hirdetés
michal-bar-haim-RM9yEZLoJSc-unsplash.jpg

Egy új genetikai teszt megjósolja, magas vagy alacsony IQ-jú lesz-e a születendő gyerek

Nemcsak a várható intelligencia-szintet, hanem számos betegség kockázatát is képesek kimutatni - állítja az amerikai cég.
Fotó:Unsplash - szmo.hu
2019. december 02.


hirdetés

Nagy vitákat vált ki orvosi körökben a New Jersey-ben működő Genomic Prediction. Poligenikus kockázat-felmérést kínálnak DNS-tesztekkel a fogantatás utáni első két hónapban. Ilyen teszteket eddig felnőtteken végeztek, hogy megállapítsák: genetikailag mennyire hajlamosak bizonyos betegségekre.

Az új módszert olyan klinikákon próbálták ki először, amelyeknek lombikbébi-programjuk is van.

A lombikbébi-programokban egyszerűbb genetikai teszteket már évek óta végeznek embriókon. Például azok a szülők, akiknél fennáll a veszélye, hogy gyermekük cisztás fibrózisban szenvedne, olyan beültetendő embriót kapnak, amely nem hordozza a betegséget okozó gént. Ugyancsak lehetőség van már ebben a stádiumban kiszűrni az egyetlen gén által okozott, vagy kromoszóma-hiba miatti rendellenességeket, például a Down-kórt. De tekintettel arra, hogy egészségi állapotunk egyes elemeit több száz gén befolyásolja, eddig lehetetlen volt például kiválasztani azokat az embriókat, amelyeknél nagy a szívbetegségek vagy a depresszió rizikófaktora.

hirdetés

A Genomic Prediction most azt állítja, poligenikus tesztjével 14 betegség, köztük a szívbetegség, valamint a mellrák, a 1. és 2. típusú cukorbetegség, a krónikusan magas koleszterinszint és a gyulladásos bélbetegségek hajlamát is képes kiszűrni.

Mindehhez több mint 3 millió ember genetikai adatait vizsgálták meg, amelyekhez közel 200 egészségügyi intézmény révén jutottak hozzá. A cég szerint van olyan nő, akibe már be is ültettek ilyen módon tesztelt embriókat.

De a cég ennél is tovább megy.

Azt mondják, az általuk alkalmazott DNS-vizsgálattal meg lehet előzni, hogy túlságosan alacsony intelligenciájú gyerekek szülessenek.

Ez azonban veszélyes etikai terep, ugyanis elvileg ennek az ellenkezőjére is képesek lehetnek. Vagyis kiválaszthatják azokat a magzatokat, amelyek intelligensebbek a többinél.

Arról a kérdésről, hogy a tudomány tehet-e ilyet, évtizedek óta folynak etikai viták, de a gyakorlatban eddig nem volt ilyesmire lehetőség. Stephen Hsu, a cég társalapítója azonban azt mondja, a jövőben létrejöhetnek olyan tesztek, amelyek segítségével ki lehet választani a várhatóan magas IQ-val születő gyerekeket.

A New Scientist által megkérdezett genetikusok szerint azonban nagyok a kockázatok is. Nem tudhatjuk például, hogy azok a gének, amelyek a magas intelligenciát, vagy az alacsony szívbetegség-rizikófaktort jelzik előre, hogyan hatnak a születendő gyerek általános egészségi állapotára. Korábbi tanulmányok például arra utalnak, hogy azoknak, akik a poligenikus eredmények alapján fényes szellemi karrierre számíthatnak, nagyobb az esélyük az autizmusra.

Frances Flinter brit kutatónő azt is kétli, hogy ezek a tesztek hasznosak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak felmérésekor. Ezek a betegségek ugyanis nagy mértékben függnek étrendünktől, a dohányzástól, a mozgástól.

Kevin Mitchell, a dublini Trinity College genetikusa szerint a sok betegségre való tesztelést a gyakorlatban az is korlátozhatja, hogy a lombikprogramban résztvevők többsége csak néhány embrió közül választhat.

A kritikusok úgy gondolkák, az is torzíthatja az eredményeket, hogy a génbankokban főleg fehér, európai ősöktől származók adatait őrzik, a többi etnikum alulkreprezentált, így nehéz az egész emberiség számára hiteles rendszert létrehozni.

hirdetés

KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
21930218-7766123-image-a-58_1575684217828.jpg

Majom-disznó hibridek születtek Kínában

Ez lehet az orvostudomány jövője, ugyanakkor sok tudós aggódik is amiatt, hová vezethet a kísérletezés.
Kép forrása: State Key Laboratory of Stem Cell and Reproductive Biology - szmo.hu
2019. december 07.


hirdetés

Egy Kínai laborban megszületett az első olyan malacpár, amely majom-DNS-eket is tartalmaz – írja a New Scientist cikkére hivatkozva a Daily Mail.

A két disznó ugyan egy héten belül elpusztult, a kutatók szerint egészségesek voltak, és egyelőre nem világos, mi okozhatta a két állat halálát.

hirdetés

A kísérlet során több valódi malacba is fecskendeztek majom-DNS-t, amelyek szintén elpusztultak, a kutatók szerint emiatt valószínűsíthető, hogy nem a kimérizmus (vagyis a fajok keresztezése) volt a halál okozója, hanem hiba csúszott a mesterséges megtermékenyítésbe.

A kísérletezések célja egyébként az, hogy emberi szerveket növeszthessenek az állati testekben, ezzel pedig az orvostudományt segítsék a szervtranszplantációban.

Ennek alapja,hogy emberi embrionális őssejteket fecskendeznek be egy másik faj fiatal embriójába. A majom-disznó hibridek létrehozásával a kutatók szerint egy lépéssel közelebb kerültek ennek magvalósításához. 2017-ben egyébként egy San Diegó-i laborban sikeresen hozták létre az első ember-disznó hibridet, amely 28 napig élt.

A tudósvilágban ugyanakkor többen aggodalmukat fejezték ki a projekttel kapcsolatban etikai okokra hivatkozva. Douglas Munoz, a kingstoni Queen's University szerint egyenese rémisztő terepre tévedt a tudomány:

"Az rémít meg igazán, hogy úgy kezdjük el manipulálni az életfunkciókat, hogy közben nem vagyunk tisztában azzal, mi sülhet ki belőle, vagy ha valami baj történik, hogyan állítsuk meg."


KÖVESS MINKET:





hirdetés
robot.png

730 ezer olyan ember dolgozik ma Magyarországon, akinek el tudnák venni a munkáját a robotok

A kézügyesség, a kreatív intelligencia vagy a szociális készségek továbbra sem válthatóak ki robotokkal.
Kép: Pixabay - szmo.hu
2019. december 08.


hirdetés

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) új elemzése szerint a magyar munkavállalók nem kevés része olyan területen dolgozik, ahol a feladatok nagy részét gépek is el tudnák végezni - írja a hvg.hu.

Becslések szerint az automatizáció terjedésének üteme Közép-Kelet-Európában a közeljövőben az európai átlagot meghaladó lesz, így a munkaerőpiaci hatások feltételezhetően régiónkban is jelentkezni fognak

– olvasható az MKIK GVI kutatásában, amely a Magyarországon nyilvántartott foglalkozások automatizálhatóságát vizsgálta.

hirdetés

Automatizálható feladat minden rutinszerű, egyszerűen leírható, és ebből adódóan leprogramozható munka, mellettük azok is, amik a technikai fejlődésnek köszönhetően kiválthatóak robotok és számítógépek által.

A GVI szerint az automatizáció nem mindig jár az érintett szakmák megszűnésével, ugyanis a legtöbb foglalkozás esetében csak a részfeladatok egy része automatizálható. A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások esetében sem esélyes, hogy valaha gépek végzik majd el a teljes munkát.

A kutatás arra is rávilágított, megyei szinten hol a legmagasabb az automatizálható feladatok aránya. A listát Fejér megye vezeti, a foglalkoztatottak 24 százaléka dolgozott olyan szakmákban, amiket robot is elvégezhetne, ezzel szemben Budapesten 18% az arány.

A GVI szerint a FEOR nyilvántartásban 122 olyan szakma szerepel, amelynek a részfeladatai nem automatizálhatóak, ugyanakkor 79 szakma esetében a feladatok egy része már robottal is elvégezhető. 93 foglalkozás részben automatizálható.

A NAV 2018-as foglalkoztatottsági adataival összevetve elmondható, hogy 3 743 689 foglalkoztatottból 164 496 fő dolgozik az automatizálható szakmákban (a foglalkoztatottak 4%-a).

A szakemberek úgy vélik, a kézügyesség, a kreatív intelligencia vagy a szociális készségek továbbra sem válthatóak ki robotokkal.


KÖVESS MINKET:






hirdetés

Víz alatti hangszórókkal élesztették újra a pusztuló korallzátonyt, a halak is visszatértek

A kutatók bíznak abban, hogy az úgynevezett akusztikus gazdagítással meg lehet menteni korallzátonyokat.
Címkép: Harry Harding/University of Bristol - szmo.hu
2019. december 03.


hirdetés

A klímaváltozás a korallzátonyokat sem kíméli. Ahogy korábban is megírtuk, ezek 50%-át már elveszítettük, az élővilágot pedig nemcsak az extrém időjárási jelenségek és az éghajlatváltozás veszélyezteti, hanem a tengereinkben lebegő 150 millió tonna műanyag hulladék is.

A tudósok azonban igyekeznek mindent elkövetni azért, hogy a még megmenthető korallzátonyokat újraélesszék, amihez már emberi beavatkozás szükséges. Egy ausztrál és brit kutatókból álló csapat nemrég víz alatti hangszórókat telepített az ausztráliai Nagy-korallzátonyba, hogy azokkal imitálják az egészséges korallzátonyokban hallható hangokat.

hirdetés

Az úgynevezett "akusztikus gazdagítás" meglepő eredményeket hozott: visszatértek a halak, sőt kétszer annyi lett belőlük a hangszórókkal vezérelt területeken.

A kutatás egyik szerzője, Steve Simpson tengerbiológus elmondta, hogy a korallzátonyok normál esetben rendkívül zajosak, ám amikor a halak és a rákok eltűnnek, ezek a területek csendessé válnak. A víz alatti hangszórók segítségével viszont újra életet lehet varázsolni a korallokba, ami nagyszerű hír.

Tim Gordon tengerbiológus, a kutatás vezetője is rávilágított arra, hogy ha a halakat vissza tudják csalogatni a korallzátonyokba, az élővilág is újjáéledhet azokon a területeken, amelyek már pusztulásnak indultak.

"A halak nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a korallzátonyok egészséges ökoszisztémaként működjenek. Ha sikerül fellendíteni a halak populációját, az elősegítheti a természetes helyreállítási folyamatok elindítását, és ellensúlyozhatja azokat a károkat, amiket a világ számos korallzátonyánál tapasztalunk"

- mondta a szakember.

Fotó: Tim Gordon/University of Exeter

Az új kutatás nemcsak azt bizonyította, hogy

a hangszórók segítségével kétszer annyi hal költözik vissza az elhagyatott korallzátonyokhoz, de 50%-kal nő a fajok száma is. Ez azért fontos, mert a halak sokfélesége kulcsfontosságú szerepet játszik a korallok helyreállításában, mivel mindegyik fajnak más-más szerepe és funkciója van a vízi ökoszisztémában.

A kutatócsapat az eredmények alapján ígéretes módszernek tartja az akusztikus gazdagítást, de sajnos még számos olyan veszély fenyegeti a korallzátonyok élővilágát, amiket még a hangszórók sem tudnak kiküszöbölni. Ilyen például a klímaváltozás, a túlhalászás és a vízszennyezés.

A kísérlet során 40 napon keresztül követték nyomon a zátonyokat, de ahhoz, hogy teljesebb képet kapjanak arról, valóban beválik-e hosszú távon ez a módszer, még sok megfigyelésre és újabb kutatómunkákra van szükség.

Forrás: CNN


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

KÖVESS MINKET:






hirdetés
repulo-auto-1000x647.jpg

2021-ben indulhat útjára a világ első repülő autója, ami 320-szal képes hasítani a levegőben

A kétüléses autó 230 lóerős, benzinnel működik, és kocsira és repülőre szóló jogosítvánnyal lehet csak vezetni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 04.


hirdetés

A jövő egyik meghatározó közlekedési eszköze lehet a repülő autó, amely a levegőben és a szárazföldön is képes közlekedni.

Az utóbbi évtizedben több gyártó is tervezett ilyet, nyilvánosságra is hozták a terveket, ám kedden az Egyesült Államokban már be is mutatták az első modellt.

A Pioneer repülő személyautója (roviden PAL-V) szénszálból, titánból és alumíniumból készül, 600 kg a súlya és olyan propellerekkel van felszerelve, amikkel akár 3800 méteres magasságban is lehet repülni, de "vissza is húzhatóak", ha szárazföldön akar közlekedni vele a sofőr.

Benzinnel működik, 230 lóerős, négyhengeres motorral és három kerékkel rendelkezik. Alig 10 perc alatt képes átalakulni girokopterré, vagyis átállni repülő módra, és 8 másodperc alatt gyorsul fel 96 km/h-ra. 160 méteres "futópályára" van szüksége ahhoz, hogy fel tudjon szállni, és csak 30 méteres útra a leszálláshoz.

hirdetés

Levegőben 320 km/-val is tud hasítani, a földön pedig 160 km/h-s végsebességre képes.

A járművet hasonlóan lehet vezetni, mint egy motort, a sofőrnek egy vezérlőkarral kell irányítani. A vezetéséhez nemcsak autóra, de repülőre szóló jogosítvány is szükséges.

A kétüléses holland autó már a gyártási fázisban van, darabját 600 ezer dollárért (180 millió forint) árulják. Eddig már 70 előrendelést adtak le rá, az első darab pedig 2021-ben indulhat útjára.

Később építenek majd egy olcsóbb modellt is, ami Pal-V Liberty Sport névre hallgat majd, és "csak" 335 ezer dollárba (100 millió forint) kerül.

Robert Dinemanse ügyvezető igazgató korábban elmondta, hogy évekig dolgoztak azon, hogy legyőzzék a műszaki kihívásokat, és olyan innovatív, repülni is képes autót alkossanak, amely megfelel minden biztonsági előírásnak.

"A repülő autók már sok filmben megjelentek, de a következő években már a valóságban is elérhetőek lesznek"

- mondta az Associated Pressnek.

Forrás: Daily Mail


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!