hirdetés
Névtelen-terv-4.jpg

Egy tökéletes rakott krumplinál nincs jobb! – a Stand 25-ben jártunk

A Stand 25 jelenleg az ország legjobb 12 étterme között szerepel. A fenséges ízek mellett pedig a megfizethető árak miatt is érdemes felkeresni őket.
Vass Adrienn, Csákvári Péter - szmo.hu
2020. február 26.


hirdetés

Február 24-én, hétfőn este rendezték meg a hazai gasztronómiai élet legjelentősebb eseményét, a Volkswagen-Dining Guide Év Étterme Díjátadó Gálát, ahol Szulló Szabina és Széll Tamás étterme, a Stand másodszor is Magyarország legjobb étterme lett.

Mi is jártunk már náluk, még a nyitás környékén, és az alapján nem is nagyon vitatkoznánk az  eredménnyel. (Ezt a tesztet ITT találjátok.)

De a Stand, mondjuk úgy, hogy egy bizonyos rétegnek szól. A legolcsóbb, 3 fogásos ebéd is 12 500 forintba kerül, és bár minden fillért megér, ezt az összeget nem feltétlenül tudja vagy szeretné kifizetni mindenki.

A Dining Guide "Top 10 +2" magyar étterem listáján azonban van még egy Szulló Szabina és Széll Tamás által vezetett hely, a Stand 25, ami jóval szolidabb árakkal csábít, de ez nem megy az ízek rovására. 

A Stand 25-nek sokáig volt egy nagy hibája: a Belvárosi Piac adott neki otthont. Ez nagyban bekorlátozta a nyitvatartási idejüket, a méretüket, és nehéz volt kizárni, felülírni a piacos hangulatot ha ott evett az ember.

hirdetés

Novemberben azonban a Stand 25 átköltözött Budára, a Lánchíd és a Váralagút környékére, és teljesen új időszámítás vette kezdetét.

Hosszabb nyitva tartás, nagyobb vendégtér, bővített menü és nem utolsó sorban sokkal elegánsabb, finomabb hangulat járt együtt a költözéssel. Mintha mindig is ide készültek volna.

A bisztró filozófiája azonban maradt: Minőségi, magyar alapanyagokból, hagyományos magyar ételeket magas színvonalon készítenek el, mindezt pedig egy elérhető, jó árfekvésben.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
IMG_3063.jpg

Megkóstoltuk a legendás velős pirítóst - a Hatlépcsősben jártunk Balatonfüreden

Sok minden változott a Hatlépcsősben az évek alatt, de vajon a velős pirítós ugyanolyan maradt? Utánajártunk!
Vass Adrienn, Fotók: Törőcsik Csilla, Hatlépcsős, Vass Adrienn - szmo.hu
2020. január 25.


hirdetés

Ha valaki érdeklődik a velőkultúra iránt, biztosan hallott már róla, hogy a Balatonon nagy hagyománya van a dolognak. Az északi parton két legendás helyet emlegetnek, ha szóba kerül a téma: az egyik Gyulakeszin található, a másik pedig Balatonfüreden a Muskátli borozó, vagy más néven Hatlépcsős.

A Hatlépcsősről voltak emlékeim, de már igencsak megkoptak, így mikor egy téli, balatoni hétvégén a környéken kószáltunk, egyik este Füred felé vettük az irányt.

Január 20, hétfő. Sejthetitek, hogy mekkora nyüzsgés van a környéken...semekkora.

A Hatlépcsősben mégis majdnem teljes teltház van, és minimum minden második ember velős pirítóst (is) kér. Ez itt nemhogy alap, de szinte már vallás.

Pedig a Hatlépcsős rendesen átalakult az elmúlt években.

hirdetés

A korábbi üzletvezető, a szintén legendás Valika átadta a stafétabotot, és ez nyilván változásokat is hozott magával.

Bár személyének hiánya biztos sokakat elszomorít, nézzük a dolgok jó oldalát: felélénkült a Facebook-kommunikáció, ahol minden héten megosztják a friss, ebédmenü ajánlataikat is, és lett egy helyes dizájn, valamint új étlap.

2019-ben benevezték a velőst a European Street Food Awards hazai válogatójára, és a magyaros kategóriában győzelmet is arattak. Ráadásul tavaly óta a balatonfüredi Városi Értéktárba is bekerült a pirítós.

Nem gyakran csinálunk ilyet, de most totális inkognitóban érkeztünk a helyre, és csak később, e-mailben érdeklődtem az új üzletvezetőnél, Marczell Csillánál a múltról és a jelenről, hogy megtudjam, vajon ez a velős még mindig az a velős-e. A válasz, amit kaptam, pedig több mint kielégítő volt. Gyakorlatilag elétek tudom tárni a Hatlépcsős minden titkát, így mielőtt a kóstolásról regélnék, olvassátok el ezt:

A Hatlépcsős és a balatonfüredi velős pirítós története:

“A Hatlépcsős indulása számunkra is homályos, pontos évszámot nem tudunk. Már az '50-es években is vendéglátóegység volt ezen a területen, talán cukrászda vagy fagyizó, később hagyományos borozó, de az már állami irányítás alatt. Aztán a rendszerváltás után ismét magántulajdonba került és bérbe lett adva. Úgy tudom, ez időben kezdődött a velős sztorija is. Akkor még nem volt konyha, csak valami főzőhelység, ahol mikróban készítették a krémet. 1997-ben eladóvá vált a hely, a gyakori bérlőváltások miatt eléggé lelakottan, és apósom megvette. Azt hiszem, két évig a meglévő állapotokat tartva üzemeltette, egyedül a velős receptjén csiszolt saját ízlésre, majd 1999-ben felújította. Ekkor épült a konyha is. Innentől kezdett a már sláger pirítósok mellett folyamatosan bővülni az étlap, de ebben az időszakban még mindig inkább borozó volt, amit az akkori fiatalok nagyon szerettek. Olcsóbb italok, csocsó és a pirítós volt a sláger.

2004-ben apósomék újabb vendéglátóegységbe kezdtek, ami nagyon sok idejüket vette el. Két gyerekük még tanult, így egy régi alkalmazottnak, a bizonyos Valikának lett kiadva a Muskátli Borozó, alias Hatlépcsős. Valika igazi nagyhangú kocsmáros típus, elfelejthetetlen karakter. 2016-ig ő bérelte a helyet, és ez idő alatt a folyamatosan fejlődő és egyre több turistát vonzó Füred szemében egybefonódott a neve a Hatlépcsőssel. Jár is neki dicséret, mert az apósomtól átvett recepttel egy egész országgal ismertette meg a velős pirítóst.

2016-ban viszont visszaadta a helyet, egészségügyi és egyéb magánéleti okokra hivatkozva. Ekkor kerültünk mi a képbe. Apósom szólt, hogy visszakapja a Hatlépcsőst. Én pont várandós voltam, párom, Bodor Imre szuper állásban külföldön, már kész koncepciónk volt a kisbabás időszakra, amikor jött a hír. De természetesen örömmel vállaltuk. Vali április elején adta vissza a helyet, mi pedig április 28-án már ki is nyitottunk. A fiunk május 10-én született, így totális káosz jellemezte az első nyarunkat. Azt se tudtuk mi a nevünk, nem aludtunk vagy a baba vagy az éjszakai Hatlépcsős műszak miatt. Egy dolog volt szent, a pirítós receptje és általunk még nagyobbra növelt mérete. Aztán lassan belejöttünk, évről-évre, nyárról-nyárra. A forgalmunk egyre jobb lett, a pirítós híre szárnyalt.

Egy alkalommal, tavaly nyáron valaki azt mondta: ez az igazi magyar street food. Ezután az elszólás után írták ki nem sokkal az  European Street Food Awardsra a pályázatot. Először inkább csak poénnak szántuk a nevezést, végül óriási sikerünk lett.”

Lapozz a receptért!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
90148420_2253083354795415_4508192871555268608_o.jpg

Miből főzzünk a karanténban? – tippek arra az esetre, ha elfogyna a hús, a tojás vagy a cukor

Itt az idő, hogy egy kicsit kreatívabbak legyünk, és ne pánikoljunk be azonnal ha elfogy a csirkemell a hűtőpultokból.
Szöveg: Vass Adrienn Fotó: Csákvári Péter - Tiny Wasteland - szmo.hu
2020. március 18.


hirdetés

Amikor ezeket a sorokat írom, még "nem olyan vészes a helyzet". Van itthon zöldség és gyümölcs is. Vannak tartalékaim. Valószínűleg még nektek is.

DE könnyen és gyorsan változhat a helyzet, és ha hiánycikk lesz ez-az, vagy ha nem mehetünk ki a boltba kedvünk szerint vásárolni, szükség lesz majd pár tuti tippre, ami segíthet a maradékokból várat építeni.

Könnyű úgy főzni, hogy az ember kézbe kap egy csirkemellet vagy egy friss karfiolt és rákeres, hogy mit tud belőle összehozni. Időnk van, rohanni nem kell, lehet több órán keresztül recepteket böngészni, fórumokon beszélgetni, videókból tanulni.

A probléma inkább abból van, ha nem találjuk meg otthon vagy a boltban azt az alapanyagot, amiből el szeretnénk készíteni az ebédet.

Mi van akkor ha nincs hús, ha nincs kenyér, ha nincs tojás?

hirdetés

Nyugi! Sokkal több mindent el lehet készíteni házilag, mint ahogy azt elsőre gondolnánk, és sokféle módon helyettesíthető egy-egy alapanyag.

Legyünk kíváncsiak, kreatívak és befogadóak, és leljük örömünket akkor is a főzésben, ha rákényszerülünk egy kis trükközésre.

Mi tegyek, ha nincs otthon friss pékárú?

Itt az ideje a kifli/zsemle/kenyérsütésnek. Higgyétek el, egyáltalán nem olyan bonyolult, mint ahogy hangzik. Nem kell elsőre tökéletes kérgű, habkönnyű fehér kenyeret sütni. Egy frissen sült lepény vagy bodag is megteszi. Könnyen el is  készíthető, így már ezért sem kell minden nap a boltba rohangálni.

Ha pedig boltba mentek, keressétek a tartós verziókat.Vagy Pászkát, krékert, abonettet, és tárazzatok be ezekből.

Ha van rá lehetőségetek egy kenyérsütő gépre is beruházhattok. Nem csak a kranténos időkben lesz hű társatok.

Mi tegyek, ha nincs otthon friss hús?

Úgy tűnik, hogy a friss hús elsőként válik majd luxuscikké. Érdemes tehát az agyunkat átállítani a húsmentes alternatívákra, a húspótlókra. A gomba és tojáspörkölt után jöhet a babfasírt vagy a tofu és a szója.

A vegán fórumokon sok tippet és trükköt találhattok. Nem kell lemondani a magyaros ízekről akkor sem, ha nincs otthon sertés. A csicseri és zöldborsópörkölt is fantasztikus találmány. Legyetek nyitottak!

Ha mégis valami húsfélére vágytok, a konzerv halakkal érdemes barátkozni.

Mi tegyek, ha nincs otthon tojás?

Ha rántottát ennél tojás nélkül, a csicserilisztes verzióra keress rá. Ha pedig süteményben helyettesítenéd ezt az alapanyagot, sokféle alternatív megoldás akad.

Több éve sütök-sőzök tojásmentes ételeket is. Remek süteményeket lehet készíteni nélküle. Ez is csak nyitottság kérdése!

A legegyszerűbb megoldás egy fél banán, egy fél avokádó vagy némi alma lehet, de ez csak pár tipp a sok közül.

Mi tegyek, ha nincs otthon tejtermék?

A tejtermékek nagy része is a romlandó élelmiszerek közé tartozik, így ezek közül sem akad mindig kéznél elegendő.

Szerezzetek be tejport. Az utolsó mentsvár lehet.

Ha nincs állati tej, nézzetek körül a növényi alternatívák között. Tejföl helyett tartós tejszínnel is lehet főzni, a gyorsan romló trappista helyett pedig jó lehet egy doboz reszelt parmezán, amiből kevesebb is elég a tésztára, és tovább el is áll.

A bevállalósabbak kereshetik a bioboltokban a sörélesztőpehely nevű terméket is. A sajtot lehet azzal is pótolni végső esetben.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
DSC_8478.jpg

Kedvencünk a Dobostorta! – 5 budapesti cukrászda, ahol hibátlanul készítik

Ez a csodás sütemény a mai napig sokunk kedvence, és amennyire egyszerűnek tűnik az alapanyagokat nézve, olyan bonyolult igazán jól elkészíteni.
Szöveg: Vass Adrienn Fotó: Csákvári Péter - szmo.hu
2020. február 19.


hirdetés

Tavaly novemberben a dobostorta is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, és az embernek rögtön kedve támadt újra kóstolni belőle.

Ezt a süteményt 136 évvel ezelőtt, 1884-ben készítette el először Dobos C. József, és a legenda szerint egy hiba miatt született meg a recept. Állítólag, a vajat köpülő fiú tévedésből só helyett cukrot tett az edénybe, és ezt a cukros vajat ízesítette tovább Dobos kakaóval, majd álmodta meg rá az égetett cukor tetőt.

A torta roppant elegánsra és különlegesre sikerült, pedig nem feltétlenül kitűnni akart vele az addigi édességek mezőnyéből, hanem főként

egy masszív, jól szállítható süteményt akart kreálni, amivel végül Erzsébet királynét és I. Ferenc Józsefet is levette a lábáról, és Európa-szerte híressé vált.

Amikor visszavonult, átadta a receptet a Fővárosi Cukrász és Mézeskalácsos Ipartestületnek, azzal a feltétellel, hogy bármelyik ipartestületi tag azt szabadon felhasználhatja.

hirdetés

2017-ben Magyarországon miniszteri rendeletben határozták meg a híres torta összetételét és alakját: „Kör alakú torta, amelyben öt Doboslap között Doboskrém található. A Doboslap és a Doboskrém közel egyenlő vastagságú. A Dobostorta tetejét az aranybarnára karamellizált cukorral készített Dobostető alkotja.”

Szóval a Dobostorta neve kötelez, és bár sok cukrászdában megtalálható a mai napig, azért nem mindenhol hibátlan a kivitelezés.

Mi most 5 olyan budapesti helyet ajánlunk, ahol valóban fenséges ez a sütemény!Gerbeaud Café

A Gerbeaud tortájának titka a a magas minőségű alapanyagban rejlik. A Valrhona kakaó valóban elképesztően intenzív aromát ad neki, és egyedivé teszi a süteményt, valamint az erősen vajas ízt kicsit háttérbe is szorítja. A teteje úgy roppan, ahogy kell, és a lapok nagyon puhák, ízletesek. Érdekes, hogy ezt a masszív receptet milyen könnyedre varázsolták. Csillagos ötös kivitelezés ez!

Ha tehetitek, helyben fogyasszátok, mert a kávézó hangulata is sokat hozzátesz az élményhez.

2250 Ft

Vörösmarty tér 7-8.Ruszwurm Cukrászda

A Ruszwurmról a krémesükkel kapcsolatban hallottam már ódákat zengeni, pedig a dobosukért is megéri felcaplatni a Várba. Mondjuk asztalt találni még február közepén, délután is lehetetlennek bizonyult, de jól van ez így. Sok turista falatozik náluk, és szerencse, hogy rajtuk keresztül ismeri meg a világ több klasszikus süteményünket is.

A dobostorta itt is teljesen hagyományos recept alapján készül, és bennem a gyerekkor ízeit idézte fel azonnal. Friss volt, mélybarna teteje is csodásan roppant. Nem tudtunk belekötni.

700 Ft

Szentháromság u. 7.

Auguszt 1870

Az Auguszt idén 150 éves. Nem is kérdés, hogy náluk is megannyi tradicionális süteményt talál az ember. Rengeteg opció figyel a hűtőpultban, majdnem el is csábultunk egy gyümölcsösebb szereltre, de végül csak győzött a dobos.

Nem bántuk meg! Gyönyörű, sárga piskóta, és krémes, vajas íz.

A felső szinten van egy kávézó, ahol igazán jól esik kicsit beszélgetni, olvasni egy szelet felett, de mi most az alsó szinten, az ablak melletti könyöklőn fogyasztottuk el a szeletünket.

800-950 Ft

Fény utca 8.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
Copy-of-DSC08188-Edit-1.jpg

Izraeltől Spanyolországig - világkonyhák a bulinegyedben

Kipróbáltuk a négy legizgalmasabb helyet, a portugál pékségtől a spanyol tapas-bárig.
Csákvári Péter - szmo.hu
2020. február 05.


hirdetés

Van egy hely a város közepén, ahova a magyar leginkább csak dolgozni jár, a mi fejünkben lassan szitokszó a neve az éjszakai életben, egy darabig hónapról-hónapra új cégérek váltották ott egymást, és a külföldiek számára az első számú éjszakai célpont Budapesten. Az ország legdinamikusabban fejlődő udvara, belvárosunk Dubaja, a magyar Time Square azonban egy igen érdekes irányba kezdett fejlődni.

Atyaúristen hány cikket kezdtem már azzal, hogy „új hely nyílt a bulinegyed szívében”. Ennek oka egyértelműen pedig az, hogy mocsok sok étterem nyitott a bulinegyed szívében, és szintén sok adta át a kilincset egy másik formációnak. Ez a szív pedig nem más, mint

a Gozsdu-udvar, ami a kezdeti klubbosodás után most a gasztronómia gócpontja lett - csak nem igazán a miénk. Pedig olyan kulináris élményekkel pakolhatunk itt fel, amikhez sok ezer kilométert kellene utaznunk,

ugyanis a Gozsdut annyira ellepték a külföldiek, hogy bizonyos értelemben külfölddé is vált. Ez a tény ugyanakkor nem igazán viselte meg senki lelkét, hiszen isten igazából sosem volt egy kultikus hely a városban, leginkább a történelem csak sötét foltokat ejtett rajta. 

De mi is az a Gozsdu-udvar?

hirdetés

A Gozsdu-udvar a budapesti Király utca 13. szám és a Dob utca 16. szám között hét négyszintes épületből (4800 m²) és hat udvarból áll, amelyhez hozzáadódik a Holló utca 10. szám alatti, szintén négyszintes épület. Az épületegyüttest a román nemzetiségű Gozsdu Manó (Emanoil Gojdu) ügyvéd végrendelete alapján 1870-ben létrehozott Gozsdu Alapítvány építette 1901-ben, Czigler Győző tervei szerint. A Gozsdu-udvar pár percre található Budapest egyik legforgalmasabb részétől, a Deák Ferenc tértől és az Andrássy úttól. A tágabb városrészt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. A második világháború idején a gettó szíve volt, majd később államosították, a kétezres években pedig egy cég vásárolta meg, hogy kialakítsa a mai formáját.

A Gozsdu klubtól Tel-Avivig

Amikor 2008 tájékán először sétáltam be a rosszéletű Király utca felől az udvarba, még csak egy olasz étterem, és a Gozsdu klub bontogatta itt a szárnyait. Egy gigászi felújítás végső munkálatainak lehettünk tanúi, szinte nem hiszek a szememnek, ha ránézek egy akkori képre az udvarról. A következő években rengeteg hely költözött be, majd szépen meg is telt az egész, és megkezdődött a bulinegyed projekt, ami bizony innen robbant ki.

Furcsa mód, a bulikahangulat az elmúlt két évben kicsit elcsendesedett, kijjebb költözött, a Gozsdu pedig átadta magát az éttermek világának, és két részre is szakadt: a Zsidai féle Spílerek és a Gozsdu klubbot leváltó Jamie’s Pizzeria viszi a Király felőli többséget, a Dob utca és a Holló utca felé pedig egy másik cég terjeszkedett, ami ügyesen felvásárolt egy csomó üzlethelyiséget, és egyszer csak azt vettük észre, hogy ez baromi izgalmas helyeknek adott teret. Történt ugyanis, hogy ez a cég megelégelte a sok kontár turistalehúzó helyet, akik újra és újra próbálkoztak az udvarban, és inkább maga kezdte formálni a kínálatot különböző tematikájú színvonalas egységekkel. És ezzel el is érkeztünk a lényeghez, a négy legizgalmasabb játékosukhoz.

Lisboa

Kezdjük a mindenhez kapcsolódó elemmel: a Lisboaval. Amikor elképesztő hírveréssel berobbant a Gozsdu első péksége, elég nehéz volt összerakni, hogy miért portugál. Miért ne? A portugálok életében a pékség egy sokkal fajsúlyosabb dolog, mint a miénkben, és szó se róla, egy sem volt még a városban, ahol egy igazi pastéis de nata-t lehetett volna kapni. A helyet egy portugál fiatalember irányítja, aki totál autentikus keretek között tudja tartani a termelést, és egy igen üde színfoltja lett az udvar közepének is a hely.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!