hirdetés
aaaa.jpg

"Ember, nagybetűvel" – Pályatársak emlékeznek a 10 éve elhunyt Antal Imrére

Tíz éve, 2008. április 15-én, 72 éves korában hunyt el a népszerű tévés műsorvezető, Antal Imre. Egykori pályatársai emlékeznek róla.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2018. április 15.


hirdetés

Tíz éve hagyott itt minket Antal Imre, Imruska, ahogy a kollégák közül sokan hívták. Nagy öröm számomra, hogy még találkozhattam vele. Nagyon közvetlen volt velünk, pályakezdőkkel is, és állandóan dőlt belőle a humor. Amikor először találkoztunk, megkérdeztem: "Mondhatok egy viccet?" Mire kedvesen azt válaszolta: "Meg lehet próbálni." Rá igaz volt, hogy az a vicc, amit ő nem ismer, az nincs is. A humor a legnehezebb időszakokban sem hagyta el. Amikor megműttette az orrát, így idézte fel a történteket:

"Megkérdeztem az orvost: doktor úr, ki tudna hozni ebből egy csinos orrot? Mire az orvos azt felelte: Ebből, uram? Akár hármat is!"

Szomorú, hogy annak, aki annyi vidám percet okozott nekünk, olyan keservesen alakultak utolsó évei. Kevés barátai egyike, Jenei József korábban azt nyilatkozta, hogy Imre rossz társaságba keveredett. Sokan kihasználták, és végül daganatos betegséget kapott, amiből nem sikerült felgyógyulnia.

Idézhetnék most lexikális adatokat, de azokat bárki elolvashatja, ha beírja Antal Imre nevét a keresőbe. Úgy gondoltam, azzal emlékezhetünk a legméltóbban rá, ha megkérem néhány kollégáját, ossza meg vele kapcsolatos élményeit, gondolatait velünk.

"Végtelenül közvetlen volt. Hatalmas szívvel, humorral, és tudással" - idézte fel Bach Szilvia. "Jó volt a közelében lenni. Semmi sztárallűr.

hirdetés

Ember, nagybetűvel. Nagyon kedveltem."

Trunkó Barnabás egy Imrére jellemző esetet is felidézett:

"A népszerű Szeszélyes évszakok felvételei a TV óbudai stúdiójában készültek. A forgatási rend az volt, hogy először Imre összekötő szövegeit és stúdió-beszélgetéseit vették fel, majd a díszleteket átrendezték a szokásos bohózatom forgatásához, amelynek főszerepére Gyökössy Zsolt rendező egy „nagybölényt” diszponált, aki viszont késett a felvételről, pedig ez nem volt szokása.

Ilyenkor a stáb hallatlanul operatív, sikerült is elérni a művészt mobilon: Kréta szigetén egy hangulatos tavernában kortyolgatta a fenyőgyanta ízű görög bort, a retzinát. Kiderült, hogy a színészegyeztetésnél valaki elszúrta a diszpót. De a díszleteket már megépítették, a stúdiót bevilágították, a szereplőket kisminkelték, a nézőket beültették. Még az ügyeletes orvos telefonszámát is előkeresték arra az esetre, ha a rendezőt, vagy Szilágyi András szerkesztőt megütné a guta. Ekkor a stábból valaki felkiáltott:

Megvan! Imre...!

Antal Imre ekkor már túl volt a felvételein, a büfében dohányzott, egy, vagy talán kettő, de maximum három pohár Unicum mellett.

Imruskám, csak te segíthetsz rajtunk! Be kellene ugranod!

Nos, ez aligha lehet probléma. Mibe kell beugranom? Úszómedencébe, tűzoltóponyvába, vagy nagybőgőbe?

Egy szerepbe.

Mikor?

Most. A stúdió már be van világítva!

Hát akkor meg mit álltok itt? Gyerünk...! Illetve várjatok: még elszívok egy...Unicumot!

"Imre akkor látta először a forgatókönyvet, de félelmetes memóriája volt. Nem elolvasta a szerepet, hanem valahogy vizuálisan rögzítette a szöveget, majd remekül elmondta."

Maksa Zoltán arról mesélt, milyen volt pályakezdőként együtt dolgozni Imrével:

"1991 májusában, amikor életem első Szeszélyes évszakok felvétele zajlott, ültem a díszletkanapén remegő kézzel és térddel, várva az azóta megszokott "Tessék!"-re, mely a felvétel elindulását jelzi. Velem szemben a két nagyság: Antal Imre és Kudlik Júlia műsorvezetők... Egy 3D-s álomban éreztem magam, annyira nem tűnt valóságosnak, hogy én, a civil területről érkezett 21 éves fiatal, akinek a családjában sehol semmilyen művész nincs, ott ülhetek a Magyar Televízió legnépszerűbb szórakoztató műsorában két hatalmas sztárral, akik az életemről faggatnak...

Emlékszem, Julika csak mosolygott, Imre viszont kérdőn rám nézett látván, hogy idegesen dörzsölgetem a kezeimet. Valami olyasmit mondtam neki:

- Nagyon izgulok. Még nem vagyok hozzászokva...

Erre Imre:

- Nyugodj meg, mi is izgulunk! Ehhez nem lehet hozzászokni...

Maksa Zoltán engedélyével

Kis híján 30 év telt el azóta, s hányszor eszembe jutottak Imre szavai, s hányszor gondoltam, mennyire igaza volt! Akárhány előadás is van az ember háta mögött, akármekkora rutinnal ballag is fel a világot jelentő deszkákra, ehhez nem lehet hozzászokni!...

Furcsa a mai celeb világban, ha azt mondom, Imre maga volt a szakmai alázat. 13 évig ülhettem szerény híradómmal egy stúdióban vele, láthattam munkamódszerét, kedvességét, s érdekes volt számomra, hogy míg más kollégák azzal estek be, hogy őket vegyék előre, mert nekik el kell menni, addig Imre mindig időre jött, mindig kivárta a sorát és annyiszor ismételte el a nyitó és belső konferansz szövegeket, ahányszor a rendező kérte...

Sosem fogyott ki a viccekből, így gyakorlatilag ő volt a saját bemelegítő embere, nem egyszer előfordult, hogy amíg a stúdió ajtajából eljutott a közismert sárga műsorvezetői kanapéjára, vagy 20-30 viccet biztosan elmesélt a felvételek közönségének.

De eszembe jut életének mélypontja is, a kórházba kerülés körülményei, az a segítségkérő tekintet, és azóta sem tudom elhinni, hogy nincs többé. Mert Antal Imre van, hiszen nevét örökre beírta minden humorkedvelő, igényesen kikapcsolódni szerető kortársa lelkébe..."

Némethy Attila zongoraművészt, a Bartók Rádió műsorvezetőjét arra kértem, hogy idézze fel a zenész Antal Imrét:

"Rengeteg emlékem van Imréről. Valahol neki köszönhetem, hogy azon a pályán vagyok, amin. Alapjában véve zongoraművész vagyok, és a Zeneakadémián tanítok, jártam a világot, de koncertező művész létemre mégis, -a hetvenes évek végén - jelentkeztem egy „Zenei Műsorvezető kerestetik” versenyre. Imre volt a műsor vezetője. A második fordulóban az volt a feladat, hogy készítsek egy negyedórás interjút a kedvenc muzsikusommal. Nekem az a forintos ötletem támadt, hogy Őt kérem fel riportalanynak. A szakmáról semmit sem tudtam, helyet cseréltünk, és lényegében csak megnyomtam rajta egy gombot, Ő pedig csinált nekem egy tizenöt perces, fantasztikus műsort. Miután akkor még csak egy csatorna volt, a fél ország ezt nézte, és röhögött Imre poénjain. Egyetlen épkézláb kérdésem volt hozzá, hogy ha a kezével nem lenne ez a baj - amiért abbahagyta a zongorázást, - mit választana: a sikeres televíziós karriert, vagy a zenét? Azt válaszolta, azonnal ott hagyná az egész televíziózást, mert neki csak a zene a fontos. Ahogy ő fogalmazott:

„Amikor végre hazaérsz, az csodálatos, ahogy Mozart c-moll zongoraversenyével átmosod magadat."

A beszélgetés végén sikerült megzongoráztatnom, pedig akkor már nem nagyon játszott nyilvánosság előtt, de Szkrjabin bal kézre komponált noktürnjét eljátszotta.

A közönség tizenhárom percig a hasát fogta a nevetéstől, az utolsó két percben pedig a könnyeivel küszködött, Imre olyan meghatóan és gyönyörűen zongorázott. Az interjú akkora sikert aratott, hogy toronymagasan megnyertem a versenyt. Pedig én ezért nem sokat tettem, semmi közöm nem volt a szakmához, semmilyen műsorvezetői vagy újságírói múlttal nem rendelkeztem.

Nem tudom, voltak-e barátai, az az érzésem, hogy igazi barátai talán nem voltak. Nem tudom, bárkit igazából közel engedett-e magához. Ő a viccek mögé bújt. Imrének egyetlen barátja volt, az édesanyja. Ő akkor kezdett teljesen tönkremenni, amikor a mamája meghalt. Mesélték, hogy akkor pont a Ki mit tud gáláját vezette. Teljesen összeomlott. A műsor rendezője egyszer elmondta nekem, hogy az élő adás előtt Imre szinte magatehetetlenül össze volt roskadva. De nem volt mit tenni, valósággal kilökték a színpadra. Imre pedig kiment, hülyéskedett, aztán amíg ment a szám, megint összezuhant. A színpadon viszont tündökölt. Ennyire profi volt.

Aztán úgy tűnt, hogy valamennyire talpra állt. Többször találkoztam vele. De csak a zenéről lehetett vele beszélni, vagy vicceket mondott. Legalábbis én így ismertem őt.

Az pedig egy ország szégyene, ahogy az Imre elment. Aki ennyit adott az embereknek és ilyen elképesztően népszerű volt az nyomorúságosan halt meg. Az utolsó évei egészen tragikusan teltek, de hát ezt tudja mindenki.

Úgy gondolom, ebben benne van mindenki felelőssége, az övé is, de inkább az enyém, a tied, mindenkié."


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
365nap.png

A nemi erőszakot dicsőíti sokak szerint, mégsem veszi le a 365 napot a Netflix

Túlságosan sokan nézik a filmet ahhoz, hogy csak úgy levegyék. A szolgáltató ilyenkor azt hangsúlyozza, hogy "meg kell adni nézőinknek a választás és a kontroll lehetőségét".
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 04.


hirdetés

Nem veszi le a műsorról a 365 nap című lengyel filmet a Netflix, bár többen felszólaltak ellene. Köztük volt az énekesnő, Duffy, aki szerint a film a nemi erőszakot, a szexkereskedelmet és a nők elleni szexuális agressziót élteti - írja a 24.hu. A walesi énekesnő néhány hónapja mondta el, hogy őt is elrabolták, bedrogozták és megerőszakolták. Mindezt és az aggodalmait a film miatt nemrég írta meg Reed Hastings Netflix-vezérigazgatónak.

Duffy levele nyomán petíció is született, amelyet már több mint hatezren írtak alá, és amelyben a film eltávolítását követelik. A Netfix szerint a filmnél egyértelműen jelezték, hogy erőszakot, szexet és meztelenséget ábrázol, ezen túl már a felhasználóra van bízva, hogy látni akarja-e.

"Hiszünk abban, hogy meg kell adni nézőinknek a választás és a kontroll lehetőségét a nézői élmény tekintetében. A felhasználók eldönthetik, hogy mit néznek meg, szűrőket állíthatnak be, és kizárhatják azokat a filmeket, amelyeket soknak éreznek"

– mondta a cég szóvivője.

A Netflix nem mindig áll így a problémás filmekhez: nemrég kivette a megnézhető filmek közül a Trópusi vihart, mert többen rasszistának gondolják. A 2008-as amerikai szatirikus akció- és komédiafilmben ugyanis Robert Downey Jr. feketére maszkírozva játssza el az egyik főszerepet, ami a streaming-szolgáltató szerint is sértő a feketékre nézve. Itt valahogy nem kell a választás és a kontroll lehetőségét megadni, igaz, nem is nagyon nézte már senki a filmet...

hirdetés

Viszont a 365 napot bár nem a Netflix gyártotta, ez egy lengyel film, amelynek csak a jogait vették meg, a cég ezt mindig hangsúlyozza, de azt kevésbé, hogy ez az utóbbi idők egyik legnézettebb filmje a stream-szolgáltatón.

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
eszenyi.jpg

Eszenyi Enikő felfüggeszti színészi tevékenységét

Július elsejétől Rudolf Péter vette át a Vígszínház irányítását, a rendezőnő azonban továbbra is karbantartja az általa rendezett előadásokat.
Fotó: Emmer László - szmo.hu
2020. július 08.


hirdetés

Már nem fog színpadra lépni Eszenyi Enikő, felfüggeszti színészi tevékenységét - mondta el az InfoRádiónak Rudolf Péter, aki július 1-től vette át a Vígszínház irányítását.

Mint mondta, két ember távozott az igazgatóváltás előtt, és mivel a társulat tagjai rajtuk kívül megmaradtak, nem sok új embert szerződtetett. Hat, már a színházban dolgozó egyetemista kapott szerződést, valamint Brasch Bende, mellettük pedig visszatér Elekes Péter, Méhes László és Seres Zoltán.

A színház korábbi igazgatója, Eszenyi Enikő azonban egyelőre nem akar fellépni, de továbbra is végzi majd a munkáját.

"Enikő most saját kérésre felfüggeszti a színészi tevékenységét, nem akar játszani. Viszont azokkal az előadásokkal kapcsolatos összes munkát elvégzi, amelyeket ő rendezett. Együtt beszéljük meg az esetleges szerepátvételeket, végigcsinálja a szokásos felújító próbákat"

- mondta Rudolf Péter, aki örül, hogy a rendezőnő az általa rendezett előadásokat ezután is karbantartja.

hirdetés

A színházigazgató azt is elmondta, hogy köszönetet kell mondani az elődjének, mert a Vígszínház biztos lábakon áll. Rudolf Péter szerint ez az évad nagyon fontos lesz, mert most alakul ki a színház jövője és az, hogyan épül majd fel a társulat.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
1-2.jpg

Tom Cruise: a legnagyobb sztár, aki nem hajt az Oscarra – ez a 10+1 legjobb filmje szerintünk

Volt vietnami veterán, undorító producer és önmagába szerelmes guru is.
Szajki-Vörös Adél, fotó: HBO GO - szmo.hu
2020. július 06.


hirdetés

Pár napja lett 58 éves Tom Cruise, aki egy ideje legalább tíz évvel fiatalabbnak néz ki, mint amennyi (most sem látszik rajta, hogy két év múlva a 60-at ünnepelheti. Ő az, aki A-kategóriás színésznek számít már több, mint harminc éve, hiszen a Top Gun már 34 éves film. Érdekes módon a legjobb mozijai a kilencvenes évekből valók - és nem azért, mert azóta rosszabb színész lett, hanem mert biztonsági játékos vált belőle, és szinte kizárólag akciófilmeket készít. Ha másba száll be, az sem dráma, holott régebben sok ilyet bevállalt. Ennek oka már egy másik cikk témája lenne, íme a kedvenceink tőle:

Plusz 1:  Trópusi vihar

Itt megcsillantotta komikusi vénáját, amiről ezelőtt nem sokat lehetett tudni - és az eredmény annyira jó lett, hogy majdnem készítettek is egy saját filmet a karakterének. Les Grossman, a kopaszodó, pocakos, hihetetlenül bunkó stúdiófőnök szerepét bizonyos pletykák alapján egyenesen Harvey Weinsteinről mintázta a színész, bár erről valódi források nem léteznek. A szerep az akkoriban a színész körüli botrányokról sikeresen elterelte a figyelmet és Cruise karrierjének is adott egy lökést. Ezután fordult rá az elsődleges akciósztár státuszra, ami be is jött neki.

10. Mission Impossible - Utóhatás

A Mission Impossible-széria nemcsak szuper filmzenéje miatt nehezen felejthető. A franchise 2018-as remeke szuper szórakozást nyújt látványos akciójeleneteivel, jól megírt fordulataival és persze Cruise-zal, aki ezúttal különösen odatette magát, ami a kaszkadőrjeleneteket illeti, amit mondjuk az esetében én nem is hívnék kaszkadőrjelenetnek, az angol stunt szó ezt sokkal jobban kifejezi. Az emelkedő helikopterről lógást például nem sokan csinálnák utána, de a két épület közt való ugrásáról számtalan sajtóhír is született, hiszen elszámolta az ugrást, és összetörte a lábát. Aztán lazán továbbfutott. Emiatt több hétre le kellett állítani a forgatást.

hirdetés

9. A holnap határa

Érdekes, hogy a színésznek gyakran van nagyon jó kémiája a kolléganőkkel, ez a film viszont nemcsak high concept forgatókönyve miatt kiemelt, hanem az Emily Blunt és Cruise között működő remek kémia miatt is. Blunt méltó akciótársa a színésznek a sci-fi, akció és dráma elemeket használó moziban, melynek ráadásul a humora is remek.

8. Jack Reacher

Tom Cruise nem lenne Tom Cruise, ha nem akarta volna szélesíteni palettáját az akciófranchise-ok világában, ezért előállt Jack Reacherrel, akinek sajátosan titokzatos, introvertált, de nagy szívű személyisége és természetesen homályos múltja van. A 2012-es mozi és a 2016-os méltó folytatása a klasszikusabb akciófilmek hagyományait követik, például Reacher iszonyú menő, bármennyi ellenféllel felveszi a harcot és simán lenyomja őket ököllel. De azért mindkét résznek megvan a saját jól megírt, izgalmas sztorija is.

7. Különvélemény

Nem ez volt az utolsó együttműködés a nagymester Steven Spielberg és Tom Cruise között, de ez a legjobb. A 2002-es mozi Philip K. Dick novellája alapján készült. A végtelenül izgalmas, a jövőben játszódó sztoriban Cruise karaktere azzal szembesül, hogy a rendszer, amiben hitt és dolgozott, ellene fordul, a gyilkosság-előrejelző gépezet ugyanis őt dobja ki tettesnek egy titokzatos ügyben. Remekül összerakott mozi, melyben váltakoznak egy jó krimi és a sci-fi műfaj elemei.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
ringo.jpg

A szeretnivaló Nagy Fapofa – 80 éves lett Ringo Starr

Kicsi, csúnyácska, hangszerének nem virtuóza, de éppen ő kellett minden idők legnagyszerűbb négyesébe. Ma 80 éves Ringo Starr, a Beatles dobosa.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2020. július 07.


hirdetés

Van valami nyomasztó abban, hogy nemzedékem bálványai immár valamennyien túl vannak a 70. életévükön, sőt akad, aki az idén már a 80-as is betölti. Igaz, másfelől örülhetünk, hogy a pop-rock világ zivataraiban megérték ezt a tiszteletre méltó kort. Közéjük tartozik Richard Starkey, azaz, ahogy az egész világ ismeri lassan 60 éve: Ringo Starr.

A szegény családból származó, gyerekkorában beteges, iskolába is alig járó fiú egy véletlennek köszönhette szerencséjét. Tizenhárom évesen elhatározta, hogy dobos lesz, liverpooli Rory Storm and The Hurricanes nevű bandával 1960-ban ugyanabban a hamburgi klubban léptek fel, mint földijeik, akik akkor még Silver Beatles névre hallgattak. John Lennonnak és társainak megtetszett a váltótárs dobosa, és amikor két évvel később eljutottak a lemezfelvételig, és eredeti dobosukat a zseniális producer George Martin gyengének találta, eszükbe jutott Ringo – mert már akkor is ezt a művésznevet viselte, a kezén viselt gyűrűkre utalva. A legenda szerint az első felvételbe, a Love Me Do-ba 17-szer kezdtek bele, többnyire Ringo miatt, aki képtelen volt lámpalázát levetkőzni. Szerencsére mindenki bízott benne, és hamarosan fogalommá vált a John, Paul, George és Ringo négyesfogat.

A jelentős méretű orral megáldott, faarcú – és fahangú – dobosról gyakran mondták, hogy ő csak „kiegészítő ember” a három különleges tehetségű, kreatív muzsikus, Lennon, Paul McCartney és George Harrison mögött. Csakhogy az ő pontos, nem tolakodó, de ha kellett, nagyon is kifinomult játéka szerves része volt a Beatles-hangnak, éppen egy ilyen „becsületes iparos” kellett a Pudliknak.

Ráadásul Ringo emberileg is nagyon fontos eleme volt a csapatnak. Ő volt a legderűsebb, akire lehetett számítani egészen az utolsó időkig a konfliktusok elsimításában, vele mindenki jóban volt, valószínűleg nem utolsósorban azért, mert sosem voltak bandavezéri ambíciói. Nem véletlen, hogy a Beatles feloszlása után Ringo szerepelt mindhármuk valamelyik szólólemezén, és az ő 1973-as Ringo című albuma volt az egyetlen, amelyen újra szerepeltek mind a négyen – igaz, külön-külön.

Mint dobos, ritkán énekelt, de azért már korai korszakban is kapott egy-egy slágert – ilyen volt az I Wanna Be Your Man, vagy a Boys – aztán 1966-ban az ő hangjával vált világhírűvé a liverpooli tengerészdalt feldolgozó Yellow Submarine. Egy évvel később Ringo ismét rock-történelmet írt, a Sgt.Pepper albumon övé lett a With A Little Help From My Friends, amely nem kicsit róla is szólt. Az 1968-as White Albumon már szerzőként is szerepelt, a Don’t Pass Me By vidám country-nóta, amelyhez el tudunk képzelni egy füstös vadnyugati szalont, ahol a zongorista sörébe belelóg a majom farka. Az Abbey Roadra viszont már egészen míves dalt írt George avatott gitárjátékával, ez volt az Octopus’ Garden. Kedvence egyébként éppen ennek a lemeznek az összefüggő, második oldala, amelyen egy dobszólót is engedélyeztek neki.

hirdetés

Ekkor már lehetett sejteni, hogy Ringo is meg fog próbálkozni a szólóénekesi karrierrel. Ez azonban, éppen hangkorlátai miatt, nem ment simán. A legnagyobb sikereit country stílusú dalaival aratta (Back of boogaloo, You’re Sixteen), de az It Don’t Come Easy 1971-ben Top Ten-dal lett Nagy-Britanniában és a tengerentúlon is. Önálló lemezei azonban sosem értek el olyan nagy sikert, mint a többiek munkái, ellenben részese lehetett a volt társak alkotásainak. Főleg George Harrisonnal dolgozott sokat. Ott volt többek között a gitáros két legjobb albumának, az All Things Must Pass-nak (1970) és a Cloud Nine-nak (1987) közreműködői között, ez utóbbiban a When We Was Fab című, a Beatlesre emlékező dalhoz egy vidám klipet is csináltak kettejük főszereplésével.

És együtt csinálták meg a rock-történelem első jótékonysági eseményét. A Bangla Desh-koncertre George eredetileg szerette volna az egész Beatlest összehozni, de mivel Lennon és McCartney akkor éppen nem álltak szóba egymással, mondvacsinált ürüggyel lemondták a fellépést. Ringo azonban ott volt Bob Dylan, Eric Clapton, Leon Russell, Billy Preston között és amikor George bemutatta őt a közönségnek, a tomboló éljenzésre a zenekar a Yellow Submarine motívumával válaszolt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!