hirdetés
michal-bar-haim-RM9yEZLoJSc-unsplash.jpg

Egy új genetikai teszt megjósolja, magas vagy alacsony IQ-jú lesz-e a születendő gyerek

Nemcsak a várható intelligencia-szintet, hanem számos betegség kockázatát is képesek kimutatni - állítja az amerikai cég.
Fotó:Unsplash - szmo.hu
2019. december 02.


hirdetés

Nagy vitákat vált ki orvosi körökben a New Jersey-ben működő Genomic Prediction. Poligenikus kockázat-felmérést kínálnak DNS-tesztekkel a fogantatás utáni első két hónapban. Ilyen teszteket eddig felnőtteken végeztek, hogy megállapítsák: genetikailag mennyire hajlamosak bizonyos betegségekre.

Az új módszert olyan klinikákon próbálták ki először, amelyeknek lombikbébi-programjuk is van.

A lombikbébi-programokban egyszerűbb genetikai teszteket már évek óta végeznek embriókon. Például azok a szülők, akiknél fennáll a veszélye, hogy gyermekük cisztás fibrózisban szenvedne, olyan beültetendő embriót kapnak, amely nem hordozza a betegséget okozó gént. Ugyancsak lehetőség van már ebben a stádiumban kiszűrni az egyetlen gén által okozott, vagy kromoszóma-hiba miatti rendellenességeket, például a Down-kórt. De tekintettel arra, hogy egészségi állapotunk egyes elemeit több száz gén befolyásolja, eddig lehetetlen volt például kiválasztani azokat az embriókat, amelyeknél nagy a szívbetegségek vagy a depresszió rizikófaktora.

hirdetés

A Genomic Prediction most azt állítja, poligenikus tesztjével 14 betegség, köztük a szívbetegség, valamint a mellrák, a 1. és 2. típusú cukorbetegség, a krónikusan magas koleszterinszint és a gyulladásos bélbetegségek hajlamát is képes kiszűrni.

Mindehhez több mint 3 millió ember genetikai adatait vizsgálták meg, amelyekhez közel 200 egészségügyi intézmény révén jutottak hozzá. A cég szerint van olyan nő, akibe már be is ültettek ilyen módon tesztelt embriókat.

De a cég ennél is tovább megy.

Azt mondják, az általuk alkalmazott DNS-vizsgálattal meg lehet előzni, hogy túlságosan alacsony intelligenciájú gyerekek szülessenek.

Ez azonban veszélyes etikai terep, ugyanis elvileg ennek az ellenkezőjére is képesek lehetnek. Vagyis kiválaszthatják azokat a magzatokat, amelyek intelligensebbek a többinél.

Arról a kérdésről, hogy a tudomány tehet-e ilyet, évtizedek óta folynak etikai viták, de a gyakorlatban eddig nem volt ilyesmire lehetőség. Stephen Hsu, a cég társalapítója azonban azt mondja, a jövőben létrejöhetnek olyan tesztek, amelyek segítségével ki lehet választani a várhatóan magas IQ-val születő gyerekeket.

A New Scientist által megkérdezett genetikusok szerint azonban nagyok a kockázatok is. Nem tudhatjuk például, hogy azok a gének, amelyek a magas intelligenciát, vagy az alacsony szívbetegség-rizikófaktort jelzik előre, hogyan hatnak a születendő gyerek általános egészségi állapotára. Korábbi tanulmányok például arra utalnak, hogy azoknak, akik a poligenikus eredmények alapján fényes szellemi karrierre számíthatnak, nagyobb az esélyük az autizmusra.

Frances Flinter brit kutatónő azt is kétli, hogy ezek a tesztek hasznosak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak felmérésekor. Ezek a betegségek ugyanis nagy mértékben függnek étrendünktől, a dohányzástól, a mozgástól.

Kevin Mitchell, a dublini Trinity College genetikusa szerint a sok betegségre való tesztelést a gyakorlatban az is korlátozhatja, hogy a lombikprogramban résztvevők többsége csak néhány embrió közül választhat.

A kritikusok úgy gondolkák, az is torzíthatja az eredményeket, hogy a génbankokban főleg fehér, európai ősöktől származók adatait őrzik, a többi etnikum alulkreprezentált, így nehéz az egész emberiség számára hiteles rendszert létrehozni.

hirdetés

KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
farkas-eszter-labor-mikroszkop-1.jpg

Öregedés: apró feledékenységek lehetnek az első jelek – beszélgetés Farkas Eszter neurobiológussal

Késleltethetjük-e valahogy az öregedés hatásait? Miképp lehet az öregedés folyamata egészséges, akár pozitív is? Hogyan öregszik az emberi agy?
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. november 30.


hirdetés

Az emberiséggel egyidős az örök élet utáni vágy, legendák, mesék, versek ezrei szólnak róla Gilgamestől Faustig. Ma is sokakat foglalkoztat, hogy hol lehet az emberélet végső határa, és hogy meddig érdemes élni. Erről is szól majd dr. Farkas Eszter neurobiológus Az örök élet kútja című előadása december 13-án a Mesterek és Módszertanok Házának soron következő estjén.

-Az utóbbi évtizedekben alaposan megváltozott az „öregkor” fogalma. Emlékszem, amikor gyerekként a 60-as évek elején láttam az akkori hatvanasokat, testileg, szellemileg sokkal öregebbeknek tűntek, mint manapság. Vagy csak a gyerek látta másképpen?

hirdetés

- Nem, statisztikai adatok is bizonyítják, hogy kitolódik az, amit kronológiai szempontból öregkornak nevezünk. Az a korosztály, amely az 50-es, 60-as években öregnek számított, a 2010-es években már inkább a középkorúak közé tartozik. Ezt mutatja a nyugdíjkorhatár változása is. Az én anyukám még 55 évesen nyugdíjba mehetett. Most 65 év a nyugdíjkorhatár a nőknél. Nemrég olvastam egy cikket Angliáról, abban azt sugallták, hogy ez a kor hamarosan akár 70-75 éves korig is kitolódhat, mert ennyivel jobb egészségben éljük meg ezeket az éveket - bár nyilván demográfiai és gazdasági megfontolások is tetten érhetők a folyamat mögött.

- Ez nyilván így van, de azért az sem mindegy, hogy milyen aktív életévek után vonulunk vissza nyugdíjba. Kérdés, hogy azzal a sok stresszel, amit a mostani nemzedékek átélnek, mennyit fognak élvezni a „megérdemelt pihenésből.”

- Hogy mennyire stresszes az életünk, egyénenként változik, de a várható életkorunk jelentősen megnőtt. Ha csak a számokhoz nyúlunk, és nem szeretnénk szubjektívek lenni, azt látjuk, hogy a 60-as években a harmincasok voltak azok, akik a társadalom középrétegét képviselték, most már ezt a feladatot a negyvenesek viszik.

És persze nemcsak az számít, hogy hány évet élünk, hanem az is, hogy azokat az éveket milyen egészségben éljük meg. Ebben sokat segít az életvitelünk és az orvostudomány, hogy azok a betegségek, amelyek az öregkorhoz kapcsolódnak, későbbi éveinkben talán kevésbé súlyos formában bukkanjanak fel.

Nem tudom, hogy a stressz mennyire vetíti elő, hogy mikor volna érdemes az aktív éveinket befejezni, de úgy gondolom, hogy a demográfiai adatok és a társadalom öregedése azt mutatja: jogos a nyugdíjkorhatár kitolódása.

- Az öregedésben sokan a leépülést, a betegségeket, a halál előszelét látják. A legendás konferansziénak, Kellér Dezsőnek mondta egy barátja, hogy „az öregkornak is megvannak a maga szépségei”, mire Kellér azt felelte: „Csak egyet mondj.” Valóban félnünk kell-e az öregkortól, vagy a legnagyobb veszély, ha bezárkózunk e félelembe?

- Akik félnek az öregkortól, azok nyilván hozzá társítanak olyan betegségeket, amelyek az életminőséget erősen rontják. Ilyenek a demenciák, a szellemi leépülés, és ezektől jogosan tart az ember. De ha az öregedés folyamata egészséges, akkor ez akár pozitív is lehet. Hiszen az ember idősebben tisztábban látja az összefüggéseket, kialakul benne egyfajta bölcsesség. Éppen ezért én nem feltétlenül ragasztanék az öregedés mellé egy negatív jelzőt, mert nagyon sok árnyalata, megközelítése van ennek a folyamatnak.

- A test általános öregedésének vannak jól látható-érzékelhető tünetei. Biztosan ismeri azt a kissé morbid mondást, hogy „ha reggel felkelsz, és nem fáj semmid, már nem élsz.” De hogyan érjük tetten agyunk öregedését?

- Igen, amikor az ember az öregedés szót hallja, elsősorban a külső, látható, kozmetikai jelek ugranak be.

Valójában egy élettani folyamatról van szó, amit így fogalmazhatunk meg: a túléléshez és a szaporodáshoz elengedhetetlenül szükséges funkciók romlása és hanyatlása az idő függvényében. Ez igaz az agyunkra is, de először nem feltétlenül azt vesszük észre, hogy a gondolkodásunk lassul, inkább azt, hogy már nem olyan fürge a mozgásunk, mint korábban.

Ha az agy öregedése felé terelődik a szó, akkor az jut eszünkbe, hogy bizonyos dolgok elkezdenek „kiesni”. Például elindulunk valahová, aztán út közben megállunk, mert nem tudjuk, hogy miért is indultunk. Vagy hirtelen nem jut eszünkbe valakinek a neve. Az ilyen apró feledékenységek lehetnek az első jelek. Persze ez nem mindig függ össze az öregedéssel, előfordulhat olyannal is, akit túlterhel a környezetéből áradó információ-rengeteg.

- Vajon megállítható, lassítható esetleg visszafordítható-e ez a folyamat?

hirdetés

- Mindenképpen lassítható, erre számos módszer létezik. Azt szokás mondani, hogy amit az ember karban tart, használ, az kevésbé romlik.

Ha az ember használja az eszét, szellemi tevékenységet folytat, olvas, gondolkodik, rejtvényt fejt, társasjátékot játszik, aktívan beszélget, vitatkozik másokkal, akkor nyilván lassabb a romlási folyamat. Vannak olyan kutatások, amelyek szerint az, aki sportol, mérhetően jobb szellemi funkciókkal rendelkezik idős korában is.

Vannak táplálkozással kapcsolatos stratégiák: kalória-megvonásnak hívják azt, amikor valaki nem eszi telítettségig magát minden alkalommal. Bizonyított az is, hogy a kalória-megvonás éberebbé, frissebbé teszi az ember agyműködését, kognitív funkcióját. Persze az sem mindegy, hogy mit eszik. Az Omega-3 zsírsavakban telített olajok, például a halolaj javítja az emlékező képességet és késlelteti az öregedéssel kapcsolatos romlást. Vannak különböző antioxidáns vegyületek is. Ezek közül leginkább a C-vitamin ismert, de az emlékezetjavítással másfajta polifenolokat hoznak összefüggésbe, mint például a kék szőlő héjában található rezveratrol.

- Hogy az időskori agytornára személyes példát mondjak: 87 éves édesapámmal 55 éve sakkozunk, és a legjobb partikat az utóbbi években játszottuk, 89 éves édesanyám pedig három nyelven olvas és fordít. Én azt is fontosnak tartom, hogy egy idősebb ember ne csak a saját korosztálya társaságát keresse, hanem kommunikáljon a fiatalabbakkal is.

- Ez így van, és nemcsak a szellemi képességeire hat, hanem nyitott marad az új dolog felé. Van egy természetes neurobiológiai folyamat, mely szerint egy tinédzser elsősorban a körülötte lévő világ eseményeire koncentrál, és ezáltal nagyon nyitott lesz az újdonságokra. Ahogy telik-múlik az idő, egyre inkább a befelé figyelésre terelődik a hangsúly. De lehet ellene aktívan tenni, ha felismerjük ezt. Ha viszont valaki elhagyja magát, jobban érvényesül a tendencia, és bezárkózik idősebb korára.

- Napjainkban számos orvosi kutatás foglalkozik az emberélet határainak minél messzebbre való kitolásával. De a meghosszabbodott idő mellett talán a legfontosabb, hogy az embernek legyen egy célja, amiért érdemes élni.

-Ez valóban nagyon fontos tényező. Akinek célja van, aki hasznosnak érzi magát, az nem adja fel, nem várja passzívan, hogy mi fog történni vele. Nem feltétlenül a saját egészségéért kell tennie valamit, de ha valami olyasmit csinál, amiben hisz, amit hasznosnak gondol, ez a pszichológiai beállítottság biztosan tovább viszi az embert.

Milyen irányban folynak az öregedéssel, pontosabban az agy öregedésével kapcsolatos kutatások?

A világon mindenütt, de talán legintenzívebben az Egyesült Államokban folynak az öregedéssel, annak késleltetésével, netán visszafordításával kapcsolatos kutatások. A szegedi kutatócsoportunk is régóta vizsgálja az öregedés és az agy, pontosabban az agyi keringés kapcsolatát, hiszen az agy működése szempontjából kiemelten fontos a folyamatos tápanyagellátás a véráram útján. Kutatásaink rávilágítottak az agyi érhálózat leépülésére az öregedés során, és arra, hogy ez a szellemi képességek gyengülését okozhatja. A világban számos laboratóriumban zajló vizsgálatoknak izgalmas eredményei vannak, de hadd ismerje ezt meg az olvasó, ha meghallgatja a Mesterek és Módszertanok Házának soron következő előadását a témában.

Ha személyesen is találkoznál Farkas Eszterrel, többet hallanál arról, hogyan öregszik az agy, elég-e a génekhez hozzányúlni, hogy kisimúljanak a ráncok és elmúljon a fájó derék, gyere el a MEMO Science&Innovation december 13-i eseményére, ahol az öregedés mellett a félelem neurobiológiájáról is szó lesz.

Részletek a programról

Mikor lesz? - 2019. december 13-án, pénteken, 19.00 órától

Hol lesz? - MEMO - Mesterek és Módszertanok Háza (1077 Budapest, Wesselényi u. 73.

Jegyet vásárolni IDE KATTINTVA tudsz.


KÖVESS MINKET:





hirdetés

A kihalás közelébe kerülhetnek a koalák az erdőtüzek és a szárazság miatt

Becslések szerint a tűzvészben eddig már több mint 1000 koala pusztult el, de a még életben lévőknek is súlyos sérüléseik vannak. A következő időszakban pedig még több állat halhat meg, mert nem lesz mit enniük.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 26.


hirdetés

Hamarosan akár teljesen kihalhatnak a koalák a természeti csapások miatt. Ausztráliában ugyanis már jó ideje komoly szárazság pusztít, október vége óta pedig egyre nagyobb területen terjed az eddig megfékezhetetlennek bizonyuló erdő- és bozóttűz.

Becslések szerint a tűzvészben eddig már több mint 1000 koala pusztult el, és rengetegen vannak, amik súlyos vagy életveszélyes égési sérüléseket szenvedtek.

Ausztrália egyik ikonikus állata különösen nagy veszélynek van kitéve, mivel lassan mozognak, és a fák tetejére menekülnek, ahol a legnagyobb a hőség. Az eddig megsérült emlősöknek megégtek a végtagjaik, főleg a mancsaik, de a füleik és az orruk sem úszták meg, ráadásul a belélegzett füst is komoly károkat okoz a belső szerveikben. Az állatvédők igyekeznek minél több egyedet megmenteni, de nincs könnyű dolguk.

hirdetés

Az Ausztráliai Koala Alapítvány szerint pedig ezek a természeti katasztrófák nagyon szomorú jövőt festenek a koaláknak.

Funkcionálisan kihalhatnak, ami azt jelenti, hogy ugyan létezik még belőlük maréknyi egyed, de azok nem képesek szaporodni, mert rossz az egészségi állapotuk, túl idősek, vagy túl messze helyezkednek el egymástól.

Az is óriási probléma számukra, hogy legfontosabb táplálékuk az eukaliptusz, a mostani erdő- és bozóttüzek miatt viszont rengeteg eukaliptuszfa elpusztult, a leveleknek pedig hónapokig tart, mire újra kinőnek. Ez azt jelenti, hogy a még életben maradt, szabadban élő állatok ínséges hónapoknak nézhetnek elébe a lángok megszűnése után is.

Deborah Tabart, az Ausztráliai Koala Alapítvány képviselője szerint Új-Dél Walesben már csak 16-18 ezer koala élhet, egy ilyen nagy populáció elvesztése pedig katasztrofális lenne.

Egy ökológiai szakértő szerint

az is rossz jel, hogy az eddig életben maradt koalák nyöszörögnek, mert ezek az állatok általában egyáltalán nem adnak ki hangot. Ha ez mégis megtörténik, akkor már borzasztóan érezhetik magukat belül.

Az Ausztráliai Koala Alapítvány Scott Morrison ausztrál miniszterelnök segítségét kéri abban, hogy minél több koalát meg tudjanak menteni a tűzvészben, nehogy a kihalás szélére kerüljön a faj.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Forrás: Mirror


KÖVESS MINKET:






hirdetés

A jövő papírja kőből készül és vízálló

Nem vicc! Világosabb, kellemesebb érzés írni rá, és még környezetbarát is.
Kép forrása: YouTube/Karst - szmo.hu
2019. november 27.


hirdetés

Kevésbé elterjedt, de már így is több cég (pl. ImStone, Good Company, Rockstock, FiberStone vagy Karst Stone Paper) foglalkozik a kőpapír előállításával – írja a CNET.

Utóbbi vállalat papírját tesztelte is a lap, az eredmény pedig minden várakozást felülmúlt. Kivéve az ár, ami elég borsos: egy átlagos notesz 20 dollárba (kb. 6000 forint) kerül.

hirdetés

A kőpapír – más néven ásványi papír – lényegesen környezetbarátabb, mert nem kell egyetlen fát sem kivágni az előállításához, az anyagot ugyanis kőbányák és építési törmelékek újrahasznosított törmelékéből állítják elő.

Egy tonna 80 százalékban kalcium-karbonátból, vagyis mészkőből készülő papír gyártásához alig több, mint 100 liter vizet használnak fel, szemben a hagyományos papírral, ahol ugyanekkora mennyiséget 58 700 liter víz segítségével hoznak létre.

A lap szerzője tesztelte az egyik ausztrál gyártó termékét. Tapasztalatai szerint a kőből készült papír első ránézésre is jóval világosabb a faalapú papírhoz képest.

Írás közben feltűnő, hogy sokkal simább a felülete, hiszen nem rostokból készül, hanem porból állítják elő. Emiatt kellemesebb élmény a kőpapírra írni, jobban csúszik a felületén a toll, nem kell annyira rányomni, és ugyanez volt az élménye ceruzával is. Fokozza a műanyaghoz hasonló érzést, hogy a szakítópróbánál előbb megnyúlik a papír és csak utána lehet eltépni.

Problémás lehet viszont töltőtollakkal és filctollakkal írni az ilyen papírra, mivel az anyag vízálló. De ez egyben jó hír is lehet azoknak, akik véletlenül valamilyen folyadékkal leöntik a lapokat.

A kőpapír használható tintasugaras nyomtatókban, viszont nem ajánlott lézernyomtatókkal nyomtatni rá, mert hő hatására deformálódhat, megolvadhat. Ugyancsak gondot okozhat az ásványi papír a szeletív hulladékgyűjtés során, mivel kategóriája szerint ugyan papírról van szó, de valójában ez az anyag nem papír, de nem is műanyag. Jobb híján a szakértők egyelőre azt javasolják, hogy a háztartási szeméttel együtt dobjuk ki a kőpapírt.

A gyártó közölte, hogy az újfajta papír 6-12 hónap alatt bomlik napfényben, de semmiképp ne tegyük komposztládába, mert a hagyományos papírral ellentétben biológiailag nem bomlik le. Elődjével szemben viszont az ásványi papír korlátlan alkalommal újrahasznosítható.

Ebből is látszik, hogy még bőven vannak kérdőjelek a kőpapír helyes kezelésével kapcsolatban, abban viszont minden szakértő egyetért, hogy ez lehet az iparág jövője.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


KÖVESS MINKET:






hirdetés

Harc a klímaváltozás ellen: szén-dioxidot faló baktériumot tenyésztettek ki

A kólibaktérium eddig leginkább cukorral táplálkozott, de egy új törzs már a légköri szén-dioxidot fogyasztja.
Képünk illusztráció, fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. november 29.


hirdetés

Bár a kólibaktériumok alapvetően cukorral táplálkoznak, izraeli tudósok egy csoportjának sikerült olyan törzset kitenyészteni, ami már inkább szén-dioxidot fogyaszt, írja a New Scientist.

A kólibaktériumokat eddig elsősorban bioüzemanyagok és egyéb vegyi anyagok előállítására használták. A mikroszkópikus élőlények fő tápláléka a cukor, és csak egyfajta táplálék-kiegészítésként fogyasztották az üvegházhatást okozó gázt.

A Weizmann Tudományos Intézet munkatársai most olyan enzimeket adtak a kólibaktérium génállományához, melynek segítségével a táplálkozás során biomasszává alakíthatják a légköri szén-dioxidot. Ezzel párhuzamosan olyan géneket töröltek, amik nélkülözhetetlenek voltak a cukor-anyagcseréhez.

hirdetés

A módosított baktériumokat több hónapra magukra hagyták, majd 200 nap múlva azt figyelték meg, hogy már egyáltalán nincs szükségük cukorra a növekedéshez.

Bár kétségtelenül nagy lépés lehet a felfedezés globális felmelegedés elleni harcban, azért mégsem lehet teljes az öröm: a baktériumok a növekedés során egyelőre több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint amennyit felfalnak, de a szakemberek szerint idővel ez megoldható lesz.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!