Nagy vitákat vált ki orvosi körökben a New Jersey-ben működő Genomic Prediction. Poligenikus kockázat-felmérést kínálnak DNS-tesztekkel a fogantatás utáni első két hónapban. Ilyen teszteket eddig felnőtteken végeztek, hogy megállapítsák: genetikailag mennyire hajlamosak bizonyos betegségekre.
Az új módszert olyan klinikákon próbálták ki először, amelyeknek lombikbébi-programjuk is van.
A lombikbébi-programokban egyszerűbb genetikai teszteket már évek óta végeznek embriókon. Például azok a szülők, akiknél fennáll a veszélye, hogy gyermekük cisztás fibrózisban szenvedne, olyan beültetendő embriót kapnak, amely nem hordozza a betegséget okozó gént. Ugyancsak lehetőség van már ebben a stádiumban kiszűrni az egyetlen gén által okozott, vagy kromoszóma-hiba miatti rendellenességeket, például a Down-kórt. De tekintettel arra, hogy egészségi állapotunk egyes elemeit több száz gén befolyásolja, eddig lehetetlen volt például kiválasztani azokat az embriókat, amelyeknél nagy a szívbetegségek vagy a depresszió rizikófaktora.
A Genomic Prediction most azt állítja, poligenikus tesztjével 14 betegség, köztük a szívbetegség, valamint a mellrák, a 1. és 2. típusú cukorbetegség, a krónikusan magas koleszterinszint és a gyulladásos bélbetegségek hajlamát is képes kiszűrni.
Mindehhez több mint 3 millió ember genetikai adatait vizsgálták meg, amelyekhez közel 200 egészségügyi intézmény révén jutottak hozzá. A cég szerint van olyan nő, akibe már be is ültettek ilyen módon tesztelt embriókat.
De a cég ennél is tovább megy.
Azt mondják, az általuk alkalmazott DNS-vizsgálattal meg lehet előzni, hogy túlságosan alacsony intelligenciájú gyerekek szülessenek.
Ez azonban veszélyes etikai terep, ugyanis elvileg ennek az ellenkezőjére is képesek lehetnek. Vagyis kiválaszthatják azokat a magzatokat, amelyek intelligensebbek a többinél.
Arról a kérdésről, hogy a tudomány tehet-e ilyet, évtizedek óta folynak etikai viták, de a gyakorlatban eddig nem volt ilyesmire lehetőség. Stephen Hsu, a cég társalapítója azonban azt mondja, a jövőben létrejöhetnek olyan tesztek, amelyek segítségével ki lehet választani a várhatóan magas IQ-val születő gyerekeket.
A New Scientist által megkérdezett genetikusok szerint azonban nagyok a kockázatok is. Nem tudhatjuk például, hogy azok a gének, amelyek a magas intelligenciát, vagy az alacsony szívbetegség-rizikófaktort jelzik előre, hogyan hatnak a születendő gyerek általános egészségi állapotára. Korábbi tanulmányok például arra utalnak, hogy azoknak, akik a poligenikus eredmények alapján fényes szellemi karrierre számíthatnak, nagyobb az esélyük az autizmusra.
Frances Flinter brit kutatónő azt is kétli, hogy ezek a tesztek hasznosak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak felmérésekor. Ezek a betegségek ugyanis nagy mértékben függnek étrendünktől, a dohányzástól, a mozgástól.
Kevin Mitchell, a dublini Trinity College genetikusa szerint a sok betegségre való tesztelést a gyakorlatban az is korlátozhatja, hogy a lombikprogramban résztvevők többsége csak néhány embrió közül választhat.
A kritikusok úgy gondolkák, az is torzíthatja az eredményeket, hogy a génbankokban főleg fehér, európai ősöktől származók adatait őrzik, a többi etnikum alulkreprezentált, így nehéz az egész emberiség számára hiteles rendszert létrehozni.
Egy Kínai laborban megszületett az első olyan malacpár, amely majom-DNS-eket is tartalmaz – írja a New Scientist cikkére hivatkozva a Daily Mail.
A két disznó ugyan egy héten belül elpusztult, a kutatók szerint egészségesek voltak, és egyelőre nem világos, mi okozhatta a két állat halálát.
A kísérlet során több valódi malacba is fecskendeztek majom-DNS-t, amelyek szintén elpusztultak, a kutatók szerint emiatt valószínűsíthető, hogy nem a kimérizmus (vagyis a fajok keresztezése) volt a halál okozója, hanem hiba csúszott a mesterséges megtermékenyítésbe.
A kísérletezések célja egyébként az, hogy emberi szerveket növeszthessenek az állati testekben, ezzel pedig az orvostudományt segítsék a szervtranszplantációban.
Ennek alapja,hogy emberi embrionális őssejteket fecskendeznek be egy másik faj fiatal embriójába. A majom-disznó hibridek létrehozásával a kutatók szerint egy lépéssel közelebb kerültek ennek magvalósításához. 2017-ben egyébként egy San Diegó-i laborban sikeresen hozták létre az első ember-disznó hibridet, amely 28 napig élt.
A tudósvilágban ugyanakkor többen aggodalmukat fejezték ki a projekttel kapcsolatban etikai okokra hivatkozva. Douglas Munoz, a kingstoni Queen's University szerint egyenese rémisztő terepre tévedt a tudomány:
"Az rémít meg igazán, hogy úgy kezdjük el manipulálni az életfunkciókat, hogy közben nem vagyunk tisztában azzal, mi sülhet ki belőle, vagy ha valami baj történik, hogyan állítsuk meg."
A nevadai Chris Long négy évvel ezelőtt esett át csontvelőátültetésen, aminek következtében a vérében található saját DNS-e néhány hónap leforgása alatt átalakult csontvelődonorjának DNS-évé, írja a The New York Times.
Ez egyébként nem rendhagyó, hiszen a beavatkozásnak végső soron pont az a célja, hogy a beteg vére egészséges vérre cserélődjön, és ennek közvetkezményeképpen a benne lévő DNS is átalakul.
Most 4 évvel a beavatkozás után Christ újabb vizsgálatoknak vetette alá egy munkatársa a helyi seriffhivatalban. A vizsgálat meglepő eredményre jutott, ugyanis kiderült, hogy németországi donorjának DNS-e nem csak a vérében, de az ajkáról, illetve az arcáról vett mintákban is kimutatható volt. De ami ennél is jobban meglepte a bűnügyi labor dolgozóit, az volt, hogy a vizsgálat szerint Chris spermája kizárólag a csontvelődonor DNS-ét tartalmazta.
Chris esete egyébként nem újdonság az orvostudomány előtt, több olyan orvosi beavatkozás is ismeretes, amitől az ember DNS-ének egy része megváltozik, ez az úgynevezett kimérizmus.
A szó maga a kiméra elnevezésű oroszlán, kecske és kígyó részekből álló görög mitológiai lényre utal, és ismert jelenségnek tekinthető, de korábban még nem vizsgálták kifejezetten bűnügyi aspektusból.
Évente emberek tízezrei esnek át csontvelő-transzplantáción, és bár kicsi a valószínűsége, hogy valamelyikük bűnügyi elkövetővé válik, mégis fontos megvizsgálni, milyen következményei lehetnek a kimérizmusnak ezekben az esetekben, hiszen ez félrevezetheti az ügyekben folyó nyomozást.
A jelenségre egyébként már volt példa a bűnügyi történelemben. 2004-ben egy nemi erőszak gyanúsítottját azonosították a DNS adatbázis alapján, csakhogy volt egy apró bökkenő: a férfi a bűntett idején már börtönben ült. Később kiderült, hogy csontvelőátültetésen esett át, a bűncselekményt pedig a donor, azaz a bátyja követte el.
Egy másik esetben pedig egy áldozat vallomását vonták kétségbe, mivel azt állította, egy férfi erőszakolta meg, miközben kétféle DNS-t mutatott ki a rajta végzett vizsgálat.
Chrisnél valószínűleg az okozta a DNS teljes átalakulását, hogy évekkel korábban vazektómiát csináltatott. Persze felmerülhet a kérdés, hogy egy kimériás ember kinek a DNS-ét adná át a saját gyermekének. A kérdésben megkérdezett három orvos egyetértett abban, hogy ez egy nagyon érdekes kérdés, de abban is, hogy valaki más DNS-ét átadni megtermékenyítés által nem lehetséges.
„Lenyűgözött a tény, hogy egyszerűen csak eltűnhetek, és egy másik emberré alakulhatok”
– nyilatkozta Chris Long.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) új elemzése szerint a magyar munkavállalók nem kevés része olyan területen dolgozik, ahol a feladatok nagy részét gépek is el tudnák végezni - írja a hvg.hu.
Becslések szerint az automatizáció terjedésének üteme Közép-Kelet-Európában a közeljövőben az európai átlagot meghaladó lesz, így a munkaerőpiaci hatások feltételezhetően régiónkban is jelentkezni fognak
– olvasható az MKIK GVI kutatásában, amely a Magyarországon nyilvántartott foglalkozások automatizálhatóságát vizsgálta.
Automatizálható feladat minden rutinszerű, egyszerűen leírható, és ebből adódóan leprogramozható munka, mellettük azok is, amik a technikai fejlődésnek köszönhetően kiválthatóak robotok és számítógépek által.
A GVI szerint az automatizáció nem mindig jár az érintett szakmák megszűnésével, ugyanis a legtöbb foglalkozás esetében csak a részfeladatok egy része automatizálható. A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások esetében sem esélyes, hogy valaha gépek végzik majd el a teljes munkát.
A kutatás arra is rávilágított, megyei szinten hol a legmagasabb az automatizálható feladatok aránya. A listát Fejér megye vezeti, a foglalkoztatottak 24 százaléka dolgozott olyan szakmákban, amiket robot is elvégezhetne, ezzel szemben Budapesten 18% az arány.
A GVI szerint a FEOR nyilvántartásban 122 olyan szakma szerepel, amelynek a részfeladatai nem automatizálhatóak, ugyanakkor 79 szakma esetében a feladatok egy része már robottal is elvégezhető. 93 foglalkozás részben automatizálható.
A NAV 2018-as foglalkoztatottsági adataival összevetve elmondható, hogy 3 743 689 foglalkoztatottból 164 496 fő dolgozik az automatizálható szakmákban (a foglalkoztatottak 4%-a).
A szakemberek úgy vélik, a kézügyesség, a kreatív intelligencia vagy a szociális készségek továbbra sem válthatóak ki robotokkal.
Csak az Egyesült Államokban 48 percenként hal meg valaki ittas vezetés következtében, ez naponta 30 halálos áldozatot jelent. A lehangoló statisztika pár éven belül lényegesen javulhat, ha a kongresszus elfogadja a RIDE (Reduce Impaired Driving for Everyone), vagyis magyarul autóvezetés munkacímen futó törvényt, írja a HowStuffWorks.
A tervezet szerint 2024-től valamennyi, az országban forgalomba hozott új autóba a gyártó köteles lenne telepíteni egy alkoholszondát. Ha a szonda érzékeli a sofőr lehelete alapján az alkoholos befolyásoltságot, akkor egyszerűen nem indulna el. A műszer kifejlesztői azokra is gondoltak, akik esetleg egy józan ismerősüket kérnék meg, hogy az indításig üljenek a kormányhoz: a szerkezet az utazás során rendszeresen mérné az alkoholszintet.
A rendszer működését ebben a videóban magyarázzák el angolul:
A törvény benyújtói szerint a RIDE évente 7000 ember életét mentheti meg. A tervezet szerint a kísérleti időszak eredményeit az első 12 hónap után értékelik, majd utána félévente elemeznék ki az adatokat. A törvény életbe lépése után két évvel viszont már minden új autóban kötelező lenne ez a speciális szonda.
@SenatorTomUdall (NM) and @SenRickScott (FL) and @RepDebDingell (MI) have proposed federal legislation to require drunk driving prevention technology in ALL new vehicles. MADD commends their leadership. Thousands of lives would be saved each year. #safetyisnotanoption pic.twitter.com/HJjnMm74TE
— MADD (@MADDOnline) December 4, 2019
Néhány gyártó egyes modelljeiben már most is működnek ilyen telepített szondák. Az Anyák a Részeg Vezetés Ellen (MADD) nevű szervezet statisztikái szerint 2006 óta ezek 3 millió alkalommal gátolták meg a részegen vezetést. Csak 2018-ban 348 ezer ittas sofőr nem tudott elindulni autójával.