hirdetés
britannia1.jpg

Elképesztő élet zajlott a Britannia Szállóban a Teréz körúton - mindenki oda járt, aki számított

Itt indult Móricz Zsigmond kezdeményezésére a Nyugat című lap irodalmi-kulturális szalonja olyan nevekkel, mint Babits, Kosztolányi vagy Karinthy.
Mr. Foster írása a Mr. Foster kalandozásai Budapesten blogon - szmo.hu
2019. október 17.


hirdetés

Mr. Foster igazi úrként járja Budapest utcáit és mindent megmutat, amit érdemesnek talál arra, hogy az olvasóknak felkeltse az érdeklődését: szerelmeket, titkos helyeket, finomságokat és a művészetet.

Ja, és mivel Mr. Foster úriember, természetesen magázódva szól Önökhöz.

A Britannia Szálló (a mai Radisson Blu Béke Hotel) egyik legszebb korszaka az volt, amikor a különtermében működött a Nyugat Baráti Köre, Budapest páratlan irodalmi-közéleti rendezvénysorozata.

Az 1930-as években a budapestiek figyelmét ugyanis a Teréz körúti épületben rendszeressé váló páratlan irodalmi-közéleti rendezvénysorozat keltette fel.

Az 1930-as években Németh Aladár vezette a szállót; kitűnően értett hozzá, hogyan lehet európai városhoz illő hotelt működtetni - Fotó: Egykor

Ebben az időben Magyarország az 1929-ben kirobbant nagy gazdasági világválság következményeitől szenvedett. A hivatalos fizetőeszköz, a pengő kezdett elértéktelenedni, 1931 nyarán francia kölcsön mentette meg az országot az összeomlástól.

hirdetés

A magas és a tömegkultúra számtalan megjelenési formában virágzott. Már a szálloda nyitásakor, 1913-ban 100 mozi működött a fővárosban, 1931 tavaszán az első magyar hangosfilmek felvételei zajlottak, októberben vetítették a budapesti mozik A kék bálványt, novemberben pedig a Hyppolit, a lakájt. Már működött Macskássy Gyula saját rajzfilm-műterme. Rejtő Jenő addigra hazaért külföldi útjáról és újságíróként, illetve kabaréjelenetek szerzőjeként) kereste meg a kenyerét.

Az Operaház társulata a gazdasági nehézségek ellenére is színvonalas előadásokat tartott. A harmincas években tűnt fel Ferencsik János és Sergio Failoni karmester, a közönséget pedig többek között Basilides Mária kápráztatta el énektudásával. A Nemzeti Színház és a Vígszínház estéről estére megtelt, kis színházak és társulatok születtek és szűntek meg aztán anyagi okok miatt.

Otthonom - a szálló - környéke, a Berlini (ma Nyugati) tér ilyen volt 1931-ben. Fortepan/Pesti Brúnó

A Britannia Szálló a harmincas években. Fortepan

Az 1930-as években csaknem 1000 különböző sajtótermék jelent meg Magyarországon.

Ott volt például a Literatura (1926-39) és az irodalmi-kulturális szempontból legmagasabb színvonalú Nyugat, amelyet Osvát Ernő halála után Babits Mihály és Móricz Zsigmond szerkesztett. A lap szerzői közt volt ebben az időben Illyés Gyula, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Zelk Zoltán.

Ekkor indult útjára és robbant be a köztudatba a Nyugat Barátok Köre

"A Nyugat 1930. november 16-i számában Apám kiadta a Nyugat Baráti Körének vastag betűs, csalogató, egész oldalas hirdetését. Helyiséget a Britannia Szállóban találtak. Ennek van hátul egy különterme, amit különböző célra bérbe adtak. Elég tágas, hosszú, száz kisasztal elfér benne. Végében a zenekar dobogója megfelel pódiumnak. Megállapodott a tulajdonossal, hogy bért ugyan nem tud fizetni, de minden vendégét kötelezi 1,20 pengő ára uzsonna fogyasztására. A klub hétköznap 3-7-ig van nyitva. Megnyitó előadás után vita következik írók és olvasók között" - írja visszaemlékezésében Móricz Virág.

1930 szilveszter estéjére Móricz Zsigmond rengeteg embert hívott meg vacsorára a Britanniába. A 120 fős társaság a Nyugat munkatársaiból és családtagjaikból állt. Reggel ötig tartott a mulatság. Aki ott volt, azok aztán lelkesen vettek részt a Nyugat Baráti Körének délutánjain, Móricz Virág is úgy emlékezett vissza, hogy csak a nyugatosok és családtagjaik félig megtöltötték a termet.

Otthon Kör a Dohány utca 76. alatt. Móricz Zsigmond és Surányi Miklós tiszteletére a Magyar írók Egyesülete vacsorát rendezett. A képen: ismeretlen nő, József Attila költő, Schöpflin Aladár kritikus, Magyar Elek újságíró, Kárpáti Aurél kritikus, Magyar Elekné, Móricz Zsigmond író, Vidor Marcell író, Móricz Gyöngyi, Móriczné Simonyi Mária, Kállay Miklós író, ismeretlen férfi, Móricz Virág, ismeretlen nő, Surányi Miklós író, ismeretlen nő, Somogyi Gyula író, Somogyi Gyuláné. Fortepan/Magyar Bálint

Tele voltak a lapok a Nyugat hirdetésével, az előfizetők pedig levelet kaptak az eseményről. 1931. január 3-án szombaton Móricz Zsigmond mondta el a nyitóbeszédet. Szavai még mai kontextusban is érvényesek:

"Kik a Nyugat barátai? Bizonyára nemcsak az írók, akik inkább áldozatai, hanem az olvasók, akik most már 24 éve tartják fenn ezt a folyóiratot a szabad, bátor és európai irodalom számára."

A Nyugat így hirdette a címlapján a szalont; az egyik téma a reklám és a művészet kapcsolata volt

Babits Mihály: Győzelmi ének

Nézd, úgy hinti fényét a nap szét a világra áldón, békén,

mint a szentelt vizet a pap a nép közé mise végén.

Bucsuzik s a Dunába mártja hosszú rózsaszín evezőjét;

rózsaszin csöppeket feccsent, s visszaint ablak és mezőség.

Nézd, hogy hull a lombok árnya meszelt, rózsaszin falainkra

kékes-szürkén, gazdagon, virágosan, ingva-ringva!

Most szép a falunk, örülj neki!

Egy égi festő festette ki.

Nem is érdemes, édes, nem is érdemes énekelni:

az egész világ énekel most, és éneke győzedelmi!

A nyugatos költők és írók egy előadáson a Zeneakadémián balról jobbra: Bíró hangversenyrendező, Lengyel Menyhért, Ascher Oszkár, Szép Ernő, Erdélyi József, Gellért Oszkár, Móricz Zsigmond, Laczkó Géza, Babits Mihály, Tóth Aladár, Török Sophie, Schöpflin Aladár, Füst Milán, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes

"A hétfő színházban és minden nyilvános helyen legrosszabb közönségszerző nap. Ezért a pszichológusoknak adta, mert azok hívei külön szekta, mely bármikor, bárhova elmegy az igét hallgatni. Különösen, ha ilyen csábító témákat ígér: A zseni és a vérbaj, A lelki élet problémái, Pszichoanalízis, Az ember és a szó, Szégyen és bűntudat, Irodalom és világnézet"

élcelődött Móricz Virág. Hétfőnként egyébként olyan személyiségek fordultak meg előadóként a Britannia Szálló különtermében, mint Kodolányi János, Kassák Lajos, vagy Pátzay Pálné – az általam nagyra becsült szobrász felesége. Szerdán a prózaírók tartották összejöveteleiket.

A kedd volt a költőké a Britannia Szálló Nyugat-estjein

"Rendes előadónapokon verseikből vagy novelláikból a következő írók olvastak fel (többen 2-3 izben is): Babits Mihály, Erdélyi József, Fekete Lajos, Fenyő László, Füst Milán, Gelléri Andor Endre, Gellért Oszkár, Illyés Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Komlós Aladár, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond (10 alkalommal), Nagy Endre (23 alkalommal), Nagy Lajos, Pap Károly, Sági Márta, Sárközi György, Szabó Lőrinc, Szenes Erzsi és Szép Ernő"

olvashatjuk a Nyugatban.

- Én, az arany szegény testvére, fáradt

lelkemből a múlt halvány fénye árad.

Olyan vagyok, mint ég késői ősszel,

mint könny a csipkén, a holdfény s az ősz fej.

Emlékezem csupán, de már nem élek.

Ezért zenélek.

Kosztolányi Dezső

Csütörtökön

az örökös házigazda, Nagy Endre egyedül szórakoztatta a közönséget. Pénteken a képzőművészek köré szerveződtek a délutánok: megfordult itt Pátzay Pál, Berény Róbert, (akinek egy elveszett festménye évtizedekkel később a Stuart Little, kisegér díszletei között bukkant fel), Glatz Oszkár, Márffy Ödön (Csinszka második férje), Kernstock Károly.

„A szombat jutott a nőknek.

Kernách Ilona, Kodolányi János, Karinthy Frigyes, Harsányi Gréte, Medgyaszay Vilma – a nők panaszkodtak, a férfiak csúfolódtak, míg apám elunta, és a szombatot is a nemek szerint szét nem választott irodalomnak adta.”

Egy nyugatos est Miskolcon. Felismerik az összes szereplőt a fotón?

Csak a vonzás törvényének

engedelmeskedem

Megértem és lehullok az ágról

mélységiszony nélkül.

Kassák Lajos

A Nyugat 1931 nyarán számolt be egyik számában az országszerte egyedülálló rendezvénysorozatról. A folyóirat kiemeli Nagy Endre rendkívüli munkáját: e néhány hónap alatt 108 előadáson és összejövetelen vezette le a vitákat. Móricz Virág úgy emlékezett később, hogy Nagy Endre nem hatalmas honoráriumért dolgozott, csupán százalékot kapott a vendégek által fogyasztott uzsonnák után.

"Az Irodalmi Szalon, amelyet január 3-án nyitottunk meg és amely április közepéig a Britannia-szálló különtermében, május közepétől pedig a Bellevue-szálló terraszán tartotta összejöveteleit,

108 előadás-napon olyan kultúrmunkát végzett, ami minden Nyugat-barátnak, írónak, művésznek, tudósnak s olvasónak egyaránt szép emléke marad"

- írta a lap.

Szeretettel őrzöm magam is ezeknek az estéknek a múlhatatlan emlékét.

Ha kíváncsi vagy merre kalandozik Mr. Foster, kövesd őt Facebookon vagy a blogon!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
biblia_vilaghaboru_northfoto.jpg

75 évvel a haláluk után derült ki két háborús hősről egy Biblia miatt, hogy barátok voltak

Hét héttel a világháború vége előtt lőtték le a nácik Németország felett azt a bombázót, amin a két fiatal őrmester szolgált.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 08.


hirdetés

1945-ben együtt halt meg két, a világ ellenkező pontjáról származó fiatal katona, de csak most derült ki egy véletlen folytán, hogy barátok voltak, írja a Daily Mail.

A két huszonéves katona barátságára egy kallódó Biblia derített fényt. A szent könyvet még két éve találta meg elhunyt nagynénje örökségét átnézve az 54 éves Alison Round. A Biblia egy bizonyos új-zélandi Morgan Swap tulajdona volt eredetileg, de ez a név teljesen ismeretlen volt a nőnek. Eldöntötte, hogy utánajár a rejtélynek.

Gyorsan kiderült, hogy Morgan Swap együtt szolgált a II. világháborúban az elhunyt nagynéni első férjével, Edward Finch-csel. Ahogy tovább kutatott a múltban, az is kiderült, hogy a fiatalok jó barátok lettek a háborúban, ráadásul együtt is haltak meg, alig néhány héttel a háború vége előtt.

A 22 éves Morgan Swap az új-zélandi légierőnél, míg a 20 éves Edward Finch a brit királyi légierő 153-as századánál szolgált a háborúban. A két őrmester együtt szállt fel annak a tíz Lancaster bombázónak az egyikére, amelyet 1945. március 16-án indítottak el London mellől a németországi Würzburg felé.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
eltunt-hid.jpg

Milyen lenne újra a háború előtti Budapesten sétálni? Ebből a játékból megtudhatod

Az Eltűnt Híd nevű izgalmas online játék fejlesztői csapata most megmutatja, milyen lehetett például átvillamosozni a régi Erzsébet hídon.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 01.


hirdetés

Budapest ostromának évfordulója alkalmából számos visszaemlékezés jelent meg a 75 évvel ezelőtt történtekről, amelyben a belváros jelentős része elpusztult.

Fókuszban az Erzsébet híddal, az évfordulóra készült "Eltűnt Híd" című PC játék ezt a régi világot és annak háború utáni átalakulását teszi átélhetővé és bejárhatóvá.

Budapesten a Hungária körgyűrű, a Nagykörút és a Kiskörút egyértelműen kijelöli a város középpontját, ami az Erzsébet híd környéke. Nagy hangsúlyt fektetve az esztétikára, erre a kitüntetett helyre olyan hidat terveztek 1893-ban, amely a város és az ország egyik jelképe lett. Népszerűségének köszönhetően a régi Budapest egyik legtöbbet fényképezett építménye volt, melyet rengeteg plakáton, képen és filmben megörökítettek. Mégis egészen más élményt nyújt a múlt aktív bejárása, mint a korabeli, kis látószögű objektívekkel készült fekete fehér képek megnézése.

Hogyan nézhetett ki a környék olyan helyekről, ahonnan soha nem készültek fotók vagy ahol csak a galambok jártak?

Milyen lehetett a pilonok vagy a vámszedőházak belseje?

hirdetés

Ilyen kérdések jártak az alkotó fejében, amikor elkezdte az első részletek modellezését több évvel ezelőtt. Ennek a munkának a bemutatására született egy First Person View (belső nézetes) játék készítésének az ötlete az Unreal Engine játékmotor segítségével.

A bejárható pálya az Erzsébet híd néhány száz méteres környezete, de innen, a mai Petőfi hídtól a Margit-szigetig tanulmányozható a korabeli város. A játék 3D modelljei az eredeti tervrajzok és korabeli nagy felbontású fényképek felhasználásával készültek.

A hangsúly elsősorban a híd részleteinek minél hitelesebb bemutatásán volt, a pillérek faragott köveitől a szegecsekig.

A játékmenet célja a környéken elrejtett korabeli pénzérmék összegyűjtése egy vezetett túra keretében, de bármikor letérhetünk a javasolt útvonalról (sőt ajánlott!). Zenék, plakátok, rádió adások idézik meg a korok hangulatát.

A jutalom pedig egy városnéző hajótúra az egykori Szent Imre gőzhajón (amelyet ma Szőke Tisza néven ismerünk). Ezután egy feladatunk marad: átugrani az ostrom utáni időkbe, majd onnan visszatalálni a jelenbe.

A játék március óta letölthető az alábbi honlapról:

https://www.eltunthid.hu/

A játékot megtaláljátok a Facebookon is:

https://www.facebook.com/eltunthid/

Az alábbi videón pedig láthatjuk, hogy a készítőknek milyen precíz részletességgel sikerült kidolgozniuk a korabeli világot:

Az Eltűnt Híd

https://www.eltunthid.hu/ Egy amatőr fejlesztésű, történelmi játék a háború előtti Budapesten. - Utazz vissza 1942-be, fedezd fel a régi Erzsébet hidat és kö...


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
szegedi-boszorkanyper.jpg

Azért haltak máglyahalált, mert eladták az esőt a törököknek – a Boszorkánysziget borzalmas története

Az 1728-as szegedi boszorkányper volt az utolsó, ördögre hivatkozó tömeggyilkosság a magyar történelemben.
Tóth Noémi, Címkép: Wikipédia - szmo.hu
2020. május 05.


hirdetés

Tudjátok, miért hívják Boszorkányszigetnek Szeged egyik területét? Sajnos nem valami fiktív rémhistória ihlette a ragadványnevet, hanem a borzalmas tények.

1728. július 23-án egy tucat boszorkánynak kikiáltott polgárt kötöztek négyesével farönkökhöz, majd máglyán elégették őket.

Előtte azonban különféle tortúráknak tették ki őket. A pokoli olimpián volt vízpróba, ami lényegében a „meghalsz vagy meghalsz” elven működött: összefogták kezed-lábad, és bedobtak a vízbe. Ha ártatlan vagy, befogad a víz, tehát elsüllyedsz és megfulladsz, ha pedig bűnös, akkor kivet magából a víz és fent maradsz, de akkor meg azért égetnek el. Átélték a gyanúsítottak a tűpróbát is, ami hasonló logika mentén működött.

Ha az ördög rajtuk hagyta a bélyegét, akkor érzéketlen a bőrük az adott területen (az anyajegyeket és szőrtelen részeket is a sátán művének tulajdonították), ha meg jajveszékelt és vérzett, akkor ártatlannak találtatott, de sokra nem ment vele a szerencsétlen.

Tekintve, hogy Szeged városát előtte pestis, aztán az árvíz sújtotta, nem meglepő, hogy amikor a várt esőzés helyett szárazság, majd jégeső jött, kissé betelt a pohár a lakóknál. A tömeghisztériává fajuló gyanúsítgatások sorát Kökényné Nagy Anna bábaasszony indította el a városban.

hirdetés

Már ellene is folyt eljárás Makón, és sokan kétségbe vonták szakmai alkalmasságát is, miután meghalt a kezei között egy újszülött. A papok közben elterjesztették, hogy azért nem segít az esőért könyörgő istentisztelet, mert van, aki kiköpi a szent ostyát. Ezzel is gyanúsították az ismert bábát, aki ijedtében beárulta néhány ellenségét, hogy mentse az irháját (négy bába is volt a vádlottak közt).

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
Lunar_eclipse_of_2019_January_21_Belgium.jpg

Fény derült a titokra: hová tűnt a Hold az égről 900 évvel ezelőtt?

Az 1100-es évek elején hatalmas, kénfelhő terjedt el a Föld sztratoszférájában, elsötétítve hónapokra, de lehet, hogy évekre az eget. A tettes egy izlandi vulkán volt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 13.


hirdetés

E sötétség okára már korábban voltak bizonyítékok, mert a tudósok olyan mintákat találtak jégtakarók és gleccserek mélyén, amiket a vulkánkitörések produkáltak és megőrizték a kénrészecskéket. Ezek elérték a sztratoszférát, majd visszahullottak a Föld felszínére. A jég ugyanis rendkívül hosszú ideig meg tudja őrizni a vulkanikus tevékenység nyomait, csak az esemény pontos időpontját nem árulják el.

A kutatók korábban úgy vélték, hogy a kénes maradványokat az izlandi Hekla vulkán 1104-es kitöréséből származnak. Az 1500 méter magas tűzhányót „a Pokol kapujaként” is emlegetik. Hírnevét erősítette Jules Verne Utazás a Föld középpontjába című regénye, amelynek hősei e hegy gyomrába szállnak alá, hogy hihetetlen küldetésüket teljesítsék.

Egy új kutatás szerint azonban, amelyet Sébastien Guillet, a genfi egyetem paleontológusa vezetett, a kénüledékek Grönlandon 1108-09-ben kezdtek lerakódni, és ez a folyamat egészen 1113-ig tartott. Ugyanez volt megfigyelhető ugyanebben az időszakban az Antarktisz jégkéreg kronológiájában.

A csoport az okokat keresve átfésülte a történelmi dokumentumokat. Középkori feljegyzések után kutattak különös, sötét holdfogyatkozásokról, amelyek egybeeshetnek a nagyobb vulkánkitörések okozta sztratoszferikus köddel.

A NASA csillagászati visszaszámlálásai szerint 1100 és 1120 között összesen hét teljes holdfogyatkozást lehetett megfigyelni Európából. A 12. század elejéről származó angliai „Peterborough-i krónikában” egy korabeli szemtanú leírta, mi történt 1110. május 5-én. A beszámoló szerint a Hold fénye egyre kisebb lett, és ahogy az éj leszállt, teljes sötétség borult az égre, még a Hold körvonalai sem látszottak.

hirdetés

Sok csillagász vitatkozott azóta is ezen a rejtélyes jelenségen. George Chambers a 19. század végén állapította meg, hogy ez egy „fekete holdfogyatkozás” volt, amikor az égitest szinte teljesen láthatatlanná vált.

Bár az esemény jól ismert a csillagászat történetében, a kutatók eddig nem hozták összefüggésbe a sztratoszférába került vulkáni részecskékkel, holott ennek igen nagy a valószínűsége az új tanulmány szerint. Ha helyes az időzítés, a Hekla „ártatlannak” tekinthető. A gyanú most leginkább a japán Aszama vulkánra terelődik, amely 1108-ban óriási, hónapokig tartó kitörést produkált. Sokkal nagyobbat, mint 1783-ban, amelynek több mint 1400 halálos áldozata volt.

Egy korabeli japán hivatalnok így írta le az eseményt naplójában: „Lángolt a vulkán csúcsa, vékony homokréteg fedte a kormányzó kertjét, és a rizsföldek alkalmatlanná váltak a művelésre. Soha nem láttunk még ilyet az országban.”

A kutatók ősfák évgyűrűiben is bizonyítékot látnak, mert azok elvékonyodása arra utal, hogy abban az évben szokatlanul hideg volt az északi féltekén. Vannak történelmi dokumentumok arra is, hogy az 1109-1111 közötti éveket ítéletidő, rossz termés és nagy éhínségek kísérték, különösen Nyugat-Európa több vidékén. És bár ezek a vulkánkitörések a régmúltban történtek, az emberiséget sújtó szörnyű következményeket csak mostanában fedezi fel a tudomány és ezek intő jelek lehetnek a 21. századi embernek is – írja a a Sciencealert.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!