

A következő évtizedben 2-300 új gyógyszerrel a betegek 70-80%-ának tudnánk célzott kezelést adni - mondja dr. Peták István, az Oncompass Medicine alapító-vezérigazgatója.
Szöveg:Göbölyös N. László - fotók: Peták Lelle - szmo.hu
2019. augusztus 07.


hirdetés

Magyarország az elmúlt közel két évtizedben nagy nemzetközi elismerést vívott az a téren folytatott kutatásban, a diagnosztikai módszerek fejlesztésében. Ezekről, a rákkutatás és a technológiai fejlődés összefonódásáról, valamint a napjainkban lehetséges „egészséges életmódról” beszélgettünk dr. Peták István kutatóorvossal, molekuláris farmakológussal, az Oncompass Medicine Zrt. alapító-vezérigazgatójával.

-A személyre szóló terápia, a célzott gyógyszeres kezelés tudomásom szerint nem túlságosan régi keletű gyakorlatok a nyugati típusú orvoslásban.

-Ezek valóban az elmúlt évtizedekben jelentek meg és forradalmasítják az orvoslást.

Az onkológia területén ezek a lehetőségek akkor váltak elérhetővé, amikor rájöttünk, hogy ennek a betegségnek mi az oka.

A betegségeket általában először mindig tüneti szinten írjuk le, és diagnosztizáljuk, mint annak idején a „fekete halált”, vagy a „sárgalázat”. A rákot is így közelítettük meg, erre utal a „daganat” szó. Ennek megfelelően próbáltunk meg olyan gyógyszereket kifejleszteni, amelyek megszüntetik a daganatos sejtek osztódását. Ezek kemoterápiás szerek, amelyeknek kifejlesztéséhez több millió molekulát teszteltünk laboratóriumi körülmények között. Amikor megszülettek a hatékonynak tűnő szerek, azok közül összehasonlító klinikai vizsgálatokkal választottuk ki a legjobbakat, és kialakult a kezelési protokoll, hogy az egyes betegeknek mit adunk először, másodszor, harmadszor. Ezt nevezik bizonyékokon alapuló orvoslásnak.

Ugyanakkor az volt az álmunk, hogy megértsük, hogy adott betegnél mi okozta a daganatot és megpróbáljunk egy olyan kezelést találni, ami ezt az okot szünteti meg.

-Mikortól számíthatjuk az áttörést?

-1960-ban fedezte fel Peter Nowell és David Hungerford a Philadelphia kromoszóma-törést, amelyet a leukémiával hoztak összefüggésbe. A következő évtizedekben bizonyítani lehetett, hogy ha ezt a hibás gént berakjuk egy egér normál sejtjébe, az egér leukémiás lesz.

Mégis egészen 2000-ig kellett várni, hogy egy zseniális kutatóorvos, Brian Drucker kipróbáljon a betegeken egy olyan hatóanyagot, ami arra az enzimre hat, amely e génhibában sérül. Elvégezték a klinikai vizsgálatokat ezzel a szerrel, és a jó hír az, hogy azok a betegek, akik ebben részt vettek, még mindig élnek.

Drucker 2017-ben kapott életmű-díjat, és akkor készült egy fénykép a gyógyszer születésnapját ünneplő betegekkel, pedig annak idején az ő túlélési esélyük alig néhány hónap volt. Ez a történet is azt példázza, hogy mennyire fontos részt venni klinikai vizsgálatokban, mert a jövő gyógyszereihez juthatunk hozzá.

-E kutatásokat erősítette a Humán Genom Projekt.

-2003-ban ismertük meg teljes egészében ezt a 2 méter hosszú, három milliárd nukleotidból álló DNS-láncot, és lehetőség nyílt arra, hogy szisztematikusan kezdjük el keresni a daganatokat okozó génhibákat azzal, hogy összehasonlítjuk a betegek DNS-szekvenciáját a normállal.

2013-ra a Humán Genom Projekt gyakorlatilag beazonosította ezeknek a génhibáknak a többségét, és arra a következtetésre jutottunk, hogy mintegy 600 gén 6 millió mutációja okozza a daganatokat. Nagy szám, de véges. Ezt a 600 gént kell levadásznunk.

Azt már láttuk, hogy az egyiknél mennyire sikeres volt a célzott terápia, innen kell tovább lépnünk.

-Ön éppen 2003-ban jött haza az Egyesült Államokból.

-Fulbright-ösztöndíjasként vettem részt kint egy kutatóprogramban, és

már ott láttam, hogy ezek a célzott gyógyszerek nagyon hatékonyak lehetnek, de csak akkor, ha az adott betegnek valóban az a génhibája, amelyre a gyógyszert kifejlesztették. Úgy gondoltam, hogy alapvető fontosságú lesz, hogy egy adott betegnek meg tudjuk mondani, hogy neki melyik célzott gyógyszer lenne a jó.

Hazajöttem, és kutatótársammal, dr. Schwab Richárddal megalapítottuk az Oncompass Medicine-t, olyan nagy formátumú kutatók ihletésére, mint Kéri György, Kopper László és Pap Ákos. Olyan molekuláris diagnosztikai módszereket végzünk patológiai szövetmintákon, amelyek gyógyszerek hatását jelzik előre.

Akkora szerencsénk volt, hogy rögtön az első génnel, amellyel foglalkozni kezdtünk, az EGFR-rel találtunk egy génhibás esetet, és a világon elsőként tudtunk célzott gyógyszert javasolni a számára.

Klinikai vizsgálatot szerveztünk, és a betegnél eltűntek az áttétek, öt évig daganatmentesen élt, végül egy hasnyálmirigy-gyulladás miatt halt meg.

-Tehát nem rák volt a halál oka.

-Igen, és egyúttal azt is ki tudtuk mutatni, hogy a célzott gyógyszerek nemcsak a leukémiánál, hanem a tüdőráknál is működhetnek. Később azt is megállapítottuk, hogy ez a génhiba a tüdődaganatos betegek 5%-ában fordul elő.

Tehát ha ezt a gyógyszert véletlenszerűen használnánk, 95%-ban hatástalan lenne, ha viszont tudjuk, hogy a betegnek génhibája van, akkor akár közel 100%-ig lehet előre jelezni, hogy nála ez a legjobb terápia.

A következő években tovább fejlesztettük ezeket a génvizsgálatokat, és 2008-ban állítottuk fel az első újgenerációs szekvenáló laboratóriumunkat, amelyben egyszerre sok gén vizsgálatával nemcsak azt lehet megnézni, hogy egy-egy gyógyszer célpontja jelen van-e, hanem fel tudjuk tenni azt a kérdést is, hogy mi okozta ennek a betegnek a daganatát, és mi lenne neki a legjobb gyógyszer. Ezt hívjuk ma precíziós onkológiának. Ez nemcsak személyre szabott, hanem oki terápia, hogy eleve „ne akarjon” osztódni az a sejt. A célzott gyógyszer pedig azt jelenti, hogy eleve ismert hibás génekre fejlesztjük ki őket.

Mivel azonban 600 gén 6 millió mutációjáról van szó, nagyon sokféle gyógyszerre lesz szükségünk.

E téren igen nagy a fejlődés, a jelenlegi ütemből ítélve ebben az évtizedben meglesz a 100 célzott gyógyszer. Ez azért fontos, mert a 600 gén eloszlása nem egyenletes, vannak gyakoribbak és ritkábbak.

A tüdődaganatosoknak már csaknem a felének lehet célzott gyógyszert adni.

Mivel közel ezer hatóanyag van klinikai vizsgálatban, és minden negyedik vizsgálat sikeres, a következő évtizedben 2-300 új gyógyszerrel a betegek 70-80%-ának tudnánk célzott kezelést adni.

-Önök három évvel ezelőtt a Szilikonvölgyben okoztak igazi tudományos-technológiai szenzációt.

-Ha ilyen sok mutáció van, és ilyen sok gyógyszer áll rendelkezésre, egyre bonyolultabb kiválasztani, hogy egy-egy betegnek melyik lenne a legjobb. Egy génre több gyógyszer is hat, egy betegben több génhiba is lehet, és már nem lehet minden egyes génhibára klinikai vizsgálatokat csinálni. Erre keres megoldást a hazai fejlesztésű „Real-time Oncology Treatment Calculator”.

Ez egy olyan mesterséges intelligencián alapuló orvosi eszköz, amely 1200 hatóanyagot tud rangsorolni, és 24 ezer orvosi szabály alapján tudja kiválasztani a legindokoltabb kezelést.

Ezt az eszközt 2016-ban a Szilicium-völgyben mutattuk be. Nagyon jó érzés volt a Google-székház mellett átélni, hogy innen, Magyarországról tudtunk valami nemzetközi szinten izgalmas dolgot létrehozni.

Tavaly az amerikai Forbes írt rólunk, az idén júniusban az IBM-Watsonnal közösen adtunk elő ebben a témában.

Mi 15 éve kutatjuk ezt a területet, és olyan különleges tudás halmozódott fel nálunk, hogy így tudott megszületni Budapesten a világ első személyre szabott kezelést támogató orvosi szoftvere.

Ezt fejlesztjük most tovább. Van egy együttműködésünk az Európai Onkológiai Intézettel, a párizsi Marie Curie-intézettel. A Dél-Pesti Centrum Kórházzal, valamint az Országos Onkológiai Intézettel közösen részt veszünk a Nemzeti Onkogenomikai Programban. Célunk, hogy legyen a betegeknek egy egységes adatbázisa, hogy lehessen molekuláris profilvizsgálat-alapú döntéstámogatást adni a betegeknek, hogy minden egyes terápiaváltáskor azt a kezelést kapják, ami számukra a legnagyobb valószínűséggel hatásos. Ezen kívül a gyermek-onkológiában van egy programunk, ahol a mind a 25 ezer gént nézzük, mert a gyermekek esetében még nem ismerjük az összes daganatos gént, és ezek alapján próbálunk számukra kezelési lehetőséget találni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
hosszu-katinka.jpg

Hosszú Katinka vezet a világkupa-sorozatban, Szingapúrban is arannyal zárt

Jakabos Zsuzsanna és Szabó Szebasztián is jól állnak. Októberben folytatják Budapesten az úszók pénzdíjas versenysorozatát.
MTI, a fotó illusztráció - szmo.hu
2019. augusztus 17.



Hosszú Katinka aranyéremmel fejezte be szereplését az úszók világkupa-sorozatának szingapúri állomásán, emellett a szombati zárónapon Jakabos Zsuzsanna két, Szabó Szebasztián pedig egy ezüstöt szerzett.

Hosszú - a viadal eredményközlője szerint - ezúttal 200 méter vegyesen bizonyult legyőzhetetlennek (2:08.63 p), miután a háromszoros olimpiai bajnok magyar csütörtökön nyert 200 méter pillangón, pénteken pedig 400 méter vegyesen.

A szombati vegyesdöntőben Hosszú mögött másodikként Jakabos csapott célba (2:13.64). Jakabos, aki előző nap a 200 méter gyors fináléjában diadalmaskodott, a befejező napon még egy ezüsthöz jutott: ezt a 100 méter pillangó fináléjában érdemelte ki (58.43 mp).

A férfiaknál Szabó Szebasztián, aki csütörtökön 100 m pillangón, pénteken pedig 100 méter gyorson lett második, szombaton 50 méter pillangón nyert ezüstérmet (23.14 mp).

A kvangdzsui világbajnokság után az úszók a pénzdíjas vk-sorozat három részből álló ázsiai állomásán vettek részt, a sorozat második szakasza október 4. és 6. között a budapesti Duna Arénában indul, öt nappal később pedig Berlinben folytatódik. A harmadik részben Kazany (november 1-3.) és Doha (november 7-9.) látja vendégül az úszókat.

Az ázsiai etapon a teljes női mezőnyt tekintve Hosszú teljesített a legjobban, a három versenyen gyűjtött 156 pontjával vezet két ausztrál, Cate Campbell (150 pont) és Emily Seebohm (105) előtt.

Jakabos 63 pontjával jelenleg a hatodik, akárcsak a férfiaknál a 78 ponttal álló Szabó Szebasztián.

A vk-élcsoport állása:

nők:

1. Hosszú Katinka 156 pont

2. Cate Campbell (ausztrál) 150

3. Emily Seebohm (ausztrál) 105

...6. Jakabos Zsuzsanna 63

férfiak:

1. Vlagyimir Morozov (orosz) 156 pont

2. Andrew Wilson (amerikai) 129

3. Danas Rapsys (litván) 111

...6. Szabó Szebasztián 78


KÖVESS MINKET:



hirdetés
ifju-termeszetfotos-fussi-nagy-rego.jpg

Tizenéves magyar fiú nyert egy nemzetközi természetfotós pályázaton

Füssi-Nagy Regő egy füsti fecskés képpel lett a 15-17 éves kategória legjobbja.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 20.



Az olasz Asferico International Nature Photography Competition pályázatán egy magyar fiú, Füssi-Nagy Regő lett a legjobb a 15-17 évesek kategóriájában.

Mint arról a Turistamagazin beszámolt,

azzal a füsti fecskés fotóval nyerte el a zsűri tetszését, amelyikért 2018-ban megkapta itton Az Év Ifjú Természetfotósa címet.

Az ifjú természetfotós egy tanyán él szüleivel és a testvéreivel Sárospatak mellett, a Bodrogközben, ahol szülei egy kis biogazdaságot vezetnek.

Füssi-Nagy Regő pár éve kezdett el fotózni. Besegít a szüleinek a gazdaságban, ám amikor csak szabadideje van, fogja a fényképezőgépét és a képek segítségével próbálja bemutatni a Bodrogköz szépségét és élővilágát. Fotóir rendszeresen beküldi különböző pályázatokra.

Mint azt a Turistamagazinnak elmondta, tervei között szerepel egy kiállítás, amit majd Sárospatakon szeretne megnyitni.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
hallasjavito-implantatum-debreceni-egyetem-1000x607.jpg

Debrecenben ültették be először a világújdonságnak számító hallásjavító implantátumot

A műtétet két súlyos hallásproblémával küzdő kisgyereken végezték el, akik enélkül egész életükben siketek és akár teljesen némák maradnának, ez az implantátum viszont a beszédfejlesztésüket is elősegíti.
MTI, fotó: unideb.hu - szmo.hu
2019. augusztus 13.



Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetemen (DE) ültették be két kisgyerek belső fülébe azt a világújdonságnak számító hallásjavító implantátumot, amely akár zajos környezetben is elősegíti a hatékony beszédértést - jelentették be az egyetem klinikai központjának (DEKK) keddi sajtótájékoztatóján.

Rezes Szilárd, a DEKK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója elmondta:

a műtét mérföldkő a klinika cochleáris implantációs programjában, amelyet 2000-ben indítottak el, azóta számtalan vele született siket vagy nagyothalló gyerek kapott hallásjavításra alkalmas készüléket.

A dániai Oticon Medical legújabb fejlesztésének köszönhetően a két gyerek olyan implantátumot kapott, amely a beszédet kiszűrő eszközzel akár zajos környezetben is hatékony beszédértést, gyorsabb beszédfejlődést tesz lehetővé - hangsúlyozta. Az implantátumot egy másfél és egy három és fél éves gyerek mindkét fülébe ültették be.

Az igazgató kiemelte,

a beültetés nélkül a súlyos hallásproblémával küzdő gyerekek egész életükben siketek és akár teljesen némák maradnának. Az implantátum viszont lehetővé teszi, hogy a hallásfejlesztést követően beszédfejlesztésük is megtörténjen.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
roska.png

Roska Botond neurobiológus kapta a legmagasabb állami kitüntetést idén

Roska Botond professzor kollégáival az emberi látás megismeréséért és betegségének gyógyításáért dolgozik.
MTI - szmo.hu
2019. augusztus 20.



Roska Botond neurobiológus kutatóorvos vehette át idén a Magyar Szent István-rend kitüntetést Áder János köztársasági elnöktől kedden a Sándor-palotában.

Az államfő beszédében azt mondta, államalapító királyunk ünnepén évről évre együtt örülünk azoknak a magyaroknak, akik kimagasló tehetségükkel, sikereikkel, eredményeikkel - tudatosan vagy észrevétlenül - sokak boldogságát, boldogulását szolgálják.

"Kiválóságuk abban áll, hogy sosem elégednek meg a meglévő tudással. Ők ismerőssé akarják tenni az ismeretlent, magasra teszik a mércét, minden idegszálukkal fejlődni, gyógyítani, oktatni vagy alkotni akarnak" - tette hozzá a köztársasági elnök.

A professzort méltatva Áder János úgy fogalmazott, a Szent István-rend idei kitüntetettje nem a műtőben, hanem a laboratóriumban foglalkozik életünk egyik legértékesebb, mégis törékeny kincsével: a látással. Roska Botond olyan orvos, aki nem maga gyógyít, de lehetővé teszi, hogy mások az ő kutatási eredményeit felhasználva gyógyítani tudjanak - közölte az államfő.

A köztársasági elnök úgy fogalmazott: Roska Botond éppúgy a remény apostola, mint Batthyány-Strattmann László szemészorvos volt egykor.

Szólt arról, Roska Botond a tudomány egyik legszűkebb ösvényén jár: az elmélettől a gyakorlat kapujáig viszi a megoldást, amelyről tudja, működni már mások által, mások kezében fog.

Áder János utalt arra, hogy a professzor génterápiás módszere mára a klinikai kipróbálás fázisába jutott.

A látás-visszaállító génterápia korszakalkotó, világraszóló módszer lesz - hangsúlyozta az államfő, hozzátéve, Roska Botond felfedezése hamarosan közös tudássá, a közös tudás pedig egyetemes kinccsé válik.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x