hirdetés
behodolascim.jpg

Egy botránykönyv magyar borítójáról ír a világsajtó

Michel Houellebecq új regényének címoldalán Mona Lisa látható nikábban. A Magvető kiadó szerint szó sincs iszlámellenességről.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2015. április 15.


hirdetés

Michel Houellebecq az egyik legsajátosabb stílusú kortárs író, akinek regényei többször is komoly vitákat gerjesztettek már. Különösen igaz ez legújabb művére, a Behódolásra, amelyben Franciaország élére muszlim vezető kerül.

A történet röviden

2022-t írunk, Franciaország elnököt készül választani. A szélsőjobboldali Nemzeti Front vezére (Marine Le Pen) toronymagasan vezet, mögötte fej-fej mellett lohol a Szocialista Párt jelöltje (Manuel Valls - napjaink francia miniszterelnöke) és a Muzulmán Testvériség vezetője (Mohammed Ben Abbes - legjobb tudomásunk szerint kitalált karakter). A második fordulóba csak az első két jelölt jut be.

A Nemzeti Front "Európa bennszülötteit" akarja megvédeni, a Muzulmán Testvériség pedig felszámolni a laikus állam jogi kereteit, elsorvasztani a világi oktatást, megszüntetni a nemek egyenlőségének elvét, engedélyezni a többnejűséget - mindezt nem véres radikalizmussal és tébolyult hőbörgéssel, hanem geopolitikai-birodalmi törekvéseket dédelgetve, józan hidegvérrel. A verseny kiélezett, Franciaország feszülten figyel, a változás elkerülhetetlen.

houll

Michel Houellebecq - forrás: Wikipédia

A könyv főhőse a 44 éves irodalmár François, még csak rezignált, de nemsokára teljesen kiég. Élete sivár, egyhangú, olyan mint egy igazi Houellebecq-hős. Kedvtelenül tanít az egyetemen, egyre ritkábban vannak nála fiatalabb szeretői, egyre gyakrabban olvassa kedvenc régi szerzőjét, Huysmanst, és egyre intenzívebben figyeli az őt körülvevő világot, kivált a belpolitikai fejleményeket.

A könyv előbb Franciaországban, majd egész Európában fontos közéleti vitákat generált: politikusok, értelmiségiek, művészek szólaltak meg Houellebecq regénye kapcsán. Olyan kérdések merültek fel, mint például milyen lesz a holnapután Franciaországa és ekképpen Európája, mit tud kezdeni a vallási radikalizmussal, a fundamentalizmussal egy jóléti demokrácia, vagy hogyan reagáljon a felvilágosodás kultúrájával szembeni radikális türelmetlenségre egy felvilágosult értelmiségi.

Magyarországon a Behódolás a Magvető gondozásában jelenik meg április 22-én, de már most is magára vonta a nemzetközi sajtó figyelmét. Borítóján ugyanis a kiadó saját ötleteként Mona Lisa látható nikábban (csak a szemet szabadon hagyó viselet a nőknek). A formabontó megoldás nem éppen barátságos reakciókat váltott ki: a baloldali Le Nouvel Observateur például azt írja, a címlap biztosan nagyon tetszhet a nacionalista Orbán Viktor híveinek.

behodolas

Láng István, a könyv magyar szerkesztője elmondta nekünk, természetesen szó sincs arról, hogy iszlámellenesek lennének, vagy hogy bárkit meg akartak volna sérteni. Azért esett erre a kiadó választása, mert míg a Mona Lisa a nyugati világ egyik legismertebb szimbóluma, addig a nikábbal vagy a burkával (a szemet, az arcot egy hálós rész fedi) a muszlimokat azonosítja gyakorlatilag mindenki. Ennek a két szimbólumnak az együttes ábrázolása pedig tökéletesen kifejezi azt, amiről a könyv is szól, tehát a kultúrák ütközését.

Véleménye szerint a francia sajtó egy része teljesen félreértette a történetet: arról írnak, hogy a Magvető nagyon veszélyes játékot űz, mivel egy ilyen lépéssel egyértelműen a szélsőjobboldal szekerét tolja. Annak viszont nem néztek utána, hogy míg Franciaországban (illetve általában Nyugat-Európában) a szélsőséges pártok valóban iszlámellenesek, nálunk a Jobbik politikája éppen fordítottja ennek: ők inkább harcos Izrael-ellenességükről és az arab országokhoz való közeledésükről híresek.

Aki pedig figyelemmel követi a Magvető által kiadott könyveket, illetve ismeri a hozzájuk tartozó szerzők világnézetét, az pontosan tudja, hogy bármivel előbb lehetne megvádolni őket, mint radikális nacionalizmussal.

soumission

Az eredeti borító

Fontos, hogy nemcsak a szóban forgó borító, de maga a regény sem az iszlámot figurázza ki vagy állítja pellengérre: sokkal inkább a megalkuvó és első szóra behódoló értelmiség elé tart görbe tükröt, akik bármit hajlandóak megtenni a hatalomért és jólétért cserébe.

Nyáry Krisztiánt is megkérdeztük

A borítót jó ötletnek tartja, a francia sajtó egy részében megjelent cikkeket pedig inkább félreértésnek Nyáry Krisztián, a Magvető igazgatója. Szerinte a borító kevésbé provokatív, mint Houellebecq bármelyik regénye, ugyanis az író szeret provokálni, de nem foglal állást, különösen nem valamelyik szélsőséges nézet mellett. Ebben a regényében egy utópisztikus keretet adva teszi fel a baloldali értelmiségnek a kérdést, hogy meddig hajlandó elmenni a behódolásban. Nem csinál mást, mint felhívja a figyelmet egy problémára, amely ráadásul Európa talán legnagyobb kihívása: mit kezdjen a radikális iszlámmal. Hogy viszonyuljon ehhez az értelmiség?

De ugyanilyen nagy kérdés, hogy miként viszonyuljon a szélsőjobboldalhoz. Magyarországon elhanyagolható az iszlám radikalizmus jelentette veszély, így nálunk nem provokáció egy ilyen borító megjelenése. Fontosabb lehet viszont az az olvasat - mondja Nyáry -, hogy az értelmiség előtt állhatnak hasonló választások, hiszen 30-40 évvel ezelőtt épp ilyen dilemma előtt állt egy magyar értelmiségi: hogy viszonyuljon az állampárthoz? Ez Nyugat-Európában fel sem merül narratívaként, nálunk viszont nagyon is erős emlékeket idéz.

A könyv megjelenésének apropóján a Magvető és a Republikon Intézet jövő szerdán konferenciát rendez Budapesten "Iszlám és Európa: Behódolás?" címmel. Az ünnepélyes bemutató után kerekasztal-beszélgetéseket tartanak a két kultúra viszonyáról és a bevándorlás okozta társadalmi problémákról. Részletekért KATT IDE.

Ha érdekes volt a cikk, oszd meg!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
rtlvaltozas.jpg

Váratlan műsorváltozás miatt átalakulnak az esték az RTL Klubon – már hétfőtől

Például a Fókusz is új időpontot kap.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 22.



Péntek délután hirtelen műsorváltozást jelentett be a TV2 Csoport.

Eszerint mégsem adják jövő héttől A hegyi doktort.

Eredetileg ezt tervezték, ám helyette a Bezár a bazár! ismétlései mennek majd. Ez pedig annyira népszerű, hogy az ismétléseket is sokan nézik.

A Sorozatwiki szerint részben ezért változtathatott az RTL Magyarország az RTL Klub műsorain.

Másrészt az elmúlt két hétben A Konyhafőnök helyett induló új RTL-es török sorozat, a Megtörve kifejezetten rossz nézettséget produkált, a Bezár a bazár! megverte.

Mi minden változik az RTL Klubon?

Június 24-től megcserélik az esti, Megtörve című török sorozatát és a Fókuszt.

A Megtörve 55 perccel előbb, 19:05-től kezdődik, a Fókusz 19:05-ről 20:00-ra kerül.

A változások a Barátok köztöt és az esti heti sorozatokat nem érintik.

"A csere azért is meglepő döntés, mert a Fókusz nagyon régóta az RTL Híradó után vagy előtt kerül képernyőre. 2013 nyarán fordult elő olyan utoljára, hogy a Fókusz este ment és nem közvetlenül a hírműsort követően sugározták" - írja a Sorozatwiki.

Nyitókép: RTL Klub/Megtörve


KÖVESS MINKET:



hirdetés
testor-1.jpg

27 év után derült ki: nem is Whitney Houston van a Több mint testőr plakátján

Kevin Costner árulta el a titkot.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 22.



Kevin Costner a közelmúltban egy interjúban elárulta:

az 1992-es Több mint testőr című film ikonikussá vált fotóján valójában nem Whitney Houston szerepel.

Azt mondta, hogy a lány az énekesnő dublőre.

Whitney Houston aznap ugyanis már elment a forgatásról, amikor a fotó készült - később ez a kép került ki a moziplakátokra és a DVD-borítókra is.

A színész elmondta, amúgy sem látszott a dublőr arca, mert a vállára borult. Neki ez a kép tetszett a legjobban, bár a Warner Brothersnél nem voltak elégedettek a képpel, pontosan azért, mert nem látszott "az énekesnő" arca.

Kevin Costner pedig ezt fotót találta sokatmondónak. Az idő őt igazolta, a filmet sokan máig erről a képről azonosítják.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MovieScope (@movie.scope) által megosztott bejegyzés,


KÖVESS MINKET:




hirdetés
56664718_2479056158772406_1198774773027438592_n-1.jpg

Nagy Ervin: Ha úgy szinkronizálnánk, ahogy minket fizetnek, a nézők nagyon rosszul járnának

30 éve változatlan bérezés, megalázó feltételek, kiszolgáltatottság - a Bosszúállók-filmek magyar hangjai megunták, csatába indulnak a szinkronszakma érdekében.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2019. június 21.



Igazi kettős ügynöknek éreztem magamat a Katona József Szíházban rendezett sajtótájékoztatón, hiszen azon kívül, hogy újságíróként tudósítanom kellett az eseményről, szinkrondramaturgként érintett is vagyok az ügyben, saját bőrömön érzem, mekkora problémák vannak a szinkronszakmában.

Alacsony munkadíjak, súlyosan jogtipró szerződések, kiszolgáltatott alkotók, fenyegetőző, a helyzetükkel szemérmetlenül visszaélő stúdiók és forgalmazók.

Általános tapasztalat, hogy a megrendelőknek fontosabb a munka olcsósága, mint a minősége. Épp ezért örvendetes, hogy a Bosszúállók magyar hangjai összefogtak. A magyar szinkronhang állami védelemét és a szinkronizálás hivatalos szakmai elismerését kérik, egyúttal összefogásra szólítják fel a szinkron szakmábban dolgozó valamennyi alkotót.

A Rajkai Zoltán, valamint Baráth István, Csondor Kata, Csőre Gábor, Fekete Ernő, Kőszegi Ákos, Miller Zoltán, Mórocz Adrien, Nagy Ervin, Rajkai Zoltán, Simon Kornél, Stohl András, Széles Tamás, Takátsy Péter és Zámbori Soma által aláírt kiáltvány azt kéri a törvényhozóktól: alkossanak olyan médiatörvényt, amely garantálja az audiovizuális tartalomhoz való hozzáférést eredeti, feliratos és szinkronos változatokban. A döntés jogát

– ki hogyan szeretne filmeket nézni – a közönségre bíznák. Érvelésük szerint a szinkronizált tartalom közérdek és művelődési alapjog.

Kőszegi Ákos (Thanos) ezzel kapcsolatban meg is jegyezte:

"A magyar szinkron a magyar színművészet és a magyar kultúra elvitathatatlan része. Ezt veszélyeztetni olyan, mintha megpróbálnánk kitörölni a magyar irodalomból Adyt, vagy a magyar festészet térképéről lecsippentenénk Mednyánszkyt."

Miután Rajkai Zoltán, a Színházi Dolgoszók Szakszervezte Szinkron Alapszervezetének elnöke felolvasta a kiáltványt, kérdezni lehetett az egybegyűltektől - az aláírók közül Csőre Gábor, Stohl András és Zámbori Soma igazoltan távol volt.

Nagy Ervin szerint - aki a sajtótjáékoztató legaktívabb és legvehemensebb felszólalója volt - a szakma

"elérte a padlót, és koppant... Több lyuk nincs a nadrágszíjunkon."

A maga részéről háborúra készül. Lassan egy takarítónő is jobban keres, mint a szinkronszínészek és az ágazat többi dolgozója, de bízik benne, hogy a kétségbeesés összekovácsolja őket. "Ha mi úgy szinkronizálnánk, ahogy minket fizetnek, a nézők nagyon rosszul járnának" - tette még hozzá később.

Megkérdeztem a színész kollégáktól, ők hogy látják, mi az oka, hogy ennyire rosszul fizetik őket, vagy akár minket, szikrondramaturgokat? A megrendelők - tévécsatornák, filmforgalmazók - fizetnek keveset a szinkronokért, vagy menet közben szivárog el a pénz, mire eljutna a dolgozókig? "Van egy piaci tápláléklánc" - kezdte válaszát Rajkai Zoltán. "A szinkroniparban dolgozók nem találták meg eddig a válaszokat a piacgazdaság kihívásaira." Véleménye szerint a piacgazdaság természetéhez tartozik a profitmaximalizálás. Mindenki minél kevesebb befektetéssel minél több hasznot akar húzni.

"A tápláléklánc alján vagyunk mi, alkotók.

Mivel eddig nem volt megfelelő érdekérvényesítő képességünk, ezért a gazdasági erőfölényüknél fogva a megendelők rákényszertíették ezeket a kedvezőtlen feltételeket a szakmára."

A Bosszúálló filmekben Scarlett Johansont szinkronizáló Csondor Kata saját példáján keresztül érzékeltette az anyagi viszonyokat. Mint elmondta, az utolsó Bosszúállók film szinkronizálásáért 40 ezer forintot kapott. Ráadásul ez egy kiemelt film kiemelt gázsival. Egy "hétköznapi" film főszerepéért 15-20 ezer forint körül vihetnek haza.

Az ATV-s újságíró kolléga idézte az egyik nagy hazai filmforgalmazót, aki kartellnek nevezte a szinkronszínészek összefogását, és azt jósolta, ha sikerül jelentős fizetésemelést elérniük, az a szinkronos filmek számának csökkenését és a szinkronpiac összeomlását, a jegyárak emelkedését eredményezi.

Nagy Ervin csattanós választ adott a felvetésre:

"Amikor bevezették a bankadót, fél éven keresztül sírt mindenki. Aztán senki nem ment sehova..."

A kartellvádra pedig így reagált: "Mi nem kartell vagyunk, hanem szakszervezet... El tudnám intézni, hogy többet keressek, mint mások, de kit érdekel? Évekig ezt csinálták: neked kifizetem, a másikon majd megspórolom. Mellettem áll a kollégám, és feleannyiért csinálja ugyanazt, mert átverték. És utána ezek az emberek a szemünkbe néznek."

Takátsy Péter a kartellvádra még mejegyezte:

"Akármelyik szinkronstúdióba megyek, ugyanakkora gázsit fizetnek nekem."

Széles Tamás kitért az egyik leggyakoribb szinkronellenes érvre is, miszerint a feliratos filmek segítenék a nyelvtanulást. "Attól nem fognak a magyarok idegennyelveket beszélni, ha nem szinkronnal mennek a tévében a sorozatok. Akkor fognak nyelveket beszélni,hogyha többet tanulnak."

Rajkai Zoltán még fontosnak érezte, hogy mindnekit megnyugtasson: "Mi nem állami szektor vagyunk, tehát nem az adófizetők pénzéből élünk. Kőkemény piaci helyzetben vagyunk. Olyan hozzáadott értéket termelünk, ami nélkül nem lehetne eladni ezeket a termékeket. És ezekenek a sikeréből gyakorlatilag nem részesül ez a szektor."

A Bosszúállók magyar hangjai a magyar szinkronért

A Bosszúállók magyar hangjai a magyar szinkronhang állami védelemét és a szinkronizálás hivatalos szakmai elismerését kérik, egyúttal összefogásra szólítják fel az ezen a területen dolgozó valamennyi alkotót a szinkroniparban kialakult jogtalan szerződéses gyakorlat ellen.

A Színházi Dolgozók Szakszervezete (SzíDosz) Szinkron Alapszervezetét képviselő színészek azért fordulnak a nyilvánossághoz, mert veszélyeztetve látják a mozikban, a televíziós csatornákon vagy az interneten látható filmek magyar szinkronjának a jövőjét. Megítélésünk szerint megszűnhet, ellehetetlenülhet a magyar kulturális örökség részét képező magyar szinkron. A Szídosz-Szinkron Alapszervezet elnöksége ezért a legrövidebb időn belül tárgyalásokat kezdeményez a jogalkotókkal és a szinkronstúdiókkal.

A szinkron erősíti a nemzeti összetartozást

Rajkai Zoltán elnök, valamint Baráth István, Csondor Kata, Csőre Gábor, Fekete Ernő, Kőszegi Ákos, Miller Zoltán, Mórocz Adrien, Nagy Ervin, Rajkai Zoltán, Simon Kornél, Stohl András, Széles Tamás, Takátsy Péter, Zámbori Soma kiáltványukban hangsúlyozzák, hogy a magyar nyelven szinkronizált filmek és médiatartalmak összekapcsolják a magyarokat az egész világon, erősítik a nemzeti egységet és a kulturális összetartozást.

Magyar szinkron nélkül megszűnik a magyar nyelv használata a filmekben és sorozatokban, ami pótolhatatlan veszteség.

A Bosszúállók magyar hangjai egyformán szükségesnek tartják a tartalmak hozzáférhetővé tételét eredeti és a magyar nyelven egyaránt. Azt kérik a törvényhozóktól: alkossanak olyan médiatörvényt, amely garantálja az audiovizuális tartalomhoz való hozzáférést eredeti nyelven és eredeti, vagy magyar felirattal, eredeti nyelven és szinkronizáltan – audionarrációval (a fogyatékkal élő magyarok miatt), illetve szinkronizáltan – magyar felirattal. A döntés jogát – ki hogyan szeretne filmeket nézni – a közönségre bíznák.

A szinkronizált tartalom közérdek és művelődési alapjog

A szinkronizálással összefüggő tevékenységek – színészek, szinkronrendezők, szinkrondramaturg-fordítók, hangmérnökök, vágók, szinkron gyártásvezetők – szaktudást igényelnek, magas hozzáadott értéket képviselnek, mégsem minősülnek szakmáknak. Nincs szakmai besorolásuk, nincsen, vagy töredékes az oktatásuk, nem tartoznak sem középfokú, sem felsőfokú iskolákhoz, de még OKJ képzésük sincs. Nem vonatkozik rájuk szakmai előírás, semmilyen minőségbiztosítási rendszer. Ez súlyos probléma, mert a szinkronizálást végzők munkájának végeredménye: a magyar nyelvre szinkronizált filmek a lakosság egészét érintik. Minősége döntő jelentőségű.

Magyarországon szinkronizált tartalom nélkül a művelődés alkotmányos alapjoga, a nemzetközi szerződésben vállalt kulturális sokszínűség védelme nem valósítható meg, a magyar nyelv Alaptörvényben vállalt védelme pedig nem biztosítható.

Helyre kell állítani a törvényességet

A Bosszúállók fellépnek a szinkroniparban kialakult kizsákmányoló, a gazdasági erőviszonyokkal visszaélő, a partnerséget és sok esetben a törvényes jogi kereteket nélkülöző üzleti gyakorlat ellen.

A munkavállalók harminc évvel ezelőtti árakon dolgoznak. Nem érvényesülnek a mindenkit megillető tisztességes munkafeltételek. A szinkronizált tartalmakat megrendelő cégekkel fennálló kapcsolatban legtöbbször nincsenek is szerződések, vagy utólagosan törvénysértő, és jogszerűtlen szerződéseket iratnak alá az alkotókkal. Ezekben a szerződésekben nem érvényesül a szerzői és előadóművészi jogdíj.

Összefogás az érdekvédelem sikeréért

A Bosszúállók hangjai összefogásra szólítják fel a szinkronban dolgozó alkotókat és szakembereket. Azt kérik kollégáiktól: csak törvényes, kölcsönösen kialkudott és elfogadható feltételeket tartalmazó szerződéseket írjanak alá a szinkronstúdiókkal. Ne hagyják magukat kizsákmányolni. A szinkroniparban dolgozó összes kollégájukat arra hívták fel, hogy csatlakozzanak a SzíDosz-Szinkron Alapszervezet és a Bosszúálló hangjainak kezdeményezéséhez, egyben arra kérik a magyar nézőket és médiafogyasztókat, hogy támogassák a magyar szinkron ügyét!

Fotók: A sajtótájékoztatón készült képeket Juhász Éva készítette.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
baratok-kozt-Copy-1000x531.jpg

Ismét variált az RTL Klub a műsorrendjén, még jövő héten is lesznek változások

Délutánra került a Megtörve című sorozat, a Barátok közt pedig este 8 után kezdődik majd a csatornán.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 24.



Ahogy mi is megírtuk, múlt héten változtatást jelentett be az RTL Klub a műsorrendjében erre a hétre. Akkor még úgy volt, hogy június 24-től, azaz hétfőtől megcserélik az esti, Megtörve című török sorozatát és a Fókuszt: a Megtörve 55 perccel előbb, 19:05-től kezdődik, a Fókusz 19:05-ről 20:00-ra kerül, a Barátok közt és az esti heti sorozatok viszont maradnak ugyanúgy, mint eddig.

Hétfő délután viszont bejelentették, hogy mégsem így változtatnak. A korábban bejelentett tervhez képest a Megtörve este 7 óra helyett délután 4-re került, ma már egészen pontosan 16.05-kor kezdődött.

Így akik nem értesültek időben a variálásról, könnyen lemaradhattak a sorozatról. Bár az RTL Klub a jelek szerint éppen azért tette egyre korábbra a török szériát, mert a vártnál kevesebb nézettséget hozott, főleg az előző főműsoridős Konyhafőnökhöz képest - írja a media1.hu.

Az új műsorrend szerint az RTL Híradó és a Fókusz ismét egymás után kerül képernyőre: előbbi szokásosan 18 órakor, a magazinműsor pedig mégis 19:05-kor kezdődik és közel egyórás lesz, mivel a következő műsor, a Barátok közt csak 20.10-kor indul majd.

Ennek a sorozat rajongó egész biztosan örülnek, mivel sokszor panaszkodtak arra, hogy túl későn adják a népszerű magyar szappanoperát.

A Barátok közt után A Tanár ismétlését láthatják a nézők 20.45-től, ezt követően pedig az Isten veled, Magyarország kerül képernyőre 21.50-től.

Estére már az is kiderült, hogy jövő héttől ismét változtatás lesz, ugyanis az RTL Klub visszahozza az RTL II-n már nagy sikerrel futó Oltári csajok című sorozatot, ami minden hétköznap 20.45-kor indul majd.

Emiatt jövő héttől A Tanár ismétlése értelemszerűen már nem 20.45-től, hanem 21.45-től lesz képernyőn, ezután pedig hétfőnként az Isten veled, Magyarországot, keddenként pedig dupla részekkel a Magnum című sorozatot láthatják a nézők. Szerdánként dupla epizóddal folytatódik a Mr. Whiskey, csütörtök esténként – két résszel – érkezik A mi kis falunk. Péntekenként pedig szintén dupla epizóddal jön az Isten belájkolt című premier sorozat

- írja a media1.hu.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x