hirdetés
idealdesszert.jpg

Egy falatnyi Franciaország Zuglóban – az Ideál Desszertben jártunk

Egy magyar házaspár francia és svájci tapasztalataikat, receptjeiket hazahozva itthon nyitott cukrászdát. Túllépnek a hagyományos, tradicionálisnak nevezhető ízeken, viszont megtartják az alapkombinációkat és ezeket variálják.
Dömötör Nikolett, fotó: Mervai Márk - szmo.hu
2019. február 06.


hirdetés

A Bosnyák tér közelében, egy volt hentesüzlet helyén nyitott meg az Ideáldesszert nevű hely, a francia cukrászat legújabb itthoni helytartója. A tulajdonosok, Gogolák Csaba és felesége, Kohlmann Eszter Franciaországban tanulták ki a szakmát és hosszú évekig dolgoztak ott is, Svájcban is, nemrég azonban úgy döntöttek: hazajönnek és Magyarországon próbálnak szerencsét.

Januárban, vízkereszt tájékán látogattunk el hozzájuk – az egyik első dolog, ami szembeötlött a tágas helységbe lépve, az egyik falra felírt süteményrecept volt, mégpedig nem másé, mint egy szezonális édességé: a királyok pitéjéé. Mint kiderült, alapvetően a Háromkirályokhoz kapcsolódik ez a desszert, tradicionálisan pedig egy porcelánfigurát is elrejtenek benne. Amikor összeül a társaság, felvágják a pitét, a szeleteket szétosztják, és akihez jut a porcelánfigura, azé lesz a korona, így ő lesz aznap a király vagy a királynő, magyarázza Csaba, akitől azt is megtudjuk, a falra írt recepteket időről időre cserélik, és egyáltalán nem bánják, ha valaki leírja őket vagy segítséget kér tőlük az otthoni elkészítéshez.

Csaba és Eszter alapvető célja, hogy túllépjenek a hagyományos, tradicionálisnak nevezhető ízeken, viszont ezzel együtt megtartsák az alapkombinációkat és ezeket variálják. Általánosan is igyekeznek az ízeket – vanília, málna, gyümölcsök – és nem a cukrosságot előtérbe hozni.

Csaba szerint

a francia cukrászat alapvető jellegzetessége főleg abban áll, hogy művelőik sokkal inkább mernek nyúlni az újdonságokhoz, sokkal inkább mernek előre lépni, újítani, modernizálni, de közben nem elfelejteni, hanem megújítani a tradicionális süteményeket.

„Ez a fő sajátossága, amiben különbözhet például a jóval konzervatívabb magyartól, habár az elmúlt néhány évben itthon is tapasztalható változás”, fejtegeti.

„Sok olyan úgynevezett újhullámos cukrászda van Budapesten is, ahol francia, franciás süteményeket próbálnak készíteni – ez néha abban nyilvánul meg, hogy akár 5-6 féle olyan ízt kevernek össze, amit soha nem láttunk, soha nem kóstoltunk azelőtt. Az új ízek, a francia sütemény azonban nem itt kezdődik, hanem az ízek előtérbe tolásával, a jó alapanyagok beszerzésével, az állománynövelők és különféle ízkoncentrátumok, aromák, ízfokozók, margarin elhagyásával.

Használjuk a gyümölcsöket, a vajat, a tejet, a tejszínt, egy kis cukrot, egy kis lisztet.”

Csaba annak idején érettségi után döntött úgy, hogy megpróbálja a cukrász-szakmát kitanulni. Két év után a szakma kiváló tanulójaként végzett a Gundelben, 2007-ben pedig kikerült egy francia testvériskolába – ez hozta össze őket Eszterrel is, aki két évvel utána érkezett, szintén a cserekapcsolatnak köszönhetően. Ez az iskola Lorraine megyében van, Nancytól nem messze egy városkában, elmondásuk szerint a mai napig sok magyar diák jár ki oda. Egy év alatt kellett megtanulniuk a francia nyelvet (ami egyébként nem alapkövetelmény a kiutazáskor) olyan szinten, hogy letehessék a szakmunkásvizsgát cukrászatból. A munkahelyen lehet leginkább beleszokni, mesélik, mivel ez egy elég kommunikatív szakma: folyamatosan kérdezni és egyeztetni kell. A vizsga után tovább lehet tanulni, szakosodni például cukorka-, csokoládé- vagy fagylaltkészítésre.

Csaba egy Strasbourg melletti háromcsillagos hotelben tett kitérő után visszatért abba a városkába, ahol az iskola is működik és elhelyezkedett egy cukrász mellett, aki ismert és elismert a régióban. Mint csokoládékészítő-tanuló kezdett el mellette dolgozni, később pedig ő lett a cukrászséf, 8-9 ember munkáját, köztük francia cukrásztanulókét koordinálva. Mindketten egybehangzóan azt mondják, magyarként, külföldiként, „idegenként” semmilyen megkülönböztetés nem érte őket, az egyetlen szempont mindig az volt, milyen kompetenciákkal rendelkeznek.

Eleinte nagyon hiányoztak nekik az otthoni ízek.

„Nehéz volt megszokni, hogy nagyon sűrűn ettünk salátát, halat, könnyű ételeket. Tíz év elteltével persze ez megváltozik, így most, ahogy hazaköltöztünk, oda volt honvágyunk.”

A francia nyelvet még mindig aktívan használják, egymás között sokszor beszélnek így, már csak a szakkifejezések miatt is.

A városkában ő 6, a felesége 4 évet töltött el. Ennyi idő után a szakmai és az anyagi előrelépést abban látták, hogy ha egy másik kultúra felé nyitnak, így Svájcba költöztek át, egy svájci francia cukrászfőnök invitálásának köszönhetően. Ott már nem volt közös a munkahelyük, de utólag úgy értékelik: két külön cukrászdában még jobban ráláttak a területre.

A négy év alatt összesen négy helyen dolgoztak, Genfhez közel. Ott laktak a tó partján.

Minden reggel a Mont Blanc-t és az Alpokat látni munkába menet nem egy rossz dolog, jegyzik meg mosolyogva.

Ennek ellenére nem érezték magukat otthonosan. „Más kultúra, más ország, nem voltak annyira befogadóak, mint a franciák. Olyan sok külföldi él azon a területen, hogy nem igazán foglalkoznak azzal, te ki vagy és honnan jöttél, hol van egyáltalán Magyarország. Elmész, dolgozol, viszontlátásra és hazamész, mindenki elvan a saját életével.” Szakmailag azonban sokat tanultak, főleg a munkaorganizáció és az üzletpolitika területéről. Ekkor már számolták a napokat, hogy mikor tudnak hazajönni Magyarországra és saját cukrászdát nyitni.

A pár végül 2017 szeptemberében költözött haza, és miután összeházasodtak, belevágtak a közös vállalkozásba. A helyet egy éven át keresték, és mivel közben Zuglóba költöztek, szempont volt, hogy közel legyen a lakásukhoz. Annak ellenére, hogy szerettek volna forgalmas helyen megnyitni, a belváros ki volt zárva már az elején a terveik közül, mondván azokban a negyedekben már rengetegen ismerik ezt az újfajta vonalat. Inkább olyat szerettek volna, ahol nem annyira elterjedt, viszont a környékbelieknek lehet rá fizetőképes keresletük és igényük. Nem akartak beállni a sorba. „Nem ismerek olyan cukrászt itthon, aki ennyi időt eltöltött volna külföldön és ilyen tapasztalatokkal, alapokkal nyitott volna cukrászdát. Mi azt készítjük, amit kint fogyasztanak az emberek, élő, kidolgozott receptek alapján”, magyarázza Csaba.

A helyiséget, ami korábban hentesüzlet volt, ők maguk alakították át, a nyitás előtti nyaruk lényegében erre ment rá. Tavaly augusztus 20-án nyitottak, és azóta egyszer sem fordult elő, hogy azért kellett volna küzdeniük, hogy jöjjenek be hozzájuk az emberek (sőt, novemberben fel is kellett venni egy cukrászlányt, hogy győzzék a munkát). Látványkonyha-rész is van benne: a csokimanufaktúra. Itt temperálják a csokit, készítik és díszítik a bonbonokat, macaronokat.

Nem titkolják, hogy magyar alapanyagokkal francia recepteket megvalósítani sokszor kihívás. Ugyanazokból dolgoznak, amikből minden más cukrászat, ugyanazoktól a beszállítóktól vásárolnak, extra vagy különleges dolgokat nem használnak fel, de törekednek a legjobb minőségre. Dolgozhatnának persze francia vajjal, alapanyagokkal is, de abban semmi „izgalom” nem lenne, mondják. „Könnyebb lenne, viszont az ára is más lenne.” Igaz, nem könnyű, ha például a macaronhoz használt tojásfehérje minősége egyik hétről a másikra megváltozik. „Van olyan fehérje-lé, amit egyszerűen nem is lehet habbá verni, mert egy folyós fehérjehab lesz tartás nélkül és önthetem ki. Ilyet még életemben nem láttam. Kint nem volt ennyire ingadozó az alapanyagok minősége, itthon azonban erre nagyon oda kell figyelni”, meséli Csaba.

Az eddigi tapasztalataik alapján úgy látják, az emberek átlagosan maximum 800 forintot hajlandók kiadni egy süteményért, afölött már luxuskategória egy szelet édesség.

Itthon nekem is, teszi hozzá Csaba. "Kivéve, ha olyan, amilyet még soha, sehol nem kóstoltam. Ezért cserébe viszont azt várom el, hogy a végén úgy is álljak fel az asztaltól, hogy ez tényleg nagyon jó volt."

Az Ideáldesszert kínálatának fele mindig cukor-, liszt- és tejmentes, nagy rájuk a kereslet. „Itthon nagyon sokan érzékenyek, a cukorbetegség ma már népbetegség. Kint ez nem volt jellemző, ott kevés hely van, ahol mentes ételeket, édességeket lehet vásárolni. Tény, hogy már egyfajta divattá is kinőtte magát.” Miután előzetesen megkóstolták a környékbeli cukormentes édességeket, azt vették észre, hogy annyira túltolják bennük az édesítőszereket, hogy szinte marja a torkukat. Inkább a minimális édesítőszerre esküsznek, rákontrázni pedig azzal próbálnak, hogy az ízeket emelik ki – legyen a csokoládé kicsit erősebb, legyen benne több a gyümölcs, sokkal kevesebb a piskóta.

„A teljesen cukormentes feketeerdő-szelet és a málnás süteményük nagy sikert aratott a nem érzékenyek körében is, senki nem mondta még, hogy édesítőszer-ízük lett volna”, büszkélkednek. Nagy kedvenc még a Rákóczi túrós és a képviselőfánk – habár egyik sem az, amit ezekről a süteményekről hagyományosan gondolunk (külalakra sem, de még csak nem is a tradicionális receptből készülnek), de ha az ember elfogyasztja, tényleg úgy érzi, hogy azt eszi.

Minden ünnep alkalmával készül valami szezonális édesség: szilveszterkor oroszkrém-malackák álltak a pultban, Valentin napra habcsók-szíveket terveznek, de csokiból, bonbonból is készülnek különlegességekkel.

Hasonló újdonságokat tartogat majd a nőnap, a húsvét, az anyák napja is, azután pedig jön a fagyiszezon (a Damniczky cukrászda fagylaltját lehet náluk kapni), úgyhogy a vitrin tartalma és a kirakat folyamatosan cserélődik.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
monoricenter-cim.jpg

Budapest ismeretlen kínai negyede: bejártuk a kőbányai Monori Center titkos világát

A Mázsa tér környékén külön kis univerzum épült ki: rengeteg üzlet, éttermek, templomok, sőt még orvosi központ is van. Az itt élő kínaiak mellett pedig már a magyarokat is szívesen látják.
Láng Dávid - szmo.hu
2019. október 12.



Ha a budapesti kínai negyed kerül szóba, szinte mindenki a józsefvárosi piac zajos világára gondol. Bár a hírhedt Négy Tigrist már öt éve bezáratta az önkormányzat, közvetlen szomszédságában, az egykori Ganz-gyártelepen továbbra is virágzik a távol-keleti kereskedelem, egymást érik az árusok standjai.

Ebben a cikkben azonban nem erről lesz szó. Pár buszmegállóval arrébb ugyanis hosszú évek óta növekszik egy másik, autentikus "Chinatown" is Budapesten: a kőbányai Monori Center.

Hogyan alakult ki ez a különleges világ? Kik működtetik és bővítik évről évre? Hosszas tervezés, vagy véletlenek sorozata kellett ahhoz, hogy megszülessen? Egyáltalán mikor és kik érkeztek Kínából Budapestre? Ez mind kiderült a Hosszúlépés sétáján, amely a Kőbányai selyemút nevet kapta.

Kínai kereskedők már a XX. század elején is megfordultak a régióban, ők azonban a '30-as évek gazdasági világválsága hatására hazamentek. Tömegesen a Teng Hsziao Ping által meghirdetett nyitási politika után kezdett kiáramolni a lakosság külföldre. A pártvezetés célja ettől kezdve az volt, hogy minél többen próbáljanak szerencsét más országokban, így segítve otthon maradt családtagjaik mellett hazájuk gazdaságát is.

A '80-as évek közepére Magyarország is kedvelt célpontjukká vált, azzal párhuzamosan, hogy a szocialista rezsim az évtizedekig tartó elhidegülés után elkezdett közeledni az ázsiai országhoz. A folyamat a rendszerváltás után gyorsult fel igazán, mivel ekkor néhány évre eltörölték a vízumkötelezettséget.

Ennek hatására minden addiginál többen jöttek, főleg vállalkozókedvű kiskereskedők, akik a szocialista országok gazdasági együttműködésének megszűnése miatt keletkezett áruhiányra repültek rá.

A piaci rést sokan megérezték, és olcsó tömegtermeléssel gyártott árucikkeik révén nagyon sikeresek lettek. Rajtuk kívül a Tienanmen téri forradalom megtorlása elől menekülők közül is jó páran itt kötöttek ki.

Ezután egy nagyobb hullám volt még: az Orbán-kormány által 2013-ban bevezetett letelepedési kötvényeknek köszönhetően pár évig ismét nagyon sokan érkeztek. A lehetőséget azzal hirdették Kínában, hogy „a leggyorsabb, a legolcsóbb és a legbiztonságosabb”, így nem csoda, hogy sokan ráharaptak, bár persze a 250-300 ezer eurós árat csak a tehetősebbek tudták kifizetni.

A Mázsa tértől nem messze található területet szintén még a rendszerváltás környékén kezdte felvásárolni egy kínai ingatlanfejlesztő cég, nagyon tudatosan, parcelláról parcellára. Ennek megfelelően az utcakép is sokkal rendezettebb, érzékelhetően kisebb itt a káosz, mint a 8. kerületi negyedben.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
cimlap.png

Teszteltük az új online BKV-bérletet: sokszor még az ellenőröknek is fejtörést okoz

Szeptember végétől a havi bérletnek már létezik online verziója is. Héven, villamoson, metrón és trolin is kipróbáltuk.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 13.



A RIGO kudarca és a budapesti elektronikus jegyrendszer körüli sorozatos botrányok után ideje volt valami modernnel és működőképessel előrukkolnia a BKK-nak a fővárosi közlekedés terén. Mostantól végre létezik online bkv-bérlet (hivatalos nevén: Budapest-bérlet) is, amit a Mobiljegy nevű alkalmazásban lehet letölteni, a félhavi bérlettel együtt.

Az app a körülményekhez képest hozza azt, ami tőle elvárható: friss, gyors, biztonságosnak tűnik és egyszerű használni.

Mi lett volna/lesz a RIGO?

A budapesti elektronikus jegyrendszer, amit úgy terveztek, hogy kiváltsa a papíralapú jegyeket és bérleteket egy névvel és fényképpel ellátott kártyával. A projekt azonban 2018 novemberében bedőlt, 15 évvel az első fővárosi elektronikus jegyrendszer kiépítésének bejelentése után. Jelenleg 2020 végére - 2021 elejére tervezik a mostmár egész országra kiterjedő jegyrendszer bevezetését, ami bekötné Budapestet az országos vasút és buszos jegyrendszerhez.

Utaztam hévvel, villamossal, metróval és trolibusszal is az elmúlt néhány napban, amíg teszteltem az új Budapest-bérletemet.

A BKK honlapján egy közérthető és informatív tájékoztatást kaphatunk arról, hogy miképpen kell regisztrálni és használni az alkalmazást, ráadásul az egész angolul is elérhető.

Nekem a regisztráció az alkalmazás letöltésével és a jegyvásárlással együtt kb. 8-10 percet vett igénybe, amivel egy kicsit lassabb voltam az RTL-híradó stábjánál.

Azt nem állítanám, hogy minden flottul működik már a rendszerben.

Azt tapasztaltam, hogy ritkán tudják a direkt erre a célra vásárolt géppel ellenőrizni a bérletemet, ugyanis még mindig nincs belőle mindenhol. Az applikáció használatához pedig aktív adatforgalom kell, vagyis az utazónak internetkapcsolattal kell rendelkeznie.

Az elsőajtós buszokon és a metrókon való utazáshoz nekünk kell leolvasnunk egy kiragasztott kódot, és a felugró animációt bemutatnunk ellenőrzésre. Az összes többi esetben pedig, a jegy bal alsó sarkában található három pontra kattintva előjön a saját jegyünkhöz vagy bérletünkhöz tartozó hasonló kód, amit ellenőrzéskor be kell mutatni.

Mivel az alkalmazás személyes adatokat tárol - illetve elmenthetjük bele a bankkártyánkat, hogy csak néhány gombnyomás legyen a következő vásárlásunk - kötelező számkódot beállítanunk a feloldásához. Ezen felül az erre alkalmas készülékeken ujjlenyomattal való feloldást is beállíthatunk. (Egy alkalommal előfordult, hogy mindkettőt meg kellett adnom a belépéshez.)

A júniusban megkezdett pilot projekt után, ahol először csak a 100E reptéri buszjáratra lehetett jegyet váltani, szeptember elejétől a többi közlekedési eszközre is kiterjesztették a mobiljegy vásárlási lehetőséget. Így az utazásaim során már nem találkoztam olyan ellenőrrel/jegyvizsgálóval, aki meglepődött volna, amikor a papír bérletem helyett a telefonomon lévőt mutattam be neki.

Sokszor azonban esetlenül viszonyultak a leolvasáshoz az ellenőrök, leginkább a metróknál; nem mindig tudták eldönteni, hogy most akkor az animáció vagy a bérletem kódja kell.

(A hivatalos álláspont szerint az animáció.) A HÉV-en nem is találkoztam olyan ellenőrrel, aki beolvasta volna a bérletemet, illetve ez így nem teljesen igaz, egyikük megnézte az én készülékemen az érvényesség idejét.

Néhány példa a felbukkanó animációkra.

Hiányosságok a trolibuszokon is adódtak, ott ugyanis a buszvezetőknél sokszor nem volt leolvasó készülék, így jobb híján én megmutattam az animációmat, ők meg továbbintettek.

Mégsem ez mutatta meg leginkább, hogy online bérlet ide vagy oda, milyen állapotban is van a budapesti tömegközlekedés. A 76-os trolin utaztam, amikor a hátsó ajtó felett lévő burkolat kiszakadt a helyéről, és talán csak a szerencsének köszönhető, hogy nem esett le. Csak lifegett a majdnem egy négyzetméteres fémdarab az emberek fölött. Két segítőkész utas aztán segített megtartani a lemezt, amíg a sofőr visszahekkelte a helyére, olyan öt-hat perc alatt.

Persze ettől még mindenképpen dicsérendő, hogy applikációt fejlesztett a cég, és igazságtalan is lenne, ha csak a fenti esetet hoznám szóba, amikor a teszt alatt jóval többször fordult elő, hogy egyszerűen csak zötykölődtünk a belvárosi dugóban, eseménytelenül.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nyit-3.jpg

Aranyló őszi színekben pompázik Budapest

Az egyik leglátványosabb évszakban a főváros egyszerűen varázslatos.
Fotók: Kardos Ildikó - szmo.hu
2019. október 18.



Mindig imádjuk, mindig nagyon szép, de ilyenkor ősszel, mikor a lombok ezerféle színben pompáznak, ha lehet még szebb lesz Budapest. A fények is csodát tesznek, a szűrt napsütés, a párás reggelek, a narancsos naplementék közben olyan, mintha festményt nézegetnénk.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
konyha-lakás.jpg

Még drágábbak lehetnek a lakások Budapesten, pedig már most is egymillió a négyzetméterár

Az áremelkedés üteme lassult, de a kedvezményes áfakulcs kifutása, az újonnan induló projektek számának csökkenése, valamint a szigorúbb energetikai előírások teljesítése mind a további drágulás irányába hat.
MTI - szmo.hu
2019. október 12.



Erős kereslet mellett tovább drágultak az új lakások Budapesten 2019 harmadik negyedévében, az átlagos négyzetméterár már eléri a 925 000 forintot - közölte a Cordia az MTI-vel, a cég legfrissebb átfogó felmérése alapján.

Az árak további emelkedése irányába hat az elemzés szerint, hogy az induló projektek száma csökken, a még 5 százalékos áfakulcs mellett megvásárolható otthonok kínálata egyre szűkül.

Pesten az átlagos négyzetméterár megközelítette a 890 000 forintot, Budán pedig az 1 millió 25 ezer forintot a harmadik negyedévben. A fővárosi átlagár az év eleji szintet 11 százalékkal haladta meg, a tavaly harmadik negyedévihez képest 16 százalékkal, a 2017 azonos időszakihoz viszonyítva több mint 34 százalékkal nőtt a Cordia adatai szerint.

A közlemény idézi Földi Tibort, a Cordia vezérigazgatóját, aki elmondta, hogy az áremelkedés üteme lassult, de ez nem jelent trendfordulót a budapesti újlakáspiacon, hiszen a kedvezményes áfakulcs kifutása, az újonnan induló projektek számának csökkenése, valamint a szigorúbb energetikai előírások teljesítése mind a további drágulás irányába hat.

A harmadik negyedévben az új otthonok kínálata stabil maradt, vagyis a tavalyihoz és az ez év eleji helyzethez hasonlóan a fejlesztők szeptember végén is mintegy 7000 lakást kínáltak eladásra - tette hozzá. Az induló projektekben található lakások száma csökkent: a július és szeptember között a piacon eladásra szánt mintegy 1500 otthon bő 20 százalékkal kevesebb, mint a 2018-ra jellemző negyedéves átlag.

A Cordia vezérigazgatója jelezte: a tavaly év végi 6900-ról az idén október elejére 4700-ra csökkent az 5 százalékos áfával eladni szánt lakások kínálata.

Lapozz a továbbiakért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!