Egy új genetikai teszt megjósolja, magas vagy alacsony IQ-jú lesz-e a születendő gyerek
2019. december 02.
Nagy vitákat vált ki orvosi körökben a New Jersey-ben működő Genomic Prediction. Poligenikus kockázat-felmérést kínálnak DNS-tesztekkel a fogantatás utáni első két hónapban. Ilyen teszteket eddig felnőtteken végeztek, hogy megállapítsák: genetikailag mennyire hajlamosak bizonyos betegségekre.
Az új módszert olyan klinikákon próbálták ki először, amelyeknek lombikbébi-programjuk is van.
A lombikbébi-programokban egyszerűbb genetikai teszteket már évek óta végeznek embriókon. Például azok a szülők, akiknél fennáll a veszélye, hogy gyermekük cisztás fibrózisban szenvedne, olyan beültetendő embriót kapnak, amely nem hordozza a betegséget okozó gént. Ugyancsak lehetőség van már ebben a stádiumban kiszűrni az egyetlen gén által okozott, vagy kromoszóma-hiba miatti rendellenességeket, például a Down-kórt. De tekintettel arra, hogy egészségi állapotunk egyes elemeit több száz gén befolyásolja, eddig lehetetlen volt például kiválasztani azokat az embriókat, amelyeknél nagy a szívbetegségek vagy a depresszió rizikófaktora.
A Genomic Prediction most azt állítja, poligenikus tesztjével 14 betegség, köztük a szívbetegség, valamint a mellrák, a 1. és 2. típusú cukorbetegség, a krónikusan magas koleszterinszint és a gyulladásos bélbetegségek hajlamát is képes kiszűrni.
Mindehhez több mint 3 millió ember genetikai adatait vizsgálták meg, amelyekhez közel 200 egészségügyi intézmény révén jutottak hozzá. A cég szerint van olyan nő, akibe már be is ültettek ilyen módon tesztelt embriókat.
De a cég ennél is tovább megy.
Azt mondják, az általuk alkalmazott DNS-vizsgálattal meg lehet előzni, hogy túlságosan alacsony intelligenciájú gyerekek szülessenek.
Ez azonban veszélyes etikai terep, ugyanis elvileg ennek az ellenkezőjére is képesek lehetnek. Vagyis kiválaszthatják azokat a magzatokat, amelyek intelligensebbek a többinél.
Arról a kérdésről, hogy a tudomány tehet-e ilyet, évtizedek óta folynak etikai viták, de a gyakorlatban eddig nem volt ilyesmire lehetőség. Stephen Hsu, a cég társalapítója azonban azt mondja, a jövőben létrejöhetnek olyan tesztek, amelyek segítségével ki lehet választani a várhatóan magas IQ-val születő gyerekeket.
A New Scientist által megkérdezett genetikusok szerint azonban nagyok a kockázatok is. Nem tudhatjuk például, hogy azok a gének, amelyek a magas intelligenciát, vagy az alacsony szívbetegség-rizikófaktort jelzik előre, hogyan hatnak a születendő gyerek általános egészségi állapotára. Korábbi tanulmányok például arra utalnak, hogy azoknak, akik a poligenikus eredmények alapján fényes szellemi karrierre számíthatnak, nagyobb az esélyük az autizmusra.
Frances Flinter brit kutatónő azt is kétli, hogy ezek a tesztek hasznosak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak felmérésekor. Ezek a betegségek ugyanis nagy mértékben függnek étrendünktől, a dohányzástól, a mozgástól.
Kevin Mitchell, a dublini Trinity College genetikusa szerint a sok betegségre való tesztelést a gyakorlatban az is korlátozhatja, hogy a lombikprogramban résztvevők többsége csak néhány embrió közül választhat.
A kritikusok úgy gondolkák, az is torzíthatja az eredményeket, hogy a génbankokban főleg fehér, európai ősöktől származók adatait őrzik, a többi etnikum alulkreprezentált, így nehéz az egész emberiség számára hiteles rendszert létrehozni.
Majom-disznó hibridek születtek Kínában
2019. december 07.
Egy Kínai laborban megszületett az első olyan malacpár, amely majom-DNS-eket is tartalmaz – írja a New Scientist cikkére hivatkozva a Daily Mail.
A két disznó ugyan egy héten belül elpusztult, a kutatók szerint egészségesek voltak, és egyelőre nem világos, mi okozhatta a két állat halálát.
A kísérlet során több valódi malacba is fecskendeztek majom-DNS-t, amelyek szintén elpusztultak, a kutatók szerint emiatt valószínűsíthető, hogy nem a kimérizmus (vagyis a fajok keresztezése) volt a halál okozója, hanem hiba csúszott a mesterséges megtermékenyítésbe.
A kísérletezések célja egyébként az, hogy emberi szerveket növeszthessenek az állati testekben, ezzel pedig az orvostudományt segítsék a szervtranszplantációban.
Ennek alapja,hogy emberi embrionális őssejteket fecskendeznek be egy másik faj fiatal embriójába. A majom-disznó hibridek létrehozásával a kutatók szerint egy lépéssel közelebb kerültek ennek magvalósításához. 2017-ben egyébként egy San Diegó-i laborban sikeresen hozták létre az első ember-disznó hibridet, amely 28 napig élt.
A tudósvilágban ugyanakkor többen aggodalmukat fejezték ki a projekttel kapcsolatban etikai okokra hivatkozva. Douglas Munoz, a kingstoni Queen's University szerint egyenese rémisztő terepre tévedt a tudomány:
"Az rémít meg igazán, hogy úgy kezdjük el manipulálni az életfunkciókat, hogy közben nem vagyunk tisztában azzal, mi sülhet ki belőle, vagy ha valami baj történik, hogyan állítsuk meg."
Egy másik férfi DNS-ét hordozza spermájában egy nevadai férfi
2019. december 09.
A nevadai Chris Long négy évvel ezelőtt esett át csontvelőátültetésen, aminek következtében a vérében található saját DNS-e néhány hónap leforgása alatt átalakult csontvelődonorjának DNS-évé, írja a The New York Times.
Ez egyébként nem rendhagyó, hiszen a beavatkozásnak végső soron pont az a célja, hogy a beteg vére egészséges vérre cserélődjön, és ennek közvetkezményeképpen a benne lévő DNS is átalakul.
Most 4 évvel a beavatkozás után Christ újabb vizsgálatoknak vetette alá egy munkatársa a helyi seriffhivatalban. A vizsgálat meglepő eredményre jutott, ugyanis kiderült, hogy németországi donorjának DNS-e nem csak a vérében, de az ajkáról, illetve az arcáról vett mintákban is kimutatható volt. De ami ennél is jobban meglepte a bűnügyi labor dolgozóit, az volt, hogy a vizsgálat szerint Chris spermája kizárólag a csontvelődonor DNS-ét tartalmazta.
Chris esete egyébként nem újdonság az orvostudomány előtt, több olyan orvosi beavatkozás is ismeretes, amitől az ember DNS-ének egy része megváltozik, ez az úgynevezett kimérizmus.
A szó maga a kiméra elnevezésű oroszlán, kecske és kígyó részekből álló görög mitológiai lényre utal, és ismert jelenségnek tekinthető, de korábban még nem vizsgálták kifejezetten bűnügyi aspektusból.
Évente emberek tízezrei esnek át csontvelő-transzplantáción, és bár kicsi a valószínűsége, hogy valamelyikük bűnügyi elkövetővé válik, mégis fontos megvizsgálni, milyen következményei lehetnek a kimérizmusnak ezekben az esetekben, hiszen ez félrevezetheti az ügyekben folyó nyomozást.
A jelenségre egyébként már volt példa a bűnügyi történelemben. 2004-ben egy nemi erőszak gyanúsítottját azonosították a DNS adatbázis alapján, csakhogy volt egy apró bökkenő: a férfi a bűntett idején már börtönben ült. Később kiderült, hogy csontvelőátültetésen esett át, a bűncselekményt pedig a donor, azaz a bátyja követte el.
Egy másik esetben pedig egy áldozat vallomását vonták kétségbe, mivel azt állította, egy férfi erőszakolta meg, miközben kétféle DNS-t mutatott ki a rajta végzett vizsgálat.
Chrisnél valószínűleg az okozta a DNS teljes átalakulását, hogy évekkel korábban vazektómiát csináltatott. Persze felmerülhet a kérdés, hogy egy kimériás ember kinek a DNS-ét adná át a saját gyermekének. A kérdésben megkérdezett három orvos egyetértett abban, hogy ez egy nagyon érdekes kérdés, de abban is, hogy valaki más DNS-ét átadni megtermékenyítés által nem lehetséges.
„Lenyűgözött a tény, hogy egyszerűen csak eltűnhetek, és egy másik emberré alakulhatok”
– nyilatkozta Chris Long.
730 ezer olyan ember dolgozik ma Magyarországon, akinek el tudnák venni a munkáját a robotok
730 ezer olyan ember dolgozik ma Magyarországon, akinek el tudnák venni a munkáját a robotok
2019. december 08.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) új elemzése szerint a magyar munkavállalók nem kevés része olyan területen dolgozik, ahol a feladatok nagy részét gépek is el tudnák végezni - írja a hvg.hu.
Becslések szerint az automatizáció terjedésének üteme Közép-Kelet-Európában a közeljövőben az európai átlagot meghaladó lesz, így a munkaerőpiaci hatások feltételezhetően régiónkban is jelentkezni fognak
– olvasható az MKIK GVI kutatásában, amely a Magyarországon nyilvántartott foglalkozások automatizálhatóságát vizsgálta.
Automatizálható feladat minden rutinszerű, egyszerűen leírható, és ebből adódóan leprogramozható munka, mellettük azok is, amik a technikai fejlődésnek köszönhetően kiválthatóak robotok és számítógépek által.
A GVI szerint az automatizáció nem mindig jár az érintett szakmák megszűnésével, ugyanis a legtöbb foglalkozás esetében csak a részfeladatok egy része automatizálható. A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások esetében sem esélyes, hogy valaha gépek végzik majd el a teljes munkát.
A kutatás arra is rávilágított, megyei szinten hol a legmagasabb az automatizálható feladatok aránya. A listát Fejér megye vezeti, a foglalkoztatottak 24 százaléka dolgozott olyan szakmákban, amiket robot is elvégezhetne, ezzel szemben Budapesten 18% az arány.
A GVI szerint a FEOR nyilvántartásban 122 olyan szakma szerepel, amelynek a részfeladatai nem automatizálhatóak, ugyanakkor 79 szakma esetében a feladatok egy része már robottal is elvégezhető. 93 foglalkozás részben automatizálható.
A NAV 2018-as foglalkoztatottsági adataival összevetve elmondható, hogy 3 743 689 foglalkoztatottból 164 496 fő dolgozik az automatizálható szakmákban (a foglalkoztatottak 4%-a).
A szakemberek úgy vélik, a kézügyesség, a kreatív intelligencia vagy a szociális készségek továbbra sem válthatóak ki robotokkal.
Jön a kocsikba épített alkoholszonda, ami nem enged elindulni, ha ittas vagy
2019. december 06.
Csak az Egyesült Államokban 48 percenként hal meg valaki ittas vezetés következtében, ez naponta 30 halálos áldozatot jelent. A lehangoló statisztika pár éven belül lényegesen javulhat, ha a kongresszus elfogadja a RIDE (Reduce Impaired Driving for Everyone), vagyis magyarul autóvezetés munkacímen futó törvényt, írja a HowStuffWorks.
A tervezet szerint 2024-től valamennyi, az országban forgalomba hozott új autóba a gyártó köteles lenne telepíteni egy alkoholszondát. Ha a szonda érzékeli a sofőr lehelete alapján az alkoholos befolyásoltságot, akkor egyszerűen nem indulna el. A műszer kifejlesztői azokra is gondoltak, akik esetleg egy józan ismerősüket kérnék meg, hogy az indításig üljenek a kormányhoz: a szerkezet az utazás során rendszeresen mérné az alkoholszintet.
A rendszer működését ebben a videóban magyarázzák el angolul:
A törvény benyújtói szerint a RIDE évente 7000 ember életét mentheti meg. A tervezet szerint a kísérleti időszak eredményeit az első 12 hónap után értékelik, majd utána félévente elemeznék ki az adatokat. A törvény életbe lépése után két évvel viszont már minden új autóban kötelező lenne ez a speciális szonda.
@SenatorTomUdall (NM) and @SenRickScott (FL) and @RepDebDingell (MI) have proposed federal legislation to require drunk driving prevention technology in ALL new vehicles. MADD commends their leadership. Thousands of lives would be saved each year. #safetyisnotanoption pic.twitter.com/HJjnMm74TE
— MADD (@MADDOnline) December 4, 2019
Néhány gyártó egyes modelljeiben már most is működnek ilyen telepített szondák. Az Anyák a Részeg Vezetés Ellen (MADD) nevű szervezet statisztikái szerint 2006 óta ezek 3 millió alkalommal gátolták meg a részegen vezetést. Csak 2018-ban 348 ezer ittas sofőr nem tudott elindulni autójával.
