Minden Karácsony elmaradhatatlan része a meseszép nosztalgiavillamos, amelyet idén 8 vonalon lehet elcsípni, különböző napokon. Cikkünkben a részletes menetrendet is olvashatjátok.
Forrás: BKV Zrt. Facebook
Címlapkép:
A gorillák védelmének és a mobiltelefonok újrahasznosításának fontosságára hívja fel a figyelmet a Fővárosi Állat- és Növénykert Mikulás-hétvégéje december 6. és 8. között.
Mivel a mobiltelefonok gyártásához szükséges nyersanyagok egy részét éppen a gorillák élőhelyén bányásszák, a legnagyobb termetű emberszabásúak megmentésében fontos szerepet játszik a már használaton kívüli mobiltelefonok újrahasznosítása.
Az állatkert idei Mikulás-hétvégéjén ezért nemcsak a Mikulás várja majd a gyerekeket, hanem egy, a mobiltelefonok újrahasznosítását célzó akció is.
A három napon át tartó akció keretében mindenki, aki magával hoz és újrahasznosításra lead egy használaton kívüli mobiltelefont, kedvezményes, 200 forintért megváltható jeggyel keresheti fel az állatkertet.
Advent első vasárnapjának, egyben december első napjának estéjén elkezdett havazni Budapesten. Az egyre gyarapodó hótakaró belepte nemcsak az utcákat, hanem az épületeket, köztéri szobrokat, fákat is, a látvány pedig egészen mesébe illő, ahogy azt fotóválogatásunk is bizonyítja.
"Csak lépjen be a New York Kávéházba, és úgy fogja érezni magát, mintha a sixtusi kápolna magyar megfelelőjébe érkezett volna" - így kezdődik a CNN cikke a már több fórumon is a világ legszebbjének választott budapesti kávézóról.
A lap részletesen bemutatja a 125 éves épület és a kávéház történetét az olvasóknak. A szerző kitér arra, hogy akkoriban közel 500 kávézó nyitott a városban, de már csak kevés maradt meg ezek közül, és a New York Kávéház is sokáig zárva volt. Végül 2001-ben az olasz Boscolo-csoport szerezte meg az épületet, és ötéves rekonstrukció után nyitott meg a hotel és kávéház.
A felújítás során a lehető legjobban ragaszkodtak az 1800-as évekbeli állapot visszaállításához, szerencsére ebben nagy segítséget nyújtottak az alagsorban megtalált eredeti tervek. Ettől függetlenül azért nem minden részlet pont olyan, mint egy és negyed évszázaddal ezelőtt: az egyik freskóra rákerült a Szabadság-szobor is, ami 1894-ben még nem volt ott.
Manapság a New York Kávéház sokkal inkább turistalátványosság, mint kávézó, ezért lényegesen több a külföldi vendég, mint a magyar, mondja a szerzőnek Földes Gábor. A komplexum PR és marketing vezetője azt is elárulja, hogy az Erzsébet körúti kávézóban a zsúfoltabb napokon akár kétezer ember is megfordulhat.
A látszat ellenére nemcsak a gazdagok törzshelye volt régen a kávézó, hanem a szegény művészek találkozópontja is egyben, ezt már az egyik legismertebb magyar gasztroblogger, Jókuti András teszi hozzá.
Néhány hete a CNN a magyar fővárosról írt hosszabb cikket. Ebben Budapestet a téli időszak legszebb európai városának nevezték:
Hol szeretünk sétálni a fővárosban? Hová szervezünk kirándulást? Hová megyünk randizni? Kiválasztottunk a kedvenceink közül néhányat. Kérünk, írd meg a te kedvenceidet, azokat a helyeket, amelyeket imádsz Budapesten.
Budapest egyik legnagyobb parkjának területéről már a tatárjárás idején írtak. Egy történet szerint Batu kán az itt található, akkor még mocsaras területre csalta a magyarokat, hogy bekerítség és nyíllal megöljék őket. Később a domonkos rendi apácák kapták meg a területet. A legenda szerint Mátyás király vadaskertként használta, a történetírók pedig feljegyezték, hogy Dózsa György vezéri szállása 1514-ben a környéken volt.
Első tudatos rendezése akkor történt, amikor I. Lipót a városnak adományozta a ligetet, és a Városi Tanács fűzfákat telepített ide. A 19. század elején tavat alakítottak, és két szigetet - ott, ahol ma a Széchenyi-fürdő és a Vajdahunyad vára áll.
A 19. században a területet tovább szárították, feltöltötték, parkosították. 1838-ban az árvíz, 1849-ben pedig a a várost Budáról lövető Hentzi elől menekültek ide a pestiek. A század közepén még meglehetősen vadregényes volt a Városliget, 1885-re, az országos kiállításra építették ki az úthálózatot. Az akkori építkezés miatt sok öreg fát kivágtak, viszont József nádor alcsúti birtokáról hoztak facsemetéket. A ma látható óriási platánok közülük valók.
A 19-20. század fordulóján olyan épületeket húztak fel a Városligetben, mint a Széchenyi-fürdő vagy a gyönyörű, szecessziós színház - ami a második világháború idején megrongálódott, és amit le is bontottak. Vajdahunyad vára eredetileg ideiglenes épületnek készült, ám a különböző építészeti stílusokat és korszakokat felvonultató épület akkora sikert aratott, hogy később tartós anyagokból újraépítették.
A turisták számára a non plus ultra még mindig a Vajdahunyad vára és a kis tó, jó időben szinte alig lehet lépni a látogatóktól.
Az Ötpacsirta utcai különleges udvarnak helyet adó épületet gróf Almásy Kálmán számára tervezte Gottgéb Antal, Ybl Miklós munkatársa 1877-ben. A belső tér is Gottgéb munkája, aki a korszellemnek megfelelően különféle építészeti stílusok díszítőelemeit ötvözte. A berendezés sajnos a XX. században jórészt elveszett, elpusztult, az épület azonban - némi átalakítással - ma is áll. Először a háború után építedtték át, azután 1958-ban az Építészpince kialakításakor változtattak az épület belső terein, hogy a pince külön bejáratot kapjon. A pince ma klubhelyiségként, étteremként, kávézóként működik, az emeleti irodák pedig építész szervezetek székhelye.
Maga a tér a Palotanegyedben először Reviczky Gyula nevét viselte, de Mikszáth Kálmán halála után, 1911-ben átnevezték, mivel az író utolsó éveiben az 1-es számú házban lakott. A teret az utóbbi néhány évben a felújításoknak köszönhetően egyre többen fedezik fel maguknak, és hangulatos teraszok működnek itt tavasztól őszig.
A tér egyik nevezetessége a Zappa Kávézó - ma Zappa Bisztró -, ahol a rendszerváltás környékén Budapest egyik kultikus szórakozóhelye, a Tilos az Á volt. Innen nem messze, a Krúdy Gyula utcában működik egy másik legendás hely, a Dashan.
A környéken több gyönyörű épületet is láthatsz, és a közelben található a Lőrinc pap tér is a csodaszép Jézus Szíve Jezsuita Templommal.
Lenyűgözőek a tér épületei: az egykori Schöpf-Mérei Kórház szecessziós palotája, a mellette álló gangos ház, a Ráday utca és a Bakáts tér sarkán álló szintén szecessziós jegyeket mutató lakóház és az az Assisi Szent Ferenc-templom, Ybl Miklós alkotása - szobrokkal, érdekes díszítésekkel. Figyelemre méltó még az 56-os emlékmű is.
Ha innen sétálsz tovább a Kálvin tér felé, rengeteg izgi dolgot láthatsz: a legkülönbözőbb stílusú bárokat, sokféle éttermet és bisztrót, szép lakóházakat. Nem csoda, hogy nyáron mindig dugig van az utca.
Egyedülálló a Duna-part Erzsébet hídtól a Lánchídig húzódó szakasza. szállodákkal, teraszos helyekkel, ikonikus épületekkel, szobrokkal, valamint kilátással a szépséges budai oldalra a Gellérthegytől a Várnegyedig.
Mit találsz a Duna-korzón és közelében? A pesti oldal legrégebbi épületét, a több rétegű, többféle stílusban átépített Belvárosi Plébániatemplomot, a Vigadót, a Hotel Intercontinental épületét (amit sokan vagy gyűlölnek, vagy szeretnek, de nem közömbösek iránta), a Vigadó téri hajóállomást.
De itt áll Pátzay Pál Dunai szél című szobra, Marton László szobrász Kiskirálylánya, Mészáros Andor melbourne-i Shakespeare-szobrának másolata, a "Vízcsorgató gyermekek kútja" (Senyei Károly munkája(), Kolodko Mihály Roskovits Ignác festő művészt ábrázoló szobra, és ennek közelében Kolodko egyik mini gerillaszobra.