hirdetés
agy-video-kutatas-neuronok.jpg

Elképesztő videó készült az agyról

A kutatóknak először sikerült rögzíteniük, ahogy az agy egy speciális hulladékkezelő rendszeren keresztül kimossa az elhalt neuronokat.
A címkép illusztráció: Pixabay/ColiN00B - szmo.hu
2020. június 30.


hirdetés

Arról mér régóta tudnak a kutatók, hogy az agy képes egy speciális "hulladékkezelő rendszeren" keresztül kimosni az elhalt neuronokat, hogy azok ne tömítsék el a biológiai útvonalakat. Ugyanakkor ezt a folyamatot most sikerült videóra is venni - írja a Science Alert.

Az fontos viszont megjegyezni, hogy folyamatot nem embereken, hanem egereken sikerült rögzíteni. A Yale Orvosi Iskola kutatója, Jaime Grutzendler szerint ez az első alkalom, hogy élő emlős agyán sikerült megfigyelni a folyamatot.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
remdesivir.jpg

Kiderült, mennyibe fog kerülni a koronavírus gyógyszere

A remdesivirről van szó, és nem lesz olcsó.
Fotó: U.S. Army – Jason W. Edwards - szmo.hu
2020. június 29.


hirdetés

390 dollár lesz majd egy fiola a Gilead Sciences remdesivir nevű koronavírus kezelését szolgáló gyógyszerből, de mivel öt napig kell kezelni vele a pácienseket, ezért egy kezelés 2340 dollárba kerül majd – írja a Washington Post.

A közel 120 ezer forintos fiolaár ráadásul jelenleg akcióban ennyi, mert kormányoknak adják el. Amikor már a biztosítóknak fogják árulni, akkor 520 dollárba fog kerülni, vagyis 30 százalékkal drágábban adják majd.

A gyártó a magas költséget nyilvánvalóan arra való tekintettel számolta ki, hogy ez az egészségügynek még mindig olcsóbb, hiszen sokkal többe kerül hetekig kezelni egy beteget, esetleg ha lélegeztetésre vagy más komolyabb beavatkozásra van szükség, akkor különösen.

A remdesivir egyébként nem új gyógyszer, már 10 éve kifejlesztette az amerikai Gilead Sciences vállalat az ebola lehetséges ellenszereként, csak most kiderült, hogy a koronavírus tüneteit is enyhíti és gyorsabban épültek fel a betegek a betegségből, ha ezt adták nekik.

Nem egyértelmű azonban a gyógyszer fogadtatása: a The New England Journal of Medicine című folyóirat egy tanulmánya szerint a remdesivir bár 70 százalékban hatékony, viszont komoly mellékhatásai lehetnek a vesére nézve.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés

Három hónap leállás semmilyen alapvető változást nem jelent - dr. Juhász Árpád a klímaváltozásról és az emberi természetről

Fél évszázad alatt több mint 100 országot járt be és örökített meg fotókon, könyvekben, filmekben. Geológusként és érző emberként szemtanúja Földünk egyre gyorsabb pusztulásának.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2020. június 21.


hirdetés

Egy nappal beszélgetésünk előtt láttam meg a tv-újságban, hogy az M5 csatornán ismét vetítik dr. Juhász Árpád útifilmjeit. Éppen perui kalandozásaiba csöppentem bele a Machu Picchutól az amazonasi esőerdőkig, és ezúttal gondoltam bele először a sorozat címébe: „Látlelet a Földről.” Látlelet? Erőszakos bűncselekmények nyomait megállapító vizsgálat. És valóban, Juhász Árpád filmjeiben, képein gyakran feltűnnek azok a „bűntények”, amelyeket az emberiség követ el folyamatosan a természettel szemben, már alig-alig lehet bolygónkon olyan népcsoporttal találkozni, amely harmóniában él vele.

Beszélgetésünk kiindulópontja a Felfedezők Napján tartott on-line előadása volt, amelyben a gleccserek zsugorodásával világította meg a klímaváltozás mibenlétét.

- A gleccserek összehúzódása egyértelműen a légköri hőmérséklet tartós emelkedésére utal. Drasztikus rövidülésük világszerte tapasztalható. Ez igaz Európában az Alpokra, a skandináv hegyvidékre, Izlandra, de ugyanez tapasztalható Grönlandon, Észak-és Dél-Amerikában, Új-Zélandon, a pamir-turkesztáni hegyláncon és a Himaláján is. A felsorolt területek mindegyikén jártam, dokumentáltam a gleccserek rövidülését. Egy időben tagja voltam az ENSZ környezetvédelmi programja (UNEP) bizottságának, akkor született a Gleccserek a Föld hőmérői című könyvem. 1963-ban jártam először az ausztriai Pasterze gleccseren, a Grossglockner-hegy lábánál, ahonnan egy sikló-szerű járművel el lehet jutni egészen a medréig. Ha összehasonlítjuk az akkori fotókat a jelenlegi állapottal, rendkívül lehangoló látványban van részünk: a gleccser sokkal rövidebb, elvékonyodott, szakadozott lett, omladékok tucatjaival az alján.

Az osztrákok 1851 óta mindig pontosan kijelölték, hogy hol ért véget a gleccser. Kiderült, hogy alig több mint másfél évszázad alatt 3 km-rel lett rövidebb. Ami még ennél is megdöbbentőbb, hogy ez idő alatt 1, 5 milliárd köbméter jég olvadt el csak ezen a helyen. Ez egyrészt mutatja, hogy másfél évszázada a felmelegedés tartós és állandó folyamat és egyben figyelmeztet arra, hogy a jégbe zárt, rendkívül tiszta ivóvízkincs világszerte fogy. Az olvadással ugyanis bejut a tengerekbe és összeolvadva a sós vízzel elveszik az emberiség számára.

Ezenkívül a legmodernebb, repülőgépekről is használható geofizikai műszerekkel azt is láthatjuk, hogy évtizedek óta vékonyodnak a nagy kiterjedésű jégmezők az Antarktiszon, Grönlandon, vagy a Vatnajökull esetében Izlandon, szintén óriási jég- és vízveszteséggel, aminek szintén a felmelegedés az oka. Ezért tartom a légköri hőmérséklet legjobb hosszú távú hőmérőinek a gleccsereket.

hirdetés

Juhász Árpád a globális felmelegedés kérdésében semmilyen kompromisszumra nem hajlandó. Nem tud mit kezdeni azokkal a „klimaszkeptikusokkal”, akik nemcsak a méréseknek, hanem a saját szemüknek sem hisznek. Az más kérdés, mondja, hogy ez a folyamat csak természeti jelenség-e, vagy az emberi tevékenység következménye, esetleg olyan természeti jelenség, amelyre az ember még rátesz egy lapáttal. Valószínűleg ez utóbbi megközelítés jár a legközelebb a valósághoz.

- Ma a különböző nagy nemzetközi konferenciákon mindenekelőtt az ember által kibocsátott óriási mennyiségű széndioxidot tartják felelősnek a klímaváltozásért. Amikor az ember pillanatszerű gyorsasággal égeti el a földgázt, a kőolajat, a kőszenet, a természeti léptéket bőven meghaladó mértékben bocsát ki a légkörbe széndioxidot, amit az élő szervezetek százmillió évek alatt vontak ki a légkörből.

A légkörben lévő széndioxidot nem elsősorban az erdők kötik le, hanem a tengeri élővilág által kiválasztott kalcium-karbonát. Ha csak arra gondolunk, hogy a budai hegyekben, az egész Dunántúli-középhegységben, a Bükkben lévő sok millió tonnányi mészkő-tömeg mit jelent, megérthetjük, hogy évszázmilliók alatt hogyan kötötte meg a földi élővilág a légkörből kivont széndioxidot.

A Föld története során különböző élő szervezetek voltak dominánsok. Amikor például a budai hegyek keletkeztek, a tengerben lévő zöld algák, a diploporák építették fel a trópusi sekélytengerek zátonyait. Az utóbbi egymillió évben a tengeri polipállatkák és a rajtuk szimbiózisban lévő zöld algák végzik ezt a feladatot, a legnagyobb kiterjedésben az ausztrál korallzátonyban és a karib térségben. Az elmúlt évtizedekben megfigyelhető volt, hogy a korallzátonyok szezonálisan egyre gyakrabban kifehérednek, mert pusztulnak a polipállatkákkal együtt élő zöld algák. Ennek okát a szakemberek részben az óceán vízének savasodásában, részben pedig a víz hőmérsékletének drasztikus emelkedésében látják. A polipok általában a meleg vizet szeretik, de egy bizonyos hőmérséklet felett a zátonyépítési tevékenységük lelassul vagy megszűnik.

Juhász Árpád felhívja a figyelmet arra is, hogy a felmelegedés következtében gyakoribbá váltak a hatalmas trópusi ciklonok, a Mexikói-öbölben pusztító hurrikánok, amelyek az Atlanti-óceán déli részén, az Egyenlítőtől mintegy 10 szélességi fokkal északra alakulnak ki. Ezek a Föld forgása miatt is spirális mozgásba kezdenek, és lassan haladnak Észak és Nyugat felé, miközben e forgó rendszer karjában elképesztő szélsebességek alakulnak ki, amelyek akár a 300 km/órát is elérhetik. E hurrikánok gyakorisága és szezonjuk kitolódása egyaránt megfigyelhető volt az utóbbi évtizedekben, és hasonló a helyzet a tájfunokkal a Csendes-óceán ázsiai partvidékének trópusi övezetében.

Mit tehet mindezek ellen az ember?

- Mindig meg kell vizsgálni, hogy milyen arányban játszik ebben szerepet az ember általi szén-dioxid kibocsátás: mennyi ebből a földi és a légi közlekedésé, az erőműveké? E fosszilis energia-fajtákat minden területen eleve ki kellene egészíteni megújuló energia-hordozókkal és fokozatosan felváltani őket. Ez azonban a világban, úgy tűnik, csigalassúságú folyamat. Amíg a Nyugatnak e téren ambiciózus célkitűzései vannak, addig Kínában jelenleg is hihetetlen mértékben égetnek el az erőművekben kőszenet, mert egyrészt Kína rendkívül gazdag jó minőségű szenekben, másrészt pedig ennek a hatalmas országnak a jóléti fejlődéséhez rengeteg energia szükséges.

És itt jön elő az alapvető kérdés: ha a világot egy mérleg két serpenyőjébe tennénk, az egyikbe a folyamatosan szaporodó emberiséget, a másikba az összes természeti erőforrást, a mérleg egyre jobban félrebillenne az emberi populáció irányába. A Föld lakossága immár meghaladja a hétmilliárd embert, ebből 1,35 milliárd Indiában, másfél milliárd Kínában él – tehát ez a két ország adja a Föld lakosságának több mint egyharmadát. Közben a természeti erőforrások egyre csökkennek.

A könnyen kitermelhető kőolajnak a nagyobb részét már felhasználtuk, a széntől éppen a környezetszennyezés miatt igyekszünk megszabadulni. Emellett évszázadunkban egyre inkább fogytán van a tiszta, iható édes víz a gleccserek olvadása és a nagy mértékű szennyezés miatt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
urballon-urturizmus.jpg

Űrballonnal szállítanának turistákat a sztratoszférába, akár már jövőre

A hőlégballonhoz hasonlító járműben 8 utas csodálhatja meg az űrből a Földet. Persze nem lesz olcsó a jegy a különleges űrutazásra.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 26.


hirdetés

Az űrturizmus egyik legújabb dobása lehet az úgynevezett űrballon, amely a Föld sztratoszférájába repítené az embereket.

Egy új űrturizmussal foglalkozó cég, a Space Perspective találmánya

a hőlégballonhoz hasonlító jármű, amely természetesen zárt, a hermetizált kapszulában 8 utas és egy pilóta fér el. A nagyjából focipálya nagyságú Spaceship Neptune 30,5 kilométer magasra repülne fel az űrbe, majd a hatórás utazás végén az óceánba csobbanva térne vissza a Földre.

A cég szerint az utasok számára az egész olyan lesz, mintha repülőn utaznának, nem jár semmiféle kényelmetlenséggel.

hirdetés

Ráadásul olyan extrákat is élvezhetnek a kapszulában, mint a kellemes, "rövidujjú pólós" klíma, egy frissítő italokat kínáló bárpult, internethozzáférés, sőt még vécé is lesz.

Azt még nem fixálták le, hogy mennyibe fog kerülni egy ilyen űrutazás, de a cég vezetői 125 ezer dolláros (39,5 millió forint) jegyben gondolkodnak. Ugyanakkor azt szeretnék, ha minél több ember számára elérhetővé válna ez a lehetőség, mert szerintük most minden eddiginél fontosabb, hogy a Földet bolygóként, az emberiség és a globális bioszféra otthonaként lássuk.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
digitalis-kezfertotlenito-northfoto.jpg

10 másodperc alatt megöli a baktériumokat egy okostelefonhoz rögzíthető, digitális fertőtlenítő eszköz

A Dél-Koreában készült hordozható fertőtlenítővel akár naponta 50-szer is lehet fertőtleníteni a kezet vagy akár az arcmaszkot, és alig több mint 7000 forintba kerül.
Fotó: Northfoto - UVLEN/Solent News & Photo Agency - szmo.hu
2020. június 22.


hirdetés

Mindössze 25 dollárba, azaz nagyjából 7700 forintba kerül az az okostelefonokhoz illeszthető eszköz, amely UV-sugarak segítségével fertőtlenítheti kezünket. Dél-Koreában készült az UVLEN nevű hordozható digitális fertőtlenítő eszköz, amely kompatibilis minden fajta okostelefonnal. A baktériumokat és csírákat ölő ibolyántúli (UV) sugarak által használhatónak hirdetik a koronavírus elleni felszíni küzdelemben.

A gyártó UVLEN Technologies szerint az eszköz, amely biztonságos emberekre és háziállatokra egyaránt,

10 másodperc alatt fertőtleníti a felhasználó kezét, és ezt a műveletet akár naponta 50-szer is meg lehet ismételni vele. Előnye továbbá, hogy nem bocsát ki irritáló illatokat. Nemcsak kéz, hanem arcmaszkok, vagy képernyők felszínének fertőtlenítésére is alkalmas.

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az UV-sugarak a koronavírus 96%-át képesek három, 99%-át pedig 6 másodperc alatt megsemmisíteni – írja a Science Times.

Az UVLEN ibolyán túli csíraölő sugarakat használ a mikroorganizmusok elleni fertőtlenítőként. Ha a DIO Bio-Sheet UV convertert hozzákötjük egy ragasztó szalaggal egy okostelefon elemlámpájához, a fénykombináció elpusztítja a mikroorganizmusokat. Egy ingyenes alkalmazás is jár hozzá, ami ellenőrzi a baktériumok és vírusok megöléséhez szükséges UVC-sugarak mennyiséget, hogy az ne károsítsa a felhasználók bőrét.

hirdetés

Az UVLENt a Xenex nevű texasi cég ihlette meg, amely UV sugarakkal működő fertőtlenítő robotokat gyárt ipari és orvosi célokra. Ilyen gépeket használtak fel számos amerikai kórházban a koronavírus ellen. Ennek nyomán készítették el a széleskörű alkalmazásra szánt eszközt.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!