hirdetés
idealdesszert.jpg

Egy falatnyi Franciaország Zuglóban – az Ideál Desszertben jártunk

Egy magyar házaspár francia és svájci tapasztalataikat, receptjeiket hazahozva itthon nyitott cukrászdát. Túllépnek a hagyományos, tradicionálisnak nevezhető ízeken, viszont megtartják az alapkombinációkat és ezeket variálják.
Dömötör Nikolett, fotó: Mervai Márk - szmo.hu
2019. február 06.


hirdetés

A Bosnyák tér közelében, egy volt hentesüzlet helyén nyitott meg az Ideáldesszert nevű hely, a francia cukrászat legújabb itthoni helytartója. A tulajdonosok, Gogolák Csaba és felesége, Kohlmann Eszter Franciaországban tanulták ki a szakmát és hosszú évekig dolgoztak ott is, Svájcban is, nemrég azonban úgy döntöttek: hazajönnek és Magyarországon próbálnak szerencsét.

Januárban, vízkereszt tájékán látogattunk el hozzájuk – az egyik első dolog, ami szembeötlött a tágas helységbe lépve, az egyik falra felírt süteményrecept volt, mégpedig nem másé, mint egy szezonális édességé: a királyok pitéjéé. Mint kiderült, alapvetően a Háromkirályokhoz kapcsolódik ez a desszert, tradicionálisan pedig egy porcelánfigurát is elrejtenek benne. Amikor összeül a társaság, felvágják a pitét, a szeleteket szétosztják, és akihez jut a porcelánfigura, azé lesz a korona, így ő lesz aznap a király vagy a királynő, magyarázza Csaba, akitől azt is megtudjuk, a falra írt recepteket időről időre cserélik, és egyáltalán nem bánják, ha valaki leírja őket vagy segítséget kér tőlük az otthoni elkészítéshez.

Csaba és Eszter alapvető célja, hogy túllépjenek a hagyományos, tradicionálisnak nevezhető ízeken, viszont ezzel együtt megtartsák az alapkombinációkat és ezeket variálják. Általánosan is igyekeznek az ízeket – vanília, málna, gyümölcsök – és nem a cukrosságot előtérbe hozni.

Csaba szerint

a francia cukrászat alapvető jellegzetessége főleg abban áll, hogy művelőik sokkal inkább mernek nyúlni az újdonságokhoz, sokkal inkább mernek előre lépni, újítani, modernizálni, de közben nem elfelejteni, hanem megújítani a tradicionális süteményeket.

hirdetés

„Ez a fő sajátossága, amiben különbözhet például a jóval konzervatívabb magyartól, habár az elmúlt néhány évben itthon is tapasztalható változás”, fejtegeti.

„Sok olyan úgynevezett újhullámos cukrászda van Budapesten is, ahol francia, franciás süteményeket próbálnak készíteni – ez néha abban nyilvánul meg, hogy akár 5-6 féle olyan ízt kevernek össze, amit soha nem láttunk, soha nem kóstoltunk azelőtt. Az új ízek, a francia sütemény azonban nem itt kezdődik, hanem az ízek előtérbe tolásával, a jó alapanyagok beszerzésével, az állománynövelők és különféle ízkoncentrátumok, aromák, ízfokozók, margarin elhagyásával.

Használjuk a gyümölcsöket, a vajat, a tejet, a tejszínt, egy kis cukrot, egy kis lisztet.”

Csaba annak idején érettségi után döntött úgy, hogy megpróbálja a cukrász-szakmát kitanulni. Két év után a szakma kiváló tanulójaként végzett a Gundelben, 2007-ben pedig kikerült egy francia testvériskolába – ez hozta össze őket Eszterrel is, aki két évvel utána érkezett, szintén a cserekapcsolatnak köszönhetően. Ez az iskola Lorraine megyében van, Nancytól nem messze egy városkában, elmondásuk szerint a mai napig sok magyar diák jár ki oda. Egy év alatt kellett megtanulniuk a francia nyelvet (ami egyébként nem alapkövetelmény a kiutazáskor) olyan szinten, hogy letehessék a szakmunkásvizsgát cukrászatból. A munkahelyen lehet leginkább beleszokni, mesélik, mivel ez egy elég kommunikatív szakma: folyamatosan kérdezni és egyeztetni kell. A vizsga után tovább lehet tanulni, szakosodni például cukorka-, csokoládé- vagy fagylaltkészítésre.

Csaba egy Strasbourg melletti háromcsillagos hotelben tett kitérő után visszatért abba a városkába, ahol az iskola is működik és elhelyezkedett egy cukrász mellett, aki ismert és elismert a régióban. Mint csokoládékészítő-tanuló kezdett el mellette dolgozni, később pedig ő lett a cukrászséf, 8-9 ember munkáját, köztük francia cukrásztanulókét koordinálva. Mindketten egybehangzóan azt mondják, magyarként, külföldiként, „idegenként” semmilyen megkülönböztetés nem érte őket, az egyetlen szempont mindig az volt, milyen kompetenciákkal rendelkeznek.

Eleinte nagyon hiányoztak nekik az otthoni ízek.

„Nehéz volt megszokni, hogy nagyon sűrűn ettünk salátát, halat, könnyű ételeket. Tíz év elteltével persze ez megváltozik, így most, ahogy hazaköltöztünk, oda volt honvágyunk.”

A francia nyelvet még mindig aktívan használják, egymás között sokszor beszélnek így, már csak a szakkifejezések miatt is.

A városkában ő 6, a felesége 4 évet töltött el. Ennyi idő után a szakmai és az anyagi előrelépést abban látták, hogy ha egy másik kultúra felé nyitnak, így Svájcba költöztek át, egy svájci francia cukrászfőnök invitálásának köszönhetően. Ott már nem volt közös a munkahelyük, de utólag úgy értékelik: két külön cukrászdában még jobban ráláttak a területre.

A négy év alatt összesen négy helyen dolgoztak, Genfhez közel. Ott laktak a tó partján.

Minden reggel a Mont Blanc-t és az Alpokat látni munkába menet nem egy rossz dolog, jegyzik meg mosolyogva.

Ennek ellenére nem érezték magukat otthonosan. „Más kultúra, más ország, nem voltak annyira befogadóak, mint a franciák. Olyan sok külföldi él azon a területen, hogy nem igazán foglalkoznak azzal, te ki vagy és honnan jöttél, hol van egyáltalán Magyarország. Elmész, dolgozol, viszontlátásra és hazamész, mindenki elvan a saját életével.” Szakmailag azonban sokat tanultak, főleg a munkaorganizáció és az üzletpolitika területéről. Ekkor már számolták a napokat, hogy mikor tudnak hazajönni Magyarországra és saját cukrászdát nyitni.

A pár végül 2017 szeptemberében költözött haza, és miután összeházasodtak, belevágtak a közös vállalkozásba. A helyet egy éven át keresték, és mivel közben Zuglóba költöztek, szempont volt, hogy közel legyen a lakásukhoz. Annak ellenére, hogy szerettek volna forgalmas helyen megnyitni, a belváros ki volt zárva már az elején a terveik közül, mondván azokban a negyedekben már rengetegen ismerik ezt az újfajta vonalat. Inkább olyat szerettek volna, ahol nem annyira elterjedt, viszont a környékbelieknek lehet rá fizetőképes keresletük és igényük. Nem akartak beállni a sorba. „Nem ismerek olyan cukrászt itthon, aki ennyi időt eltöltött volna külföldön és ilyen tapasztalatokkal, alapokkal nyitott volna cukrászdát. Mi azt készítjük, amit kint fogyasztanak az emberek, élő, kidolgozott receptek alapján”, magyarázza Csaba.

A helyiséget, ami korábban hentesüzlet volt, ők maguk alakították át, a nyitás előtti nyaruk lényegében erre ment rá. Tavaly augusztus 20-án nyitottak, és azóta egyszer sem fordult elő, hogy azért kellett volna küzdeniük, hogy jöjjenek be hozzájuk az emberek (sőt, novemberben fel is kellett venni egy cukrászlányt, hogy győzzék a munkát). Látványkonyha-rész is van benne: a csokimanufaktúra. Itt temperálják a csokit, készítik és díszítik a bonbonokat, macaronokat.

Nem titkolják, hogy magyar alapanyagokkal francia recepteket megvalósítani sokszor kihívás. Ugyanazokból dolgoznak, amikből minden más cukrászat, ugyanazoktól a beszállítóktól vásárolnak, extra vagy különleges dolgokat nem használnak fel, de törekednek a legjobb minőségre. Dolgozhatnának persze francia vajjal, alapanyagokkal is, de abban semmi „izgalom” nem lenne, mondják. „Könnyebb lenne, viszont az ára is más lenne.” Igaz, nem könnyű, ha például a macaronhoz használt tojásfehérje minősége egyik hétről a másikra megváltozik. „Van olyan fehérje-lé, amit egyszerűen nem is lehet habbá verni, mert egy folyós fehérjehab lesz tartás nélkül és önthetem ki. Ilyet még életemben nem láttam. Kint nem volt ennyire ingadozó az alapanyagok minősége, itthon azonban erre nagyon oda kell figyelni”, meséli Csaba.

Az eddigi tapasztalataik alapján úgy látják, az emberek átlagosan maximum 800 forintot hajlandók kiadni egy süteményért, afölött már luxuskategória egy szelet édesség.

Itthon nekem is, teszi hozzá Csaba. "Kivéve, ha olyan, amilyet még soha, sehol nem kóstoltam. Ezért cserébe viszont azt várom el, hogy a végén úgy is álljak fel az asztaltól, hogy ez tényleg nagyon jó volt."

Az Ideáldesszert kínálatának fele mindig cukor-, liszt- és tejmentes, nagy rájuk a kereslet. „Itthon nagyon sokan érzékenyek, a cukorbetegség ma már népbetegség. Kint ez nem volt jellemző, ott kevés hely van, ahol mentes ételeket, édességeket lehet vásárolni. Tény, hogy már egyfajta divattá is kinőtte magát.” Miután előzetesen megkóstolták a környékbeli cukormentes édességeket, azt vették észre, hogy annyira túltolják bennük az édesítőszereket, hogy szinte marja a torkukat. Inkább a minimális édesítőszerre esküsznek, rákontrázni pedig azzal próbálnak, hogy az ízeket emelik ki – legyen a csokoládé kicsit erősebb, legyen benne több a gyümölcs, sokkal kevesebb a piskóta.

„A teljesen cukormentes feketeerdő-szelet és a málnás süteményük nagy sikert aratott a nem érzékenyek körében is, senki nem mondta még, hogy édesítőszer-ízük lett volna”, büszkélkednek. Nagy kedvenc még a Rákóczi túrós és a képviselőfánk – habár egyik sem az, amit ezekről a süteményekről hagyományosan gondolunk (külalakra sem, de még csak nem is a tradicionális receptből készülnek), de ha az ember elfogyasztja, tényleg úgy érzi, hogy azt eszi.

Minden ünnep alkalmával készül valami szezonális édesség: szilveszterkor oroszkrém-malackák álltak a pultban, Valentin napra habcsók-szíveket terveznek, de csokiból, bonbonból is készülnek különlegességekkel.

Hasonló újdonságokat tartogat majd a nőnap, a húsvét, az anyák napja is, azután pedig jön a fagyiszezon (a Damniczky cukrászda fagylaltját lehet náluk kapni), úgyhogy a vitrin tartalma és a kirakat folyamatosan cserélődik.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
budapest-latkep.jpg

Nem elégedettek a budapestiek azzal, ahogy az országban mennek a dolgok

A fővárosi fiatalok a legelégedetlenebbek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 27.


hirdetés

Sokan nem elégedettek a budapestiek közül azzal, ahogy az ország ügyei alakulnak - derül ki a Publicus Intézet felméréséből, amit a Népszava megbízásából készítettek.

A megkérdezettek csupán 14 százaléka mondta azt, hogy teljesen elégedett, 25 százalék pedig azt, hogy inkább elégedett, míg 41 százalék arra voksolt, hogy egyáltalán nem elégedett.

Az is kiderült, hogy a fideszes szavazók alig 7 százaléka elégedetlen, míg az ellenzékiek 75 százalékának nem tetszik, ahogy az Orbán-kormány vezeti az országot.

A fiatalok körében a legnagyobb az elégedetlenség, ugyanis a 18-29 éves korosztály 72 százaléka válaszolt így. De a 30-44 éves generációnál is 65 százalék ez az arány.

Arról is kérdezték a fővárosiakat, hogy mennyire elégedettek azzal, ahogy Budapesten mennek a dolgok. Az eredmények alapján

hirdetés

csupán 7 százalék elégedett teljes mértékben, 35 százalék inkább elégedett, de a többség inkább nem elégedett vagy egyáltalán nem elégedett a fővárosi vezetés munkájával.

A legutóbbi intézkedésekről kérdezett vélemények szerint a válaszadók mindössze 18 százaléka támogatja teljes mellszélességgel a kerékpársávok kialakítását. A legkevésbé a fideszes, leginkább pedig a momentumos szavazók támogatják ezt az intézkedést. Ugyanakkor

a budapestiek 47 százaléka úgy véli, mindenképpen és jelentős mértékben csökkenteni kellene a belvárosi kerületek autós forgalmát. A többség azonban azt gondolja, hogy ezt a közösségi közlekedés fejlesztésével lehetne elérni.

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
mti-durer.jpg

„Most ezt is ledózerolják” – így búcsúzik a megszűnő Dürer Kerttől Szabó Benedek

A Keleti Blokk és a Dürer Kert helyén a hírek szerint luxusszállodát terveznek, ami szorosan kötődik a Liget-projekthez.
MTI Fotó: Balogh Zoltán - szmo.hu
2020. október 25.


hirdetés

"November elsejéig el kell hagyniuk az ott próbáló zenekaroknak a Városliget szomszédságában, a Dürer Kerttel egy telken lévő Keleti Blokkot" – írtuk meg mi is a Telex nyomán. Valószínűleg az egykori ELTE-ingatlanon lévő, 2008 óta működő Dürer Kertet is hónapokon belül bezárhatják.

A 37 ezer négyzetméteres ingatlan két éve Garancsi István üzletember (és Orbán Viktor barátja) érdekeltségébe került, és "a hírek szerint luxusszállodát terveznek, ami szorosan kötődik a Liget-projekthez".

Szabó Benedek, a Galaxisok frontembere egy Facebook-posztban búcsúzott a kezdő és feltörekvő zenekarok ikonikus helyeitől:

"Miután Budapestre költöztem - sőt, egy ideig előtte is - a Keleti Blokkban próbáltunk a Zombie Girlfrienddel. Egészen a zenekar első leállásáig ott is maradtunk, aztán jött a Galaxisok, amivel egy ideig a Közvágóhídon próbáltunk (azóta kormánybarát törökök vették meg, ledózerolták és luxusapartmanokat építenek a helyére), később mindenfelé, de főleg a Dürer Stúdióban.

hirdetés

Idén, amikor beszálltam a Bozóba, pár boldog hónap erejéig volt alkalmam visszatérni a Keleti Blokkba is, mielőtt mindenkivel közölték volna, hogy fel is út, le is út. Az elmúlt tíz évben különböző zenekarokkal játszottam a Dürer Kert kistermében, nagytermében, a 041-es teremben és a kertben is, megettem körülbelül ötszáz csevapot, próbák előtt söröztem, cigiztem és hamburgereztem a régi büfében, aztán később a Jaromírban, vártam trolira és taxira koncertek után, indultam el gyalog Zugló, a belváros vagy Újlipótváros felé, szereztem sok szép emléket és öregedtem tíz évet. Most ezt is ledózerolják, és feltehetőleg szintén luxusapartmanokat építenek a helyére. Biztos nagyon szép lesz. Sic transit gloria mundi. Benedek."

Log into Facebook | Facebook

Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
108E_busz.jpg

Patkány ugrott egy utas nyakába a 108-as buszon

A hétfők már csak ilyenek.
Címkép: Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. október 27.


hirdetés

Nem túl kellemesen indult a hete Andrásnak, az Index egyik olvasójának, miután hétfő reggel munkába menet a 108 E jelzésű járaton egyszercsak arra lett figyelmes, hogy valami mászik a nyakában.

Először arra gondolt, hogy egy bogár lehet az, így reflexszerűen lesöpörte magáról.

Pár másodperc múlva azonban jött a horrorfilmszerű csavar, ugyanis amikor oldalra pillantott, meglátta, hogy egy patkány járkál a székén.

A kezdeti sokk után az utas videót is készített a rágcsálóról, ezt ide kattintva lehet megtekinteni.

Az esetet követően András panaszlevelet írt a Budapesti Közlekedési Központnak, választ azonban a cikk megjelenéséig nem kapott.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
kelenfold-8-Copy-1.jpg

Az elhagyott Kelenföldi Erőmű art deco stílusú irányítóterme már sok filmest csalt a régi ipari műemlékbe

A száz éves építmény üresen áll, de falai között még őrzi az elkészültekor világviszonylatban is igen korszerű ipari létesítmény emlékét.
Fotók: Pataki Tamás - szmo.hu
2020. október 25.


hirdetés

A Kelenföldi Erőmű Budapesten a XI. kerületében a múlt század elején kezdte meg a villamosenergia-termelést. Ez volt az első olyan erőmű Magyarországon, amely a nemzetközileg is elismert háromfázisú, váltakozó áramú, 50 periódusú áramot előállította. A környező városrész energiaigényének változásával összhangban több lépésben esett át korszerűsítésen és kapacitásbővítésen. Az erőmű egy része mára már ipari műemlék.

A Duna partján, a Kopaszi-gát szomszédságában elhelyezkedő erőmű építéséről 1911-ben döntött a budapesti városvezetés. A hely kiválasztásánál fontos szempont volt a közeli vasút, a folyami közlekedés biztosítása és az uralkodó szélirány is, hogy a füst ne a város felé menjen.

Kelenföldi Erőmű 1913–1933 között Reichl Kálmán, majd halála után Bierbauer Virgil tervei alapján épült fel.

Az építkezés kezdetben jól haladt, de az első világháború megakasztotta az építkezést, így az utolsó részek csak a 20-as években készültek el. Az art deco és a bauhausos elemeket Borbíró tervezte az épületbe.

hirdetés

Az épület egyik legszebb része az üvegezett tetejű art deco stílusú irányítóterme.

Az elsődleges tüzelőanyaga a csővezetéken beszállított nagynyomású földgáz volt, míg a tartalék tüzelőanyag szintén a csővezetéken beszállított tüzelőolaj volt.

Az erőmű főberendezései a téli, fűtési idény időszakában jellemzően nagy terheléssel, optimális kihasználtsággal üzemeltek. Nyári időszakban az aktuális használati melegvíz igény ellátására főként a kis teljesítményű, erre a célra létesített gázturbinákat üzemeltették.

Az Erőmű korábban rendelkezett iparvágánnyal is, amely a Kelenföld vasútállomás felé lehetővé tette a vasúti szállítást. A vasúti kapcsolat a széntüzelésű erőmű alapanyag szükséglete miatt volt szükséges. Az erőmű átalakítása után már nem igényelte a tüzelőanyag vasúti szállítását, ezért a vasúti vágányokat 2003-ban elbontották.

A világviszonylatban legfejlettebb technikát képviselő erőmű építészetileg is igazán különleges volt. A tervezők szándéka az volt, hogy a funkció mellett művészi és építészeti igényesség is legyen az erőműben.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!