hirdetés
muzeumkert_ck.jpg

Egyszerre volt ismerős, mégis új érzés a gyönyörűen felújított Múzeumkertbe lépni

Visszakaptuk a kert 19. századi hangulatát, növelték a zöldfelületeket és felújították a szobrokat, emlékműveket. Pazar lett!
Mr. Foster írása a Mr. Foster kalandozásai Budapesten blogon - szmo.hu
2019. szeptember 13.


hirdetés

Mr. Foster igazi úrként járja Budapest utcáit és mindent megmutat, amit érdemesnek talál arra, hogy az olvasóknak felkeltse az érdeklődését: szerelmeket, titkos helyeket, finomságokat és a művészetet.

Ja, és mivel Mr. Foster úriember, természetesen magázódva szól Önökhöz.

Nemrég meglátogattam a gyönyörűen felújított Múzeumkertet, és a lélegzetem is elállt, annyira magával ragadott a szép környezet: lombos fák, virágágyások, megújult sétautak, kényelmes padok. A kert végre újra teljes pompájában tündököl.

Persze nem most jártam először a Nemzeti Múzeum kertjében. Amikor egy évszázaddal ezelőtt Budapestre csöppentem, gyakran sétáltam a hangulatos angol típusú parkban.

Pollack Mihály ötlete volt, hogy az általa tervezett múzeum köré hozzá méltó kertet is létrehozzanak. A park tervezését Petz Árminra, míg a díszkerítést Ybl Miklósra bízták. A kert első fáit József főhercegnek, Egressy Sámuelnek és Sina Simon mecénásnak köszönhetjük, akik saját birtokaikról küldték a csemetéket.

A parkot hivatalosan 1855. november 24-én nyitották meg. Néhány évvel később pedig padokkal és frissítőket áruló pavilonnal még komfortosabbá tették a Múzeumkertet.

Egy ideig nagyon kellemes hely volt idősek és fiatalok számára is. Az 1973-as restaurálás után azonban sajnos egyre romlott a kert állapota. Birtokba vették a lézengő ritterek, a kerítés mentén pedig rendszeresen lehetett érezni kellemetlen bűzt. Bevallom, egy ideig messzire elkerültem a kertet.

Éppen ezért nyáron kíváncsian vettem szemügyre hogyan újult meg. Készítettem Önöknek róla néhány fotót.

Egyszerre volt ismerős, mégis új érzés belépni a parkba. Rögtön megcsapta az orrom a frissen leszórt mulcs gyantás fenyőillata, ami az egész parkban körülöleli az újonnan ültetett bokrokat és növényeket. A megújulás során 38 életveszélyes fát vágtak ki, viszont 25 egészséges, nagyméretű fát és számos bokor palántát ültettek cserébe.

A legjobban az tetszett, hogy az új növényzet, és sétautak ellenére karakterében a Múzeumkert mit sem változott. Mintha ismét időutazásban lett volna részem. Ez nem véletlen. A felújítás egyik legfőbb célja volt, hogy a kert 19. századi kinézetét és hangulatát adják vissza. Ám nagy hangsúlyt fektettek a zöldfelületek növelésére és a szobrok, emlékművek restaurálására is.

Vakítóan fehér, kanyargó sétaúton jártam be a Nemzeti Múzeum zöldellő kertjét. Arany János, Széchenyi Ferenc, Kisfaludy Károly szobrát és a többi patinás műalkotást régi ismerőséként üdvözöltem. Amikor sétámban elfáradtam, egy kényelmes padról csodáltam a körülöttem elterülő gyepszőnyeget és az emlékműveket ölelő színes virágágyásokat.

Bízom benne, hogy a megújult Múzeumkertre jobban fognak vigyázni és még sok-sok évtized vagy akár évszázad múlva is, ebben a szép állapotban élvezhetik a látogatók.

Ha kíváncsi vagy merre kalandozik Mr. Foster, kövesd őt Facebookon vagy a blogon!

KÖVESS MINKET:





hirdetés
klinikak-metro.jpg

Átnevezik a Klinikák metróállomást

Miután befejezték a felújítási munkálatokat a 3-as metró vonalán.
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2019. szeptember 06.



A Semmelweis Egyetem jubileumi, 250. tanévének megnyitóján Palkovics László innovációs és technológiai miniszter mondott köszöntő beszédet, aki hangsúlyozta,munkájában számít valamennyi, a felsőoktatásban érintett résztvevő együttműködésére.

Tarlós István főpolgármester ugyanitt bejelentette, hogy a fővárosi önkormányzat és az egyetem között 2011-ben létrejött együttműködési megállapodást megújítják az évforduló alkalmából.

A fővárosi önkormányzat, miután befejezték a felújítási munkákat, a 3-as metró Klinikák nevű állomását átnevezi Semmelweis-klinikákra, ezzel is kifejezve az elismerését az egyetem iránt.

Ez egyébként már a második alkalom, hogy egy egyetem bekerül egy metróállomás nevébe: nemrég a 4-es metró Szent Gellért téri állomását keresztelték át Szent Gellért tér - Műegyetemre.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
gulyasgergely-kormanyinfo-tarlos-istvan.jpg

Gulyás Gergely: ha nem Tarlós a főpolgármester, értelmetlenné válhat a kormány és főváros közti egyezség

Szerinte Tarlós István marad a helyén, az ettől eltérő verziót horrorforgatókönyvnek nevezte. Karácsony Gergely zsarolásnak tartja a kijelentést.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 12.



Amennyiben nem Tarlós István lesz a főpolgármester, érvényét veszti a Tarlós és Orbán közti megállapodás. Ez derül ki abból, amit hétfőn este Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában mondott.

Emlékeztetőül: a 15 pontos megállapodást Tarlós István tavaly ősszel szabta indulása feltételéül, és olyan pontokat tartalmaz, mint a főváros önállósága, illetve a főpolgármester jogainak csorbítatlansága, a rendszeres egyeztetések - ezen belül egy egyeztető fórum, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozása, egy 2030-ig szóló városfejlesztési terv, illetve az M3-as metró felújításához szükséges állami fedezet biztosítása.

Azt mondta: kifejezetten egy Tarlós István főpolgármester és Orbán Viktor miniszterelnök között létrejött megállapodás. "Az egy politikai megállapodás, és ilyen értelemben nem közjogi, az ő kettejük között érvényes, illetve a jelenlegi magyar kormány és a jelenlegi városvezetés közötti politikai szándéknyilatkozat."

"Ez azt jelenti, hogy Tarlós István főpolgármestersége idejére érvényes, mint ahogyan a szövegben ez olvasható?" - kérdezte a riporter. "Igen" - válaszolta Gulyás Gergely. Arra kérdésre, hogy a választás hogyan befolyásolná az ügyeket, azt felelte, hogy a Közfejlesztések tanácsának addig van értelme, amíg a főváros vezetése partnernek tekinti a kormányt.

A riporter arról érdeklődött, mi történik, ha Tarlós Istvánnak nem lesz többsége, vagy nem ő a főpolgármester, a megállapodásokkal mi történik. Gulyás Gergely azt válaszolta „ilyen horrorforgatókönyvekkel” nem szeretne foglalkozni. És inkább „a papírformából kiindulva” Tarlós István magabiztos győzelmét, illetve a fővárosi közgyűlés fideszes többségének megtartását tartja valószínűnek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
svabhegy-budapest-livia-villa-mysecretbudapest-12.jpg

Fák között megbújó romantikus hely a Svábhegyen: a Lívia-villa és környéke

Gyönyörű épületet, burjánzó kertet és egy sor látnivalót fedezhetsz fel.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. szeptember 07.



A Svábhegy is egy külön világ, külön kis univerzum – mint Budapest annyi más negyede. Úgy alakult, hogy nem sűrűn jártam itt, éppen ezért volt izgalmas számomra még ismeretlen részeinek felfedezése.

Gyermekkoromban azt hittem, azért ez a neve, mert itt mindig svábok éltek, pedig azért hívják így, mert Buda visszafoglalásakor a sváb tüzérség a Kis-Svábhegyen állomásozott – valószínűleg innen ment át a névhasználat a Nagy-Svábhegyre is.

A környék tele érdekes épületekkel, műemlékekkel, akár több napot is érdemes rászánnotok, ha szeretnétek kifürkészni a titkait.

Legutóbb a fák között rejtőző szép kis klasszicista épületet, a Lívia-villát térképeztem fel. Megmutatom nektek és azt is elmondom, mi mindent láthattok még a környékén.

A Svábhegy a Budai-hegység 480 méter magas tönkröge, ami kapcsolódik a János-hegyhez és a Széchenyi-hegyhez is. Már az őskortól lakott. A XVIII. században sváb és szerb szőlőművesek laktak itt (a birtokaikat tönkretette a XIX. századi filoxérajárvány).

A reformkortól kezdett divatossá válni és benépesedni, a Normafa legendája is ehhez a korszakhoz kapcsolódik. A pesti és budai színészek, művészek, építészek, közéleti személyiségek vagy éppen módos polgárok kezdték maguknak felfedezni a Svábhegyet, és egyre többen építették ide nyaralójukat vagy lakóházukat. Jókai Mór például 1853-ban vásárolt a mai Lívia-villától nem messze egy több holdas, kopár telket, amelyen szívós munkával gyönyörű kertet, szőlőst és gyümölcsöst hozott létre, büszke is volt erre kis oázisra.

Fejlődést a Svábhegynek részben a kiegyezés, részben a tömegközlekedés elindítása, például a fogaskerekű kiépítése hozott. 1874. június 24-én helyezték üzembe, akkor még gőzmozdonnyal, és a legenda szerint Jókai Mór azt kiáltotta, amikor meghallotta az érkezését: „Egy tapodtat se nélkülem, míg föl nem vettetek arra a teaforraló masinátokra!”

A lényeg az, hogy a XIX. század során egymás után húzták fel a mai XII. kerület területén a klasszicista vagy klasszicizáló villákat, mint amilyen a Hild József által tervezett Libasinszky-villa a Mátyás király út 14. szám alatt.

Ezek közé tartozik a Költő utca elején álló Lívia-villa is (az Istenhegyi út és a Béla király út torkolatánál). A Kraits-, mai nevén Lívia-villaként ismert ház szintén a budai hegyvidéken és a Városmajorban is annak idején divatos

klasszicista stílusban épült 1845–1846-ban.

Bejárati homlokzata timpanonnal koronázott, négy dór oszlopos, mély portikusszal. Az északi és déli oldal portikuszai jóval később, 1912 után készültek.

A telket a Költő utca mentén kő támfal övezi, ebben nyílik a keskeny, kapubálvánnyal és puttókkal szegélyezett bejára. A telken egyébként más épületek is állnak, például a szecessziós jegyeket mutató élénk, napsárga színű, emeletes Magda-villa.

A Lívia-villa ma kortárs kiállítóteremként, vizuális művészeti kiállítótérként működik. Rendszeresen mutatják be képző-, fotó- és médiaművészek munkáit. Tényleg egészen különös érzés és nagy kontraszt belépni a romantikus lépcsőkkel, támfallal és nagy fákkal körülvett, klasszicista épületbe, és megpillantani letisztult, egyszerű térben a kortárs munkákat. Amikor ott jártam, hogy készítsek pár képet, Deim Balázs fotográfus Space című kiállítása volt látható.

Mit érdemes még megnéznetek a környéken?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
nyugati-pu.jpg

Kora estétől reggelig nem lesz nyitva egyetlen belföldi jegypénztár sem a Nyugati pályaudvaron

Ráadásul szombaton a 14 jegyautomatából csak 9 működött és ebből 5-nél készpénzzel nem lehetett fizetni – több mint 70-en álltak sorba.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 01.



Augusztus 30. és szeptember 22. között a belföldi személypénztárak 19 óra 35 perctől reggel 6 óráig zárva tartanak - olvasható azon a fotón, melyet a Közlekedő Tömeg Facebook-oldalán osztottak meg és egy pénztár ablakából származik.

Tehát az iskolai tanév kezdetén, a bérletvásárlások időszakában némiképp megnehezedik a jegyvásárlás procedúrája.

A kiragasztott közlemény szerint a zárva tartás ideje alatt a jegyeket, bérleteket a pályaudvaron található menetjegykiadó automatákból lehet vásárolni.

A Közlekedő Tömeg oldala azonban rávilágított, hogy ez korántsem zökkenőmentes, "kilométeres" sorok várakoznak a helyszínen.

"a 14 automatából 5 egyáltalán nem működik, a maradék 9 automatából pedig 5 automatánál készpénzzel nem lehet fizetni. A MÁV helyszínen lévő mobilautója szintén zárva tart. Tehát jelenleg a 11 pénztár és 14 automata helyett összesen csak 4 automatánál lehet minden fizetési eszközzel jegyet venni"

- írják bejegyzésükben.

Az emberek átlagosan 15-20 perc alatt tudják megszerezni a menetjegyet, így sokan lekésik az óránként induló járatokat. Viszont, ha valaki jegy nélkül szállna fel, a büntetés 2600 forint, így a legtöbben inkább a késést választják.

A MÁV mobilalkalmazása lehetne egy B-terv, viszont az oldal szerint a használata bonyolult, időigényes, ráadásul csak bankkártyával lehet fizetni és bérleteket nem lehet vásárolni rajta.

A pénztárak leállításának oka a Közlekedő Tömeg oldala szerint az, hogy körülbelül 80 állomáson, így a Nyugati pályaudvaron sincs elég pénztáros. A MÁV pedig amikor meghirdeti az állást, kiköti, hogy a jegypénztárosnak jelentkezőket később a vonatokon jegyvizsgálóként is dolgoztatja majd. Ezért aztán többen meggondolják magukat.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x