Mennyire vagyunk tudatos vásárlók?
Mennyire nézzük meg a választott termékek címkéjén az összetételt? A jó ár vagy a minőség fontosabb? Az OTP Bank kutatása az általános fogyasztási attitűdöket, preferenciákat vizsgálta, hogy milyen szempontok játszanak szerepet abban, amikor vásárolunk.
Ki a tudatos fogyasztó?
A kutatásra adott válaszok alapján két kategóriába sorolhatók a tudatos fogyasztók: az egyik csoportnak a jó ár-érték arány a legfontosabb, míg a másik csoport más, például környezetvédelmi, szociális vagy egyéb szempontokat is figyelembe vesz, mint a méltányos kereskedelem (fair trade), illetve, hogy magyar termelőtől származik-e a termék.
Mit tartunk tudatosságnak?
Elsősorban azt, hogy nem engedünk a leárazások és az egyet fizet, kettőt kap akciók varázsának, azaz ésszerű mennyiséget vásárolunk. Emellett azt is jelenti, hogy odafigyelünk a megvásárolt termék jellemzőire és összetételére, valamint az ár-érték arányra. A kutatás azonban arra is kitér, hogy a spontán válaszokban nem jelentek meg a termék összetételével és jellemzőivel kapcsolatos konkrétumok, például, hogy GMO- vagy adalékmentes-e vagy esetleg organikus eredetű-e.
Bár a lakosság több, mint a fele, 62% vallotta magát valamelyest tudatos vásárlónak, a konkrét kérdéseknél azért kiderült, hogy nem minden esetben áll az állítás mögött valódi cselekvés is.
Például csak a válaszadók fele tudja nagyjából, hogy mi is az organikus termék, kevesebb, mint harmaduk készít bevásárlólistát, kb. 40% állította, hogy visz magával szatyrot a bevásárláshoz és mindössze 16% azt, hogy mindig magyar terméket választ.
Mire figyelünk a boltban?
A kutatás arra is kitért, hogy mire figyelünk a boltban. A válaszokból kiderült, hogy a termékek csomagolását saját bevallásuk szerint rengetegen megnézik, de elsősorban a húsfélék, tejtermékek, tartós élelmiszerek, zöldségek és gyümölcsök esetében figyelnek arra, mi szerepel a címkén, a legkevésbé pedig az alkoholos italoknál foglalkoznak ezzel. Üdítőből, ásványvízből, csokiból, kávéból és teából viszont szinte mindenkinek megvan a maga kedvence, amit
mindenféle vizsgálgatás nélkül, már automatikusan pakol a kosarába. 
Legtöbben praktikusan a termék árát és lejárati dátumát nézik meg, emellett minden második válaszadó – legalább némely termékkategória esetén – figyelembe veszi a részletes összetételt, illetve a származási országot is. A termékek közötti választás legfontosabb szempontja továbbra is az ár, mind az ár-érték arány, mind az olcsóság fontos.
A hétköznapi beszédben nagyon sok élelmiszerekkel kapcsolatos tévhit, állítás is kering nap, mint nap. Az ezekkel kapcsolatos meggyőződések vizsgálatából kiderült például, hogy
a válaszadók 22%-a biztos benne, több mint fele pedig hajlik annak elfogadására, hogy a kistermelőktől származó termékek megbízhatóbbak.
A válaszolók 28%-a szerint a mesterséges adalékanyagok kivétel nélkül károsak a szervezetre, de csupán 19% véli úgy, hogy a teljesen természetes anyagokat tartalmazó élelmiszerek csak egészségesek lehetnek. 18% biztos benne, hogy a hazai termékek általában jobb minőségűek, mint a külföldiek és mindössze 13% gondolja úgy, hogy a különféle mentes termékek nemcsak az ételérzékenységgel küszködők, de mindenki számára egészségesebb alternatívát jelentenek.
Ha árazásról van szó, akkor azonban a megkérdezettek több mint fele véli úgy, hogy ezek a speciális termékek nem érnek annyival többet, amennyivel többe kerülnek a hagyományos élelmiszereknél. És míg 48% azt válaszolta, hogy megengedheti magának, hogy ilyen termékekre költsön, inkább előnyben részesíti a hagyományos élelmiszereket. Pusztán a megkérdezettek 15%-a jelölte azt, hogy megteheti és rendszeresen is vásárol ilyen árukat.
Tudjuk a jogainkat is?
Legvégül a felmérés arra is keresi a választ, hogy teszünk-e panaszt, ha valami nem stimmel a kiválasztott élelmiszerrel. Kevesebb, mint a megkérdezettek harmada jelölte azt, hogy minden esetben reklamál, 35% csak nagyobb értékű élelmiszereknél, 13% pedig semmilyen esetben sem él a panasz lehetőségével.
A kutatás adatai: NRC Omnibusz, online reprezentatív felmérés, 2018. augusztus, n=1000 fő, 18-59 éves lakosság
