hirdetés
JuanCarlosIzpisuaBelmonte-JunWu.jpg

Ember-majom és ember-sertés embriók - tudományos kísérletek, amelyek feszegetik a határokat

A tudósok állatokban növesztenének emberi szerveket, hogy megmentsék a transzplantációra váró betegeket, de sok etikai kérdés merül fel.
G. N. L., Címlapkép: Salk Institute - szmo.hu
2019. szeptember 09.


hirdetés

Oroszlán feje, kígyó farka és vadkecske teste volt az ógörög mítosz kimérájának. Az igazi kimérák biológiai értelemben az olyan élő szervezetek, amelyek génállománya két vagy több forrásból származik. A tudósok az utóbbi években már maguk is képesek lettek kiméra embriók előállítására, méghozzá úgy, hogy emberi őssejteket fecskendeztek be egy másik faj embriójába.

A Guardian gyűjtötte össze napjaink leghíresebb kiméráit.

Ember-majom kiméra

Augusztusban jelentette be a spanyol Juan Carlos Izpisua Belmonte vezette tudóscsoport, hogy Kínában megalkották az első ember-majom kiméra embriókat. A kaliforniai Salk Institute kutatója azért választotta Kínát a kísérletek helyszínéül, mert ott sokkal lazább a jogi és az etikai szabályozás, mint az Egyesült Államokban.

Belmonte célja az, hogy a majmokban emberi szerveket, májat és vesét növesszen, amiket azután beültethetnének a rászoruló betegekbe.

A kutatók arra is kíváncsiak, hogy ezekben a szervekben mennyire növelhetik az emberi sejtek arányát, és hogy milyen típusú őssejteket alkalmazhatnak.

VIDEÓ: az ember-majon kiméra

Belmonte azt reméli, hogy a kimérákkal segíthet a transzplantációra váró betegeken. Csak az Egyesült Államokban közel kéttucatnyian halnak meg naponta amiatt, hogy nem jutnak időben működő emberi szervekhez.

Kísérletei ugyanakkor komoly etikai kérdéseket vetnek fel.

A legfőbb félelem az, hogy az állati embriókba oltott humán őssejtek emberi agy- és idegsejtekké fejlődhetnek. Vagyis az állatoknak emberei tudata alakulhat ki.

Épp ezért korlátozzák sok országban az ilyen kísérletek időtartamát 3-4 hétre.

Ember-sertés kiméra

Izpisua Belmonténak nem ez volt az első ilyen kísérlete. A Salk Institute-ban 2017-ben ő hozott létre a világon elsőként olyan embriót, amely emberi és állatsejteket is tartalmazott.

Akkor megtermékenyített sertés-petesejtekbe juttatott felnőtt sejtekből visszafiatalított emberi őssejteket, amelyek feltételezése szerint többféle szerv kialakítására is képesek lehettek volna. A sertés-ember embriókat ezután visszaültették a kocákba.

VIDEÓ: a Salk Institute kísérletei

A kísérlet azonban kudarcot vallott: a 2075 beültetett embrióból mindössze 186 fejlődött ki a törvény által megszabott 28 napos határidőig, és ennyi idő alatt a szervek sem alakultak ki.

A kritikusok szerint problémát okozhat, hogy a disznók szervezete túlságosan különbözik az emberétől, és a sertések mindössze 4 hónapon át fejlődnek az anyaméhen belül, szemben az emberi magzatok 9 hónapjával. Belmonte valószínűleg épp emiatt tért át a majmokra.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
takahiro-taguchi-_SKIDRiIEtk-unsplash.jpg

Ez sokba fog kerülni: kötelező lesz az intelligens sebességszabályozó és az álmosságfigyelő az autókban

Az Európai Unióban az új modellekben már 2022 májusától be kell szerelni ezeket, 2024-től pedig az összes típusban kötelezőek lesznek.
Címlapkép: Unsplash - szmo.hu
2019. szeptember 20.



Az Európai Parlament idén áprilisban fogadta el az új rendelkezéseket.

Eszerint 2022-től minden új autóba be kell majd szerelni az intelligens sebességszabályzó rendszert, az indításgátló alkoholszonda előkészítését, a sofőr fáradékonyságát és figyelmetlenségét érzékelő figyelmeztető rendszereket, a fejlett vészfékezési rendszert, a vészhelyzetben működésbe lépő sávtartó rendszert, a tolatóradart, és az esemény-adatrögzítőt (azaz a fekete dobozt).

2024-től borsos kiadásokra készülhetnek a használautó-tulajdonosok is, akkortól ugyanis minden autóba be kell szerelni ezeket a rendszereket.

A javaslatot előkészítő EU-bizottság 2018 áprilisában közzétett jelentése szerint ezek az újítások 2030-ig akár 7000 ember életét is megmenthetik, és közel 40 ezerrel csökkenhet az autóbalesetekből származó súlyos sérülések száma.

Elżbieta Bieńkowska EU-biztos szerint az új intézkedések hatását csak a biztonsági öv bevezetéséhez lehet mérni. Ugyanígy vélekedik Oliver Carsten, a leeds-i egyetem közlekedésbiztonsági szakértője is, aki szerint az új technológiáknak köszönhetően fele annyian halhatnak meg az utakon.

Minden bizonnyal szükség van rájuk, hiszen a közelmúlt baleseti statisztikái meglehetősen riasztóak:

2017-ben 25.300 ember vesztette életét közúti balesetekben az Európai Unióban, a súlyos sebesültek száma pedig elérte a 135 ezret.

De vajon mi fel vagyunk-e készülve arra, hogy vezetésünk minden mozzanatát figyelje az autónk, és próbáljon nekünk segíteni?

A technológia a balesetek fő okából indul ki: a vezetők - akár szándékosan, akár figyelmetlenségből – nem tartják be a szabályokat.

Az intelligens sebességszabályzó önmagában becslések szerint 20 százalékkal csökkentheti a közúti balesetből származó halálesetek számát. A rendszer térkép és közlekedési táblák alapján figyelmezteti majd a sofőrt, ha túllépi a sebességkorlátot, de nem korlátozza a sebességet, vagyis bármikor kikapcsolhatjuk.

A sávtartó rendszer kamerával követi az útburkolati jeleket, és ki tudja igazítani a kormányzást.

Az indításgátló alkoholszonda a vezető leheletét méri, és megakadályozza gépkocsi elindítását, ha véralkoholszintje túl magas. Európában a közúti halálesetek egynegyedét az alkohol okozza, és egy ilyen eszköz akár 95%-kal hatékonyabb lehet a rendszeres ittas vezetés megelőzésében, mint a különböző büntetések. Igaz, egyelőre csak az indításgátló alkoholszonda előkészítését teszik kötelezővé, vagyis nem magának a szondának a használatát.

Az álmosság- és figyelemmérő rendszer szemkövető technológiát alkalmaz majd, és ha a sofőr túl gyakran hunyja le a szemét, figyelmezteti, hogy álljon meg és pihenjen. Az elmúlt két évben minden ötödik európai vezetővel előfordult, hogy elaludt a volánnál, és ez az esetek 7%-ában szerencsétlenséghez vezetett.

Ugyanakkor a sebességszabályozóhoz hasonlóan egyik rendszernek sem célja, hogy teljes egészében ellenőrzésük alá vonják a járművet. A vezetők ki is kapcsolhatják, vagy adott esetben felülbírálhatják őket

– írja a New Scientist

Vezetőt segítő rendszerek bizonyos kocsikban már most is működnek. Például sok autóban használnak automata fékezőrendszert, amely lassít, ha az autó túl közel megy valamihez. Jessica Cicchino, az IIHS amerikai közlekedés-biztonsági kutatóintézet munkatársa a rendőri jelentéseket vizsgálva összehasonlította az ilyen eszközökkel ellátott kocsik baleseti rátáját azokéval, amelyekben nincsenek.

Megállapította, hogy az automata fékezőrendszerrel felszerelt autósok közül fele annyian rohannak bele az előttük álló vagy haladó autóba. Az útburkolati jelzőkre figyelmeztető rendszerrel felszerelt kocsiknál pedig 86%-kal csökkent a halálos balesetek száma.

Persze mint minden új technológia esetében, ezúttal is akadnak bőven aggodalmak is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
telenoros-cimkep.jpg

Új tulajdonosa lesz a Telenornak, a neve is megváltozhat

Beszállhat az állam. Változhat a cég arculata, márkaneve is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 20.



A HWSW értesülései szerint tulajdonosváltás lesz a Telenornál, és napokon belül be is jelenthetik. A portál szerint ez névváltással is jár majd.

A Telenor Magyarország jelenlegi kizárólagos tulaja a cseh PPF befektetői csoport.

Most a magyar állam 25 százalékos tulajdonrészt szerezhet a cégnél.

A cég tavaly júliusban került a Telenor norvég anyacégétől jelenlegi tulajdonosához.

A cseh PPF befektetői csoport az egynegyed tulajdonrészt nem közvetlenül az államnak, hanem az állami kézben lévő Antenna Hungáriának adná, illetve adta el

- írják a cikkben. Azt is hozzáteszik, hogy a tulajdonszerzés még az idei utolsó negyedévben megtörténhet.

Az új tulajdonos beszállását követően változhat a Telenor arculata, márkaneve is, erről azonban még nincsenek információk.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
terrapin-411853_1280.jpg

Állatkínzás Balin: embertelen körülmények között tartják a teknősöket és kígyókat

A turisták kedvenc teknősei koszos és sekély medencében nyomorognak, a kígyó száját ragtapasszal tekerik körbe. Sokkoló fotók készültek az állatok körülményeiről.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. szeptember 20.



Valójában nyomorúságos körülmények között tengetik az életüket azok a kígyók és teknősbékák, amik napközben vidáman fotózkodnak Balin a turistákkal. Pedig a szervezet feladata az lenne, hogy óvja a természetet, és megfelelően gondoskodjon az állatokról. Ehhez képest megdöbbentő videót és fotókat publikált a Daily Mail a szomorú valóságról.

A felvételek még júniusban készültek két indonéz telepen, amiknek alapvetően a környezet, és azon belül is az állatok megóvása lenne a feladata. A képeken jól látszik, hogy a teknősöket egy szűk, sekély és elképesztően mocskos medencében zsúfolták össze, miközben ezek az állatok gyakran több ezer mérföldet vándorolnak és magányosan élnek.

Az egyik látogató beszámolója szerint a teknősbékákat folyamatosan kiveszik a vízből, hogy fotózkodjanak velük, majd miután végeztek, gyakran előfordul, hogy egyszerűen ledobják őket a földre. A szemtanú szerint gyomorforgató, ami ezeken a helyeken zajlik állatvédelem és a természet megóvása címszó alatt.

Ha lehet, akkor a videón szereplő kígyóval még jobban elbántak gazdái: a száját egyszerűen körbetekerték egy ragasztószalaggal.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
imelda.jpg

Trópusi vihar tombol Houstonban: több mint ezer embert evakuáltak vagy mentettek ki

A tagállam 13 megyéjét katasztrófa sújtotta területnek nyilvánították az Imelda nevezetű vihar pusztítása nyomán.
MTI - szmo.hu
2019. szeptember 20.



Több mint ezer embert evakuáltak vagy mentettek ki csütörtökön az Egyesült Államokban a texasi Houston városából, amelyet az Imelda nevű trópusi vihar sújt.

Greg Abbott texasi kormányzó a déli tagállam 13 megyéjét katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította és ezeken a helyeken kötelező kiürítést rendelt el csütörtökön, miután a trópusi vihar szerda óta az állam déli részein tombol.

A vihar erős széllökésekkel, heves esőzésekkel és áradásokkal érkezett Texas déli partvidékéhez.

Több országutat le kellett zárni, sok vidéken az emelkedő áradat miatt a háztetőkre menekültek az emberek, ott várva a segítséget. Egyes településeken térdig-csípőig érő áradat hömpölyög.

Több mint 70 ezer lakás maradt áramszolgáltatás nélkül Houston környékén. Texas legnagyobb és az Egyesült Államok negyedik legnagyobb városában leállt a közösségi közlekedés is, egyetlen busz sem jár.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x