hirdetés
behodolascim.jpg

Egy botránykönyv magyar borítójáról ír a világsajtó

Michel Houellebecq új regényének címoldalán Mona Lisa látható nikábban. A Magvető kiadó szerint szó sincs iszlámellenességről.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2015. április 15.


hirdetés

Michel Houellebecq az egyik legsajátosabb stílusú kortárs író, akinek regényei többször is komoly vitákat gerjesztettek már. Különösen igaz ez legújabb művére, a Behódolásra, amelyben Franciaország élére muszlim vezető kerül.

A történet röviden

2022-t írunk, Franciaország elnököt készül választani. A szélsőjobboldali Nemzeti Front vezére (Marine Le Pen) toronymagasan vezet, mögötte fej-fej mellett lohol a Szocialista Párt jelöltje (Manuel Valls - napjaink francia miniszterelnöke) és a Muzulmán Testvériség vezetője (Mohammed Ben Abbes - legjobb tudomásunk szerint kitalált karakter). A második fordulóba csak az első két jelölt jut be.

A Nemzeti Front "Európa bennszülötteit" akarja megvédeni, a Muzulmán Testvériség pedig felszámolni a laikus állam jogi kereteit, elsorvasztani a világi oktatást, megszüntetni a nemek egyenlőségének elvét, engedélyezni a többnejűséget - mindezt nem véres radikalizmussal és tébolyult hőbörgéssel, hanem geopolitikai-birodalmi törekvéseket dédelgetve, józan hidegvérrel. A verseny kiélezett, Franciaország feszülten figyel, a változás elkerülhetetlen.

houll

Michel Houellebecq - forrás: Wikipédia

A könyv főhőse a 44 éves irodalmár François, még csak rezignált, de nemsokára teljesen kiég. Élete sivár, egyhangú, olyan mint egy igazi Houellebecq-hős. Kedvtelenül tanít az egyetemen, egyre ritkábban vannak nála fiatalabb szeretői, egyre gyakrabban olvassa kedvenc régi szerzőjét, Huysmanst, és egyre intenzívebben figyeli az őt körülvevő világot, kivált a belpolitikai fejleményeket.

A könyv előbb Franciaországban, majd egész Európában fontos közéleti vitákat generált: politikusok, értelmiségiek, művészek szólaltak meg Houellebecq regénye kapcsán. Olyan kérdések merültek fel, mint például milyen lesz a holnapután Franciaországa és ekképpen Európája, mit tud kezdeni a vallási radikalizmussal, a fundamentalizmussal egy jóléti demokrácia, vagy hogyan reagáljon a felvilágosodás kultúrájával szembeni radikális türelmetlenségre egy felvilágosult értelmiségi.

Magyarországon a Behódolás a Magvető gondozásában jelenik meg április 22-én, de már most is magára vonta a nemzetközi sajtó figyelmét. Borítóján ugyanis a kiadó saját ötleteként Mona Lisa látható nikábban (csak a szemet szabadon hagyó viselet a nőknek). A formabontó megoldás nem éppen barátságos reakciókat váltott ki: a baloldali Le Nouvel Observateur például azt írja, a címlap biztosan nagyon tetszhet a nacionalista Orbán Viktor híveinek.

behodolas

Láng István, a könyv magyar szerkesztője elmondta nekünk, természetesen szó sincs arról, hogy iszlámellenesek lennének, vagy hogy bárkit meg akartak volna sérteni. Azért esett erre a kiadó választása, mert míg a Mona Lisa a nyugati világ egyik legismertebb szimbóluma, addig a nikábbal vagy a burkával (a szemet, az arcot egy hálós rész fedi) a muszlimokat azonosítja gyakorlatilag mindenki. Ennek a két szimbólumnak az együttes ábrázolása pedig tökéletesen kifejezi azt, amiről a könyv is szól, tehát a kultúrák ütközését.

Véleménye szerint a francia sajtó egy része teljesen félreértette a történetet: arról írnak, hogy a Magvető nagyon veszélyes játékot űz, mivel egy ilyen lépéssel egyértelműen a szélsőjobboldal szekerét tolja. Annak viszont nem néztek utána, hogy míg Franciaországban (illetve általában Nyugat-Európában) a szélsőséges pártok valóban iszlámellenesek, nálunk a Jobbik politikája éppen fordítottja ennek: ők inkább harcos Izrael-ellenességükről és az arab országokhoz való közeledésükről híresek.

Aki pedig figyelemmel követi a Magvető által kiadott könyveket, illetve ismeri a hozzájuk tartozó szerzők világnézetét, az pontosan tudja, hogy bármivel előbb lehetne megvádolni őket, mint radikális nacionalizmussal.

soumission

Az eredeti borító

Fontos, hogy nemcsak a szóban forgó borító, de maga a regény sem az iszlámot figurázza ki vagy állítja pellengérre: sokkal inkább a megalkuvó és első szóra behódoló értelmiség elé tart görbe tükröt, akik bármit hajlandóak megtenni a hatalomért és jólétért cserébe.

Nyáry Krisztiánt is megkérdeztük

A borítót jó ötletnek tartja, a francia sajtó egy részében megjelent cikkeket pedig inkább félreértésnek Nyáry Krisztián, a Magvető igazgatója. Szerinte a borító kevésbé provokatív, mint Houellebecq bármelyik regénye, ugyanis az író szeret provokálni, de nem foglal állást, különösen nem valamelyik szélsőséges nézet mellett. Ebben a regényében egy utópisztikus keretet adva teszi fel a baloldali értelmiségnek a kérdést, hogy meddig hajlandó elmenni a behódolásban. Nem csinál mást, mint felhívja a figyelmet egy problémára, amely ráadásul Európa talán legnagyobb kihívása: mit kezdjen a radikális iszlámmal. Hogy viszonyuljon ehhez az értelmiség?

De ugyanilyen nagy kérdés, hogy miként viszonyuljon a szélsőjobboldalhoz. Magyarországon elhanyagolható az iszlám radikalizmus jelentette veszély, így nálunk nem provokáció egy ilyen borító megjelenése. Fontosabb lehet viszont az az olvasat - mondja Nyáry -, hogy az értelmiség előtt állhatnak hasonló választások, hiszen 30-40 évvel ezelőtt épp ilyen dilemma előtt állt egy magyar értelmiségi: hogy viszonyuljon az állampárthoz? Ez Nyugat-Európában fel sem merül narratívaként, nálunk viszont nagyon is erős emlékeket idéz.

A könyv megjelenésének apropóján a Magvető és a Republikon Intézet jövő szerdán konferenciát rendez Budapesten "Iszlám és Európa: Behódolás?" címmel. Az ünnepélyes bemutató után kerekasztal-beszélgetéseket tartanak a két kultúra viszonyáról és a bevándorlás okozta társadalmi problémákról. Részletekért KATT IDE.

Ha érdekes volt a cikk, oszd meg!


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
SZG_2849.jpg

X-Faktor: A szerény adottságú, nagypofájú versenyző csúfosan leszerepelt

De nem csak ez történt a 3. válogatóban. Összeállítottuk a 10+1 X-Faktor alaphelyzetet.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2019. október 20.



George Polti francia drámaíró szerint összesen 36 drámai alaphelyzet létezik. Nem számoltam össze pontosan, de az X-Faktor készítői érzésem szerint beérik 10-zel.

1. Szerény adottságú versenyző reménykedik benne, hogy valójában ő a popszakma Harry Pottere, de legalább nincs elszállva magától. A mentorok kiejtik, nagyobb balhé nélkül megköszöni, elmegy.

A mai adásból ilyen volt például Szabó Franciska, aki tényleg azt hitte, hogy el tudja énekelni az Ötödik elem című film híres operaáriáját.

Egy baj van csak: ehhez olyan hangi adottságok kellenek, amilyenekkel Vásáry André rendelkezik, Szabó Franciska pedig nem.

Feltétlenül ki kell emelni elrettentésül Horváth Botond rappert, aki saját „dallal” érkezett, hogy aszongya, idézem: „Soha ne hagyd otthon a kotont, mert én vagyok Horváth Botond.”

Alex fel is tette a mindannyiunkat kínzó kérdést:

„Ezt viccből csinálod, vagy komolyan?”

Spoiler: komolyan.

2. Szerény adottságú, nagypofájú versenyző csúfosan leszerepel. A mentorok kiejtik, a versenyző balhézik, majd távozik.

Még emlékezhetünk tavalyról a mikrofonhajigáló Mirijamra. A Local Panthera művésznéven futó hölgy – és itt a hölgy szót a lehető legtágabb értelemben használom – ezt még tudta fokozni.

Barátoknak üzenem, ha rosszak lesztek, ezt a videót fogom elküldeni nektek.

3. Közepes, vagy közepesnél rosszabb adottságú versenyző jó hangulatot csinál, a mentorok jókedvükben tovább engedik – lásd az immár kiirthatatlan „Rendezvény” kategóriát.

(Az évek során azt figyeltem meg, hogy a zsűri a nevetséges produkciókat tévedésből viccesnek tartja – lásd tavaly az UFO lányokat –, és értékeli, a valóban vicces produkciókkal viszont nem tud mit kezdeni. Utóbbiról lásd később.)

Ide sorolom az olasz származású Oliveri Giuseppét, aki Hiro hasonmásként (rá kellett gulgiznom) Bye Alex és Hiro KorsKorsKors című dalát hozta. (Illetve, mint Alex rámutatott, ez „Senkise” szerzeménye, aki Alex egyik alteregója. Pozitívumként értékelem a Homérosz utalást.)

A produkcióba beszállt Alex is, amivel rögtön egyértelművé tette, hogy „Hiro lightnak” semmi keresnivalója a műsorban.

Mégis tovább engedték, egyedül Bogi szavazott becsületesen.

4. Szerény, félénk, stb., semmi jót nem ígérő versenyző jön, és kiderül, hogy egész jó. A mentorok – esetleg némi tanakodás után – tovább engedik.

A 26 éves Hujber Dávid alkalmi munkákból él, és a szemüvege is karcos, mert nincs pénze lecserélni. A versenyre a párja nevezte be (aki cukin végigsírta a produkciót a backstage-ben Kiss Ramóna mellett). Az erős önbizalomhiányban szenvedő fiú elmondta, hogy szeretne valaki lenni.

A közepesen megható történet után elénekelte a Várj, míg felkel majd a nap című V’Moto-Rock dalt, ami bevallom, egyik kedvencem, már csak ezért is kritikusan hallgattam.

Dávid meglepően jól énekelt, épp ezért meglepett Bogi megnyilatkozása: szerinte Dávid előadóként nem lesz „valaki”. Alex is úgy gondolta, hogy bár jól énekel, már nem lesz belőle előadó, ahhoz korábban kellett volna elkezdeni foglalkozni a hangjával.

Gáspár Laci védelmébe vette Dávidot, megérezte, mennyire sokat jelentene számára a pozitív megerősítés.

Végül meggyőzte a többieket, és Dávid 4 igent kapott.

5. Szerény, félénk, stb., semmi jót nem ígérő versenyző jön, és kiderül, hogy őstehetség, a mentoroknak leesik az álla. A mentorok lelkesen tovább engedik, esetleg előtte önkritikát gyakorolnak.

Ma ezt a kategóriát a gyerekek hozták, a 14-15 évesek. Márkót az óvó nénik fedezték fel, amúgy nőgyógyász akar lenni a pénz meg a nők miatt.

Márkó jól szerepelt, de van bőven konkurencia:

6. Szerény, de képességeivel azért nagyjából tisztában lévő, magabiztos versenyző nagyot énekel, tovább is jut.

Szerencsére ilyenből ezúttal több is volt, például a mindent is csináló Éva:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
vanek-andor-faktor.png

Az X-Faktor zsűrije is állva tapsolt a 16 éves vidéki srácnak, aki mindenkit lenyűgözött

'Nekem eddig ez a legjobb éneklés evör, amit eddig hallottunk' - mondta Bye Alex, Dallos Bogi szerint pedig teljesen tökéletes pillanat volt Vanek Andor produkciója.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 20.



Amint előadta a produkcióját a dömösi Vanek Andor, a zsűritagok pozitívan reagáltak rá.

"Azta mindenit"

- szakadt ki Gáspár Laciból.

A végén a zsűri tagjai felálltak, és úgy tapsolták meg Andort.

Alex később hosszabban is kifejtette a véleményét:

"Amikor elkezdted énekelni, rögtön hallottuk, hogy 'Úristen, de jó hangja van'. Gondoltam, jó, akkor a következő lépés az, hogy a rossz ízlésű musicalektől megszabadítunk. Azon is gondolkodtam, hogy de jó, hogy negyedjére is itt ülök, de a fiúk kategóriáját még sosem húztam ki.

Nekem eddig ez a legjobb éneklés evör, amit eddig hallottunk."

"Teljesen tökéletes pillanat volt" - mondta Dallos Bogi.

VIDEÓ: Vanek Andor produkciója és a zsűri értékelése:

Az idei X-Faktor legmeghatóbb pillanata Hujber Dávid előadása és Gáspár Laci megható gesztusa volt.

A szombati műsor legijesztőbb reakcióját pedig Loca Pantera produkálta.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
SZG_5369.jpg

Dallos Bogi: „Nem vagyok színésznő, nem tudnék hitelesen előadni olyan döntéseket, amikben nem hiszek”

Az X-Faktor új női mentora többek között elárulta, kitől tartott a mentortársak közül, melyik csapatokat szerette volna kapni, és mennyire szólnak bele a producerek, hogy kit kell tovább juttatni.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2019. október 18.



- Korábban követted az X-Faktort? Voltak esetleg kedvenceid?

- Az indulása óta követem. Kiskorom óta rajongója vagyok a műsornak. Az első évadból nagyon szerettem Király L. Norbit, a későbbi évadokból például Oláh Gergőt. De szerintem nincs is Magyarországon olyan ember, aki ne látott volna legalább egy X-Faktor részt.

- Felkértek, vagy castingon kellett részt venned, hogy Te lehess Gigi utódja?

- Természetesen több körös castingon kellett részt venni. Ugyanis nem csak arról van szó, hogy keresnek egy mentort.

Az a fontos, hogy az a négy ember, aki ott ül a pultban, az mennyire találja meg a közös hangot, mennyire működnek jól együtt.

Éppen ezért olyan castingokon vettem részt, ahol a be kellett ülni a fiúk közé, és régebbi évadokból elővett videókra kellett reagálni. Az alapján választottak ki.

- A fiúknak volt beleszólása, hogy kit szeretnének maguk mellett látni?

- Úgy tudom, kikérték a véleményüket, de a döntést az RTL Klub hozta meg.

- Radics Gigivel beszéltél? Kértél tőle tanácsot?

- Persze. Nagyon szeretem Gigit. Van egy kis interjúsorozatom, aminek az a címe, hogy Hétkor nálam. Ott a vendégem is volt. Írtam neki üzenetet, hogy remélem, méltó utódja lehetek, és Gigi azonnal válaszolt, nagyon örült a bekerülésemnek.

- Ahogy egy jó futballista nem feltétlenül lesz jó edző, úgy egy tehetséges énekes sem feltétlenül jó mentor. Mit gondolsz, milyen tulajdonságok szükségesek ehhez a munkához?

- Empátia, türelem, szorgalom... Azt gondolom, a mentorság nem csak a szakmaiságból áll. Egyfajta lelki törődésből is. Ma is rám írt egy versenyzőm, hogy szeretne egy kicsit együtt lenni, beszélgetni, kérte, hogy nézzünk rá a dalokra.

Fontos, hogy ne sajnáljuk az időt és az energiát a mentoráltaktól.

Másrészt szerintem az is fontos, hogy egy mentor szenvedélyes legyen. Higgyen a hozzá tartozó versenyzőkben.

- Az X-Faktor típusú műsorokat állandóan konteók övezik. Az egyik ilyen, hogy a mentoroknak valójában minimális a döntése, felülről mondják meg, kit kell tovább juttatni. Van ilyesfajta nyomás?

- Olyan érdekes... Nyilván én is sok emberrel találkozom, akik szoktak kérdezni az X-Faktorról, és mindig ez az első kérdés. Büszkén tudom mondani, hogy semennyire nem szólnak bele.

Az elején volt egy megbeszélésünk, ahol a műsor készítőivel átbeszéltük, hogy is néz ki ez az egész mentorság, de pont azért tartanak castingot, hogy olyan személyt találjanak, akin nem kell változtatni, hanem a saját személyiségével hozzáad a műsorhoz.

Nincs az RTL-nek egy távkapcsolója, amit megnyomnak, hogy „Bogi, most sírjál.”

Másrészt nem vagyok színésznő, nem tudnék hitelesen előadni olyan döntéseket, amikben nem hiszek.

- Hány százalék a szakmaiság és hány százalék a show?

- Szerintem az X-Faktorban pont a pluszt keressük. Van olyan műsor formátum, ahol csak az énektudás a fontos. Itt viszont az énektudás alapkövetelmény, és amellett legyen még valami, ami különlegessé teszi őt. A megjelenésében, a személyiségében, a tánctudásában. A műsor folyamán azért ez változik. A válogatókon még sokszor előfordul, amikor nagyon show van, viccelődünk, nevetgélünk dolgokon, de a tábor, a mentorház, az élő adások szerintem egyre szakmaibbá válnak, hisz ott már az a szempont, hogy a mentoráltak minél messzebb eljuthassanak.

De ma már más a nézők ingerküszöbe, mint amikor elindultak a tehetségkutató műsorok.

Ma már nem biztos, hogy lekötné a nézőket, ha csak elmondanánk a szakmai véleményünket, és szavaznánk. Kell a szórakoztatás.

- Azért vannak első és második ránézésre is nehezen érthető döntések. Elég az utolsó adást nézni, a „Rendezvény” kategóriát. Kicsit úgy éltem meg, hogy a zsűri egy poénért kockára tette a hitelességét. Például azok után, hogy tovább juttattátok a remixelt Érik a szőlőt és Homokórát elég furcsán vette ki magát, amikor Puskás Peti komolyan fontolgatta, hogy igent mondjon-e Alettának.

- A válogatókon a lehetőségeket keressük. Néha a humorban találjuk meg a lehetőséget. Értem, hogy ez miért lehet támadási felület, de a továbbiakban úgy végezzük a munkánkat, hogy a tizenkettő közé tényleg a legjobbak kerüljenek. Úgy voltam ezzel, hogy talán nem probléma, ha tovább jut a következő körbe a produkció, aztán a táborban majd kiesik. Ez mégis csak egy szórakoztató műsor, és mi ott ülünk napi tíz órákat.

De olyan nem történhet meg, hogy valakit tehetségesnek tartunk, és nem juttatjuk tovább.

Inkább az olyan produkcióknál gondolkozunk el, amiket közepesnek tartunk. Természetesen még az a közepes is sokkal jobb egy „rendezvény” produkciónál. Ott nyilván komolyan beszélünk, nem viccelődünk.

- Ugyanakkor ez talán azokkal szemben is inkorrekt, akiket továbbjuttattok rendezvény kategóriában, hiszen elhiszik magukról, hogy van ott keresni valójuk, és fölöslegesen ölnek energiát valamibe, ami nem is valódi.

- Nem akarok elárulni semmit egyelőre ezzel kapcsolatban, de a Tábor adásokban ki fog derülni, hogy hova fejlődik a rendezvény kategória. Arra ügyeltünk, hogy a végére mindenkinek tiszta legyen a dolog, mindenkivel tisztáztuk a szakmai oldalát.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
IMG_3212-3.jpeg

Hullákról lerángatott katonaruhát adtak a civilekre, hogy meglegyen a létszám

Elsírtam magam a Málenkij Robot Emlékhely tárlatvezetésén.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. október 21.



Pár napja derült ki, hogy szovjet munkatáborokba hurcolt hatszázezer magyar fogoly kartonját kapja vissza Magyarország. Ebből az apropóból meglátogattuk a Magyar Nemzeti Múzeum Málenkij Robot Emlékhelyét, ami a Vörös Hadsereg által a Szovjetunióba hurcolt, majd a Gupvi táborokban kényszermunkára kötelezett közel 1 millió magyar tragédiájának állít emléket.

A témából adódóan sejtettem, hogy nem vidám dolgokról lesz szó, de nem gondoltam volna, hogy olyan borzalmakról hallok, amin elsírom magam.

A pokol bugyrai… „Málenkij robot” – Kényszermunka a Szovjetunióban” című állandó kiállítást nem a Magyar Nemzeti Múzeum impozáns belvárosi épületében rendezték be. A tárlatnak a ferencvárosi pályaudvar melletti hidegháborús légoltalmi óvóhely ad otthont. Már az 1-es villamos megállójából feltűnt az ablak nélküli komor épület rendhagyó cégére: a bunker oldalába vesző hatalmas vagonok.

A tárlatvezetés elején megnéztük a MNM Málenkij Robot Emlékhely díjnyertes kisfilmjét, ami átfogó képet ad a kiállítás történelmi háttérről: a szovjet katonák a „Málenkij robot”, “egy kis munka” szófordulatot mondogatták, amikor összegyűjtötték és bevagonírozták áldozataikat. Néhány napos romeltakarításról, újjáépítésről beszéltek.

Valójában azonban 3-5 éves kényszermunka várt a foglyokra a szovjet bányákban, kőfejtőkben és földeken.

Egyharmaduk sosem látta viszont szülőföldjét. Az éhezés, a járványok és a szélsőségesen nehéz fizikai munka végzett velük.

A kisfilm második felében a túlélők beszámolóit hallhattuk. Csak ültem, néztem, és szinte alig hittem el, hogy ezek a ma már idős, törékenynek látszó bácsik és nénik megjárták és túlélték a lágerek kegyetlen világát.

A legjobban az fogott meg, amikor egy idős hölgy arról beszélt, a nők sok esetben jobban bírták, mint a férfiak, akik elcserélték napi élelmüket cigarettára.

A tárlatvezetés során lépcsőn fel, lépcsőn le, 7 kamrán át vezettek bennünket, ahol a szenvedéstörténet különböző stációit ismerhettük meg.

A bunker szűk folyosói, nyomasztó sötétsége és a lámpák sárgás pislákolása tökéletesen fokozta a témából adódó nyomasztó hangulatunkat. Erre pedig csak ráerősítettek a kamrákban hallható vonatzakatolást vagy éppen szívdobogást imitáló hangeffektek.

Az első kamrában szembesültünk azzal, hogy habár a szovjetek felszabadításról beszéltek, valójában már a kezdetektől a megszállás volt a cél. Ezt bizonyítják azok az emlékérmek is, amiket a szovjet katonáknak osztogattak “Budapest elfoglalásáért”.

Mi a különbség a Gulag és a Gupvi között?

A Gulagnak nevezték a Szovjetunióban már régóta alkalmazott munkatáborokat, ahol milliószámra dolgoztatták a szovjet politikai és köztörvényes elítélteket. Magyarországról a jelenlegi kutatások állása szerint körülbelül 30 ezer főt hurcoltak el. Őket koncepciós perek ítélete alapján vittek el 10-15-20 év kényszermunkára, általában a Szovjetunió Urálon túli területeire.

A Gupvi táborokat a hadifoglyok számára hozták létre, de a háború előrehaladtával egyre több külföldi civil is került ide. Ő voltak azok a nők és férfiak, akiket bírói ítélet nélkül, tömegesen hurcoltak el “malenkij robotra”. A korabeli Magyarország területéről a jelenlegi kutatások állása szerint körülbelül 1 millió főt hurcoltak el ide a szovjetek. Ebből nagyjából 600 ezer volt a tényleges hadifogoly, a többi 400 ezer viszont ártatlan polgári személy volt, akikre csak később nyomták rá a hadifogoly bélyeget. Őket inkább a Szovjetunió európai felén, Urálon inneni lágerekben helyezték el. Három okból kifolyólag kerülhetett civil egy ilyen munkatáborba: hadifogolylétszám-kiegészítésként, etnikai tisztogatás miatt, vagy németként jóvátételi közmunkára hurcolták. Tulajdonképpen a Gupvi volt a “külföldiek Gulagja”.

Amikor Malinovszkij marsall nem tudta elfoglalni Budapestet a kitűzött időpontra, azt a hamis jelentést küldte Sztálinnak, hogy a fővárost 138 ezer német katona védi, holott ennek csak töredéke volt a valóság. A következmény az lett, hogy csak Budapest bevétele után közel 100 ezer civilt, főként férfiakat kellett összeszedni, hogy kipótolják az előzetesen jelentett hadifogoly létszámot.

Előszeretettel szedték össze egyenruhás testületek tagjait: postásokat, vasutasokat, tűzoltókat. Túlélők visszaemlékezései szerint az is előfordult, hogy

az elfogott civilekre utólag adták rá halott magyar vagy német katonák egyenruháját, csak azért, hogy meglegyen a létszám.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!