hirdetés
youtuber-nem-iszik-vizet.jpg

Egy éve nem ivott vizet egy osztrák Youtuber az új „száraz böjt” diéta miatt

A nő azt állítja, ez volt élete eddigi legjobb döntése.
Címkép: YouTube - szmo.hu
2020. február 24.


hirdetés

Nagy port kavart a napokban annak a vegán osztrák nőnek a videója, aki elmondta: egy éve nem iszik vizet az új „száraz böjt” diétának köszönhetően - írja a Mirror.

Az Ausztriában élő Youtuber, Sophie Prana elmondta, ez volt élete legjobb döntése, és mind a testére, mind a környezetére nagyon pozitív hatást gyakorolt a változás.

A nő a videójában azt mondta, a lakásában egyáltalán nem tart vizet, és már nem is emlékszik, mikor vett utoljára palackozott ásványvizet. Saját bevallása szerint a folyadékot kizárólag friss gyümölcsökből és zöldségekből szerzi, amik a sima csapvízzel ellentétben szerinte „élő vizet” tartalmaznak.

Ehhez azt is hozzátette, hogy az emberi izomszövetek 99%-ban vízmolekulákat tartalmaznak, azonban a sejtjeinkben található víz nem sima, hanem nagyon összetett szerkezetű víz, amely különleges tulajdonságokkal bír.

Ez az összetett víz állítása szerint már nem H2O, hanem H3O2, amit élő víznek is neveznek. Ez egy viszkózusabb, tömörebb és lúgosabb folyadék, mint a sima víz, negatív töltésű és képes az energia tárolására és továbbadására.

hirdetés

„A megfelelő lúgosság és negatív töltés fenntartása a sejtjeidben és a testedben kulcsfontosságú az optimális egészségi állapot megőrzéséhez”

– mondta Sophie a videójában. – „Ezért nem iszom már sem sima csapvizet, sem palackozott vizet már több, mint egy éve. Gyümölcsökből, zöldségekből és kókuszból szerzem be az élő vizet a sejtjeim számára, hiszen ezekben található a legtisztább formában H3O2.”

Prana állítása szerint már egyáltalán nem érzi magát szomjasnak, hiszen az élő víz folyamatosan hidratálja a testét.

Azonban a megkérdezett szakértők arra intettek, hogy ez az új trend veszélyes, és csodálkozva álltak a Youtuber elmélete előtt az élő víz koncepciójával kapcsolatban.

Az egyik megkérdezett táplálkozási szakértő, Jackie Newgent, azt mondta, komoly szövődményekkel is járhat a száraz böjt a szervezetünk számára, ugyanis a nem megfelelő hidratáltság növeli a vesekő és a húgyúti megbetegedések kockázatát.

„A víz az első számú és legfontosabb tápanyag a szervezetünk számára, hiszen olyan folyamatokban játszik kulcsfontosságú szerepet, mint az emésztés, vagy a tápanyagok szállítása. Ahhoz is vízre van szükségünk, hogy kiürítsük a salakanyagot a szervezetünkből. A víz elengedhetetlen az élet számára.”


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
betegseg.jpg

Koronavírus: hogyan kezeljük magunkat, ha nincsenek súlyos tüneteink?

Néhány apróságtól eltekintve ugyanazt kell csinálni, mintha influenzásak lennénk.
képünk illusztráció, fotó: Pexels - szmo.hu
2020. április 03.


hirdetés

A fertőzöttek túlnyomó része tünetmentes, vagy enyhe tünetekkel vészeli át a koronavírus-fertőzést. Ők jellemzően otthon gyógyulnak, nem szorulnak kórházi ellátásra. A Business Insider nekik gyűjtötte össze a Harvardi Orvosi Iskola munkatársának segítségével, hogy az házi karantén alatt mivel kezeljék magukat a minél gyorsabb gyógyulás érdekében.

Abraar Karan egyik legfontosabb tanácsa, hogy a pozitív teszt után haladéktalanul értesítsünk mindenkit, akivel a tünetek jelentkezése előtti két hétben kapcsolatba kerültünk. Ezzel akár további fertőzéseket is megelőzhetünk.

Ha már jelentkeztek a betegnél a tünetek, akkor a koronavírus kezelése szinte teljesen megegyezik a hagyományos influenzáéval.

Az egészségügyi szakember szerint fontos a megfelelő hidratálás, vagyis a folyamatos és állandó folyadékpótlás. A fertőzöttek minél jobban izolálják magukat a velük egy háztartásban élőktől, ha lehet, használjanak külön mosdót és aludjanak egyedül. A koronavírusos betegek semmilyen körülmények között ne hagyják el a lakóteret.

A tünetek enyhítésére fájdalomcsillapítót és lázcsillapítót javasol Abraar Karan, aki hozzáteszi, hogy a szimptómák súlyosbodása esetén azonnal fel kell hívni a kijelölt szakembert.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
orvosi-maszk-pixabay.jpg

Miért hiszi azt bárki, hogy ő aztán nem kaphatja el a koronavírust?

Egy konkrét példa mutatja meg, miből alakul ki a sértetlenség érzése.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2020. április 05.


hirdetés

Egy egészségügyi tanácsadás csak abban az esetben hatásos -, legyen szó a jelenlegi járványról vagy egy átlagos megbetegedésről -, ha az emberek képesek magukat veszélyeztetettnek tekinteni. Ha ez nem valósul meg, akkor olyan döntéseket hoznak az érintettek, amivel nemcsak magukat veszélyeztetik, hanem mindenkit, akivel kapcsolatba kerülnek.

Az a gondolat, hogy a „vírus engem nem ér utol”, leginkább a fiatal felnőttek körében gyakori, és ez annak köszönhető, hogy a csapból is az folyik, leginkább az idősekre veszélyes a COVID-19. Ennek köszönhetően sok fiatal még most is eljár bulizni – főleg Amerika szerte.

Nem csak a fiatalokat érinti a sérthetetlenség érzése, bár David Elkind pszichológus szerint ez is egy szakasza a „serdülőkori egocentrizmusnak”, amit kinő egy idő után az ember. Ennek jó példája Psychology Today szerint, hogy a 15-24 éves korosztály körében gyakori az ittasvezetés és az abból származó balesetek száma.

A személyes történetekből arra lehet következtetni, hogy a fiatalok a saját világukban hősökként/hősnőkként látják magukat, így őket nem érhetik olyan hétköznapi veszélyek, mint az egyszerű halandókat. Ezért mernek például beülni ittasan a kormány mögé.

Egy francia tanulmányban 368 francia sofőrt (71% nő) kérdeztek meg, akiknek az átlagéletkoruk 23 év volt, hogy fogyasztottak-e alkoholt az elmúlt évben vezetést megelőzően. Csaknem egyharmada a megkérdezetteknek válaszolt igennel a kérdésre.

hirdetés

A sértetlenség mérésére a kutatócsoport kidolgozott egy három részre osztott skálát, ami a „sértetlenség három arca” nevet kapta:

- Veszélytelen sértetlenség: Nem valószínű, hogy egy balesetben megsebesülök.

- Interperszonális sértetlenség: Mások véleményére nem adok.

- Pszichológiai sértetlenség: Az érzéseim nem sérülhetnek.

Ez az elméleti modell, és a vizsgálatban résztvevők előtörténetének ismerete lehetővé tette a kutatók számára, hogy nagy százalékban jól megjósolják, ki fog ittasan vezetni.

A sérthetetlenség gondolatával együtt élők egy egocentrikus dimenzióban élnek. Életkortól függetlenül az ilyen emberek túl egészségesnek tartják magukat ahhoz, hogy ők is elkaphassák a vírust a jelenlegi helyzetben.

Ezeknek az embereknek külső segítségre van szükségük, akik kidurrantják a lufit, amit maguk köré fújtak. Tehát, ha van olyan ismerősöd, aki nem tarja be az egészségügyi előírásokat, akár fiatal akár nem, próbáld felvilágosítani, hogy a vírus nem kivételez. Erre jó módszer lehet konkrét példákkal való illusztrálás, amiből akad szép számmal a világsajtóban.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
jeromeadams.png

Az amerikai tisztifőorvos bemutatja: arcmaszk 45 másodperc alatt

Amerikában a maszk viselésére bízatatnak mindenkit, illetve arra, hogy saját kezűleg készítsék el, ne vásárolják fel a készletet az egészségügyi dolgozók elől.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. április 05.


hirdetés

Az Egyesült Államokban nem a maradj otthon az egyetlen tanács, amelyet sujkolnak az állampolgárok fejébe, hanem az is, hogy hordjanak arcmaszkot. Dr. Jerome Adams, amerikai tisztifőorvos egy rövid oktatóvideóban mutatja be, hogyan lehet mindössze 45 másodperc alatt varrás nélkül elkészíteni a maszkot.

Ehhez mindössze egy nagyobb anyagdarab kell, amely lehet kendő, sál vagy bármilyen anyagból kivágott darab. Ezt néhányszor be kell hajtogatni, majd két gumit tenni a sarkára, és kész is a maszk.

Amerikában egyébként azért is próbálnak mindenkit saját maszkgyártásra bíztatni, mivel az N-95-ös, szűrővel ellátott maszkokból óriási a hiány, és még az egészségügyi dolgozóknak sem jut, nekik viszont tényleg létszükséglet a munkájukhoz.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
faradt-fejfajas-pexels.jpg

Miért érezhetjük magunkat fáradtnak a karanténban? És mit tehetünk ellene?

Sokan tapasztalják, hogy amióta karanténban vannak, fáradtabbnak érzik magukat, pedig kevésbé aktívak, mint normál körülmények között. A kutatók szerint ez lelki okokra is visszavezethető.
Címkép: Pexels (illusztráció) - szmo.hu
2020. április 08.


hirdetés

A közösségi médiában is gyakran olvasható manapság, hogy azokat, akik korábban vígan fent voltak hajnalig, már este 10 órakor hívja az ágy. És így éreznek azok is, akik nem fárasztották le magukat fizikailag, és nem is betegek. (Éppen a koronavírusnak az egyik gyakori tünete a krónikus fáradtság.)

Csakhogy a tudományos kutatások már kimutatták, hogy a fáradtságot bizonyos lelkiállapotok is okozhatják: belefáradhatunk az aggodalomba, a stresszbe, sőt, a monotóniába is, attól függően, hogy ez utóbbiban milyen magas a tűrésküszöbünk. A bezártság, a külvilággal való lecsökkent kommunikáció, a szokásos kedvelt programok hiánya, vagy mondjuk ki röviden, az unalom, mind olyan tényező, amelyek által hosszabbnak érezzük a napokat, és ez bizony nagyon kimerítő tud lenni.

Hogyan szerezzük vissza az energiánkat? – teszi fel a kérdést az IflScience

Mindenek előtt alkalmazkodnunk kell a megváltozott körülményekhez, másképp kell élnünk, dolgoznunk, új interakciókra van szükségünk. Ezek általában a 4.-5. nap után alakulnak ki, onnantól kezdve az élet kezd újra rendezetté és kiszámíthatóvá válni.

Sokan a bezártság első heteiben lelki mélypontot élnek át. Ez a normális alkalmazkodási időszak, és ez a legtöbb embernél el is múlik. Sokat segíthet ilyenkor, ha naplót vezetünk, lejegyezzük gondolatainkat, érzéseinket, és aztán az idő előre haladtával tetten érhetjük saját fejlődésünket.

hirdetés

A teljes funkcionális alkalmazkodás egy új életstílushoz általában három hónapot vesz igénybe. De előfordulhat, hogy három hét után valaki búskomorságba esik és elveszti a hitét, főleg, ha úgy érzi, hogy ez a bezártság tartós lesz. De ezen a szakaszon is túl lehet lépni.

Energiánk fenntartásához jó példákat kaphatunk azoktól, akiknél a túlélés volt a tét. Például amikor Sir Ernest Shackleton hajója, az Endurence 1915-ben beszorult az Antarktisz jegébe, a kapitány nagyon szigorú napi rutint írt elő a legénységnek, hogy ne vegyen rajtuk erőt a kétségbeesés. Megparancsolta, hogy minden nap ugyanabban az időben étkezzenek, és vacsora után gyűljenek össze a tiszti étkezdében, hogy ezáltal kizökkenjenek a napközben elszigeteltségből.

Ez a mindennapokban is fontos, hogy kerete legyen az életünknek, ne szaporodjanak el napjainkban az üresjáratok, amikor úgy érezzük, hogy „lógunk a levegőben.” Aki elhagyja magát, apátiába esik, rosszul alszik, és még személyes higiéniáját is elhanyagolja.

A szorongás is komoly fáradtságot okozhat. A járvány bizonytalanságot, félelmet váltott ki az emberekből, és ebből következik a tartós kialvatlanság. A testmozgás igen hasznos ennek az ördögi körnek a megtörésére. A nagyobb séták vagy az on-line edzések ugyan fizikai fáradtságot okoznak, de hosszabb távon csökkentik az összetörtség-érzést, mert javul az alvásminőségünk.

Ugyancsak pozitív hatású lehet, ha terveket készítünk a jövőre, amikor vége lesz a bezártságnak. Akár dátumokat is kitűzhetünk, de azért készüljünk fel arra, hogy azokat módosítani tudjuk. Ha optimistán tekintünk a jövőbe és vannak céljaink, ezek is segíthetnek legyőzni a szorongást és a fáradtságot.


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!