hirdetés
800px-beloiannisz_church.jpg

Egy darabka Görögország magyar földön

Beloiannisz görög falu Magyarországon. Ahol a buzuki hangja szűrődik ki az ablakon, és a frissen sült pita illata lengi be a teret.
Miliosz Katalin cikke - szmo.hu
2014. július 30.


hirdetés

Bizonyára sokan hallottatok már a Fejér megyében található görög faluról, Beloianniszról. Alapításának története, a hellén hagyományok és tradíciók megléte, a helyiek mindennapjai azonban mindezidáig kevesek előtt voltak ismertek.

A Budapesttől mindössze egy órányi autóútra lévő, hajdanán szántóföldek övezte területen 1950. május 6-án indult meg az építkezés. Az akkor itt felhúzott közel négyszáz lakóház sok családnak jelentett új otthont annyi nélkülözés és viszontagság után. Ők a második görög diaszpóra tagjai, akik hazájuktól távol új menedékre találtak.

Miért kellett elhagyni az otthonaikat?

Szomorú körülmények kényszerítettek akkor megannyi családot arra, hogy mindenüket hátrahagyva útnak induljanak. Az események elindítója az az 1940. október 28-ai olasz ultimátum volt, amelyet Mussolini intézett Metaxasz görög diktátor felé. A hellén tábornok olasz katonai megszállásra adott nemleges válasza bevonult a történelembe, és azóta is a nemzet ünnepeként tartják számon (október 28-a az OHI=NEM ünnepe).

Az olasz csapatok visszaszorításával az országban kezdetét vette a II. világháború. Németország hadüzenetére a Nemzeti Felszabadító Front (EAM), később pedig a Görög Népi Felszabadító Hadsereg (ELASZ) megalakulása volt a válasz. Egymás után szabadították fel a területeket, melyeket a németek után az angolok szálltak meg. Az ELASZ fegyverletétele után megtorlással és a kommunista ellenállók üldözésével kezdetét vette a polgárháború, mely megannyi görögöt késztetett hazája elhagyására. Egy olyan utazásra, mely végcélja mindannyiuk számára ismeretlen volt.

hirdetés

800px-beloiannisz_library

A könyvtár

Főtér panorámakép

Főtér2

Két kép a főtérről

A Vöröskereszt segítségével és a környező országok támogatásával, határmegnyitásával az élet észak felé tűnt a legbiztonságosabbnak. A polgárháború utolsó évétől, 1948-tól kezdődően stabil célpontnak számított Magyarország, ahol kezdetben a Váci úti fertőtlenítő volt a gyűjtőpont. Innen az egészséges gyerekeket vidékre, többek között Fehérvárcsurgóra, Dégre, Balatonalmádiba, Iszkaszentgyörgyre, különböző szállókba, kastélyokba, szanatóriumokba szállították, ahol a velük érkezett tanítók gondoskodtak az oktatásukról. A létszám növekedésével egyre nagyobb igény volt egy biztos élettér kialakítására, melynek első állomása a budapesti Kőbányai út és Hungária körút sarkán álló Dohánygyár volt.

Az itt meghúzódó mintegy 400 család 6-12 négyzetméternyi, komfort nélküli szobákban húzódott meg, és alakította ki maga számára saját kis görög szigetét. Ugyan semmijük sem maradt, szokásaikhoz, ételeikhez, zenéjükhöz ragaszkodtak, hazájuktól több száz kilométerre ott próbálták mindennapjaikat folytatni, ahol nem is olyan régen abbahagyták. Rendkívül erős kapocs alakult ki az itt élők között, melyet a tánc és muzsika iránt érzett szeretet csak még inkább fokozott.

449px-beloiannisz_church_interior1

Ortodox templombelső

Szent Konstantin park

Szent Konstantin park

Szent Panteleimon-napi zarándoklat

Szent Panteleimon-napi zarándoklat

A Dohánygyár átalakításával egy időben indult meg Görögfalva építése is, mely többek között a családegyesítést és a végső letelepedésre való esélyt hordozta magában. Példátlan magyar és görög összefogással, rohamtempóban épültek az új otthonok, nemre és korra való tekintet nélkül mindenki ott segített, ahol csak tudott. Öt hónap múlva már birtokba vehették a házakat az új lakók, élet költözött az újonnan emelt falak közé.

A falu átadásakor 418 földszintes, barakk-jellegű, az összkomfortot ugyan nélkülöző, de az Egészségügyi Minisztérium jóvoltából egy-két bútorral ellátott lakást adtak át. Kert mindegyik épülethez tartozott, mely zöldségek, gyümölcsök termesztésére kiváló volt.

Magától értetődően mielőbb szükség volt olyan létesítményekre, mint óvoda, iskola, tanácsház, kultúrház, közkonyha és sütöde – 1951 nyarára már ezek is használtra készen álltak.

A név

A település 1952-ben vette csak fel a Beloiannisz nevet, egészen addig Görögfalvaként ismerte mindenki. A névadó Nikosz Beloiannisz a kommunista mozgalom kiemelkedő alakja volt, akit az 1935-43 között véghezvitt tevékenysége miatt börtönbe és koncentrációs táborba zártak, majd nemzetközi tiltakozás ellenére kivégeztek.

SONY DSC

A falu 1952-ben volt a legnépesebb, ekkor mintegy 1850 főt számlált. Két évre rá sokak számára megadatott a lehetőség, hogy visszatérhetnek szülőhazájukba. Beloiannisz zárt hellén köre megnyílt; egyre több magyar lakos érkezett – többségében pedagógusok, illetve a vegyes házasságok tagjai. Újabb jelentős etnikai változás a nyolcvanas években történt, mely az ötvenes években már bekövetkezett családegyesítési mintát követve ugyan, de már szabadabb szellemben ajánlott görög, illetve magyar állampolgárságot az ide menekülteknek, valamint a jogot, hogy hazát válasszanak maguknak. Nekünk, a modern kor gyermekeinek szinte elképzelhetetlen, milyen hihetetlenül nehéz lehetett a menekülés közben szétszakadt családoknak egymás nyomára bukkanni mindenféle elektronikus és kommunikációs eszköz nélkül.

Utcakép2

Utcarészlet

Utcarészletek a faluból

Az 1951-ben felépített általános iskola ma is a helyi és környékbeli nebulók rendelkezésére áll. Az évfolyamonkénti egy osztály tanulóinak nagy része kötelező órái mellett görög nyelvi oktatásban is részesül.

A község nem csak a görög, de a magyar nemzeti ünnepeket is méltóképp ünnepli – hisz többnemzetiségű lakosságának hála kultúrája még színesebb lett. A közösség a mindennapokban is tesz azért, hogy a görög hagyományok ne merüljenek feledésbe: a Pyrgos néptáncegyüttes és zenekar hétről hétre élteti a tradíciókat.

Ugyan Beloiannisz immár több, mint 60 éve megalapult, teljessé az 1996-ban emelt gyönyörű görög ortodox templomával vált. Ugyanebben az évben a község testvérvárosi kapcsolatot létesített Athén Agiosz Dimitriosz nevű kerületével, szorosabbá fűzve a viszonyt az anyaországgal.

Mára mind kevesebb hellén él a faluban, hisz munka és szórakozási lehetőségek híján a fiatalok a városba költöznek, hogy elkerüljék az ingázást. Ám akár a közelben, akár Görögországban telepednek le, mindannyian meleg szívvel és nosztalgiával gondolnak vissza a helyre, mely a zűrzavarok és káosz közepette, rövidebb vagy hosszabb ideig az otthonukat jelentette. A helyre, ahová időnként visszatérve, az utcákon végigsétálva buzuki hangja szűrődik ki az ablakon, és a frissen sült pita illata lengi be a teret. A helyre, mely számukra a béke szigetének erejével bír.

Nyomj egy lájkot, ha tetszett a cikk!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
biblia_vilaghaboru_northfoto.jpg

75 évvel a haláluk után derült ki két háborús hősről egy Biblia miatt, hogy barátok voltak

Hét héttel a világháború vége előtt lőtték le a nácik Németország felett azt a bombázót, amin a két fiatal őrmester szolgált.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 08.


hirdetés

1945-ben együtt halt meg két, a világ ellenkező pontjáról származó fiatal katona, de csak most derült ki egy véletlen folytán, hogy barátok voltak, írja a Daily Mail.

A két huszonéves katona barátságára egy kallódó Biblia derített fényt. A szent könyvet még két éve találta meg elhunyt nagynénje örökségét átnézve az 54 éves Alison Round. A Biblia egy bizonyos új-zélandi Morgan Swap tulajdona volt eredetileg, de ez a név teljesen ismeretlen volt a nőnek. Eldöntötte, hogy utánajár a rejtélynek.

Gyorsan kiderült, hogy Morgan Swap együtt szolgált a II. világháborúban az elhunyt nagynéni első férjével, Edward Finch-csel. Ahogy tovább kutatott a múltban, az is kiderült, hogy a fiatalok jó barátok lettek a háborúban, ráadásul együtt is haltak meg, alig néhány héttel a háború vége előtt.

A 22 éves Morgan Swap az új-zélandi légierőnél, míg a 20 éves Edward Finch a brit királyi légierő 153-as századánál szolgált a háborúban. A két őrmester együtt szállt fel annak a tíz Lancaster bombázónak az egyikére, amelyet 1945. március 16-án indítottak el London mellől a németországi Würzburg felé.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
szegedi-boszorkanyper.jpg

Azért haltak máglyahalált, mert eladták az esőt a törököknek – a Boszorkánysziget borzalmas története

Az 1728-as szegedi boszorkányper volt az utolsó, ördögre hivatkozó tömeggyilkosság a magyar történelemben.
Tóth Noémi, Címkép: Wikipédia - szmo.hu
2020. május 05.


hirdetés

Tudjátok, miért hívják Boszorkányszigetnek Szeged egyik területét? Sajnos nem valami fiktív rémhistória ihlette a ragadványnevet, hanem a borzalmas tények.

1728. július 23-án egy tucat boszorkánynak kikiáltott polgárt kötöztek négyesével farönkökhöz, majd máglyán elégették őket.

Előtte azonban különféle tortúráknak tették ki őket. A pokoli olimpián volt vízpróba, ami lényegében a „meghalsz vagy meghalsz” elven működött: összefogták kezed-lábad, és bedobtak a vízbe. Ha ártatlan vagy, befogad a víz, tehát elsüllyedsz és megfulladsz, ha pedig bűnös, akkor kivet magából a víz és fent maradsz, de akkor meg azért égetnek el. Átélték a gyanúsítottak a tűpróbát is, ami hasonló logika mentén működött.

Ha az ördög rajtuk hagyta a bélyegét, akkor érzéketlen a bőrük az adott területen (az anyajegyeket és szőrtelen részeket is a sátán művének tulajdonították), ha meg jajveszékelt és vérzett, akkor ártatlannak találtatott, de sokra nem ment vele a szerencsétlen.

Tekintve, hogy Szeged városát előtte pestis, aztán az árvíz sújtotta, nem meglepő, hogy amikor a várt esőzés helyett szárazság, majd jégeső jött, kissé betelt a pohár a lakóknál. A tömeghisztériává fajuló gyanúsítgatások sorát Kökényné Nagy Anna bábaasszony indította el a városban.

hirdetés

Már ellene is folyt eljárás Makón, és sokan kétségbe vonták szakmai alkalmasságát is, miután meghalt a kezei között egy újszülött. A papok közben elterjesztették, hogy azért nem segít az esőért könyörgő istentisztelet, mert van, aki kiköpi a szent ostyát. Ezzel is gyanúsították az ismert bábát, aki ijedtében beárulta néhány ellenségét, hogy mentse az irháját (négy bába is volt a vádlottak közt).

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
Lunar_eclipse_of_2019_January_21_Belgium.jpg

Fény derült a titokra: hová tűnt a Hold az égről 900 évvel ezelőtt?

Az 1100-es évek elején hatalmas, kénfelhő terjedt el a Föld sztratoszférájában, elsötétítve hónapokra, de lehet, hogy évekre az eget. A tettes egy izlandi vulkán volt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 13.


hirdetés

E sötétség okára már korábban voltak bizonyítékok, mert a tudósok olyan mintákat találtak jégtakarók és gleccserek mélyén, amiket a vulkánkitörések produkáltak és megőrizték a kénrészecskéket. Ezek elérték a sztratoszférát, majd visszahullottak a Föld felszínére. A jég ugyanis rendkívül hosszú ideig meg tudja őrizni a vulkanikus tevékenység nyomait, csak az esemény pontos időpontját nem árulják el.

A kutatók korábban úgy vélték, hogy a kénes maradványokat az izlandi Hekla vulkán 1104-es kitöréséből származnak. Az 1500 méter magas tűzhányót „a Pokol kapujaként” is emlegetik. Hírnevét erősítette Jules Verne Utazás a Föld középpontjába című regénye, amelynek hősei e hegy gyomrába szállnak alá, hogy hihetetlen küldetésüket teljesítsék.

Egy új kutatás szerint azonban, amelyet Sébastien Guillet, a genfi egyetem paleontológusa vezetett, a kénüledékek Grönlandon 1108-09-ben kezdtek lerakódni, és ez a folyamat egészen 1113-ig tartott. Ugyanez volt megfigyelhető ugyanebben az időszakban az Antarktisz jégkéreg kronológiájában.

A csoport az okokat keresve átfésülte a történelmi dokumentumokat. Középkori feljegyzések után kutattak különös, sötét holdfogyatkozásokról, amelyek egybeeshetnek a nagyobb vulkánkitörések okozta sztratoszferikus köddel.

A NASA csillagászati visszaszámlálásai szerint 1100 és 1120 között összesen hét teljes holdfogyatkozást lehetett megfigyelni Európából. A 12. század elejéről származó angliai „Peterborough-i krónikában” egy korabeli szemtanú leírta, mi történt 1110. május 5-én. A beszámoló szerint a Hold fénye egyre kisebb lett, és ahogy az éj leszállt, teljes sötétség borult az égre, még a Hold körvonalai sem látszottak.

hirdetés

Sok csillagász vitatkozott azóta is ezen a rejtélyes jelenségen. George Chambers a 19. század végén állapította meg, hogy ez egy „fekete holdfogyatkozás” volt, amikor az égitest szinte teljesen láthatatlanná vált.

Bár az esemény jól ismert a csillagászat történetében, a kutatók eddig nem hozták összefüggésbe a sztratoszférába került vulkáni részecskékkel, holott ennek igen nagy a valószínűsége az új tanulmány szerint. Ha helyes az időzítés, a Hekla „ártatlannak” tekinthető. A gyanú most leginkább a japán Aszama vulkánra terelődik, amely 1108-ban óriási, hónapokig tartó kitörést produkált. Sokkal nagyobbat, mint 1783-ban, amelynek több mint 1400 halálos áldozata volt.

Egy korabeli japán hivatalnok így írta le az eseményt naplójában: „Lángolt a vulkán csúcsa, vékony homokréteg fedte a kormányzó kertjét, és a rizsföldek alkalmatlanná váltak a művelésre. Soha nem láttunk még ilyet az országban.”

A kutatók ősfák évgyűrűiben is bizonyítékot látnak, mert azok elvékonyodása arra utal, hogy abban az évben szokatlanul hideg volt az északi féltekén. Vannak történelmi dokumentumok arra is, hogy az 1109-1111 közötti éveket ítéletidő, rossz termés és nagy éhínségek kísérték, különösen Nyugat-Európa több vidékén. És bár ezek a vulkánkitörések a régmúltban történtek, az emberiséget sújtó szörnyű következményeket csak mostanában fedezi fel a tudomány és ezek intő jelek lehetnek a 21. századi embernek is – írja a a Sciencealert.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
auto-2.jpg

Borozgatás után szerezték meg az első magyar jogosítványt

Az ittas vezetést ugyanis csak 1905-ben tiltották meg. Tudtad, hogy a XX. század elején kötelező volt állandóan dudálni, és majdnem nálunk vezették be utoljára Európában a jobbra tartást?
Tóth Noémi - szmo.hu
2020. május 19.


hirdetés

Autót vezetni manapság már nem kiváltság vagy luxus, de ez nem volt mindig így. Ráadásul a régmúltban semmiféle szabályozás nem volt a sofőrökre nézve, nem beszélve a biztonsági előírások teljes hiányáról.

Lócitrom és a gépész urak

Az 1890-es években jelentek meg az első automobilok az országban. Az elsőt Hatsek Béla optikus, a későbbi Első Magyar Műszemgyár igazgatója, a másodikat a pezsgőgyáros Törley József vezette.

A XIX. században az omnibuszok sikerén felbuzdulva kiépült Budapesten a lóvasút-hálózat is, de hosszútávon nem vált be, mivel túl sok bűzzel, kosszal és patkódübörgéssel járt. Furcsa belegondolni, hogy majdnem kétszáz évvel ezelőtt a két lóval vontatott kocsikat a fővárosi Margit híd emelkedőjénél egy harmadik lóval húzatták fel az emelkedőn (ez volt az igazi buszpótló). A lóvasút intézménye a XX. század elején szűnt meg. Ugyanebben az időben írták elő, hogy csak az vezethet autót vagy motort, aki sikeres vizsgát tett annak használatáról. Ekkoriban országszerte mindössze harminc autó volt még csak regisztrálva.

A legenda szerint az első magyar vizsgázó jókedvűen, néhány pohár bor elfogyasztása után tette le sikeresen a vizsgát, ugyanis az ittas vezetést csak 1905-ben tiltották meg.

hirdetés

1912-ben megkezdődött a hivatalos képzés az Állami Sofőriskolában, kizárólag férfiak számára, és meglepően borsos áron. Akik itt végeztek, komoly szakmai tudásra és tekintélyre tehettek szert, és a „gépész úr” titulus is megillette őket.

A KRESZ bevezetésével lett kötelező a biztonsági öv

Egy 1910-es belügyminiszteri rendelet – az úgynevezett párizsi egyezmény – hatására vezették be a közúti táblákat, a rendszámtáblát és rajta a H betűt, mint Magyarország államjelzését. Ebben a törvénykezésben várták el minden sofőrtől, hogy járművét szerelje fel kürttel, valamint lámpákkal: elöl két reflektor, hátul a rendszámtáblát megvilágító enyhébb izzó volt előírva.

Ami a korai dudákat illeti, minden elindulásnál és kereszteződésben meg kellett nyomni, ahogyan erős forgalom esetén is rendszeresen használni kellett

(E cikk írója pedig épp azon gondolkozik, hogy az elmúlt évben akár egyszer is megnyomta-e az autója dudáját).

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!