A mai 30-as, 40-es szülők még egy olyan korban nőttek fel, ahol nemhogy Internet, de még mobiltelefon sem igen létezett kamasz vagy fiatal felnőtt éveikig. Az ő gyerekeiknek, akik már digitális bennszülöttként jöttek a világra, természetes, hogy bármilyen kapcsolat vagy tartalom másodpercek alatt kialakítható vagy elérhető. Ha körbe kérdezünk a szülők között, nagyrészük úgy gondolja, hogy képben van az Internet aktuálisan kínált közösségi lehetőségeivel, miközben legtöbben a Facebook és az Instagram használatán túl nemigen jutottak.

Azt a folyamatot, amelyben a mai kor gyermekei virtuális téren tájékozottabbak és lényegében felvilágosítják a szüleiket az Internet lehetőségeiről, fordított szocializációnak nevezzük. A jelenségnek természetesen nem csak negatív aspektusai vannak, de világosan látni kell, hogy az életkor, a szülő-gyerek kapcsolat minősége és, hogy a gyerek mennyire felvilágosítva kerül be ebbe a kontrollálhatatlan világba, nagyon különböző kimenetelekhez vezethet.

Hogy az online bántalmazásokkal foglalkozni kell, mi sem bizonyítja jobban, hogy az elmúlt másfél évben, a járványidőszak alatt megnövekedett az online bántalmazások száma. Bár a távoktatás a gyerekek digitális készségeire kétségkívül pozitív hatást gyakorolt, a jelentősen megnövekedett online térben töltött idő teret engedett a zaklatóknak.

Cyberbullying

A cyberbullying online zaklatást, bántalmazást, megalázást jelent. A járványhelyzet miatt jóval több fiatalabb, kevesebb online tapasztalattal és konfliktuskezelési ismerettel rendelkező gyermek lett internethasználó és egyes nemzetközi kutatások szerint a cyberbullying 2020-ban 70%-kal növekedett. Cyberbullying áldozatává szinte bárki válhat. A koronavírus járvány kifejezetten sérülékennyé tette azokat a gyermekeket, fiatalokat, akikről valamiért azt gondolják, hogy könnyebben elkaphatják a vírust vagy jobban terjeszthetik azt. Például a gyermekeknél bántalmazó kifejezés lett a ’covidos’.

Online bántalmazás, kizsákmányolás

Tipikus online bántalmazás, amikor a gyermek szexuális tartamú képek vagy videók címzettje, vagy őt kényszerítik arra, hogy küldjön ilyen tartalmú képet, videót magáról. Az intim képek, videók beleegyezés nélküli megosztása és azokkal való zsarolás is az online szexuális bántalmazás egyik formája. Idetartozik még az ún. grooming vagy becserkészés jelensége is. Ebben az esetben egy idegen felnőtt általában azért férkőzik a gyermek bizalmába, hogy szexuálisan kihasználja.

Kockázatosabb online magatartási formák

A személyes kapcsolatok hiánya egyre veszélyesebb online magatartási formák felé sodorja a fiatalokat. Ilyen kockázatos tevékenység például a szexting, amikor a fiatalok szexuális tartalmú üzeneteket vagy meztelen, félmeztelen erotikus képeket, videókat osztanak meg magukról. Ezek a tartalmak a későbbiekben nagyon könnyen képezhetik alapját különböző visszaéléseknek, például zaklatásnak vagy zsarolásnak.

A fiatalok fejlődésére káros, veszélyes online tartalmak

A gyermekek, fiatalok az interneten számos káros, veszélyes tartalomhoz is hozzáférhetnek. Ilyen lehet például az agresszív, erőszakos tartalom. Olyan felületek, ahol önkárosító magatartásra, kábítószerfogyasztásra, vagy terrorcselekményre hívnak fel gyermekeket, fiatalokat vagy ahol rasszista, uszító tartalommal találkoznak.

Számítógép- és játékfüggőség

A számítógép- és játékfüggőség problémája is felerősödött a pandémia alatt. Az UNICEF Magyarország kutatása alapján a szakemberek ennek a függőségnek a következményei közé sorolják az alvási nehézségeket, a realitásérzék megváltozását és azt, hogy sok gyerek „már csak úgy tud elaludni, hogy görgeti a képernyőt”.

Adatvédelmi kockázatok

A digitális oktatás bevezetésével számos új alkalmazást, online platformot kellett a gyermekeknek megismerni, letölteni, használni. Minden ilyen felület egy újabb alkalom arra, hogy személyes adataikat megadják, rögzítsék. Fontos, hogy a gyermekünk tisztában legyen azzal, mi minősül személyes adatnak (születési hely vagy idő, lakcím, családi kapcsolatok stb.) és miért veszélyes azokat idegenekkel megosztani.

1. Ismerkedjünk meg a gyermekünk online világával!

Beszéljük meg gyerekünkkel, hogy mutassa meg, milyen felületeket szokott használni, milyen játékokkal játszik, egyáltalán, miket csinál az interneten. Mi az, amit szeret, és mit nem? Hol tartja a kapcsolatot a barátaival? Milyen lehetőségeket kínálnak az egyes felületek? Legyünk érdeklődek akkor is, ha sok mindent nem értünk elsőre és idegen világnak tűnik. Sokkal több esélyünk van észrevenni, hogy baj van, ha képben vagyunk azzal, hogy mit csinál a gyerekünk és hol kóborol az online térben.

2. Beszéljünk az internet veszélyeiről!

Itt egyrészt az Internet veszélyeivel kapcsolatos felvilágosításról is szó van, illetve arról, hogy mik azok a dolgok, amik az ő privát szférájához tartoznak. Nem arról van szó, hogy halálra kell ijeszteni a gyereket, de igenis tudnia kell, hogy léteznek rossz emberek, jó álarc mögé bújva és kell, hogy legyen benne egy minimális gyanakvás. Továbbá fel kell hívni arra is a figyelmét, hogy nincs rendben, ha az osztálytársai valakit online kiközösítenek egy csoportból vagy gonosz kommenteket írnak róla képe alá. Azt is emeljük ki, hogy az sem normális, ha egy idegen a személyes adatairól faggatja. Ilyen például, hogy hova jár iskolába, hol lakik, kik a szülei, milyen jelszavakat használ, stb.

A beszélgetést már akkor érdemes elkezdeni, amikor a gyerek a szülő mellett elkezd valamit böngészni az interneten, így később magától is eszébe fog jutni, hogy mire kell odafigyelnie netezés közben. Nagyon fontos, hogy mindig biztosítsuk gyerekünket, hogy, ha valami furcsát, provokatívat észlel valamelyik beszélgetőpartnerénél, nyugodtan szóljon valamelyik szülőjének, idősebb testvérének. Nincs olyan, hogy rosszkor vagy feleslegesen szól!

3. Alakítsunk ki világos szabályokat az internethasználatra vonatkozóan!

A felvilágosításhoz szorosan kapcsolódik bizonyos szabályok lefektetése. Onnantól kezdve, hogy a gyerek hány éves kortól és mennyi ideig netezhet, azon keresztül, hogy milyen tartalmakat nézhet meg és miket nem, és ide tartozik, hogy ne küldjön magáról intim fotókat, ne adjon meg személyes adatokat, és akármilyen szimpatikusnak tűnik valaki, ne beszéljen meg személyes találkozót a tudtunk nélkül. Ha pedig mégis megtörtént, szóljon és beszéljünk róla, hogy ez miért lehet veszélyes.

4. Fontos a nyílt szülő gyerek-kapcsolat!

Mindig legyünk nyitottak arra, ha gyerekünk mesélni akar nekünk, beszélni szeretne velünk. Érezze azt, hogy hozzánk bármikor fordulhat, és bármit is mondjon, mindig szeretni fogjuk. Akármilyen butaságot csinált, ott vagyunk neki, hogy segítsünk. Ezt az utolsó pontot természetesen mindig tartsuk szem előtt.

5. Neveljünk tudatos, felelősségteljes internethasználó gyermekeket, fiatalokat!

Tanítsuk meg a gyermekünknek, hogy az online térben is tisztelettel kommunikáljon, és úgy bánjon másokkal, ahogyan szeretné, hogy vele is bánjanak. Ebben a kérdésben a szülői minta és hitelesség nagyon fontos. Ezért, ha magunk is aktív felhasználói vagyunk a különböző közösségi platformoknak, alkalmazásoknak, érdemes önvizsgálatot tartanunk. Mennyi időt töltünk a telefonunkon, vagy tabletünkön a gyermekünk jelenlétében? Hogyan kommunikálunk másokkal online? Posztolunk-e úgy képeket a gyermekünkről, vagy másról, hogy nem kértünk engedélyt?