hirdetés
nyito-Copy.jpg

Egyedülálló kollekció a 717 darabos, Zsolnay-kerámiákat bemutató Gyugyi-gyűjtemény

Dr. Gyugyi László Amerikában sikeres elektromérnök lett, és a mai napig szenvedélyes műgyűjtőként keresi a pécsi Zsolnay-gyár különleges alkotásait.
Szöveg és fotók: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. június 02.


hirdetés

Tíz éve, 2009-ben vált biztossá, hogy egy fantasztikus gyűjtemény kerülhet Pécsre. Dr. Gyugyi László különleges Zsolnay-műveket tartalmazó, közel 600 darabos magángyűjteménye visszaérkezhetett „szülőhelyére”.

Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, és a sokféle látnivaló közül kiemelkedett a mára a Dél-Dunántúl legnagyobb turisztikai attrakciójának számító Zsolnay Kulturális Negyed, ahol számos állandó és időszakos kiállítás tekinthető meg azóta is.

Az állandó kiállítások közül a leglátványosabb a 2014-ben hungarikummá nyilvánított híres Zsolnay-család hagyatéka, melynek legértékesebb darabjai a Gyugyi-gyűjteményben láthatók.

Dr. Gyugyi László, az Amerikai Egyesült Államokban élő műgyűjtő páratlan értékű kiállítási anyagot adott át a Zsolnay-negyedben létrehozott kiállításnak.

Az alkotások 1870 és 1910 között készültek, és három nagy időszakát mutatják be a világhírűvé vált Zsolnay gyárnak: a historizmus, a millennium és a szecesszió időszakait lehet nyomon követni a termekben.

A Gyugyi-gyűjtemény - A Zsolnay Aranykora című kiállítás 2010 szeptemberében nyílt meg Pécsett, a Zsolnay Kulturális Negyedben álló Sikorski-házban.

A magángyűjteményt a 2,5 millió euróra becsült piaci érték feléért adta át a városnak, de a gyűjtemény eszmei értéke felbecsülhetetlen.

A kerámiatárgyakon kívül hat vízfestékkel készült egyedi Zsolnay-tervrajzot és két fényképalbumot is tartalmaz a gyűjtemény. Különösen értékesek ezek a tárgyak, hiszen a korai időszakban az egyes tárgyakból kis szériák készültek, sokszor csak pár darab. Ezek nagy része külföldre került, Nyugat-Európa és Amerika nagyvárosaiba exportálták, vagy bemutatókra, világkiállításokra készített egyedi darabok, melyeknek a másodpéldányai az idők folyamán eltűntek.

Gyugyi László a gyűjtemény átadásakor azt mondta, hogy azért válik meg ezektől a tárgyaktól, mert ő már idős, a gyermekei számára a gyűjtemény gondozása megterhelő feladat lenne, és nem szeretné, ha a kincsek később szétszóródnának más amerikai múzeumokban. Mindig is azt gondolta, hogy ezt a páratlan gyűjteményt egyben kell tartani, és legméltóbb helye ott lenne, ahol annak idején megálmodták és elkészítették őket.

Dr. Gyugyi László 1933-ben született Magyarországon, Tamásiban. Kiváló tanuló volt, emellett kitűnt a labdarúgó tehetségével is. Tanulmányait Budapesten, a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta, de 1956-ban külföldre - először Angliába, majd az USA-ba - ment és ott képezte magát tovább. A tudományok mestere és a filozófia doktora fokozatokat is megszerezte.

Amerikában sikeres elektromérnök lett, számos kutatás, szabadalom fűződik nevéhez. Évtizedekig a Westinghouse kutatási és fejlesztési cég stratégiai kutatásainak vezetője volt. Emellett tanított és több publikációja is megjelent. Munkáját szakmai díjakkal is elismerték.

Gyugyi László Pécs és Tamási díszpolgára, korábban rendszeresen látogatott Magyarországra, és a mai napig kiválóan beszél magyarul.

A művészetek is vonzották, így került kapcsolatba a műgyűjtéssel. Foglalkozott festményekkel, és régi magyar népművészeti tárgyakkal is, de végül a ’70-es évek eleje óta a Zsolnay-tárgyak egyik legismertebb gyűjtőjévé vált.

A világ szinte minden pontján vásárolt már Zsolnay-kerámiát, boltokban, piacokon, árveréseken is.

Gyugyi korábban elmesélte, hogy nagy öröm számára, hogy sokan nézik meg a kiállítást. Sok pécsi is felkeresi a tárlatot, vannak, akiknek még a dédnagyanyjuk is a gyárban dolgozott. A gyűjtő magyarországi látogatásai során többször is tartott tárlatvezetést és szívesen meghallgatta a látogatók véleményét, történeteit.

Gyugyi László tárlatvezetése

A kiállítás megnyitása óta is rendszeresen fejleszti a Zsolnay-kollekciót.

2013-ban például egy Júlia-vázával és kancsófedéllel, 2014-ben 253, 2015-ben 265, 2016-ban 27, míg 2017-ben 25 újabb ritkaság került a Gyugyi-gyűjteménybe. Legutóbb, 2018-ban 158 újabb tárgy érkezett, ezek közül 4 az 1900-as párizsi világkiállításon volt látható és a tárgyakat az egyik leggazdagabb francia gyáriparos vásárolta meg. Gyugyi végül Justin Bardou-Job leszármazottaitól tudta most megvenni ezeket a műtárgyakat, illetve további 114-t Magyarországon vásárolt.

Az új darabok közül az egyik legértékesebb a Rózsaillat című nőalakot ábrázoló szecessziós szobor, mely Apáti Abt Sándor alkotás.

Külön értéket jelent az is, hogy még megvolt a szobor eredeti bársonnyal borított posztamense is.

A gyűjtő elárulta, hogy negyven éve próbálta megszerezni az alkotást, számára ez az egyik legszebb szecessziós tárgy, melyen az eozin zöld, bronz és vörös színei egyaránt feltűnnek. A 95 centiméteres eozin váza pedig azért különleges, mert ekkora méretű eozintárgyat ritkán készített a Zsolnay-gyár. Ezeket a kiállításon külön tárlóban mutatják be.

A franciaországi tárgyak érdekes úton kerültek a gyűjteménybe. Miután Gyugyi megállapodott az örökösökkel, hogy megveszi a tárgyakat, ő maga személyesen, a gyűjtemény megbízott kurátorának kíséretében egy furgonnal utazott el az eladóhoz, és a tárgyakat is ők ketten szállították Pécsre. Ez, a Gyugyi László által sokszor felemlegetett kaland, igazán szép teljesítmény az ő korában mint maga Gyugyi, aki sokat várt erre a pillanatra.

Az új szerzeményekkel a Gyugyi-gyűjtemény így 2018-ban 707 darabos kollekcióvá vált, és a kiállítás gazdái joggal remélik, hogy ez a trend a jövőben is folytatódni fog.

Néhány érdekességet azért elárult a gyűjtő:

A Luna mellszobor vételekor például egy hirdetést adott fel,

melyben Zsolnay-tárgyakat keresett. Egy kis nebraskai településről kapott levelet, amelynek írója arról érdeklődött, hogy tud-e valamit egy kerámia mellszoborról mondani. A leírása alapján Gyugyi tudta, hogy egy ritka Abt által modellezett Luna szoborról lehet szó, a Holdat az istennő személyesíti meg. A férfinak elmondta, hogy egy álmodozó női alakot ábrázol az alkotás. A levélíró felháborodott ezen, és közölte, hogy ez egész biztosan egy férfi harcos, szimbolikus ökörszarvakkal. Az amerikai férfi is gyűjtő volt, így Gyugyi felajánlotta neki, hogy megvenné a szobrot tőle, ám a férfi nem adta el, mert bevallása szerint szívesen nézegette azt esténként. Végül négy éven át leveleztek, telefonáltak, mire sikerült a Lunát megvásárolni, bár az eladó az utolsó pillanatig kitartott amellett, hogy egy harcost ábrázoló szoborról van szó.

A Luna

Egy másik alkalommal a szerencséjéről mesélt. Gyugyi egy londoni kereskedővel is jó kapcsolatban volt, és így ő neki szólt, mikor egy szép pipacsos vázát szerzett be egy aukción. A kerámia még az aukciós házban volt, így a gyűjtő odament megnézni a műtárgyat, ami azonnal megtetszett neki, és szólt, hogy megveszi. Már indult volna el a vázával együtt, mikor egy alkalmazott utána szólt, hogy van „valami papír” is a tárgyhoz. Mint kiderült, ez egy levél volt, melyet 1909-ben írt a Liberty & Co. londoni üzlete egy vásárolójuknak. Ebből kiderült, hogy ismerték és becsülték Zsolnay munkásságát, és ez egyben az első bizonyíték arra, hogy a gyár és a kor nagynevű cége kapcsolatban állt egymással.

A kollekció egyes darabjainak árát a gyűjtő eddig nem árulta el, de azt igen, hogy sokszor komoly versenyben tudta megszerezni az egyes darabokat. Annyit mégis elmondott, hogy az egyik tárgy vásárlásakor – egy muzsikáló pánt és sárkányokat ábrázoló fali kompozíció esetében - két Cadillac árát fizette érte.

Júlia-váza

A Gyugyi-gyűjtemény a világon is egyedülálló, hiszen ilyen darabszámban, ilyen válogatott, értékes, sokszor egyedi darabot máshol nem tudtak még összegyűjteni és kiállítani.

A termeken végighaladva megismerhető egy fantasztikus család története, a Zsolnay-dinasztia elkötelezett munkássága, igényessége, és újító szellemisége. Mindezekről bővebben a folytatásban mesélünk.

A Gyugyi-gyűjtemény egész évben látogatható. Bővebb információk ITT.

A Zsolnay aranykora – Gyugyi László gyűjteménye

A Sikorski-ház

Az épület őse 1853-ban épült műhelynek. Zsolnay Vilmos később itt helyezte el az első gőzgépét, amely többek között az agyaggyúró berendezést is hajtotta. Az épületet többször bővítették, majd az 1880-as évektől Zsolnay Júlia és férje, Sikorski Tádé lakhelye lett, miután a férj tervei alapján átépítették, kibővítették. Ekkor kerültek fel a falat díszítő kerámiák is. Az alagsorban megmaradtak a műhelyek, a földszinten lakott a személyzet és az emeleten pedig a család.

A ’60-as évektől óvoda működött benne, majd a gyár termékfejlesztési divíziója, végül méltó helyet biztosít a Gyugyi-gyűjtemények.

Ottjártunk után pár nappal kaptuk a hírt, hogy a Gyugyi-gyűjtemény 2019-ben újabb 10 alkotással bővült, így a kollekció már 717 darabból áll. Az új darabok igen változatosak, a Zsolnay-dísztárgyak számos típusa szerepel közöttük: díszedény, dísztál, petróleumlámpa, díszpapagáj, tányér, váza és korsó.

Kiemelendő az új műtárgyak közül a Zsolnay Júlia dekorterve alapján készült angol Messenger gyártmányú petróleumlámpa. Az 58 cm magasságú tárgy Zsolnay alaptestét madárdekor díszíti, tetején cilinder látható.

Nem szerepelt korábban a kiállításon a szív alakú dísztálhoz hasonló darab. Ez 1885-ben készült Zsolnay Júlia dekorterve alapján. Anyaga korongozott, elefántcsontszín alapon festett mázas fehércserép aranybrokát fonddal. A szív alakú tál romantikus hatását erősíti a díszítésben megjelenő virágmotívum.

Sikorski Tádé formaterve nyomán 1889-ben készült a különleges alakú "madáredény". Ennek anyaga kőcserép, melyet többszínű márványszerű eozin máz fed. Nevét madárra emlékeztető formájáról kapta.

A további tárgyakat illetően a Zsolnay-papagáj megjelenését az opak eozinmáz teszi káprázatossá, a Zsolnay desszertes tányért és a virágszálvázát perzsa dekor díszíti. Egy kis korsón színes virágdekor látható, míg a festett, zsugormázas korsót kiemelkedő magyaros dekor teszi különlegessé. A tárgyak között szerepel továbbá egy kék színű, tiger technikával készült zsugormázas váza is.

Az új tárgyak különböző helyekről tértek vissza Pécsre: a "madáredény" Németországban, a petróleumlámpa Angliában, a pakisztáni stílusjegyeket viselő, barna színű zsugormázas korsó Amerikában bukkant fel.

Az új tárgyak június közepétől tekinthetők meg a kiállításon. (MTI)

Egy fotót (a nagy eozinos váza) a múzeumtól érkezett.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
munkacsy.jpg

Munkácsy mintegy 60 művét bemutató kiállítás nyílik a pécsi Zsolnay Negyedben

Látható lesz az Ásító inas is, és több olyan alkotás, amit most először állítanak ki.
MTI - szmo.hu
2019. május 07.



Munkácsy Mihály mintegy hatvan művét bemutató kiállítás nyílik a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed m21 Galériájában május 17-én.

A november 10-ig megtekinthető kiállításon Munkácsy festményei, több rajza, tanulmánya, vázlatai és az életét dokumentáló fotóanyag is szerepel, összesen 58 mű és mintegy 20 fotó.

A Zsolnay Örökségkezelő a kiállítással tiszteleg a 175 éve született magyar festőóriás előtt. A kiállított gyűjtemény Pákh Imre magyar-amerikai műgyűjtő kollekciójának része, amely a ZSÖK szerint a legnagyobb anyagi értéket képviselő Munkácsy-magángyűjtemény, egyben a legátfogóbb is, ugyanis Munkácsy életművének valamennyi szakaszából őriz festményeket.

Szerepel köztük az Ásító inas (1896), amely a legismertebb magyar festmények egyike, a művész pályaívét követve megjelennek a bibliai témájú művek, a szalonzsánerek és a késői melankolikus tájképek is.

A ZSÖK a tárlat külön színfoltjának nevezte a kiállításban a Munkácsyt megjelenítő, más ismert művészek - köztük Rippl-Rónai József, Hans Temple, Halmi Artúr, Pásztor János - által készített művek csoportját.

A tárlat további különlegessége, hogy három kép most először lesz látható, ezek közé tartozik Munkácsy Mihály Műteremben V. című képe, amely a festő "Műterem"-sorozatába illeszkedik.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
egervolgy_kiefer-8-1.jpg

Az Éger-völgy romantikus tópartja olyan, mintha egy mesebeli erdőbe lépnél

A Pécs közelében található kis tisztás, a patakból duzzasztott tó remek hely a nyugalmat keresőknek.
Fotók: Kiefer Béla - szmo.hu
2019. május 22.



Különös hangulatúvá varázsolta a májusi bolondos időjárás a kedvelt kirándulóhelyet, a Pécs közelében található Éger-völgyet.

Az eső után a színek élesebbé váltak, és szinte meseszerű erdővé alakították a helyet, amely az errefelé található égerfákról kapta a nevét.

A völgyet átszelő patak vizét egy gáttal felfogták, és így alakult ki egy kis tavacska, melynek partján tűzrakó helyek, esőház, asztalok, padok is találhatók.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
utnyito.jpg

Gyönyörű utak, melyeknek már a látványa is megnyugtató

Pécs környékén és a Mecsekben készültek ezek a csodaszép képek. Már a látványuk is mosolyt csal az arcunkra.
Fotók: Kiefer Béla - szmo.hu
2019. május 17.



Néha jó letérni a főútról, és egy kicsit csavarogni, eltévedni, olyan utakat felfedezni, amik nem szerepelnek a gyorsan tovaszáguldók útitervében.

De néha jó föld úton sétálni, néha többet ér egy erdei ösvényen óvatosan lépkedni, néha jó beszívni a virágzó fák illatát... Néha jó egy kicsit megpihenni, kiszállni az őrült rohanásból... Például itt:


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Gebauer-Apollo-mozi.jpg

Pécs mesélő épületei

Hogyan került freskó a moziba vagy Hunyadi János és lova a Széchenyi térre? Ismerd meg a város titkait.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 06.



Pécsett sétálgatva nemcsak az épületeknek van érdekes sztorija, de azok díszei vagy éppen a város szobrai is rengeteg mesélnivalót tartogatnak.

Freskó a moziban

Az Apolló mozi volt a vidék első hangosfilmszínháza, a szecessziós épület 1912-ben nyitotta meg a kapuit. Falán történelmi népcsoportokat megjelenítő freskók láthatóak a mai napig, amit Gebauer Ernő, a híres templomfestő készített. Bár templomfestőként hivatkoznak rá a legtöbb helyen, a mozi mellett ő volt az, aki a Nagycsemege párkányzatát is körbefuttatta művészetével. Az 1882-ben született művész úgy ültette át a klasszikus finomságokat a hétköznapi életbe, ahogy kevesen tudják: tervezett bélyeget, könyvborítót és az ötkoronás bankjegy is az ő keze munkája volt, miközben kiemelkedő alkotása a Belvárosi templom azaz a Gázi Kászim pasa dzsámija falfreskói. Hálásak lehetünk a szerencsénknek, hogy nem csupán templomokban láthatjuk viszont munkáit!

Kiss György szobrai

Éppen 100 éve, 1919. április 29-én hunyt el Kiss György, a magyar épület- és köztéri

szobrászat egyik jeles képviselője. Róla szól ez az anekdota. Történt 1868-ban, hogy bérmaútra indult Dulánszky püspök Troll Ferenc oldalkanonokkal. Az ekkor 16 éves pásztorfiú Kiss György pedig a hírre feldíszítette faragványaival házukat.

A kanonok - kocsijából meglátva a faragványokat és megismerve a készítőjüket, úgy döntött, vállalja a fiú kitaníttatását, így került Kiss Grazba és Rómába, így köszönhetjük részben neki, hogy Géniusz táncol a Pécsi Nemzeti Színház tetején.

Kiss György munkáját látjuk a Székesegyház főnixében, a Káptalan utcai Szent Péter és Szent Pál szobrokban, és a Széchényi téren álló Szentháromság szoborban, carrerai márványból faragott Mária szoborral.

Ismerd meg Pécs rejtélyeit!

Ha érdekelnek még ehhez hasonló történetek, hogy miként nézett ki Pécs egykor és hogyan alakult ki a mai városkép, szeretnéd tudni milyen történeteket mesélnek el egyes épületek és hol találsz rejtett kincseket, akkor az Imagine sétáit neked találták ki. A sétákról bővebben itt olvashatsz.

Következő alkalommal május 11-én várnak, regisztrálj Angyalok és elefántok között Pécsen – avagy az épületdíszek titkos üzenete sétára itt!

Hogyan lett végül Esztergomi-, a Pécsi mise?

Liszt Ferenc 1846. októberében járt Pécsett, hogy három nap alatt három koncertet adjon a városban. Az első helyszín, a Mária utcai régi Oertzen-féle színház, a mai Bíróság volt, a másodikat a Király utcai Hattyú fogadóban tartották, a harmadik napon a Székesegyház orgonáját szólaltatta meg Liszt. A három nap, és az az alatt szerzett élmények hatására Scitovszky püspök díszebédjén Liszt ígéretet tett rá, hogy a Székesegyház felavatására ünnepi misét komponál, és minden honoráriumról lemond. Bejelentését hatalmas ováció fogadta, később azonban a püspök Magyarország Hercegprímásaként Esztergomba tette át székhelyét, Liszt pedig a pécsi ígéretét tartva, megírta számára a - végül - Esztergomi misét. Liszt látogatását őrzi a Bösendorfer zongora, amin játszott - ma is megtalálható a Leőwey Klára Gimnáziumban, és a Püspöki Palotából kihajoló szobor is róla, a Székesegyház felé tekintve, hogy a harangjátékából ihletett merítsen.

Találkozunk a ló farkánál!

A Széchényi téren áll a Dzsámi, a Szentháromság szobor és a Nádor szálló is, mégis a Hunyadi János szobor - és leginkább annak lova lett évtizedek legkedveltebb találkozási pontja a városban. A szoborról a leplet 1956. augusztus 12-én, Hunyadi János halálának 500. évfordulóján rántották le, ebben az időszakban alakítják át a dzsámi kupoláját is, lassan, de biztosan épül az Uránváros, feláll a Mecsek Áruház előtti körhinta, s mivel égető szükség volt a lakás, a Kertváros paneltengerré nőtte ki magát. A szobor felavatása azonban nem ment a leggördülékenyebben, először Hunyadi buzogányában, majd a ló fülében akadt meg az ünnepi lepel, mintha nem adná magát a Budapestről lepasszolt szobor. Ugyanis az eredeti fővárosi elképzelés az ötvenes években végül mégsem találtatott jó ötletnek, a török megszállásra emlékeztető alkotás félő volt, hogy megidézte volna a szovjet megszállás eseményeit is, így dugták el vidékre Hunyadit. A Kossuth-díjas szobrászművész a szobrot oda helyezte, ahol a térre befutó utcákból egyaránt látni lehet, így akárhonnan is közelítjük meg a főteret, messziről látni a dicsőségesen hadba lovagló törökverő nándorfehérvári hőst.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x