hirdetés
kpop.png

Egy nap alatt 56 milliószor nézték meg: ez a dal lehet a következő Gangnam Style

A Blackpink nevű formáció Kill This Love című száma villámgyorsan letarolta a YouTube-toplistát.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 08.


hirdetés

A Blackpink nevű dél-koreai popcsapat legújabb dala, a Kill This Love a Youtube-on mindössze egyetlen nap alatt több mint 56 milliós nézettséget produkált, írja az Index. 4 nap leforgása alatt már 126 607 250 megtekintést mutat a számláló (április 8-án, negyed 6 körül), és a szám egyre csak növekszik.

Az elképesztő adat egyben rekord is: a klippel sikerült túlszárnyalni a Gangnam Style-ból ismert Psy nevű előadó Gentleman című számát.

A Blackpink 2016-ban alakult, tehát még csak a harmadik évét tapossa K-pop együttesként. Ahhoz képest elég nagyot robbantottak ezzel a nótával:

A BBC gyűjtése szerint 24 óra leforgása alatt a következő dalok klipjeit nézték meg eddig a legtöbben, persze az említett Kill This Love után:

Ariana Grande - Thank U, Next: 55,4 millió

BTS - IDOL Official, 45,9 millió

hirdetés

Taylor Swift - Look What You Made Me Do: 43,2 milló

Eminem - Killshot: 38,1 millió



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
iain-lindsay_face.jpg

Pál utcai fiúkat olvas a brit nagykövet a magyar kultúra napja alkalmából

Iain Lindsay nem először ad elő magyarul irodalmi művet.
Fotó: UK in Hungary Facebook-oldal - szmo.hu
2020. január 22.


hirdetés

Kedves gesztussal készült Iain Linsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete a magyar kultúra napjára:

a brit diplomata magyarul olvasott fel kedvenc magyar regényéből, a Pál utcai fiúkból. A videót budapesti brit nagykövetség posztolta.

Security Check Required

null

Lindsay már többször kedveskedett hasonló gesztussal a magyaroknak: tavaly szókirakós játékkal mutatta be, hogy mi számára a legkedvesebb a magyar kultúrából, míg 2018-ban a magyar költészet napján egy József Attila-vers részletét mondta el. De szavalt már Petőfi- és Nemes Nagy Ágnes művet is.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
richard_jewell_balladaja_kritika_screenshot_20200117120327_1_original_960x542_cover.jpg

Nemzeti hősből közellenség, avagy igazságtétel Clint Eastwood módra - Richard Jewell balladája

Ismét egy meghurcolt hőst választott főszereplőnek, ám ezúttal nem Tom Hankset csinálják ki amiatt, mert megmentett egy repülőnyi embert, hanem egy kissé együgyű, ám végletekig elhivatott biztonsági őrt, aki időben találta meg a bombát.
Szerző: Polák Zsóka, képek: 75 Year Plan Production - szmo.hu
2020. január 23.


hirdetés

Clint Eastwood a kilencvenhez közelítve sem lazsál, fáradhatatlanul rendezi tovább a filmeket. Ezekkel már nem feltétlenül akarja megváltani a világot, de tisztességes munkák általában remek alakításokkal, átélhető drámával és feszültséggel - ráadásul nagyon hasonló témákkal. A Richard Jewell is ilyen: semmi eget rengetően kiemelkedő nincs benne, mégis azonnal a hatása alá keríti az embert.

Hat évvel ezelőtt a Vanity Fair The Ballad of Richard Jewell című cikke iránt

Leonardo DiCaprio és Jonah Hill kezdett érdeklődni – az utóbbi lett volna a hős biztonsági őr, míg az előbbi az ügyvédje.

Sokáig azt pusmogták, hogy Martin Scorsese lehet a darab rendezője, ám végül mindebből nem lett semmi, pedig azért megnéznénk, hogy Scorsese mit hozott volna ki az alapanyagból. Hill és Dicaprio végül producerként maradtak a projektnél, a rendezői székbe pedig az a Clint Eastwood került, aki az utóbbi évtizedben arra specializálódott, hogy hősközpontú igaz történeteket álmodjon vászonra meghintve egy jókora adag lokálpatriotizmussal. Elég csak megnézni az utóbbi évek termését: a J. Edgar, az Amerikai mesterlövész, a Sully és A párizsi vonat is nagyon hasonló receptet követ.

hirdetés

Ezúttal az 1998-as atlantai olimpia a kiindulópont, ahol egy tömegrendezvényen a Richard Jewell nevű biztonsági őr kiszúr egy gyanús táskát. A bomba ugyan felrobban, és nagy pusztítást végez, Jewell gyors helyzetfelismerésének hála azonban sikerül minél több embert eltávolítani a közelből. Az egyszerű biztonsági őrből előbb nemzeti hős, majd közellenség lesz – az FBI-nál ugyanis egy kósza ötlet nyomán hirtelen őt gyanúsítják a bűnténnyel, a média pedig élve falja fel az újságok hasábjain. Bár a férfit később tisztázták és elfogták a valódi tettest, a meghurcolás jóformán tönkretette az életét, Eastwood pedig erre a folyamatra koncentrál.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
rsz_1rsz_kaman_albert_hazug.jpg

„Nem a robbanástól vagy a nagy sztároktól lesz igazán jó egy film” – Kámán Albert a Hazugról

A Cannes-ban bemutatott magyar rövidfilm eddig 24 díjat nyert. A rendezővel beszélgettünk.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 22.


hirdetés

Kámán Albert Hazug című rövidfilmjét tavaly májusban mutatták be Cannes-ban, a Global Short Film Awards fesztiválon.

A díjeső Los Angeles Film Awards-on kezdődött három díjjal, ahol Kámánt legjobb első filmes rendezőnek kiáltották ki, Nagyistók Editet pedig a legjobb női főszereplő címet kapta.

A fesztiválon a legjobb dráma díját is elnyerte a Hazug. Azóta pedig csak záporoznak a különböző elismerések, főleg az operatőri és a színészi munka miatt. Nem meglepő, a Hazug ugyanis egy olyan, mindennapi életből témát merítő kamaradráma, ami mindenkiben elindít valamit. Egy egész egyszerű jelenséget dolgoz fel, de nem mindennapi módon.

A 22 perces film egy labilis, párkapcsolatában rettenetesen unatkozó lány belső odüsszeiáját mutatja meg, aki unalmas, sótlan pasijával hétvégi kiruccanásra igyekszik. Eközben felemészti saját bűntudata és sötét pszichéje. A forgatókönyvben Bánkövi Dorottya segítette Kámánt, a zenét az ő édesapja, Bánkövi Gyula szerezte. A filmben egy simogatás erejéig Lukáts Andor keze is feltűnik.

- Egy interjúban azt mondtad, hogy nincs izgalmasabb kihívás a művész számára egy „őrült nőnél”? Mire gondoltál ezzel? Gondolod, így sikerül majd megértened a nőket?

hirdetés

- Nem is őrült, igazából. Inkább magányos, és szenved. Én sokkal szívesebben nézek olyan filmeket, ahol nő a főszereplő. Olyan alkotások inspiráltak, mint Lars von Trier Antikrisztusa, vagy a Polański által rendezett Iszonyat, ahol Catrine Deneuve a kiszolgáltatott nőt alakítja.

A férfi rendezők, vagy művészek a női szereplőiket gyakran elesett és elveszett emberként ábrázolják. Ez a hierarchia több filmben megmutatkozik. Egy szenvedő nőt, szerintem, sokkal jobban lehet ábrázolni, mint egy szenvedő férfit.

- Időben és vizuálisan is elég hangsúlyos jelenete a filmnek, amikor a lány marihuánát fogyaszt. Ezzel szinte kulcsmozzanattá teszed a „betépés” aktusát. A szerhasználat miatt zavarodik meg végleg Nagyistók Edit karaktere?

- A filmben természetesen nem igazi marihuána van. A forgatás során az egyik legnagyobb problémát a cigaretta megtekerése jelentette, ugyanis szinte senki nem cigizik a stábból, és két órán át szenvedtünk vele.

A fű, mint motívum a filmben a pszichedelikus, hallucinációszerű helyzetek és érzetek megteremtését szolgálja. Az álom és valóság összemosódását.

A nagyjátékfilm, amit tervezek, hasonló eszközökkel dolgozik majd.

- Mikor kezdtetek el dolgozni a filmen, milyen idős a Hazug?

- 2018 tavaszán kezdtük el a forgatókönyvön való agyalást. A film azon a nyáron forgott le. Az utómunka eltartott vagy félévig, mivel a kis stáb miatt nagyon sok munka hárult rám.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
1917_1.jpg

Ez itt maga a pokol, de mi csak koncentráljunk a lényegre – megnéztük az 1917 című filmet

Nagyon jó ez a film, csak egy kicsit túl amerikai – gondoltam, mikor kijöttem Sam Mendes új filmjéről. Aztán rájöttem, hogy a rendező brit. Viszont továbbra is ezt gondolom. Kritika.
Malinovszki András; fotók: Freeman Film - szmo.hu
2020. január 24.


hirdetés

Sam Mendes Golden Globe-díjas és Oscar-esélyes háborús filmje nagyon látványos és nagyon szerethető sztori. Megfordult a fejemben, hogy "eposznak" vagy "drámának" hívjam, végülis mindkettőben lenne valami, de nem nagyon tudom, és valamiért nem is nagyon akarom kategóiába sorolni az 1917-et. Egy igazi, klasszikus értelemben vett "jó kis háborús film", kétségtelenül néhány szokatlan megoldással.

Ezek közül spoilerveszély miatt nem áll módomban mindet felsorolni, de az mindenképpen egyedi (és egyben remek) ötlet, hogy a kamera nagyon kevés vágással végig a főhős(öke)t követi:

szinte realtime-ban tarthatunk velük a hullahegyek között, a sáros csatamezőn vagy épp a lángoló faluban - Roger Deakins zseniális kameramunkájának köszönhetően hihetetlenül élethűen.

A két főszereplő két fiatal őrvezető, akiknek egyik zászlóaljtól kell eljutniuk egy másikig egy üzenettel, miszerint a német ellenség csak látszólag vonult vissza, valójában csapdába csalták őket. Ráadásként a célállomáson szolgál egyikük bátyja, így még különösebb jelentőséget nyer a küldetés.

A fiatalok szűkös határidőt kapnak a feladat teljesítésére (konkrétan kevesebb mint egy napot), ami azonban nem tesz jót a filmnek: ugyan vannak benne szép, hosszan kidolgozott jelenetek, és tényleg nem lehet észrevenni a vágásokat (nem tudom, észrevétlen vágásért lehet-e Oscar-díjat kapni, de nem is fogjuk megtudni, mert ez azon kevés kategóriák egyike, amiben nem jelölték az alkotást), de összességében annyi minden történik a két főszereplővel (különösen az egyikükkel), amivel már lavíroznak a szenvedő, bátor katonák és a személytelen szuperhősök karaktere között.

hirdetés

Olyan gyorsan vált a film az egyébként tökéletesen megrajzolt helyszínek között, hogy néha tényleg már csak a "Level Completed - Next Level" feliratok hiányoznak.

Hogy mégsem teljesen egy háborús computer-játékban érezzük magunkat, arról többek között a film egyik kulcsjelenete, a lezuhant repülő utáni történések gondoskodnak. Meg úgy általában a nagy (olykor túlságosan nagy) érzelmekkel megrajzolt karakterek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!