hirdetés
sziami2-1.jpg

Szakmai tudás és a hit nélkül nem lehetett volna siker - megszólaltak a sziámi ikreket szétválasztó magyar orvosok

A Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány és a magyar orvoscsoport tagjai nyilatkoztak a műtétről, az előkészítésről, a csapatmunkáról, a gyerekek állapotáról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 18.


hirdetés

Sajtótájékoztatót tartott a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány, a fejüknél összenőtt bangladesi sziámi ikereket szétválasztó műtétben résztvevő dr. Pataki Gergely és a végső szétválasztást vezető dr. Csókay András is megszólalt.

VIDEÓ: A sajtótájékoztatóról

Még nem ért véget a műtétsorozat, akár évekig is eltarthatnak a korrekciós műtétek - hangzott el a sajtótájékoztatón.

A magyar orvosok titokban tartották a két kislány hollétét, a műtét technológiáját, és a körülményeket a biztonság miatt - ezért nem akarták előre nyilvánosságra hozni a részleteket.

A magyar műtéti eljárás világszenzáció is, hiszen ilyet még gyerekeknél nem végeztek.

A "megaműtétet" a magyar csapat - sokféle szakág képviselővel - alapos előkészítéssel végezte. A végső szétválasztás után a csapat kettévált, hogy a két gyerek ellátást külön végezhessék.

A műtét közben többször is imádkoztak a különféle vallású orvosok, segítők, és együttérzők.

A dakkai katonai kórházban végrehajtott "Operation Freedom" műtétsorozat után az ikrek állapota változatlan, az utolsó hírek szerint egyikük jól van, anyukája ölébe is ülhetett már, mosolyog, testvérét még mélyaltatásban tartják, mert a műtét után lázas lett.

A műtétsorozat eddig 21 hónapnyi tervezést igényelt, a beavatkozásokban több mint 100 magyar orvos vett részt aktívan vagy konzulensként, és eddig 55 ezer munkaóra van a csapat tagjai mögött. Megemlítette azt is, hogy csaknem 2 tonna felszerelést vittek magukkal Bangladesbe a végső műtéthez, ezek nagy részét otthagyták adományként - mondta el Pataki doktor.

Pataki Gergely, a teljes egészében magyar tervezésű és kivitelezésű, Operation Freedomnak (Szabadság hadművelet) elnevezett műtétsorozat fő koordinátora, a plasztikai sebészeti csapat vezetője elmondta: a fejüknél összenőtt sziámi ikreket a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány magyar orvosai választották szét augusztus 1-jén és 2-án, több mint 30 órás beavatkozás során a bangladesi Dakkában. A műtétsorozat első szakaszában Dakkában Hudák István vezetésével endovaszkuláris módszerrel szétválasztották a közös agyi fő szállítóérszakaszt.

A második fázisban, Budapesten az év elején a vezetésével beültették és fél évig fokozatosan tágították a speciális magyar tervezésű szövettágító implantátumrendszert. Ez a "tágítás" 44 kisebb és 1 nagyobb plasztikai műtétet jelentett. A szövettágító implantátumokat sikerült hat hónap alatt olyan méretűre növelni, amely "világújdonságot jelent", és az így nyert saját szövetekkel sikerült pótolni a végső szétválasztás során keletkező kiterjedt sebet - mutatott rá Pataki Gergely.

Elmondta, a harmadik fázisban a koponyák és az agyak szétválasztása, az agyhártyák és a koponyafejbőr hiányzó részeinek pótlása történt meg Csókay András vezetésével. A "megaműtétet" 35 fős, magyar orvosokból és egészségügyi dolgozókból álló csapat végezte el.

A műtétsorozat nem ér véget, a másodlagos koponyarekonstrukciós műtétek és egyéb rehabilitációk még évekig eltarthatnak - közölte Pataki Gergely.

Elmondta azt is, hogy a két kislány agya "igen szorosan összetapadt, összenőtt", és eleve egy hosszú, körülbelül 20 órás műtétre készültek. Pataki Gergely, az alapítvány alapítója, közölte: a gyerekek neurológiai státuszát, további kilátásait a műtét után néhány hónappal lehet majd felmérni.

Világújdonságnak nevezte, hogy a speciális műtétsorozatot egy fejlődő országban végezte el egy európai orvoscsoport.

Külföldön is elismert hazai specialisták is segítették a műtét előkészítését, és az operáció végrehajtást is - mondta el a műtétről Csókay doktor.

Nagyon sokat számított a szakasszisztencia, a műtősnői csapat hatalmas nyugalmat biztosított számukra.

Magyarországon és a világ más pontjain is sok hívő támogatta őket imádságaikkal, és ez nagy erőt adott nekik - mondta. Tudományos szempontból ez már most siker, amit elértek. De emberileg sokkal fontosabb számukra, ha majd a gyerekek mondhatják el, hogy ők már jól vannak.

Az aneszteziológiai csapat vezetője, dr. Csapody Marcell szerepe is nagyon fontos volt, mert az utolsó tizenhét napban ő volt a betegekkel. Olyan helyzetben voltak, amelyekre nincs még szakirodalom. Érzelmi szempontból elképesztő hullámvasutazáson voltak, benne sírós, kétségbeejtő helyzetekkel - mondta az orvos. Voltak kétségeik, tudták, hogy lehetnek szövődmények, de azt, hogy mi következik be, azt csak jósolni lehetett volna. Különös szakmai kihívás volt, főleg a bakteriális fertőzés miatt bekövetkező belázasodás.

De voltak különlegesen jó pillanatok is, amikor a gyerekek és orvosok is megmagyarázhatatlan módon tudtak viselkedni, egymást átölelni, voltak boldog pillanatok, mikor az ikreket egymás mellé tolhatták, és megfoghatták egymás kezét

- mesélte az orvos.

Szakmai tudás, felkészülés és a hit nélkül nem lehetett volna sikeres az operáció. Szerencse is kellett, mert sok minden volt, ami a siker ellen hatott. Többek között a veseproblémák, a kinti kórházi állapotok. A gyerekek már sokat kibírtak, a műtét sikeres volt, és egy kis szerencse kell ahhoz, hogy minden rendben legyen a továbbiakban - hangzott el.

Rabeya már jól van, bár lázas egy vírusfertőzés miatt. Első szava az "anya" volt, és kérte, hogy vegye ölbe. Ezt az orvosok meg is engedték neki.

A magyar orvosok azt ígérték a bangladesi kollégáknak, hogy bármikor, ha szükséges visszamennek. Legközelebb majd a következő műtétnél lesznek jelen. Addig is felkészítették a kinti kollégákat a következő időszakra, és tartják a kapcsolatot, és figyelemmel kísérik a kislányok állapotát. Tanácsokat adnak folyamatosan, hagytak kint eszközöket, kötszereket is.

Egy speciálisan felkészített hölgy segíti a családot jelenleg, aki pszichológiailag is támaszt nyújt nekik - hangzott el.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
salt-3344508_960_720.jpg

Megvan, melyik országban a legnagyobb szívás dolgozni a munkahetek hossza alapján - mi is a listán vagyunk

A legjobb a helyzetük a hollandoknak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 18.



A Business Insider oldalán jelent meg egy cikk arról a 18 országról, ahol többet dolgoznak, mint az Egyesült Államokban. Mivel kiszúrtuk rajta Magyarországot, úgy döntöttünk, megosztjuk a heti munkaórák száma alapján összeállított 10-es toplistát, melynek egyébként kilencedik helyén állunk.

A legjobb a hollandoknak, náluk a munkahét átlagosan 29 órás, ez lett a munkahetekről készült felmérést készítő OECD rangsorán a legbarátságosabb adat.

És most jöjjenek a rekorderek a lista másik végéről!

Brazíliában 39,5 órás munkaidő van, ezzel ők lettek a tizedikek. Utánuk mi jövünk a sorban, a felmérés adatai szerint Magyarországon 39,6 órás munkahét van. A lap hozzáteszi: a magyar nők termékenységi aránya alacsonyabb, mint a többi OECD országban élő nőké, mely a cikk szerint részben annak köszönhető, hogy a munka mellett nehezen tudjuk megoldani gyermekeink elhelyezését. A három év alatti gyermekeknek csak 11% -a vesz igénybe nappali ellátást - írják.

A felmérést végző OECD egyébként a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (angolul Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) párizsi székhelyű nemzetközi gazdasági szervezet. Magyarország 1996 óta a tagja. Az OECD globális szervezet, melynek célja az, hogy segítse a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában és értékelésében

Lengyelországban kicsit rosszabb a helyzet a mienknél, ott 39,8 órás munkahét van. Lengyelország foglalkoztatási rátája a 15 és 64 év közöttieknél 66%, ami kissé elmarad az OECD átlagától, ami 68%.

Utánuk jön Izrael, ahol 40,6 órás a munkahét, és nem sokkal előzi meg őket Chile, Dél-Afrika és Costa Rica sem.

A dobogósok között a harmadik Mexikó, ahol 45,1 órát kell dolgozniuk egy héten az ottaniaknak. A mexikói munkavállalóknak csak napi 12,4 órás szabadidejük van munkájukon kívül. Annak ellenére, hogy nem náluk a leghosszabb egy-egy munkanap, az átlagos mexikói munkavállaló évente több órát tölt az irodában, mint bármely más nemzetiség tagja.

Az egy dolgozóra jutó átlagos éves munkaidő Mexikóban 2148 óra.

Második lett Törökország, 47 órás munkahéttel. Náluk munkavállalók 32% -a számolt be heti 50 óránál hosszabb munkaidőről.

Első helyen Kolumbia áll, ahol 47,7 órás a heti munkaidő.

Kolumbia számos okból az utolsó helyen áll az OECD általános munka- és magánéletének egyensúlyi mutatójaként. A leghosszabb átlagos munkaidő mellett a kolumbiaiaknak kevesebb a szabadidejük, mint bármely más állampolgárnak, átlagosan csak napi 12 óra.

Kép: Pixabay


KÖVESS MINKET:



hirdetés
allatkinzasellen.jpg

A kutyakínzó nő házához vonult egy társaság, hogy bosszút álljon – rendőrök léptek közbe

A Szurkolók az állatkínzás ellen nevű csoport tagjai azt ígérték, visszatérnek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 19.



Mint azt megírtuk, az autója lökhárítójához kötve kínozta halálra kutyáját egy balotaszállási nő.

Az esetről a Mancs a kézben Kutyamentő Alapítvány számolt be. Az asszony a kutyáját egy bálamadzaggal kötötte a kocsijához, majd elindult. Az állat az elején még szaladt, de nem sokkal később már elesett. Egy arra járó szólt rá a nőre, aki durván reagált, és közölte vele, hogy "Foglalkozz a családoddal!".

A kutya már félholt, mozdulatlan volt, mikor annyit mondott, hogy

"egyáltalán nem sajnálom (...), nincs szükségem rá". Mire a rendőrök kiértek a helyszínre, a kutya elpusztult.

Az esetet követően petíció indult, amelyben azt követelték, hogy az állatkínzó nő a lehető legszigorúbb büntetést kapja.

Kevésbé békés tiltakozók is akadtak:

vasárnap a nő házához vonult közel 30 ember, akik elmondták, hogy a céljuk az volt, hogy revansot vegyenek és a nő szemébe nézzenek, és arra is kíváncsiak voltak, a tanyán a többi állat milyen állapotban van.

A Szurkolók az állatkínzás ellen nevű facebookos csoport beszámolóhoz több fotót is mellékeltek, ezeken azt is illusztrálták, hogy mit terveztek. Egy gumibabát - rajta Magdi felirattal - a nyakánál fogva felkötöttek egy fára, illetve egy kocsi után kötöttek.

A bosszút nem részletezték, csak homályosan utalnak rá, hogy olyasmire készültek, amit mások esetleg megbánnak - írja az Index.

Posztjukban azt írják, rendőrök várták őket, így a tervük meghiúsult. A csapat tagjai azt mondják, később visszatérnek.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
roka2.jpg

Nagy összegeket fizetnek a szelíd rókákért, amelyeket a Szovjetunióban kísérleteztek ki

Külsőre is megváltoztak, és nagyon könnyen tanulnak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 18.



Akár egy kutyát, vagy egy cicát, úgy kínálják házi kedvencnek Szibériában a szelídített rókákat. Egy korábbi, szovjet tenyésztési kísérlet eredményei ők. Az 1959-ben indult novoszibirszki projekt azt akarta megvizsgálni, hogy a kutyák emberhez szoktatásához hasonlóan, lehet-e a rókákat is háziasítani.

A kutatásban pár évtized alatt valósították meg azt, amit az evolúció több ezer évnyi munkával végezett el.

"A kutya volt az ember első háziállata. Igaz, eredetileg farkasokból tenyésztették ki őket, mi pedig rókákkal modellezzük ezt a folyamatot, de a róka lényegében ugyanolyan közeli rokona a kutyának, mint a farkas"

- mondta egy kutató. "Azt csináltuk, hogy kiválasztottuk a legjámborabbnak tűnő egyedeket, és azokat szaporítottuk tovább. Minden egyes generációnál, márpedig mostanra már a hatvanadik generációnál tartunk" - mondta.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

Inari, egy fehér szőrű szibériai róka például már háziasítva született. Úgy viselkedik, mint egy kutya, szót fogad a gazdinak, pórázon sétál, és hálás, ha megsimogatják.

A róka tulajdonosa szerint nagyon könnyen tanul, sőt jobban, mint egy kutya, de ehhez ugyanúgy gondoskodást igényel.

A szelíd rókák külsőleg is megváltoztak. A bundájuk gyakran foltos, a fülük lógó, a farkuk felkunkorodik és csóválják is. A szelíd állatokért pedig akár több ezer dollárt is fizetnek.

VIDEÓK: A szelíd rókákról


KÖVESS MINKET:




hirdetés
glacier-1082163_960_720.jpg

Emléktáblával búcsúznak a tudósok az első eltűnt izlandi gleccsertől

Ha a gleccserek továbbra is a jelenlegi ütemben olvadnak, az számos veszélyt jelent a bolygóra.
Kép: Pixabay - szmo.hu
2019. augusztus 18.



A CNN oldalán jelent meg a nem mindennapi hír, miszerint tudósok egy csoportja emléktáblával búcsúzik attól gleccsertől, amelyik "elsőként vesztette el teljesen gleccser jellegét". A szomorú esethez a klímaváltozás vezetett.

A kutatók vasárnap gyűlnek össze az izlandi Borgarfjörðurban, hogy bemutassák a gleccser emléktábláját. Az emlékmű kétnyelvű feliratot kapott Levél a jövőbe címmel.

"Ez az első izlandi gleccser, amely elveszítette gleccser státuszát. A következő 200 évben várhatóan minden gleccserünk ugyanezt az utat fogja követni. Ez az emlékmű annak elismerése, hogy tudjuk, mi történik, és tudjuk, mit kell tenni.

Csak ti tudjátok, hogy megtettük-e"

- áll a felirat szövegében.

A Föld hatalmas jégtömege gyorsan olvad, és bár a tengerszint többször emelkedett és csökkent a történelem során, a tudósok szerint soha nem zajlottak a folyamatok ennyire gyors ütemben - írja a portál. Ha a gleccserek továbbra is a jelenlegi ütemben olvadnak, az számos veszélyt jelent a bolygóra - mondják a geológusok.

Íme néhány lehetséges veszély:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x