9 évesen érettségizett egy amerikai fiú, de mégsem ő a legfiatalabb, aki elvégzett egy középiskolát

Szponzorált tartalom (x) - szmo.hu
2023. május 26.

Rohanó világunkban immunrendszerünket rengeteg külső hatás éri, például az őszi-téli időszakban a vírusok által okozott fertőzések, a sok stressz vagy a fokozott izommunka mind-mind elvonják a szervezetből az értékes ásványianyagokat. Így alakulhat ki a vitaminhiányos állapot, ami az immunrendszer legyengüléséhez vezethet, és aminek következtében működésbeli zavarok léphetnek fel.

Hogy ezt az állapotot elkerüljük a legfontosabb, hogy kiegyensúlyozottan, és változatosan állítsuk össze az étrendünket. Persze ez nem mindig sikerül és nem is olyan egyszerű, hiszen vannak olyan élethelyzetek, ami miatt mondjuk valami speciális étrendet kell követnünk vagy egyszerűen nem fér bele a napunkba. Ezért akár indokolt is lehet, hogy bizonyos vitaminokat, ásványi anyagokat pluszban magunkhoz vegyünk!

Te tisztában vagy vele, melyik vitamin, ásványi anyag hogyan hasznosul a szervezetedben, vagy melyikre miért van szükséged? Cikkünkben most összegyűjtöttük a legfontosabbakat!

A vízben oldódó vitaminokat nem tárolja a szervezet, így nem tud raktárkészletet felhalmozni, a zsírban oldódó vitaminokat (A,D,E,K) viszont igen, ezért vigyázni kell hogy az előírt mennyiséget ne lépjük túl alkalmazásuk közben!

A-Vitamin: (karotinok, retinol)

Nevezik a szem vitaminjának is, de a bőr és a csontok egészséges szerkezetének megtartásához is hozzájárul. Fontos szerepe van a retina fényérzékeny anyagának a felépítésében, hiánya szaruhártya betegségeket okozhat, vagy akár farkasvakságot, valamint meggyengíti a szervezet kórokozókkal szembeni védekezőképességét. A retinol nagyon népszerű hatóanyag az anti-ageing (öregedésgátló) szérumok között, és nagyon hatásos is, de mivel fényérzékenységet okoz javasolt fényvédő használata is alkalmazásakor.

Források: máj, répa, kajszibarack, sütőtök, tengeri hal, tojássárgája, gabonafélék, spenót

D-Vitamin: (kalciferol)

A D-vitamin másnéven kalciferol a D2 ill./ D3 vitamint jelöli. A D3-as erősebb hatású, a hiedelmekkel ellentétben nem a napfény tartalmazza, hanem a bőrben keletkezik az UV-B sugárzás hatására. Fontos a szervezetünknek a kalcium hasznosulása szempontjából, és egyre több kutatás igazolja, hogy bizonyos daganatos megbetegedéseknél gátolja a sejtburjánzást. Fontos pótolni, ha valaki például csak növényi alapú táplálékot eszik, ha túlzott alkoholt fogyaszt, vagy ha koleszterinszint-csökkentő gyógyszert szed.

Források: halmájolajak, margarinok, tojássárgája, máj

E-Vitamin: (tokoferol)

Antioxidáns, öregedésgátló hatása miatt kedvelt a kozmetikaiparban, illetve az élelmiszeripar is szívesen használja fel, hogy különböző zsiradékokban, mint pl. a margarin meggátolja az avasodást. Immunrendszer erősítő a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében nagy szerepet játszik, illetve nagyon fontos a rákmegelőzésben, mert csökkenti a szabad gyökök mennyiségét.

Források: növényi olajok, magvak, olívaolaj, sáfrányos szeklice, mandula, gabonacsírák

K-Vitamin: (filokinon, menakinon)

A K1 és K2 vitamint zöld növények és bélbaktériumok szintetizálják. Nagyon fontos a véralvadáshoz, hiányában vérzékenység léphet fel. Antibiotikum kúra szedése után, Crohn betegségnél, vagy más emésztőrendszeri megbetegedés következményeként jelentkezhet hiánya.

Források: brokkoli, spenót, sóska, káposzta, szója, máj

VÍZBEN OLDÓDÓ VITAMINOK:

Szervezetünk nem képes felhalmozni a vízben oldódó vitaminokat, ezért könnyebben lép fel vitaminhiány belőlük, mint a zsírban oldódó változatokéból. Fontos, hogy pótoljuk őket pl.: a téli időszakban, egy hosszabb antibiotikum kúra után, vagy ha sokat vagyunk kisgyerekek közelében.

B-Vitaminok:

Sokszor csak B-vitamin komplex-ként hivatkozunk rájuk, és a legtöbbször a különböző multivitaminokban is együttesen találhatók meg a legfontosabb fajtái. Az idegrendszerre, bőrünkre, és emésztőrendszerünkre, anyagcserefolyamatainkra vannak a legnagyobb hatással.

B1-Vitamin: (tiamin)

A szív és izmok, valamint az idegrendszer rendes működésében vesz részt és segíti a szénhidrát anyagcserét.

Források: gabonafélék, diófélék, karfiol, burgonya, barna rizs

B2-Vitamin: (riboflavin)

Szépségvitamin, segíti a bőr, haj, köröm karbantartását, a normál növekedés szempontjából is nagyon fontos szerepe van.

Források: tejtermékek, tojás, máj, élesztő, avokádó, gombák, aszpargusz

B3-Vitamin: (niacin)

Antioxidáns hatású, csökkenti a vérben a koleszterinszintet, ezáltal a szívinfarktus lehetőségét is.

Források: húsfélék, halfélék, tejtermékek, dió

B5-Vitamin: (pantoténsav)

A D-Vitamin és bizonyos hormonok előállításához van rá szükség. Neve görög szóból származik, azt jelenti „minden oldalról”, melyet azért kapott mert minden élelmiszerben megtalálható.

B6-vitamin: (piridoxin)

Számos anyagcsere folyamat résztvevője (pl. bőr), szükséges az idegrendszer működéséhez, vérképzéshez.

Források: élesztő, húsok, tojás, krumpli, máj

B7-vitamin: (biotin vagy H-vitamin)

Szükséges a haj, bőr és körmök egészségének fenntartásához, zsírsavak előállításához, glükóz újratermeléséhez, anyagcserefolyamatok működéséhez.

Források: máj, vese, tojás, karfiol, mogyorófélék

B9-vitamin: (folsav)

Nagyon fontos szerepet kap az egészségünk fenntartásában, várandós nőknél kiemelten fontos a megfelelő bevitel. Részt vesz a fehér- és vörösvérsejtek képzésében, vérlemezkék képzésében, valamint a gyomor és bélrendszer működésének fontos vitaminja.

Források: máj, spenót, gyümölcsök, élesztő

B12-vitamin: (kobalamin)

Anyagcsere folyamatok, mint pl. a szén-hidrát anyagcsere, fehérje anyagcsere, vörösvértestek képzése

Források: Csak állati eredetű ételekben található meg

C-vitamin vagy más néven az aszkorbinsav

Magyar „találmány” a C-vitamin hiszen elsőként Szent Györgyi Albert tudósunknak sikerült paprikából előállítani, amiért Nobel-díjjal jutalmazták. Érdekes tény, hogy egyedül az ember és a tengeri malac nem képes előállítani a C-vitamint, minden más állat igen. Ennek a vitaminnak a pótlására van a szervezetnek a legnagyobb szüksége, minden más vitaminnál sokkal magasabb az ajánlott napi beviteli értéke.

Nagyon fontos a szervezetnek a kollagén alőállításának szempontjából, amely a kötőszöveteink legfőbb proteinje. Segíti a kiválasztószerveink munkáját, pl. az epe és máj kiválasztását, elősegíti a vas felszívódását, megerősíti az immunrendszerünket, csökkenti a rák és szívbetegségek kockázatát, javítja a sebgyógyulást.

Reméljük hasznos olvasmány volt számotokra a vitaminkisokosunk, és ne feledjétek el pótolni a szervezet számára szükséges vitaminokat minden nap!

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2023. május 23.

Dollármilliókat költ évente egy 45 éves amerikai férfi arra, hogy lelassítsa az öregedést. Bryan Johnson szigorú diétát és edzésprogramot tart, melynek segítségével már eddig is sikerült néhány évet lefaragnia a valódi korából. Legújabb videójában arról számolt be, hogy tinédzser fiától levett vérrel próbál megfiatalodni, írja a LADbible.

A techmogul vérátömlesztésén részt vett 17 éves fia, Talmage és 70 éves apukája, Richard is. A család egy dallasi klinikára utazott, ahol a tinédzser véréből vérplazmát készítettek, amit befecskendeztek az apjába abban a reményben, hogy elősegítheti a fiatalítást.

Jó ideje téma, hogy a fiataloktól levett plazma segíthet az idősebb generációk egészségnek megőrzésében. Szakértők szerint ugyanakkor az erre vonatkozó kutatások semmilyen meggyőző eredményt nem szolgáltattak.

Charles Brenner Los Angeles-i biokémikus szerint az orvostudomány még nem szerzett megdönthetetlen bizonyítékot arra, hogy a módszer valóban működik.

A háromgenerációs vérátömlesztéséről szóló angol nyelvű videót itt lehet megnézni:

Szponzorált tartalom (x) - szmo.hu
2023. május 18.

Ha a városi mindennapokra gondolunk, sokunknak a zaj, a tömeg és a légszennyezés is eszünkbe jut. Bár sok mindent nem tudunk befolyásolni, de vannak olyan dolgok, amelyekre hatással lehetünk. Ehhez pedig nem kell feltétlenül hatalmas vállalásokra gondolni, kis lépésekkel is sokat tehetünk az egészségesebb környezetért, füstmentes városokért.

Naponta egy doboz cigi

A zsúfolt városokban a légszennyezés szintén olyan probléma, amiről sokat lehet hallani. A probléma jelentőségét mutatja, hogy tanulmányok szerint az európai városi népesség 90 százalékát érinti az egészségkárosítónak ítélt levegőminőségi szintnél magasabb koncentrációjú légszennyező anyagok jelenléte. A szennyezett levegő pedig komoly egészségügyi kockázatokkal jár: egy 2019-es tanulmány szerint a légszennyezés a dohányzáshoz hasonló mértékben képes tüdőtágulatot okozni hosszú távon. Ha a lakóhelyünkön 10 százalékkal megemelkedik az ózonszint, akkor ez a tüdőtágulat kialakulásának esélyét annyival növeli 10 év alatt, mintha 29 éven át naponta egy doboz cigarettát szívnánk el.

Nappali kontra forgalmas kereszteződés

A rossz minőségű levegő azonban nemcsak egy forgalmas úton, hanem a saját otthonunkban is gondot okozhat. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint egy átlagos forgalmú városi utca levegője adott esetben tisztább lehet, mint a levegő a nappalinkban. Már olyan apró lépésekkel is tehetünk az egészségesebb beltéri levegőért, hogy kevesebb gyertyát égetünk. A South Carolina State University kutatása például arra jutott, hogy a paraffinalapú gyertyák mérgező vegyi anyagokat, toluolt és benzolt bocsátanak ki. Alkalmanként egy-egy gyertya nem valószínű, hogy veszélyt jelent az egészségre, de ha gyakran és egyszerre sok gyertyát gyújtunk, ráadásul különösen rossz szellőzésű helyiségben, az hosszú távon komoly egészségügyi kockázattal járhat. Súlyosbíthatja például az asztmát, allergiás tüneteket okozhat, vagy irritálhatja a légzőrendszert.

Természetesen a dohányzás is kellemetlen hatással van a beltéri levegőre: a cigarettafüstből származó kemikáliák nem tűnnek el egyik percről a másikra, kutatások szerint maradványaik két hónappal azután is megtalálhatók voltak olyan ingatlanokban, ahonnan dohányos költözött ki.

Több billiónyi csikk és műanyag

A városban élőkre nemcsak a szennyezett levegő lehet káros hatással, de a zöld területeket az eldobált szemét is elcsúfítja. Ezeknek pedig elég nagy részét a cigarettacsikkek teszik ki, felmérések szerint ugyanis évente átlagosan hatbillió csikk keletkezik. A csikkek háromnegyede végül a zöld területeken, a természetben köt ki, ami azért különösen veszélyes, mert műanyag mellett rengeteg káros anyag oldódik ki belőlük a talajba, vizekbe jutva. A cigaretták nagy része ugyanis cellulóz-acetátból készült füstszűrőket tartalmaz, ezeknek a szűrőknek pedig évtizedekre van szükségük ahhoz, hogy végleg lebomoljanak.

Így csökkenthetjük az ártalmakat

A dohányzás természetesen nemcsak a környezetre káros, hanem az emberek egészségére is. Ráadásul ma már tudjuk, hogy a dohányzás számos betegség kialakulásáért felel, és ezek a negatív hatások nemcsak magát a dohányost érik, a kifújt füst révén a környezetüket is.

A dohányzáshoz kapcsolódó kockázatok minimalizálásának legbiztosabb módja még mindig az, ha egyáltalán nem dohányzunk. Ha már dohányzunk, akkor fontos, hogy minél előbb leszokjunk. Azoknak a felnőtt dohányosoknak, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, lehetőségük van tájékozódni az ártalomcsökkentésről. Ma már számos alternatíva áll rendelkezésre, amelyekkel csökkenthetők az ártalmak. Ilyenek a különböző füstmentes technológiák is. Az égés nélkül működő, dohányt és/vagy nikotint tartalmazó technológiák használatakor ugyanis nem jön létre sem füst, sem hamu, így ezek az alternatívák a cigarettánál akár 70-95 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. A károsanyagkibocsátás-csökkenés és az egészségügyi hatás közötti kapcsolatot azonban még vizsgálják. A különböző füstmentes technológiákban közös, hogy füst és égés nélkül működnek, füstmentes technológia például az elektronikus cigaretta és az egyéb, kémiai reakcióval működő vagy a különféle elveken működő dohányhevítéses technológia.

Azonban fontos tudni, hogy ezek a technológiák sem kockázatmentesek, hiszen egyrészt a hosszú távú hatásuk egyelőre nem ismert, másrészt így is jut nikotin a szervezetbe, ami amellett, hogy erős függőséget okozó anyag, megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. A legfontosabb a környezetünk és az egészségünk, az, hogy aki nem dohányzik, az ne is szokjon rá, illetve, aki már dohányzik, az minél hamarabb szokjon le. Hosszú távon ugyanis csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetők teljesen a dohányzás ártalmai.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Molnár Szilvia írása a Pár perc az egészségért blogon, Fotók: Pixabay - szmo.hu
2023. május 26.

A szívbetegségek, a stroke és a 2-es típusú cukorbetegség 80 százaléka – a rákos megbetegedések több mint 40 százaléka – megelőzhető. A jó hír, nem kell nagy erőfeszítéseket tetnni a kockázatok csökkentéséhez, már néhány életmódbeli változtatás is jelentős egészségügyi előnyökkel járhat.

Ha még nem szoktál le a dohányzásról, most itt az ideje, hogy megtedd! Ha felhagysz ezzel a rossz szokásoddal, az életed nyolc évvel meghosszabbodik. Könnyebb mondani, mint megtenni? Ma már remek, hatásos módszerek vannak a dohányzás végleges abbahagyására.

Az időszakos böjt az utóbbi időben az egyik legnagyobb egészségügyi trend, és ennek jó oka van. A rendszeresen böjtölt emberek körülbelül 40 százalékkal tovább élnek jól táplált társaiknál, ráadásul a sejtjeik is biológiailag fiatalabbak. A koplalás a fiatalság forrásává válik. Az időszakos böjt lehet például a 12 és 24 óra közötti étkezés nélkül maradás.

A testmozgás az egyik legjobb dolog, amit egészségünk érdekében tehetünk. Azok akikk legalább heti 3,5 órára megemelik a pulzusukat, lényegesen jobb egészségnek örvendtek, és körülbelül nyolc évet éltnek tovább, mint a kanapén heverő társaik. Mi számít aktivitásnak? Szerencsére itt sem arról van szó, hogy maratonokat kell futni vagy az edzőteremben kell feltétlenül izzadni. Egyszerű séta, teniszezés a barátokkal, kutyával való sétálás, kertészkedés, kirándulás, kerékpározás mind hasznos tevékenység.

Az omega 3 zsírsavak, amelyek a halakban, például a lazacban és a szardíniában találhatók, számos bizonyítottan egészségügyi előnyökkel rendelkeznek, beleértve a szívbetegségek és a cukorbetegség kockázatának csökkentését, valamint az élet meghosszabbítását.

A kutatások összefüggésbe hozták a krónikus stresszt a szívbetegséggel, a cukorbetegséggel és a mentális betegségek magasabb kockázatával. A trükk nem a stressz kiiktatása, hiszen ez napjainkban lehetetlen célkitűzés lenne, ennél sokkal lényegesebb, hogy megtanuljuk kezelni a mindennapi élettel járó bosszantó dolgokat, és elengedni azokat. És nem kell mindent a szívünkre venni!

Minden éjfél előtti alvás két óra alvást ér. Az alvás a fogyás és az egészség elfeledett aspektusa.