Elfelejtheted a Facebookot, ő nem felejt el téged
Sokan már félnek letölteni bármilyen applikációt, vagy csatlakozni bármilyen csoporthoz, mert ugyan mindenütt folyamatosan hangsúlyozzák a magánszféra védelmét, a gyakorlat azt mutatja, hogy a modern ember „privacy”-ja vágyálom.
Elrettentő példaként egy kaliforniai ügyvédnő esetét hozza fel a Washington Post, aki
8 évvel ezelőtt csatlakozott a Facebookhoz, letöltötte a telefonjára is, de itt meg is állt a kapcsolatuk. Legalábbis ő így hihette, mivel nem gyűjtött ismerősöket, nem posztolt, nem lájkolt. Mégis a közösségi oldal megdöbbentő részleteket tudott a magánéletéről: például, hogy milyen márkájú fehérneműt hord, vagy hol veszi fel fizetési csekkjét.
Nem csoda, hogy egyre nagyobb az ellenérzés a nagy technológiai monopóliumokkal szemben. Augusztusban az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság újabb pert indított a Facebook ellen a trösztellenes törvények megsértése miatt.
A Pew Research adatai szerint ma az amerikai felnőttek 69%-ának van Facebook-oldala. És Zuckerbergék tulajdona a második legnépszerűbb közösségi hálózat, az Instagram is, akárcsak a WhatsApp és a Messenger.
A Facebook nyomkövető szoftverét üzleti partnerei beépítik alkalmazásaikba, honlapjaikba és a különböző programjaikba. Sokat elárul, hogy a 100 legnépszerűbb okostelefon-alkalmazás közül 61-ben fut az Facebook programja, ahogy a honlapok 25 százalékán is.
A Post újságírója kísérletképpen két hétre kiszállt a Facebookból és az Instagramból, és bár az applikációt a telefonján hagyta, nem kapcsolta be. Ennek ellenére megtudták róla, hogy mikor kapcsolta be a tévét otthon, mikor ment el hintaszéket vásárolni, és milyen weboldalakat olvasott.
A céghez intézett e-mailjére Emiliano Vasquez szóvivő úgy reagált, hogy a más alkalmazásoktól és honlapoktól származó adatok reklámcélú felhasználása már bevett szokás volt az iparágban a Facebook előtt is, és hogy eltökélt szándékuk tovább erősíteni a magánszféra védelmét célzó programjukat.
Pedig eddig nem épp ezen az úton jártak.
Először 2010 körül írt a szaksajtó arról, hogy a Facebook adatokat gyűjtő szoftvereket helyezett el más weboldalakon. Ezt azokba a widgetekbe tették, amelyekkel lájkolni vagy megosztani lehetett a tartalmakat. A cég már akkor próbálta eloszlatni az aggodalmakat, hogy az így kinyert adatokat nem az egyes emberek nyomonkövetésre, hanem kizárólag reklámcélokból használja fel.
A mobiltelefonos applikációk még inkább kedveztek a Facebooknak. Míg sok cég kereső sütikkel operált, amelyeket könnyedén lehetett blokkolni, a Facebook óriási előnyben volt a Facebook-profilokon önként megadott adatokkal, amelyeket össze tudott kapcsolni a máshonnan nyert információkkal.
Dina Srinivasan jogász szerint 2014-re világossá vált, hogy a közösségi hálózat gyakorlatilag monopol hatalommal rendelkezik a fogyasztók felett. Akkorra ugyanis megvásárolták korábbi riválisukat, az Instagramot, míg az ősellenség Google bezárta saját alternatív közösségi oldalát, az Orkutot.
Az üzleti monopólium rendszerint egyoldalú áremelésekhez vezet, csakhogy a Facebooknál ilyesmiről szó sincs, mivel ingyenes. Srinivasan szerint a Facebooknál az adatainkat kellene árként tekinteni. Ez ugyanis pénzben is mérhető: 2013-ban egy átlag amerikai adatai évi 19 dollárt értek a Facebook-reklámeladásokban, 2020-ban ez már évi 164 dollár volt.
– írja a Post.
