hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Egyszerű, de nagyszerű: mi a kő-papír-olló titka?
Már hivatalos magyar bajnoksága is van, ahol a győztes egy londoni utat nyert.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2018. szeptember 12.


hirdetés

Valószínűleg a világ legegyszerűbb játéka, mégis meglepően fontos döntéseket hozunk vele - hangzott el az RTL KLub Fókusz című műsorában. A kő, papír, ollónak ráadásul már hivatalos magyar bajnoksága is van, ahol a győztes egy londoni utat nyert.

EMBED KÓD:


KÖVESS MINKET:




Eddig rosszul vezetted a háztartást: dobd ki a vécékeféd, és moss sokkal többet!
És még annál is többet. A szakértők ezt javasolják.
The Guardian, fotók: Pixabay, Giphy - szmo.hu
2019. február 21.


hirdetés

Hány törülközőre van szüksége egy embernek? Hetente cseréljünk lepedőt? Mivel tisztítsuk a vécékagylót? Szakértők - vannak köztük tisztasági expertek, de higiéniával foglalkozó egyetemi professzorok is - válaszoltak 10 modern háztartási dilemmára, a The Guardian pedig megírta, mire jutottak.

1. Hány darab törülközőre van egy embernek szüksége?

Minden családtagnak saját kell, s mivel gyakran - pár naponta - kell őket mosni, jó, ha mindenkinek van öt darab. Egy felmérés szerint az átlagember 11 naponta mossa ki a törülközőjét. Negyven fokon érdemes őket mosni, akárcsak az ágyneműt.

2. Milyen gyakran cseréljünk ágyneműt?

Hetente. Minél ritkábban mossuk a lepedőt és a huzatokat, annál több elhalt hámsejt kerül az ágyunkba. A szakértők azt is javasolják, hogy a pizsamát pár naponta cseréljük. Az átlagember egy felmérés szerint 16 naponta cserél ágyneműt.

3. Viselhetjük bent az utcai cipőnket?

Jobb, ha nem. De mezítláb sem jó lenni, mert ilyenkor ellepik az izzadt talpnyomok a csempét. Noha a padló alacsony kockázatú a baktériumterjedést illetően, mégis azt javasolják, hagyjuk a csizmát és az edzőcipőt az előszobában, biztos, ami biztos alapon.

4. Milyen gyakran mossuk ki a farmernadrágunkat?

Mivel a nadrág sok baktériumot tárolhat, a legmániákusabb szakértők szerint ha a házon kívül hordjuk, minden használat után érdemes kimosni. Ezzel mondjuk a farmergyártók nem értenek egyet, a Levi's vezetője például egyszer elárulta, hogy egy évig nem mosta ki a farmerét. A Love Your Clothes kampány azt javasolja, tegyük a farmernadrágot 24 órára a fagyasztóba, mivel ez elpusztítja a kórokozókat és az általuk okozott szagot is. A szakértők általános vélekedése az, hogy egy-két hetente érdemes kimosni a nadrágokat.

5. Mi a helyzet a vécékefével?

Van olyan expert, aki soha nem engedné, hogy egy ilyen használati tárgy átlépje a küszöbét. Egy másik szakértőnek van vécétisztító eszköze, de sörték nélküli, szilikonból. Azért nem javasolják a használatát, mert "folyékony baktériumleves" áll a tartója alján. Inkább azt tanácsolják, hogy vastag gumikesztyűvel és vécépapírral tisztogassunk.

6. Hogyan tisztítsuk a törlőrongyokat?

Ezek nem magukat tisztítják, pedig az ember azt gondolná. A szakértők azt tanácsolják, 60 fokon, mosógépben mossuk őket, tisztítószert is adagolva a dobba. A konyharuhákat minden használat után érdemes a szennyesbe dobni. A mikroszálas anyagokat javasolják, melyeket a nap végén forró, hipós vízben kell kimosni.

7. Milyen gyakran töröljünk port?

A felületeken lévő kémiai anyagok beépülnek a háztartás porába, ezért érdemes hetente letörölni mindent.

8. Milyen gyakran porszívózzunk az ágy alatt?

Gyakrabban, mint gondolnánk. Pár hetente, egyhavonta mindenképpen, de ha az illető asztmás, javasolt pár naponta. Fontos odafigyelni minden, hasonlóan nehezen elérhető hely portalanítására.

9. Milyen gyakran végezzünk takarítást a fürdőszobában?

Legalább hetente egyszer, azonban ahol kisgyerek van, ott még gyakrabban. Az egyik szakártő "ötperces kihívást" javasol naponta: töröljük át a mosdót, a vécét, kicsit hipózzuk is, gyorsan töröljük ki a kádat, és nyissuk ki az ablakot.

10. Melyik a jobb: ha reggel zuhanyozunk, vagy ha este?

Ebben a kérdésben megoszlanak a vélemények. Van, aki szerint tisztán kerüljünk ágyba, mert akkor reggel is tisztán kelünk fel, míg mások szerint a reggeli zuhanyzás az ideális.


KÖVESS MINKET:



Mennyi ideig maradjon otthon az anyuka a gyerekkel a szülés után?
Egyetlen tuti receptet nem fogunk adni, de összegyűjtöttük, min érdemes elgondolkodni.
zEg, Fotó: Illusztráció/Pixabay - szmo.hu
2019. február 22.


hirdetés

39 évesen estem teherbe, akkor, amikor magamban már le is mondtam arról, hogy anya legyek. Az sem volt biztos, hogy még egyszer teherbe esem-e valaha. Így amikor úgy hozta az élet – kisebb egészségügyi problémák adódtak a kisbabámmal – egyáltalán nem okozott gondot, hogy 3 évig otthon legyek vele. Próbáltam minél jobban kiélvezni és kihasználni ezt az időt, bár anyagilag nehéz időszak volt.

Én szerettem ezt a 3 évet, de ez az én utam, az én érzésem és az én döntésem volt.

Tudom azonban, hogy van, aki egyszerűen nem teheti meg, hogy ennyi ideig otthon maradjon a gyerekkel akár a szakmája, akár anyagi, akár más okok miatt. És van, aki nem is igényli.

Azt sokan megkérdezik (mert tanácstalanok), amikor babát várnak, hogy mennyi időt töltsenek otthon a picivel a születése után. Mindenképpen mérlegelni kell, többféle oldalról is érdemes körüljárni a kérdést. A döntéshez adunk néhány szemponttot.

„Amíg a szoptat egy kismama, addig mindenképpen maradjon otthon”-tanácsolja egy több gyermekes gyermekes anya. „Szoptatni addig érdemes a kicsit, amíg ezt igényli. Én egy-egy évig szoptattam mind a négy gyereket, van olyan ismerős, aki két éves korig. Mivel nagy családot szerettünk volna, évekig itthon voltam.

A legkisebb két éves, és szeretnék újra dolgozni, de félek attól, hogy már nehezen zökkenek vissza a munkába, és vissza sem fognak venni, vagy ha elküldenek, nem találok mási munkát. Mások sokkal több szakmai tapasztalatot szerezhettek amíg otthon voltam. De muszáj valahova elmennem vagy valamit kitalálnom, mert a férjem fizetése egyedül erre nem lesz elég.”

Az utóbbi években habgsúlyossá válta karrier és a családi élet összeegyeztetésének kérdése a női munkavállalók esetében. Rengeteg elemzés és írás foglalkozott azzal, hogy a család- és karriertervezés hogyna függ egymástól, és azzal is, hogy az otthoni közös, megostott házimunka és gyermeknevelés, az apák egyenlő otthoni szerepe milyen hatással van az egész család életére. Ezzel együtt még mindig téma, hogy a szülés után ki mennyi ideig marad otthon a gyerekkel.

Egy kisebb cég női HR-ese szakmai szempontból azt tanácsolja a nőknek, hogy amennyiben lehetőségük van a nagymamára bízni a gyermeküket vagy bölcsődei helyet kapnak, amilyen hamar tudnak, térjenek vissza a munkához a nők, mert minél többet maradnak otthon, annál több időt veszítenek a munkaerőpiacon. Tisztában van azzal, hogy ezt a hozzáállást sokan családellenesnek bélyegzik, ám arra emlékeztet, hogy vannak olyan nők, akik nehezebben illeszkednek vissza a régi környezetbe, ha éveket maradnak együtt, és nehezebben alkalmazkodnak az újdonságokhoz, az esetleg megváltozott ritmushoz, vagy ahhoz, hogy az otthon töltött idő alatt régi munkatársak elmentek és újak jöttek a helyükre.

Amit még javasol, az, hogy érdemes otthon szakmai blogokat, cikkeket, tanulmányokat olvasni, valami újat tanulni, elkezdeni egy hobbit, mert ez mind-mind új dolgokra tanítja őket. És közben rájönnek, mi mindenre képesek még.

A távmunka rengeteg munkakörben lenne segítség azoknak a nőknek, akik nem tudják bölcsődébe adni a kicsit, és nem tudják megoldani azt, hogy valaki a gyerekkel legyen, amíg ők dolgoznak. Csakhogy Magyarországon még jóval kevesebbszer merül fel a távmunka lehetősége, mint amekkora igény volna rá. Él a régi berögződés: csak az az igazi munka, amit bent, a munkahelyen végez az ember, és akkor számít, ha érkezéskor, meg hazainduláskor blokkol/lehúzza a belépőkártyáját. De ha a munkahely nyitott arra, hogy az anyuka otthonról dolgozzon, érdemes belevágni.

Azt is mérlegelni kell, a pici mit igényel.

Ha kifejezetten igényli más gyermekek táraságát, nem produkálja a szeparációs szorongás tüneteit, nem sír, ha az édesanyja helyett éppen más vigyáz rá, olyan típus, aki könnyen haverkodik a játszótéren stb. akkor nem sínyli meg a bölcsődébe adást. Ám ha anyás, bújós, nehezen viseli, ha nincsenek a közelében a szülei, és az anya meg tudja oldani, hogy otthon maradjon, nem kell erőltetni a bölcsődét.

„Én kifejezetten élveztem a bölcsit gyermekkoromban” - mondja egy negyvnes nő. „Az édesanyámnak már korán vissza kellett mennie dolgozni, még egy éves sem voltam, amikor bölcsődébe kerültem. Később az iskolában, albérletben és munkahelyen is jobban alkalmazkodtam a többiekhez, mint azok, akik annak idején csak óvodába jártak. Úgy érzem, egészen hamar empátiát tanultam, könnyebben kommunikálok másokkal, feltalálom magam társas helyzetekben, szóval sokat nyertem vele. De ennek ellenére nem akartam erőltetni a gyereknek a bölcsit, hagytam, hogy úgy legyen, ahogyan igényli”.

Ő látott egyébként az ismeretségi körében olyan példát is, hogy az apa maradt otthon a gyerek 6 hónapos korától egy évig, mert az anya keresett jobban. Az apa imádta ezt az időszakot, annál a családnál jól működött. Mások pedig úgy oldották meg, hogy az apa is szabadúszó lett vagy távmunkás, hogy a párjával megegyező arányban vegye ki a részét az otthoni teendőkből és a gyereknevelésből.

A mi környékünkön nagyon sok apa fordul meg az óvodában, és mi is felváltva visszük és hozzuk a gyermekünket.

Azt látom viszont, hogy ehhez nem minden esetben elég az, hogy a szülők megegyeznek ebben és mindent közösen csinálnak, ami a gyerekkel kapcsolatos. Tapasztaltuk mások példáján, hogy ha az apa munkahelye nem tolerálja azt, hogy az apa is minél több időt töltsön otthon, ha elvárás a túlóra, a heti közös munka utáni összetartás/céges program, akkor ha a férfi meg akarja tartani az állását, nem mehet szembe a munkahelyi elvárásokkal. Ezt is bele kell kalkulálni a tervezésbe.

Azt is, hogy megérkezése után a baba miként befolyásolja az egész a család életét, milyen anyagi források állnak rendelkezésre, kit tudnak bevonni a családból a teendőkbe és az anyag helyettesítésére, kinek milyen feladatai lesznek.


KÖVESS MINKET:




Teljesen kikészíti a szervezetünket, ha hosszasan kell várakoznunk
Különösen akkor, ha orvosi vizsgálat eredményére kell várni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 22.


hirdetés

Vizsgálatok bizonyítják, hogy a várakozás okozta stressz gyakorlatilag amortizálja az idegrendszert. A várakozással járó aggodalom, félelem, nyugtalanság, bizonytalanság-érzet sem tesz túl jót nekünk.

Az egyik legdurvább hatással az van a szervezetünkre, ha megbetegszünk, és sokat kell várni az orvosi vizsgálatok eredményeire.

A Corriere della Sera című olasz lap néhány évvel ezelőtt publikált egy anyagot arról, hogy mennyire káros lehet az orvosi vizsgálatokkal kapcsolatos várakozás. Amikor valaki például szövettani eredményre vár, jelentkezhet nála álmatlanság és néhány más zavar, ám ezen kívül kialakulhat a betegségtudat is. Még akkor is, ha a vizsgálat eredménye kifejezetten jó. A betegségtudat biokémiai reakciókat indít el a szervezetben, aminek következtében gyengül az immunrendszerünk.

Egy bostoni kutatócsoport 126, mellszövettani vizsgálat eredményére váró nőtől vett nyálmintát a szövettani minta levétele napján, majd négy nappal később. A mintákban pedig megmérték stresszhormonnak nevezett kortizol szintjét is. Tartós stressz esetén, ha a kortizolszint emelkedik, megbetegedhetünk.

A szövettani vizsgálat eredményére váró nők nyálában a stresszes állapotnak megfelelő kortizolszintet mértek. 16 nő tisztában volt vele, hogy rákos, 37 nő tudta, hogy jóindulatú elváltozása, 73 nő azonban bizonytalan volt, nem tudta, hogy beteg-e, és azt sem, mi vár még rá. Akik bizonytalanok voltak a diagnózisban, azok nyálában a kortizol szintje pontosan olyan magas volt, mint a betegekében. Akik megtudták, hogy jóindulatú az elváltozás, azok szervezetében a kortizol szint csökkent.

A fentiek miatt is fontos tehát, hogy minél előbb elkészüljön egy vizsgálat, és a beteg minél előbb megtudja az eredményét, mert még a hosszas várakozás alatt kialakuló stressz is megbetegítheti, legyengítheti.

Az aggodalom szorongáshoz is vezethet. Mivel jár a várakozáskor jelentkező aggodalom? A stresszhormonok termelődése miatt gyorsabbá válik a légzés és a szívverés, megemelkedhet a vércukorszint, és ez hatással van a szívre, az erekre és az izmokra is. Emelkedik a vérnyomás, megnő a szívroham kockázata.

A stressz bélrendszeri, emésztőrendszeri, táplálkozási problémákhoz vezethet, okozhat étvágytalanságot de falánkságot is, hasmenést, hányingert, hányást, nappali émelygést, gyomorfájdalmat, felléphet reflux, és a stressz következtében gyomorfekély is kialakulhat

Az immunrendszer gyengülésével – ezt is részben a stressznek köszönhetjük - kevésbé leszünk ellenállók a fertőzésekkel szemben, hosszabbá válik a gyógyulás ideje.

A Webbetegen az úgynevezett krónikus stresszről írnak, amikor öngerjesztő folyamatként indul be a stressz, ez súlyos következményekkel jár: „Nem mindig tudjuk megfelelően megoldani a konfliktushelyzeteinket, emiatt csökkenhet az önértékelésünk, ez pedig önmagában újabb stressz-forrás. Ezek enyhítésére könnyebben nyúlunk élvezeti szerekhez, ami viselkedési zavarokat, agresszivitást okozhat, tovább rontva állapotunkat. A fizikai tüneteink kialakulása miatt további stressz alakul ki, és az egész egy ördögi körré válik. Ez a tipikus stressz-spirál. A stressz stresszt generál. Ha nem látjuk meg testünk figyelmeztető jeleit, nem pihenünk eleget, a krónikus stressz egy sokféle betegség kialakulásához járulhat hozzá: fejfájás, fülzúgás, szív- és érrendszeri megbetegedések, hasmenés, székrekedés, allergia, bőrkiütések, hányinger, gyomorégés, gyomorfájás, gyakori puffadás, légzőszervi panaszok, gyakori vizelési inger, hát- és ízületi fájdalom, ajakherpesz, depresszió.”


KÖVESS MINKET:




Gyerekek a vízről: „A Duna úgy megy, ahogy ő akarja”
A WWF Magyarország gyerekeket kérdezett arról, hogyan gondolkodnak a vízről, mit értékelnek, szeretnek folyóinkban és tavainkban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 22.


hirdetés

Ahogy a felnőtteknek, úgy a gyerekeknek is megvan a véleménye folyóinkról, tavainkról. A WWF Magyarország ezúttal arra volt kíváncsi, hogy a gyerekek miként vélekednek természetes vizeinkről: miért szeretik, hogyan kapcsolódnak ki, ha vízpartra látogatnak, és miért tartják fontosnak vizeinket.

A videófelvételen elhangzó válaszokból is jól látszik, hogy a fiatal generáció még nem szakadt el a természettől, és a WWF egyik legfontosabb törekvése, hogy ez így is maradjon. Hiszen ha a mai gyerekek kötődése a természethez később sem vész el, az hozzájárul ahhoz, hogy környezettudatos, kiegyensúlyozott és egészséges felnőttekké váljanak. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy vizeink természetes állapotukban fennmaradjanak.

A vizek jelentős része mára elpusztult

A Föld vizesélőhelyeinek 87 százaléka elpusztult az elmúlt háromszáz évben, 1970 óta a vizesélőhelyekhez kötődő gerinces fajok populációi 83%-kal zsugorodtak. Az európai vizesélőhelyeknek csupán a 40%-a egészséges, Magyarországon pedig a felszíni vizek kevesebb mint 20 százalékának megfelelő az ökológiai állapota. Mára hazánk folyóinak és természetes árterületeinek több mint 90 százaléka eltűnt, ami a biológiai sokféleség nagymértékű csökkenését is eredményezte. Mindez olyan emberi tevékenységek eredménye, mint a gátak és víztározók építése, folyókanyarulatok levágása vagy a vizenyős területek lecsapolása és művelésbe vonása.

Két hetünk van hallatni a hangunkat

A végéhez közeledik az az időszak, ami Európa vizeinek szempontjából kritikus fontosságú – éppen ezért nélkülözhetetlen, hogy aki még nem tette, az álljon ki a természetes vizek védelme mellett. Elképzelhető ugyanis, hogy a vizek megóvása helyett döntéshozóink az Európai Unió egyik legambiciózusabb szabályozása, a Víz Keretirányelv gyengítése mellett döntenek, amely beláthatatlan következményekkel járna. „Az Európai Bizottság 2019. március 4-ig társadalmi konzultáció keretében várja az állampolgárok véleményét a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban. A WWF olyan válaszokat készített elő, amely a leginkább védi a jelenleg hatályos jogszabályt. Ez magyar nyelven a wwf.hu/viz weboldalon érhető el, ahol bárki egy kattintással hozzájárulhat vizeink védelméhez – gyermekeik jövője érdekében” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

Nézd meg a gyerekekkel készült videót, amiből megtudhatod, hogy horgászni akkor a legjobb, amikor több esély van rá, hogy fogunk halat, a Duna úgy megy, ahogy ő akarja, és apa megengedi-e, hogy úszás közben a bójákon túlra merészkedjünk.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x