hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Egyre butábbak az emberek az 1970-es évek óta
A kutatók azt is megállapították, mi vezetett az intelligencia folyamatos csökkenéséhez.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2018. június 13.


hirdetés

Norvég kutatók egy nagyszabású tanulmányban kimutatták, hogy rosszabb eredmények születnek az intelligenciateszteken az 1970-es évek óta. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában bemutatott eredményeik szerint

nemzedékenként átlag hét ponttal rosszabbak az eredmények,

ami nyilvánvaló irányváltást jelent az 1930-as évektől tapasztalt tendenciától.

Korábbi kutatások szerint az emberek a múlt század 30-as éveitől egyre intelligensebbek, James R. Flynn új-zélandi kutató amerikaiak, majd európaiak körében végzett kutatások nyomán mutatta ki, hogy az átlagos intelligencia tízévente három ponttal növekszik. A tendenciát Flynn-hatásnak nevezték el, ami az IQ-tesztek átlagos eredményében tapasztalt folyamatos növekedést mutatja.

A folyamatot számos elmélettel magyarázták, köztük az emberek jobb táplálkozásával, az egészségügyi ellátás javulásával, az oktatás színvonalának növekedésével.

Bernt Bratsberg és Ole Rogeberg, a Ragnar Frisch Gazdaságkutató Központ szakembere most azonban 730 ezer teszteredmény alapján kimutatta, hogy ez a tendencia megszakadt, sőt

az emberek ahelyett, hogy okosabbak lennének, butulnak.

A kutatók az 1970 és 2009 között a norvég sorkatonai szolgálatba lépő férfiak IQ-teszjeit tanulmányozva kimutatták, hogy nemzedékenként hét ponttal romlott a tesztet kitöltők teljesítménye.

Az IQ-csökkenés lehetséges okai között környezeti tényezőket találtak, és úgy vélik, hogy bizonyos életmódbeli változások is hozzájárultak a csökkenéshez.

Emellett szerepet játszottak a csökkenésben az oktatási rendszerben bekövetkezett változások, továbbá az, hogy a gyermekek egyre kevesebbet olvasnak, és egyre többet játszanak számítógépes játékokat

- olvasható a medicalxpress.com tudományos hírportálon.

Más kutatócsoportok is hasonló eredményekre jutottak. Egy brit csoport a közelmúltban azt találta, hogy

az IQ-tesztek eredményei 2,5-4,3 ponttal csökkennek minden évtizedben nagyjából a második világháború befejezése óta.

Múlt év decemberében amerikai kutatók mutatták ki, hogy azok a gyermekek, akiknek étrendjében sok hal van, magasabb pontszámokat értek el az IQ-teszteken, és jobban is aludtak, ami szintén fontos tényező a felnőttek intelligenciaszintjében. Korunkban azonban számos országban a gyermekek nagyon kevés halat fogyasztanak.


KÖVESS MINKET:




Megtalálhatta a HPV ellenszerét egy mexikói nőkből álló kutatócsoport
Ez eddig a leghumánusabb eljárás, ahogy a HPV-s sejteket gyógyíthatják.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 16.


hirdetés

A National Polytechnic Institute, azaz IPN munkásságának köszönhetően fontos mérföldkőhöz ért az orvostudomány: a mexikói nőkből álló kutatócsapat megtalálta az eljárást, ami teljes egészében gyógyíthatja a humán papilloma vírust, azaz a HPV-t.

A kutatók egy úgynevezett fotodinamikus terápiát fejlesztettek ki, amit eddig 29 páciensen teszteltek, és mind a 29 esetben eredményesnek bizonyult a kezelés. Az eljárás során egy fényérzékenyítő szert sugároznak a test adott pontjaiba, ami megszünteti a HPV vírust.

Gallegos professzor és csapata egyébként több mint 20 éve kísérletezik különböző terápiás gyógymódokkal, hogy olyan betegségeket kezeljenek, amelyek súlyosabb fázisban méhnyakrákot vagy melanomát okozhatnak. A csapat egyik legfőbb eredménye, hogy felszíni beavatkozás és vágás nélkül képesek elérni gyógyulást, és a pácienseknek semmilyen káros mellékhatástól nem kell szenvedniük a kezelés után.

"Más kezelésekkel ellentétben a mi technológiánk csak a sérült sejteket távolítja el, és nem okoz kárt az egészséges szövetekben. Ezért nagy esélyt látunk arra, hogy ezzel csökkentsük a méhnyakrák okozta halálozási arányt."

A HPV egyébként szexuális úton terjed, több mint 150 eltérő típusa létezik a világon, és míg a fertőzöttek nagy része rövid időn belül meggyógyul, egy kisebb százaléknál kialakulhat a rák. Világviszonylatban a méhnyakrák a 4. leggyakoribb ráktípus nők esetében, és minden évben közel 550 ezer új beteget diagnosztizálnak a World Health Organization jelentése szerint.

Forrás: Thinking Humanity


KÖVESS MINKET:




Hatalmas meteorrobbanás történt 25 km-re a Földtől
Egy nagyméretű meteor égett el látványosan a Bering-tenger felett.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 18.


hirdetés

Rendkívül nagy, sokévente csak egyszer tapasztalható robbanást azonosított be a NASA a légkörben, 25,6 kilométeres magasságban a földfelszíntől - írja az Index. A NASA később meghatározta a robbanás okát is: egy nagyméretű meteor égett el látványosan a Bering-tenger felett.

Hozzáteszik: a robbanás tavaly év végén történt, és a szakemberek szerint a hirosimai atombombánál tízszer több energiát szabadított fel. A robbanást amerikai katonai műholdak észlelték a Bering-tenger fölött, nem messze a csendes-óceáni orosz partoktól. A NASA közlése szerint ez volt az évszázad második legnagyobb meteorrobbanása.

A meteor 25 kilométerrel a földfelszín felett robbant fel a légköri súrlódásnak köszönhetően.


KÖVESS MINKET:





Apokaliptikus drónfelvétel: 40 éve lángol a "Pokol Kapuja"
A Karakum-sivatag krátere biztosan méltó erre a címre. Népszerű turistalátványosság lett a kráter Türkmenisztánban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 18.


hirdetés

Valóságos apokaliptikus víziót filmezett le egy amerikai drón Türkmenisztánban. A Darvaza-kráter több mint 40 éve lángol, az emberi beavatkozásnak köszönhetően.

A 69 méter átmérőjű, 30 méter mély kráter akkor keletkezett, amikor szovjet mérnökök földgáz után kutattak. Fúrótornyuk azonban összeomlott, és ekkor keletkezett ez a közel 1000 Celsius-fokos pokoli száj - írja a Daily Mail

Miután attól féltek, hogy veszélyes gázok szabadulnak ki az atmoszférába, hagyták égni abban a reményben, hogy néhány hét alatt kialszik. Csalódniuk kellett: a lángok 1971 óta nem hunytak ki. Népszerű turistalátványosság lett a kráter e ritkán lakott körzetben, 150 kilométerre Türkmenisztán fővárosától, Asgabattól, bár a helyi hatóságok nem örülnek neki túlságosan. Most Alessandro Belgiojoso drónoperátor-fotós készített róla megdöbbentő légi felvételeket.

Volt már olyan halálmegvető látogató is, aki lemerészkedett a kráterbe. 2013-ban a világhírű kanadai felfedező, George Kourounis 30 méter mélyen leereszkedett a tűzfészekbe, és járt is a felszínén.


KÖVESS MINKET:





Az egész emberiség kihalhat, ha a méhek eltűnnek a Földről
Akkora mértékben csökkenne az élelmiszer, ami ránk nézve is katasztrofális következményekkel járhat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 20.


hirdetés

Élelmiszer alig, a pénz értéktelen, mindenütt lázadások törnek ki, káosz uralja a Földet. Ez nem a múlt, ez a mi jövőnk – ezekkel a nem túl biztató szavakkal kezdődik a What If egyik videója, amelyben azt modellezik, hogy mi történne, ha a méhek eltűnnének a bolygónkról.

A What If című, elsősorban Facebookon publikált sorozat terjesztői rendszerint az egész emberiséget érintő, provokatív, sokakat foglalkoztató vagy extrém tudományos kérdésekre keresik a választ. Mi is megírtuk, mi történne, ha napelemekkel borítanák be a Szaharát, és azt is, hogy mi lenne, ha a Föld tényleg lapos volna.

A méhekkel ambivalens a viszonyunk. A méhektől az emberek rendszerint félnek a csípésük miatt, ráadásul vannak, akik allergiásak rá, és életveszélyes állapotba kerülnek, ha a bőrükbe jut a méh fullánkja. Ugyanakkor a mézet, amit a méhek állítanak elő, rengetegen szeretik.

Ám a méhek jelentősége és szerepe nem merül ki abban, hogy mézet csinálnak.

Ennél jóval összetettebb a feladatuk.

A méhek végzik el az általunk fogyasztott növények jelentős részének beporzását.

Ez a világ gazdaságának a What If szerint évi 200 ezer milliárd dolláros üzlet, amit mi, emberek a méheknek a klímaváltozással és a rovarirtó szerek túlzott használatával hálálunk meg. Emiatt fogyatkozik világszerte a méhek száma, és ez végzetes az emberiség számára.

Ha az utolsó méhecske is elpusztul, három hónappal azután világszerte drasztikus mértékben csökkenne a növények terméshozama, a zöldségboltok áruinak fele hiányozna. De nem csak a zöldségeknek és a gyümölcsöknek inthetünk búcsút, hanem többek között a kakaónak (és így a csokoládénak), a mandulának, a kókuszdiónak és a kávébabnak is.

Nem csak a What If hívja fel a figyelmet arra, hogy az egész emberiség léte függ a méhektől.

Szergej Petrov bolgár repüléstechnikai mérnök szerint a mezőgazdaság a mai formájában a méhek segítségével alakult ki, és a méhek annak mindig is létfontosságú részei voltak, és szerinte az élelmiszereink 30%-a közvetlenül a méhek beporzásának köszönhető. A szakember néhány éve felmondott a munkahelyén, és azzal vált híressé, hogy kidolgozott egy modellt a méhek megmentésére és a méhészet digitalizációjára. Ma már teljes egészében a Bee Smart Technologies projektnek szenteli az idejét.

A Harvard Egyetem kutatói pedig 2015-ben tettek közzé egy tanulmányt, amelyben az szerepelt, hogy a méhek eltűnése évente 1,4 millió ember halálához vezethetne, a gyümölcsök termését világszerte 23 százalékkal, a zöldségekét 16 százalékkal, a dió- és gabonafélékét pedig 22 százalékkal vetné vissza. A kutatók úgy vélték, a kisebb mértékű zöldség- és gyümölcskínálat az A-vitamin és a folsavként ismert, vízben oldódó vitaminok hiányához vezetne. Ezek a tápanyagok különösen a terhes nők és a gyerekek számára fontosak, de a szakértők szerint hiányuk a szív- és érrendszeri panaszok és a rák bizonyos fajtáinak nagyobb mértékű elterjedéséhez is vezethetnek.

A What If videója arra is kitér, hogy a méhek nélkül más, beporzást végző állatok (madarak, lepkék, denevérek) nem lennének képesek az összes növény beporzására.

A legrosszabb forgatókönyv szerint az élelmiszer-láncolat összeomlana. Elpusztulnának a növények, mert nem poroznák be őket, ennek következtében eltűnnének a növényevő fajok, és az olyan növényevők számának csökkenésével vagy eltűnésével, mint a szarvasmarha, eltűnne a legtöbb tejtermék is az üzletekből. A csökkenő élelmiszer-mennyiség pedig nem volna elegendő az immár 7 milliárd ember táplálására.

Van, aki valamivel kevésbé pesszimista a jövőt illetően, mivel a kukoricát, a búzát és a rizst a szél porozza be. Csakhogy az étrendünk nem lenne ennyire változatos és tápláló. Van, ahol már elkezdték a növényeket kézzel beporozni, és léteznek olyan projektek, amelyek a drónokkal vagy robotokkal végeznék el a beporzást a méhek helyett, ezek a megoldások azonban növelik a költségeket.

A szakértők az alábbi konkrét intézkedéseket javasolják a méhek érdekében:

• A termőföldeken létesítsenek vadvirágokkal borított sávokat

• A termelők egész tájakra kiterjedően biztosítsák vagy növeljék a beporzók élőhelyeinek változatosságát, ennek során használják fel a mozaikos jellegű élőhelyeket kialakító, hagyományos mezőgazdálkodási módszereket

• Csökkentsék a növényvédőszer-használatot: keressenek vegyszermentes módszereket a károk elhárítására, új technológiákkal csökkentsék a vegyszerek szóródását

• Javítsák méhtartás körülményeit (ide értendő a kórokozók elleni fellépés és a méhkereskedelem és -tartás hatékonyabb, jobb szabályozása)

Forrás: Greenfo

What.If

Industrial agriculture is killing bees. Will drone pollinators and robot bees save us from running out of food?


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x