hirdetés
122794704_766600457525005_7321000758259145370_n-1-scaled.jpg

„Egyre többen mondják azt, hogy menjenek a fenébe, nem csináljuk azt, amit a kormány mond” – meséli egy cambridge-i kórházi dolgozó a brit Covid-helyzetről

Angliában sem sokkal jobb a Covid helyzet, mint nálunk, de az egészségügyi dolgozókat legalább tesztelik, és november végére piacra kerülhet az első vakcina.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. október 27.


hirdetés

Egy régi, gimnáziumi ismerősöm ma egy cambridge-i kórházban dolgozik. Úgy gondoltam, érdekes bepillantást tud adni a brit Covid helyzetbe. Örömmel vállalta az interjút, de azt kérte, a nevét ne írjuk le.

- Angliában hogy kezdődött a járványhelyzet?

- Januárban, amikor hazalátogattam Magyarországra, akkor még azt mondták, hogy Kínában van valami új vírus, de ennyi. Februárban kezdték pedzegetni, hogy lehet belőle világjárvány.

Aztán márciusban jött a lezárás. Mindenki maradjon otthon, ha nem muszáj, ne menj ki. A gyerekek hazajöttek, átálltunk az online oktatásra.

Az iskolától mindenki kapott számítógépet, akinek nem volt.

hirdetés

Tavasszal még azt lehetett érezni, hogy az emberek bíztak a kormányban. Azt csinálták, amit mondtak. Ha azt kérték, maradjunk otthon, otthon maradtunk. Ha azt kérték, vegyük fel a maszkot, felvettük a maszkot.

Ez március közepétől tartott június 23-ig. Akkor azt mondták, vége, kimehetünk az utcára. A boltok kinyitottak, de mondták, hogy azért legyünk óvatosak, ne menjünk, ahova nem muszáj. Ha tehetjük, dolgozzunk otthonról. A buszokon nem volt ember. Mindenki vigyázott, hogy ne érintse meg a másikat. Még mindig azt lehetett érezni, hogy egy felé megyünk.

Aztán nyár végén jött ez az őrültség, az „eat out to help out”.

- Az pontosan mit jelentett?

- Az volt a lényege, hogy menj étterembe enni, támogasd a vállalkozásokat és a gazdaságot. Boris Johnson miniszterelnök még azt is bejelentette, hogy mindenki kap valamennyi kedvezményt az árból, ha étterembe megy. Legfeljebb 50%-ot.

Aztán elkezdtek emelkedni a számok, különösen az R szám, ami a továbbfertőződést jelzi. A miniszterelnök pedig közölte, hogy nagyon megemelkedett az R szám, és ennek az az oka, hogy az emberek elmentek étterembe enni. Tehát jóformán leszúrt minket azért, mert azt csináltuk, amit mondott.

Ettől annyi is lett az összetartásnak. Most már egyre többen azt mondják, menjenek a fenébe, nem csináljuk azt, amit a kormány mond.

A bizalom eltűnt, mindenki belefáradt.

Ráadásul az Egyesült Királyság ugye négy országból áll. Skócia, Észak-Írország, Wales és Anglia négy teljesen különböző tudományos álláspontot képvisel. Nálunk, Angliában most az van, hogy egyszerre legfeljebb 6 ember találkozhat, de az a 6-ember jöhet akárhonnan.

Ennek senki nem látja értelmét. Széthúzás van. Walest lezárták, Skócia pedig ki akar lépni az egészből, ők már nem is érzik igazán, hogy az Egyesült Királysághoz tartoznának.

- Na és mi történt az egészségügyben?

- A legelején, már március előtt teljesen lezárták a kórházakat. Az ajtóba biztonsági őröket állítottak. Látogatás nincs. Az összes rutinvizsgálat, rákszűrés, minden háttérbe szorult.

Az orvosok és ápolók között is sokan betegek lettek, néha 40%-os kapacitással dolgoztunk.

Épp tegnap küldtünk ki 55 ezer levelet, hogy a várakozási idő nagyon hosszú.

Én az ügyfélszolgálaton dolgozom. Mi beszélünk az orvosokkal és az ügyfelekkel is. Rengetegen telefonálnak be mindkét oldalról, hogy akkor most mi van.

- Hogy változott a kormány álláspontja a tesztelésről? A kezdetekben azt lehetett hallani, hogy nyájimmunitásban gondolkodnak, most már azt mondják, sosem volt ilyen...

- Az elején azt mondták, mindenkit le kell tesztelni. A kórházban felhúztunk három új épületet, és tényleg mindenkit teszteltünk. Tünetmentest, tünetest, mindenkit. Aztán azt mondta Boris, hogy húzzuk be a féket. Fölösleges tesztelni. Ha tüneted van, maradj otthon, várd ki a két hetet. Ha tudod, kezeld otthon. Nekem is izolálnom kellett magam, kaptunk dobozban enni meg mindent, a kormány ide küldte az ajtónk elé. Ha súlyos tüneteid lettek, például nem kaptál levegőt, akkor bementél a kórházba.

Azt mondták, teljesen fölösleges tudni, hogy pozitív valaki vagy sem, mert ha köhögsz és magas a lázad, akkor úgyis orvoshoz mész.

Eleinte azt hittük, hogy felső légúti betegségről van szó, utána lassan kiderült, hogy az egész testet érintő vírusról van szó. Hatással lehet a látásra, a májra, gyerekeknél okozhat hólyagos bőrt. Szinte hetente változik az esetdefiníció.

Most rájöttek, hogy jó lenne tudni, merre jár az országban a vírus, úgyhogy megint elkezdtek tesztelni. Viszont vagy nem volt teszt, vagy nem volt elég ember, aki tesztel. Előfordult, hogy letesztelted magad hétfőn, és szerdán még nem kaptál választ.

Most azt mondják, hogy az első tünet megjelenésétől kezdve 5 napod van, hogy teszt eredményt kapjál, mert ha több idő teli kel, nem mutatható ki az aktív vírus. Viszont nem tudsz teszthez jutni.

Például három héttel ezelőtt a lányom az összes létező Covid tünetet produkálta, három napig kellett várnunk, mire kaptunk időpontot a kórházba úgy, hogy egészségügyi dolgozó vagyok, tehát nekem van valamennyi előnyöm.

Most azt mondják, teszteljünk, viszont erre nincs kapacitás. Végre kitalálták, hogy az egészségügyben mindenki kap egy pakkot. Ebben négy teszt van, hetente leteszteljük magunkat, így egy hónapra rendben vagyunk.

Végre rájöttek, hogy nagyon sok a tünetmentes beteg.

Nem egy kollégám volt, akik vígan jártak dolgozni, aztán kiderült, hogy pozitívak.

- Nálatok az mennyire jellemző, hogy akinek van pénze, magánlaborban tesztelteti magát?

- Egyáltalán nincs ilyen. Nincs magánlabor. Azt hiszem, a gyógyszertárban lehet kapni COVID tesztet, de jóformán senki nem veszi, alig kelt el pár száz darab belőle.

Egyébként az állam által végzett tesztnél is huszonvalahány százalék az esélye, hogy álnegatív teszt lesz. Ezért van az, hogy ha negatív lesz a teszted, de még mindig köhögsz, akkor nem mehetsz vissza a munkahelyedre.

- Nálatok nem kell két negatív teszt, hogy gyógyultnak nyilvánítsanak?

- Nem. Sokáig így volt, de körülbelül két hónapja beszüntették. Azt mondják, most már annyira kiismertük a vírust, és olyan jó a tesztünk, hogy nem kell kettő.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
hajlektalanok-este8-kijarasi-tilalom-budapest-9-1000x688.jpg

„Mit csinálhatnak velünk a rendőrök? Hazaküldenek?” – hajléktalanság a kijárási tilalom alatt

A kijárási tilalom miatt elvileg nem lehetnének az utcán. Budapesti riportunk.
Szegedi Éva, Fotó: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2020. november 30.


hirdetés

„Van egy cigid?” kérdezi egy rongyos ruhában toporgó férfi a Körúton, amikor a közelébe érek. „Nem dohányzom” – felelem. „Akkor egy kis aprót adnál?” „Sajnos nincs nálam”. Megértően bólogat.

„Kijárási tilalom van” – mondom neki. „Mit keresel az utcán este 8 után?” – folytatom, azután felteszem neki azt a sztenderd kérdést, ami szinte minden, fedél nélkül élőkkel foglalkozó cikk alá beírnak a kommentelők „Miért nem mégy egy hajléktalanszállóra?” „Oda nem” - csóválja a fejét. A körülményeket ecseteli néhány mondattal. Hasonló dolgokat mesél, mint egy hete a Nagykörúton egy másik fedél nélkül élő férfi.

Azt hallgatom, hogy a szállón sok a bogár, összeszedhet az ember tetveket, rühatkát, bolhát, az ágyban poloskák lehetnek. Hogy figyeljem csak meg, mennyi hajléktalan vakarózik, nem véletlenül. És hogy könnyen elfertőződhetnek a végtagjaik, amiket aztán amputálni kell. Amikor arról beszélünk, hova mehet, szóba kerülnek a kapualjak, romos házak, pincék.

A Város Mindenkié csoport már évekkel ezelőtt összegyűjtötte a válaszokat a laikus olvasók olyan kérdéseire, hogy „miért nem mennek szállókra a hajléktalan emberek, amikor ott ingyen kapnak a szállás mellett enni-inni, és még mosnak is rájuk”.

„Szinte semmi sincs ingyen, sokféle hajléktalanszálló létezik és ezek közül nagyon sok helyen fizetni is kell a szállásért – főleg a jobb minőségű helyeken.

hirdetés

Az átmeneti hajléktalanszállón a szállás díja 9 és 22 ezer forint között mozog, plusz havonta előtakarékosságot is kell gyűjteni, ami kb. 10 ezer forint. A többi intézményben változó a helyzet, néhol ingyenes a szállás, de ott nagyon rossz a lakhatási körülmény” - írta a honlapján A Város Mindenkié.

Azt is elmagyarázták, hogy a mosást a fedél nélkül élőknek maguknak kell intézniük, időpontot kapnak, mikor mehetnek, és akad, ahol a mosásért is fizetni kell.

„Plusz sok az ágyi poloska, konyhai csótány és az egyéb élősködő. Sok intézmény nagyon leromlott műszaki állapotban van”

– olvasható a tájékoztatóban.

Mindenhol más a házirend, és nem mindenhol életszerű minden egyes pontja. Nincsen privát szféra. A párok gyakran nem lehetnek együtt, még egy szállóra se mehetnek be. A jobb minőségű szállókon ráadásul egy ember csak meghatározott ideig tartózkodhat. És az is tévhit, hogy mindig mindenkinek van elegendő hely, a téli napokon például a plusz férőhelyek kialakítása ellenére is akár 2-3000 ember rekedhet az utcán.

A Menhely Alapítvány téli felhívása

Azt kérik, figyeljünk oda ismét jobban a környezetünkben a hajlék nélkül, a nehéz körülmények között élő, vagy a magányos emberekre, mert ők vannak a legjobban kiszolgáltatva a zord időjárásnak.

Budapesten a Fővárosi Önkormányzat támogatásából működő téli krízisprogramoknak köszönhetően 24 órás Diszpécser Szolgálat működik, Krízisautó, és speciális utcai szolgálatok is segít. A Menhely Alapítvány Diszpécser Szolgálata napi 24 órában fogadja a bejelentéseket a veszélyeztetett helyzetben lévő emberekről, a +36 1 338 4186-os telefonszámon

A Diszpécser Szolgálat Krízisautót, utcai, vagy speciális utcai szolgálatokat küld a rászorultakhoz. A segítők elsődleges célja, hogy mindenki a számára legmegfelelőbb elhelyezéshez jusson.

További információkat erre a linkre kattintva olvashatsz.

Azt, hogy mennyien lehetnek valójában az utcákon, közterületeken, saccolni sem lehet. Látjuk, hogy sokkal kevesebben vannak, mint hetekkel ezelőtt, de ez nem a november 11-től életbe lépett kijárási tilalomnak köszönhető, hanem a november második felében érkezett hidegnek és az első fagyoknak. Ezt erősítette meg az a büfés is, a Boráros téri aluljáróban november 22-én este 8 után, amikor odaértük. Szerinte a hideg miatt sokan húzódtak be menedékhelyekre, átmeneti szállásokra, hajléktalanszállókra.

A Deák tértől a Vámház körúton és a Nehru Parkon át a Boráros térig gyalogoltunk a kollégámmal, Kristóffal, de csak futárokat, taxisokat, kutyásokat és pár hazasiető gyalogost láttunk, fedél nélkül élőket nem. Az aluljáróban is csak a szatyrokban összegyűjtött, szépen egymás mellé rakott holmijukat találjuk.

A Ferenc körút környékén már más a helyzet, az Üllői út és a Körút sarkán az árkádok alatt ketten is alszanak teljesen beburkolózva. A nyolcadik kerületben, a Horváth Mihály téri templom oldalában is fekszik valaki, ki sem látszik a takaró alól.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
fertozottek-szama-tesztek-koronavirus.jpeg

Melyik koronavírus-teszt mire jó? A szakértő válaszol

Dr. Menyhárt Orsolya, az Affidea járóbeteg-szakellátás orvos-igazgatója rendbe teszi a különböző tesztek körül felmerülő kérdéseket.
A címkép illusztráció: Unsplash/Mufid Majnun - szmo.hu
2020. november 26.


hirdetés

Az antigén- és ellenanyaggyorsteszt kombinációjával tesztelhető a leggyorsabban a COVID-19, és ezek együttesen nyújtják a legtöbb információt is. A becslések szerint a fertőzöttek 20%-a nem mutat semmilyen tünetet, éppen ezért fontos, hogy az egészséges emberek is rendszeresen teszteltessék magukat, illetve mindenki szigorúan betartsa a maszkviselési szabályokat.

Jelenleg három különböző típusú koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos teszt érhető el Magyarországon, pont emiatt az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy számukra melyik a megfelelő és az adott teszt pontosan mire jó. Az alábbiakban Dr. Menyhárt Orsolya, az Affidea járóbeteg-szakellátás orvos-igazgatója mutatja be a tesztek működését és azt, hogy melyik kinek ajánlott.

PCR-teszt, amellyel kiváltható a karantén

Ma Magyarországon a legismertebb teszt a PCR teszt, amellyel már a fertőződést követő 2-5. naptól kimutatható lehet SARS-CoV-2-vírus örökítőanyaga (RNS) az orr- és/vagy garatváladékból. A vizsgálat során kinyert mintát egy hosszú és bonyolult eljárással, laborkörülmények között elemzik. Ez az oka annak, hogy a legtöbb esetben 48 óra múlva érhető el az eredmény.

A PCR az új típusú koronavírus kimutatásának gold standardja, melyet jelenleg az állami ellátásban a COVID-19 vírus jelenlétének igazolására használnak, illetve ezt kérik egészséges embereknél a különböző egészségügyi beavatkozások, műtétek előtt is. Ezt a tesztet fogadják el hivatalosan az utazási vagy kontaktuskutatás nyomán létrejött karantén kiváltására is.

hirdetés

Antigén-teszt, amely olcsó és gyors

A PCR-tesztnél jóval gyorsabb és olcsóbb megoldást nyújtanak az antigén-tesztek, amelyek a vírus fehérjéjét képesek kimutatni a fertőzést követő 2-5-ik naptól.

Ebben az esetben az orr és garatváladékot nem laborkörülmények között, hanem egy műanyag egyszerhasználatos tesztkazetta segítségével elemzik, így az eredmény már 15 perc múlva rendelkezésre áll.

A legújabb, modern antigén tesztek érzékenysége megfelelő, így több magán egészségügyi szolgáltató, például az Affidea is elfogadja azok eredményét a különböző egészségügyi beavatkozások előtt. A negatív antigén eredményeket már számos európai ország (például Szlovákia) is elfogadja hivatalosan az utazóktól, Magyarországon azonban jelenleg kizárólag a PCR-teszt használható a karantén kiváltására. Antigén pozitivitás esetén a betegnek a háziorvost kell értesíteni, illetve itt is kötelezően tíz nap karanténba kerül a beteg, ilyenkor a családnak és a munkahelyi közösségnek is érdemes leteszteltetni magát.

Fontos tanács mindazoknak, akik tesztre készülnek

Az antigén és PCR tesztek előtt 8 órával nem szabad enni, folyadékot fogyasztani, dohányozni, fogat mosni, vagy szájöblítést végezni, mert ezek a tevékenységek rontják a garat vagy orr mintákat. Ugyanez az ellenanyag-tesztre nem vonatkozik, mivel az ujjbegyből nyert vércseppből történik.

Ellenanyag-teszt múltbeli betegség beazonosítására

A fertőzést követően a szervezetben védekezőmolekulák, antitestek jelennek meg, amelyek kimutathatóak lehetnek a vérből: a vírusfertőzés után 5-9 nappal a korai ellenanyag, az IgM, 12-14 nappal pedig a késői ellenanyag, az IgG. Ezen alapul a harmadik módszer.

Mivel az ellenanyagok a gyógyulást követően is kimutathatóak lehetnek, így ez a módszer azoknak ajánlott, akik az elmúlt hetekben, hónapokban átestek egy felsőlégúti betegségen, ugyanakkor nem tesztelték őket.

Lapozz a kombinációért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
romanemroma.jpg

Miért nehezebb a roma gyerekek élete? – magyar animációs film készült a rasszizmusról

Két kisfiú életén keresztül mutatja be, miért egészen mások már a születésük pillanatában egy roma és egy nem roma gyerek kilátásai.
Szegedi Éva - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

Sokan gondolják azt, hogy a rasszizmus nincsen jelen Magyarországon, az az Egyesült Államokban tapasztalható az afroamerikaiakkal szemben. Sokan gondolják azt, hogy a rasszizmus az egy másik földrész, egy másik kultúra problémája, és bennünket ez nem érint. Egy nemrég készült új, magyar animációs rövidfilm azt mutatja meg, hogy ez tévedés.

A film egy roma (Jani) és egy nem roma (Tomi) életén, illetve a családjuk, felmenőik életén keresztül láttatja azt, hogy miért egészen mások már a születésük pillanatában egy roma és egy nem roma gyerek életpálya kilátásai. Azt, hogy miért nincsen az egyiküknek szinte semmi esélye arra, hogy a születéséből származó társadalmi hátrányait élete során csökkentse, és azt, hogy miként válnak ezek a hátrányok örökletessé generációról generációra.

A romák elleni előítéletesség ugyanis mindenhova beszivárog: az intézmények működésétől az emberek romákról alkotott gyakran hamis elképzeléseibe. A film ebbe a komplex jelenségbe nyújt betekintést.

Az animációhoz az ötletet egy amerikai videó adta, ami idén nyáron, a Black Lives Matters mozgalom alatt terjedt el annak köszönhetően, hogy hírességek és influencerek is megosztották a közösségi oldalakon.

„A videóval nem az volt a célunk, hogy a jelenre vetítsük ki, mennyire rossz a romáknak, hanem az, hogy láthatóvá váljon: a történelem során a mindenkori társadalmi berendezkedés, a mindenkori politika hogyan bánik a kisebbséggel – mondja Kende Ágnes, a film szövegének írója, a Rosa Parks Alapítvány oktatáskutatója.

hirdetés

„Mindegyik társadalmi berendezkedés a történelem során megpróbálta a maga módján eltüntetni vagy kirekeszteni a romákat.

Sajnos a magyar társadalomban az a jelenség is erősen jelen van, hogy sokan akkor tudják pozitívan értelmezni saját magukat és az életüket, ha magukat jobbnak érzik másoknál, ha lenézhetnek bizonyos társadalmi csoportokat.”

A magyarországi romákról szóló animációs film – az amerikaihoz hasonlóan – történelmi kontextusba helyezve teszi érthetővé a romák társadalmi kirekesztésének mozgatórugóit.

Ezen keresztül érthetővé válik, hogy miért szenvednek hátrányt a romák a mai napig az oktatásban, vagy a lakhatáson át a foglalkoztatásban, vagy épp az egészségügyi ellátásban, és miért élnek sokkal nagyobb arányban mélyszegénységben, mint a nem romák.

A videó önkéntes munkával valósult meg; a filmet a józsefvárosi Láthatatlan Tanodát működtető, az együttneveléshez szükséges oktatási fejlesztéseket kidolgozó és oktatási jogsértésekkel foglalkozó Rosa Parks Alapítvány jegyzi. Az animációt Kiss Melinda, a Metropolitan Egyetem Animáció és Média Design Tanszék docense készítette, a narrátor Ónodi Eszter, a szöveg pedig Kende Ágnesnek, a Rosa Parks Alapítvány oktatáskutatójának a munkája.

„Az intézményi rasszizmus mindenhol jelen van akár az egészségügyben, akár az oktatásban, és úgy nyilvánul meg, hogy azt gondoljuk, hogy ha valaki nem a többségi társadalom középosztályhoz igazodó normái szerint él, akkor azzal valami baj van és ehhez mérten fogunk bánni velük” – magyarázza Kende Ágnes. „De azt már nem nézzük meg, miért van az illető abban a helyzetben, és hogy a mindenkori hatalom, illetve a többségi társadalom lehetőséget nyújtott-e számára ahhoz, hogy abból a helyzetből kitörhessen. Ha például megnézzük a roma egyetemisták életútját, láthatjuk, hogy szegregált iskolából még soha nem jutott el roma fiatal egyetemre. Akik továbbtanultak, azok mindegyike integrált iskolából jött. Szegregált iskolából nem vezet út az egyetemre. Márpedig a szegregált iskolák ellen igenis tehetünk.

A film célja az, hogy szembesüljünk a romákról alkotott előítéletek hamisságával. Nem csak a sztereotípiákat szerettük volna megmutatni, hanem azt is, hogy amióta a romák velünk élnek, azóta különböztetjük meg őket, és ezzel mi magunk, a többségi társadalom tagjai akadályozzuk meg azt, hogy a középosztály tagjaivá válhassanak.”

Bár első pillantásra úgy tűnik, a Black Lives Matters mozgalom ihlette az animáció magyar változatát, Kende Ágnes elmondja, hogy valójában semmilyen aktuális eseményhez nem köthető. A rasszizmus problémája folyamatosan jelen van. Egyszerűen megragadta a figyelmét az amerikai rövidfilm, és szerette volna, ha elkészülhet a hazai viszonyokat bemutató verziója is. Hogy miért?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
szabolcsi-korhaz.jpg

„Szinte elviselhetetlen a lelki teher” - az áldatlan állapotokról írt egy COVID-ellátásban dolgozó intenzív terápiás orvos

Lovas András, a Szegedi Tudományegyetem volt aneszteziológus és intenzív terápiás adjunktusa rendszerszintű hibákról beszél az egészségügyben.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 26.


hirdetés

A koronavírus miatti fizikai és lelki teherről írt az Átlátszóra Lovas András, a Szegedi Tudományegyetem volt aneszteziológus és intenzív terápiás adjunktusa, jelenleg COVID-19 betegellátásban dolgozó orvos, aki szerint a dolgozóknak soha nem látott kihívással kell megküzdeniük, miközben az egészségügyi ellátás rendszerszintű hibákkal van tele.

Mint fogalmaz, a jelenleg látható 100 körüli napi halálozási adat azt mutatja, hogy

mára a koronavírus vált a vezető halálokká Magyarországon.

Hozzáteszi, korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy egy fertőző, de megelőzhető betegség vezesse a halálozási listát. Szerinte az ellátórendszer már 2019-ben sem tudta teljes mértékben ellátni a feladatát, vagyis a Covid-19 egy alapvetően meggyengült rendszert ért el az idei évben.

hirdetés

„Mára a kórházi kezelés folyamata, benne az intenzív terápiával együttesen kimerült, mondjuk ki: diszfunkcionális, minőségében súlyosan károsodott”

- fogalmaz az orvos.

Hozzáteszi, matematikai számítások alapján már szeptember elején szinte pontosan tudni lehetett, hogy „komoly megszorító intézkedések nélkül rövid időn belül oda fogunk jutni, ahol most tartunk.” A konkrét esetek közé sorolta, hogy nem fejlesztették kellő mértékben a PCR alapú szűrési kapacitásokat, ami miatt egyértelműen látszik, hogy jelenleg nem ismerhetjük pontosan a napi fertőzöttek pontos számát. Az azonban az elmúlt időszak gyakori 20 százalék feletti pozitivitásából látszik, hogy egy idő után „a tesztelés veszett fejsze nyele, hiszen nincs akkora kapacitás, hogy valóban ki lehessen szűrni a fertőzöttek jelentős részét.”

„A szeptemberben és októberben számolt, havi 3.6-szoros növekedés a teszttel bizonyított koronavírus fertőzöttek számában semmiképpen sem lehet reális, miközben a kórházba kerültek számának növekedése havi 6-7-szeres volt”

- írja Lovas.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!