SZEMPONT
A Rovatból

Kőkeresztekkel védi Tornabarakonyt az utolsó három néni

Hogyan szerveződik az élet egy olyan faluban, ahol az állandó lakosság fele 65 évnél idősebb? A Borsod megyei Tornabarakonyon pontosan ez a helyzet, igaz, a lakosság fele három idős nénit jelent, akik mindenben a falugondnok munkájára vannak utalva.

Link másolása

A megszűnés határán álló faluban nincs bolt, se posta és háziorvos, ha szükségük van valamire – például élelmiszerre vagy gyógyszerre – , a falugondnok szerzi be nekik a közeli Bódvaszilasról. A falubeliek ritkán járnak össze, mindenki éli a maga életét. Nem csoda, ha Tornabarakonyon már az is nagy szónak számít, ha az istentiszteletre a kántoron és a sekrestyésen kívül más is elmegy.

Félórát zötykölődtünk a kanyargós, kátyúkkal tarkított úton, mire a festői helyen fekvő Tornabarakonyra értünk. A falugondnok nem sokkal utánunk érkezett vissza a menetrendszerű beszerző útjáról. A viharvert buszmegálló előtt leparkolt fehér mikrobuszból bömbölt a zene, a rádió a Twisted Sister We’re Not Gonna Take It című slágerét játszotta. Dél körül járhatott, egyedül Ágnes néni várta a falubuszt, ami friss pékárut hozott neki. Közben befutott a mobilposta is, de mindezt leszámítva, teljesen kihaltnak tűnt a falu, ahogy végighaladtunk a falu főutcájának számító Dózsa György úton.

Csak papíron laknak a törpefaluban

A szlovák határtól körülbelül 20 kilométerre található Borsod-Abaúj-Zemplén megyei zsákfalura azért figyeltünk fel, mert a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon ott a legmagasabb az idősek aránya: a lakosság 80 százaléka 65 éves vagy annál idősebb. Összehasonlításképpen: a képzeletbeli top lista második helyén a Zala megyei Bödeháza található, a maga 48 százalékával.

A kiugró arányt részben az magyarázza, hogy Tornabarakony egyike annak a majd 400 településnek, ahol a 2011-es népszámlás adatai szerint kétszáznál kevesebben laknak. Ellentmondó adatokat találtunk arra nézve, hogy hányan élnek a faluban: a KSH szerint 13-an, más források viszont 22 lakost említenek. A 2018-as országgyűlési választásokon 18-an szavazhattak, az idei európai parlamenti választáson pedig 19-en szerepeltek a névjegyzékben.

Tamás testvér a falu kántora ottjártunkor épp a füvet nyírta. / Fotó: Hajdú D. András

Szintén a buszmegállóban futottunk össze Tamás testvérrel, aki egy gyors fejszámolás után felvilágosított minket, hogy szám szerint hatan élnek Tornabarakonyon. Közülük négyen számítanak “őslakosnak”, három idős asszony és egy ötven-hatvan körüli férfi, egy negyvenes házaspár pedig Budapestről költözött a faluba néhány éve. A másik 12-13 tornabarakonyi lakos csupán papíron lakik a településen; bár oda vannak bejelentve, csak hétvégente vagy nyáron járnak le a faluba. Főleg Szlovákiából, Hajdúböszörmény és Debrecen környékéről, illetve Budapestről jönnek az üdülők.

Takaros és az enyészetté váló házak váltakoznak a faluban. / Fotó: Hajdú D. András

lepattant belso.jpg

Tamás testvér a falu kántora, ő tartja rendben a parókiát is, de ha úgy hozza, a görög katolikus szerzetes szedi a templomban a turistáktól a belépőt. A kilencvenes évek elején még több mint ötvenen éltek a faluban, mesélte, ami így el tudott tartani egy saját papot. Most a szlovákiai Tornahorvátiból jár át pap, több környékbeli falu tartozik hozzá. Ez akkor lehet probléma, ha temetést vagy keresztelőt kell tartani. Igaz, utóbbira évtiezedek óta nem volt példa a faluban. Ha minden igaz, Tornabarakony utolsó szülöttje nem más, mint a 2007-ben megválasztott polgármester. A KSH törpefalvakkal foglalkozó tanulmánya szerint a Tornabarakonyhoz hasonló települések népessége 1970 évek óta közel 70 százalékkal csökkent, egyrészt az elvándorlás, másrészt a halálozás miatt. A házak fele jellemzően üresen áll ezeken a kistelepüléseken, Tornabarakonyon is egymást érték a szemmel láthatóan hosszú évek óta elhagyatott, lepusztult házak. Tornabarakony helyzetét és méretét jól leírja, hogy még saját közmunkásai sincsenek: a közeli Perkupáról járnak át munkások.

A kántor, a sekrestyés és a pap

A 72 éves Anna néni is egyike az őslakosoknak; évek óta egyedül él, férje régen meghalt, gyerekei elköltöztek. Egyiküket csak a nagyobb ünnepekkor látja, unokája viszont az Aggteleki Nemzeti Parkban dolgozik, ő szokta sűrűbben látogatni. Szomszédai nincsenek, utcájában a legtöbb ház eladó. A falubeliekkel nem nagyon jár össze, ennek ellenére nem unatkozik, mindig van mit csinálnia a kertben, mondta a földes keze miatt szabadkozva. “Nem tudok úgy lenni, hogy ne csináljak valamit.” Aztán ott vannak a kacsák és a tyúkok, a rókák miatt azokra is állandóan figyelni kell. Anna néni a sekrestyés, ő gondozza a nagy becsben tartott templomot. Minden liturgián részt vesz, télen mindösssze egyetlen alkalommal hagyta ki a szertartást. Nyomos oka volt rá: disznót vágtak. “Mondtam a papnak, hogy ne jöjjön, mert nem lesz, aki meghallgassa” – mondta, miközben körbevezetett minket a templomban. Nem ritka, hogy csupán hárman jelennek meg az istentiszteleten: Anna néni, Tamás testvér és a pap.

Anna néni minden liturgián részt vesz, télen mindösssze egyetlen alkalommal hagyta ki a szertartást. Nyomós oka volt rá: disznót vágtak. “Mondtam a papnak, hogy ne jöjjön, mert nem lesz, aki meghallgassa”

A faluban nincs bolt, így ha Anna néninek szüksége van valamire, a falugondnokot kéri meg, hogy vásároljon be neki. Ha a családja valamiért nem tudja meglátogatni, akkor csak rá számíthat. Ugyanez ez igaz a gyógyszerekre, mivel háziorvos sincs Tornabarakonyon, gyakorlatilag mindenért a tíz kilométerre lévő 1200 fős Bódvaszilasra kell átjárni. Ebédet is onnan, a helyi óvoda menzájáról hoznak az időseknek. Busz csak kétszer jár, korán reggel és délután, máshogyan az idősek nem tudják elhagyni a falut, azaz kis túlzással számukra a falugondnok jelenti az egyetlen összeköttetést a külvilággal. A falubusz minden kedden és pénteken jár, a menetrendet mindenki ismeri. “Akárkinek valamilyen baja van, hozzám jön. Ha kell valami, lejönnek ide, ide adják a pénzt meg a táskát, én meg bevásárolok” – magyarázta Kiss Kondás Isván, Tornabarakony falugondnoka. Itt vannak hátul a motyók, mutatott a megpakolt kisbuszra.

“Akkor itt nincs semmi” – vágta rá nevetve, amikor arról kérdeztük, mi történik, ha szabadságra megy vagy megbetegszik. Helyettese nincs, előfordult, hogy a postás vagy a buszsofőr hozta el az ebédet. Több mind húsz éve dolgozik falugondnokként, maga is a faluból származik, az általános iskola alsó tagozatát még a helyi iskolában járta ki, mielőtt az megszűnt volna. Tíz éve költözött el Bódvaszilasra, idős szüleit kellett ápolnia. Amikor megkapta a falugondnoki munkát, még majdnem harmincan laktak Tornabarakonyon: volt, hogy egy nap többször is megfordult a két falu között. Aztán ahogy bezárt a bolt, majd a posta, és fogyott a falu lakossága, neki is egyre kevesebb munkája lett.

Tumultus a “faluközpontban”: a falugondnok, sekrestyés, kántor és a postás beszélgetnek a kereszteződésben. / Fotó: Hajdú D. András

Lapozz a folytatásért:



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A Református Egyház Zsinata Balog Zoltán „személye elleni méltatlan támadásokat” az egyházzal szembeni támadásnak tekinti
Steinbach József dunántúli püspököt választották meg Balog Zoltán utódjaként, de több református szerint Balog ezzel továbbra is az egyház mindenható vezetője maradhat.

Link másolása

Steinbach József dunántúli püspököt választották meg Balog Zoltán utódjaként a Zsinat lelkészi elnökének szerdán a reformátusok éves tavaszi zsinatán Balatonszárszón. Az egybegyűltek emellett határozat keretében tudomásul vették Balog Zoltán lemondását, valamint ismerték el az egyházért végzett szolgálatát.

A határozatban többek között azt írják, hogy

„a Magyarországi Református Egyház Zsinata kifejezi köszönetét és hálát ad a Mindenható Istennek mindazért, melyet a XV. zsinati ciklus első három évében Balog Zoltán püspök hűséges egyházépítő szolgálata eredményezett”.

„Egyházunkért és nemzetünkért végzett jószándéka közéleti szerepvállalásában minden ponton felismerhető. Szerteágazó szolgálatában közéleti szerepvállalása során hibázott, melyet a társadalom egy része, a média elfogult munkatársai és egyházunk igazságot kereső tagjai közül egyesek súlyos kritika alá vettek.”

A határozatában leszögezik, hogy az eltérő véleményeket tiszteletben tartják, és hogy a hibáért és annak következményeiért Balog Zoltán püspök különböző fórumokon, és a zsinat közösségében is, „bűnbánó szívvel bocsánatot kért”.

Balog Zoltánt arra kérték, maradjon meg „református egyházunk munkájának végzésében, és Istentől kapott tehetségét, tudását, tapasztalatát továbbra is fordítsa egyházunk javára”.

„Alázattal elfogadjuk a Balog Zoltán püspök személyét ért méltányos kritikát, de az utóbbi hónapokban személye elleni méltatlan támadásokat egyházunk nevében a Zsinat az egyházzal szembeni támadásnak tekinti.

Ezért a Magyarországi Református Egyház határozottan visszautasít minden kívülről vagy belülről jövő olyan beavatkozást, amely az egyházunk belső autonómiáját sérti. Visszautasítjuk azt a törekvést is, mely az egyháztagság részéről jogszerűen felmerülő kritikát a média által felerősítve pártpolitikai célokra kívánja felhasználni” - írják a határozatban.

Az egyház honlapján hétfőn megjelent nyilatkozat szerint az egyház négy püspöke egyetértett abban, hogy Balog Zoltán lemondása után támogatják, hogy Pásztor Dániel tiszáninneni püspök legyen a Zsinat lelkészi elnöke, Steinbach József dunántúli püspök pedig a Zsinat lelkészi alelnöke.

A Szemléleken ugyancsak hétfőn megjelent, tíz elkötelezett református által aláírt nyílt levélben arról írtak,

mindez azért történik, hogy „Fekete Károly, a legnagyobb és legtekintélyesebb, a Tiszántúli püspökség vezetője ne juthasson pozícióhoz, hiszen kritizálta Balog püspököt. A rémült zsinati tagok pedig a partvonalról figyelik, hogyan szabják meg fejük felett előre, miként kell szavazni”.

Azt is hozzátették, hogy Balog egy látszólagos taktikai visszalépés után ezzel továbbra is az egyház mindenható vezetője maradhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Csernus: Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk
Ügyesek voltunk, mert megmaradtunk, magyarul beszélhetünk. De az ügyességből egy ponton megalkuvás lett.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Csernus Imre az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának legutóbbi adásában lesújtó képet festett társadalmunk lelkiállapotáról. „Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk” – mondta a pszichiáter, akinek az elkövetkező hetekben jelenik meg legújabb könyve A magyar címmel.

A szakember úgy látja, hogy egy gyönyörű országban élünk, minden lehetőségünk meglenne arra, hogy jól érezzünk magunkat, de erre azért nem vagyunk képesek, mert érzelmileg nem vállalunk felelősséget, nem viselkedünk felnőttként. Ebből az önbecsapásból és gyávaságból fakad szerinte rengeteg egészségügyi problémája az embereknek.

Ebből a szempontból egy beteg nemzet vagyunk.

– mondta.

Közéleti állapotaink kapcsán elmondta, hogy azért vagyunk képtelenek a politikusainkon számonkérni az ígéreteiket, mert akkor egyúttal azzal is szembe kellene néznünk, hogy a saját ígéreteinek sem tartjuk be valójában.

Önmagunkkal viszont nem akarunk konfrontálódni.

A felelősségvállalás hiánya, a nem felnőtt viselkedés kialakít egy „öntudatlan populációt”, akikkel szemben viszont működik az „oszd meg és uralkodj” technikája.

Csernus arról is beszélt, hogy bár számtalan sportágban sikerült a történelem során a döntőig küzdeni magát a magyar csapatoknak, ám gyakran, váratlanul elbuktunk. Szerinte mindennek az az oka, hogy előre félünk a vereségtől, ez a félelem pedig megbénít minket.

A pszichiáter úgy látja, hogy akkor lehet belőlünk sikeres nemzet, ha bátrak leszünk, elkezdünk hinni magunkban, ha az érzelmeinkért is felelősséget vállalunk, de merünk beszélni a gyengeségeinkről, hiányosságainkról is. Mindez szerinte az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú, mert ezeket a rossz mintákat adjuk tovább gyermekeinknek.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET: