ektom_cim
Ektomorf: Békés megyéből lett világhírű a magyar metálzenekar
Gyakrabban koncerteznek külföldön, mint itthon, márciusban hathetes amerikai turnéra indulnak. Frontemberükről nemrég könyv is megjelent.
Láng Dávid - szmo.hu
2016. február 19.



Melyik a leghíresebb magyar zenekar? Erre a kérdésre biztosan sokaknak lenne válasza, de aligha találnák el az igazságot. Ha ugyanis arról van szó, kit ismernek el legszélesebb körben nemzetközileg, a trash metálban utazó Ektomorf magasan veri a legpopulárisabb együtteseket is. Énekes-gitárosukkal, Farkas Zoltánnal a róla szóló Outcast – Kitaszítottan a világhírig című könyv budapesti bemutatóján beszélgettünk.

– Így visszatekintve mennyire valószínűtlen számodra, hogy eljutottatok a zenekarral arra a szintre, ahol ma vagytok?

– Nagyon durva az egész, álmomban sem gondoltam volna, amikor megkaptam apámtól a legelső, nagyon alapszintű gitáromat. Igaz, én végig hittem benne, de így is egészen elképesztő, hol tartunk most a kezdetekhez képest.

– Minek köszönhető szerinted, hogy a hazai metál színtérről éppen ti tudtatok kiemelkedni?

– Ez összetett kérdés, van benne egy adag szerencse, de rengeteg munka is. Sőt, az utóbbi szerepe jóval nagyobb volt.

"
A kívülállók számára nem biztos, hogy egyértelmű, de a mi tevékenységünk közel sem csak annyiból áll, hogy felmegyünk a színpadra gitározni meg headbangelni.

Rengeteg áldozatot kellett és kell hoznunk a mai napig, akár a magánélet területén, akár más téren.

ektom4

A zenekarról

Az Ektomorf 1994-ben alakult Mezőkovácsházán, az alaptagok közül mára egyedül az énekes-gitáros Farkas Zoltán maradt meg. Karrierjükben a 2000-ben megjelent Kalyi Jag lemez jelentette az első fordulópontot. Ezen a tagok már bátran felvállalták roma származásukat, és a dallamokba, szövegekbe roma eredetű zenei motívumokat is csempésztek. A közönség egy részéről sok támadás érte őket emiatt, ugyanakkor a sajtóban nagyon jó visszhangot kapott az album.

Népszerűségük innentől folyamatosan növekedett, egyre több koncertjük lett külföldön. Német kiadóhoz szerződtek, és egy időre ki is költöztek oda. 2013-ban Amerikába is kijutottak. A zenekar mára komoly nemzetközi rajongóbázist tudhat magáénak, fellép a legnagyobb metálfesztiválokon, és a műfaj leghíresebb csapataival játszik együtt rendszeresen.

– Voltak hullámvölgyek a 21 év során?

– Persze, ez minden zenekarnál elkerülhetetlen. Aki az ellenkezőjét állítja, az hazudik. Többször jutottunk mélypontra, előfordult az is, hogy én személy szerint úgy gondoltam, képtelen vagyok tovább csinálni. De mindig láttam egy apró fénysugarat, ami reményt adott, így sikerült túllendülni az akadályokon.

– Mennyire voltak toleránsak a zenétekkel szemben ott Mezőkovácsházán, és hogy változott ez meg az idők során?

– Volt egy réteg, aki kezdettől fogva elfogadta, mások viszont gyűlölték, és minden létező módszerrel harcoltak ellene. Aláírást gyűjtöttek, ránk hívták a rendőrséget, volt minden, amit csak el tudsz képzelni. Aztán ez lassan megváltozott, részben az eltelt idő, részben az elért sikereink hatására. Ez egyébként szerintem valahol természetes is.

ektom5

– Célod, hogy eloszlasd a metál műfajjal szembeni negatív sztereotípiákat?

– Ezt nem fogom tudni megváltoztatni, és tulajdonképpen nem is akarom.

"
Felesleges lenne egyfajta térítőként nekiállnom elmagyarázni, miért jó igazából, hogy brutálisan ordítozok, és mély hangú gitárokkal zúzunk a színpadon.

Ha maguktól rájönnek, az szuper, de nem szabad erőltetni. Vannak olyan zenék, amiket én se értek, hiába játsszák le nekem akár huszonhatszor. A metál nem mindenkinek való, de mindenkinek szól.

– A hazai rasszizmus szintjét milyennek látod más országokhoz képest?

– Mindenhol van egy olyan réteg, aki okkal vagy ok nélkül gyűlöl másokat. Én a zenémmel és az életstílusommal egyaránt azt próbálom közvetíteni, hogy a bőrszín egyáltalán semmilyen szerepet nem szabad, hogy játsszon egy ember megítélésében. Az, hogy valaki jó fej vagy éppen bunkó, ettől teljesen független.

– Melyik országban van a legtöbb rajongótok?

– Egyértelműen a németeknél, ott játszottunk eddig leggyakrabban. A következő turnénk viszont az Egyesült Államokban lesz, március végétől hat héten át összesen 38 koncertet adunk. Ennyi ideig sosem voltunk még úton megszakítás nélkül, és nagyon sokat várok tőle: remélem, ott is pozitívan fogadnak majd bennünket. Az előzetes jelek mindenesetre nagyon biztatóak, van rá esély, hogy a németországihoz hasonló sikereket érjünk el.

ektom2

Az amerikai turné állomásai (nagyobb méretért katt a képre)

ektom6

– A rólad szóló könyvről milyen visszajelzéseket kapsz? Eljutott olyanokhoz is, akik egyébként nem a zenéd célközönsége?

– Igen, mindenképpen. A mai bemutatón is láttam olyan arcokat, akik ránézésre nem kimondottan metálosok. Békés megyében pedig még többen voltak ilyenek. Ez szerintem nagyon jó, hiszen egyébként nagyon nehezen tudunk új embereket elérni. Hogy mást ne mondjak, a zenénk enyhén szólva nem az a stílus, amit mindennap hallhatsz a rádióban. A könyvről szóló visszajelzései nagyon pozitívak, bízom benne, hogy vannak olyanok, akiknek az eddigi előítéleteit is eloszlatta velem (illetve a zenekarral) kapcsolatban.

A könyvről és a társszerzőről

Kiss László 1976-ban született, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, emellett író. A Farkas Zoltánnal közös Outcast mellett négy novellás- és egy kritikakötetet jegyez. Az Outcast motivációs könyv, az Ektomorf frontemberének E/1-ben írott életrajza, az első mezőkovácsházi próbáktól a berlini hányattatáson, majd felemelkedésen, a zenekar befutásán át a jelenig: európai fesztiválok, USA-turné, sport, zene, zene, zene - mindenekelőtt azonban eszméletlen mennyiségű munka. Páratlan életrajz egy páratlan életművészről.

Részlet a könyvből:

"Igazából csak a zene van. De mi mást tudnék csinálni? Nem tagadom, a sport is előkelő helyen áll az életemben, sőt egyre magasabb szinten űzöm. A zene azonban mindennél előbbre való. Örök. Hozzátartozom, és a zene is elválaszthatatlan tőlem. Jó tudni, hogy életem végéig ezt fogom csinálni. Negyven év körül sokan gondolnak arra, hogy meddig mehet ez így, hogyan melóznak majd tíz év múlva a színpadon, van- vagy lesz-e értelme még jelen lenni, nem csinálnak-e magukból bohócot. Nekem ez eszembe sem jut. Ugyan megfordul a fejemben, hogy nem lesz annyi koncert, nem tudunk majd hosszabb turnéra menni, de mostanában az Ektomorf története nem így alakul: pont az ellenkezője történik velünk. Amiben szerepet játszhat az is, hogy soha semmit nem kaptunk egyből, nem jött csettintésre a siker.

Keményen megdolgoztunk az eredményeinkért, lépésről lépésre raktuk és raktam a téglákat, így léptünk egyre följebb és följebb. Mint a sportban: amit lassan, szívós munkával épít föl az ember, az tartósan megmarad. Persze senki sincs örökké a topon, adódik néha megzuhanás, vagy nem látom az egész értelmét, vagy csak nem tudom, mi volna a helyes következő lépés, vagy egyáltalán nem mutatkozik semmi, ami biztató. De ez az elbizonytalanodás amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan el is múlik. Különben sem vagyok az a fajta, aki feladja. És még mindig nem értem el, amit szeretnék. Egyvalamit biztosan tudok: az Ektomorf beírta a nevét a zene történelemkönyvébe. Vitán felül áll, hogy ebben a stílusban, nevezzük groove metálnak, meghatározó név, önálló karakter."

– Ennyi idő után változatlan intenzitással bírod még a turnézást, a hangerőt és az ezzel járó felfokozott életstílust?

– Szerintem ebbe nem lehet belefáradni. Imádom, ez az életem. Persze fizikailag sokat kivesz belőlem, nagyon ügyelek arra, hogy tartsam a formámat. Komoly edzéseket csinálok saját személyi edzővel, odafigyelek az étkezésemre is,

"
az önpusztító "sex, drugs, rock n' roll" életmódot pedig már rég magam mögött hagytam. Hiába ugrik ez be mindenkinek a hozzánk hasonló zenészekről, hosszú távon nem lehet bírni.

– Milyen sikereket szeretnél még elérni a zenekarral?

– Mondhatnám, hogy a határ a csillagos ég: mindig van feljebb. Nem vagyok elégedetlen és boldogtalan az eddigi eredményeinkkel sem, de az alapfilozófiám, hogy mindig többre törekedjek. Ha megugrok egy szintet, rögtön látom magam előtt a következőt. Persze mindenért hálás vagyok, amit eddig elértünk, de sosem mondom azt, hogy akkor itt álljunk meg.

A teljes Kalyi Jag album:

A zenekar legutóbbi klipje, a részben Auschwitzban forgatott Holocaust:

– Mit terveztek még az amerikai turnén kívül a közeljövőre?

– Ha minden igaz, bár ez még szervezés alatt áll, rögtön utána megyünk Kínába is. Magyarországon két lekötött koncertünk van az idei fesztiválszezonra, a mezőtúri East Festen, illetve a Rockmaratonon. Ezen kívül ott leszünk a német With Full Force és Wacken Open Air fesztiválokon is. Október-novemberben pedig egy öthetes európai turné vár ránk.

– A hosszú turnék mellett mennyire van időtök a családra és barátokra?

– Aki összeköti velünk az életét, annak tudnia kell, hogy erre vállalkozik. De amikor épp nem vagyunk úton, az időnk legnagyobb részét velük töltjük. A turnék alatt pedig a zenekar a családunk. Szerencsére a mostani felállás nagyon egyben van, emberileg is abszolút közös hullámhosszon vagyunk.

Ha tetszett az interjú, oszd meg ismerőseiddel!


KÖVESS MINKET:





Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x