hirdetés
behodolascim.jpg

Egy botránykönyv magyar borítójáról ír a világsajtó

Michel Houellebecq új regényének címoldalán Mona Lisa látható nikábban. A Magvető kiadó szerint szó sincs iszlámellenességről.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2015. április 15.


hirdetés

Michel Houellebecq az egyik legsajátosabb stílusú kortárs író, akinek regényei többször is komoly vitákat gerjesztettek már. Különösen igaz ez legújabb művére, a Behódolásra, amelyben Franciaország élére muszlim vezető kerül.

A történet röviden

2022-t írunk, Franciaország elnököt készül választani. A szélsőjobboldali Nemzeti Front vezére (Marine Le Pen) toronymagasan vezet, mögötte fej-fej mellett lohol a Szocialista Párt jelöltje (Manuel Valls - napjaink francia miniszterelnöke) és a Muzulmán Testvériség vezetője (Mohammed Ben Abbes - legjobb tudomásunk szerint kitalált karakter). A második fordulóba csak az első két jelölt jut be.

A Nemzeti Front "Európa bennszülötteit" akarja megvédeni, a Muzulmán Testvériség pedig felszámolni a laikus állam jogi kereteit, elsorvasztani a világi oktatást, megszüntetni a nemek egyenlőségének elvét, engedélyezni a többnejűséget - mindezt nem véres radikalizmussal és tébolyult hőbörgéssel, hanem geopolitikai-birodalmi törekvéseket dédelgetve, józan hidegvérrel. A verseny kiélezett, Franciaország feszülten figyel, a változás elkerülhetetlen.

houll

hirdetés

Michel Houellebecq - forrás: Wikipédia

A könyv főhőse a 44 éves irodalmár François, még csak rezignált, de nemsokára teljesen kiég. Élete sivár, egyhangú, olyan mint egy igazi Houellebecq-hős. Kedvtelenül tanít az egyetemen, egyre ritkábban vannak nála fiatalabb szeretői, egyre gyakrabban olvassa kedvenc régi szerzőjét, Huysmanst, és egyre intenzívebben figyeli az őt körülvevő világot, kivált a belpolitikai fejleményeket.

A könyv előbb Franciaországban, majd egész Európában fontos közéleti vitákat generált: politikusok, értelmiségiek, művészek szólaltak meg Houellebecq regénye kapcsán. Olyan kérdések merültek fel, mint például milyen lesz a holnapután Franciaországa és ekképpen Európája, mit tud kezdeni a vallási radikalizmussal, a fundamentalizmussal egy jóléti demokrácia, vagy hogyan reagáljon a felvilágosodás kultúrájával szembeni radikális türelmetlenségre egy felvilágosult értelmiségi.

Magyarországon a Behódolás a Magvető gondozásában jelenik meg április 22-én, de már most is magára vonta a nemzetközi sajtó figyelmét. Borítóján ugyanis a kiadó saját ötleteként Mona Lisa látható nikábban (csak a szemet szabadon hagyó viselet a nőknek). A formabontó megoldás nem éppen barátságos reakciókat váltott ki: a baloldali Le Nouvel Observateur például azt írja, a címlap biztosan nagyon tetszhet a nacionalista Orbán Viktor híveinek.

behodolas

Láng István, a könyv magyar szerkesztője elmondta nekünk, természetesen szó sincs arról, hogy iszlámellenesek lennének, vagy hogy bárkit meg akartak volna sérteni. Azért esett erre a kiadó választása, mert míg a Mona Lisa a nyugati világ egyik legismertebb szimbóluma, addig a nikábbal vagy a burkával (a szemet, az arcot egy hálós rész fedi) a muszlimokat azonosítja gyakorlatilag mindenki. Ennek a két szimbólumnak az együttes ábrázolása pedig tökéletesen kifejezi azt, amiről a könyv is szól, tehát a kultúrák ütközését.

Véleménye szerint a francia sajtó egy része teljesen félreértette a történetet: arról írnak, hogy a Magvető nagyon veszélyes játékot űz, mivel egy ilyen lépéssel egyértelműen a szélsőjobboldal szekerét tolja. Annak viszont nem néztek utána, hogy míg Franciaországban (illetve általában Nyugat-Európában) a szélsőséges pártok valóban iszlámellenesek, nálunk a Jobbik politikája éppen fordítottja ennek: ők inkább harcos Izrael-ellenességükről és az arab országokhoz való közeledésükről híresek.

Aki pedig figyelemmel követi a Magvető által kiadott könyveket, illetve ismeri a hozzájuk tartozó szerzők világnézetét, az pontosan tudja, hogy bármivel előbb lehetne megvádolni őket, mint radikális nacionalizmussal.

soumission

Az eredeti borító

Fontos, hogy nemcsak a szóban forgó borító, de maga a regény sem az iszlámot figurázza ki vagy állítja pellengérre: sokkal inkább a megalkuvó és első szóra behódoló értelmiség elé tart görbe tükröt, akik bármit hajlandóak megtenni a hatalomért és jólétért cserébe.

Nyáry Krisztiánt is megkérdeztük

A borítót jó ötletnek tartja, a francia sajtó egy részében megjelent cikkeket pedig inkább félreértésnek Nyáry Krisztián, a Magvető igazgatója. Szerinte a borító kevésbé provokatív, mint Houellebecq bármelyik regénye, ugyanis az író szeret provokálni, de nem foglal állást, különösen nem valamelyik szélsőséges nézet mellett. Ebben a regényében egy utópisztikus keretet adva teszi fel a baloldali értelmiségnek a kérdést, hogy meddig hajlandó elmenni a behódolásban. Nem csinál mást, mint felhívja a figyelmet egy problémára, amely ráadásul Európa talán legnagyobb kihívása: mit kezdjen a radikális iszlámmal. Hogy viszonyuljon ehhez az értelmiség?

De ugyanilyen nagy kérdés, hogy miként viszonyuljon a szélsőjobboldalhoz. Magyarországon elhanyagolható az iszlám radikalizmus jelentette veszély, így nálunk nem provokáció egy ilyen borító megjelenése. Fontosabb lehet viszont az az olvasat - mondja Nyáry -, hogy az értelmiség előtt állhatnak hasonló választások, hiszen 30-40 évvel ezelőtt épp ilyen dilemma előtt állt egy magyar értelmiségi: hogy viszonyuljon az állampárthoz? Ez Nyugat-Európában fel sem merül narratívaként, nálunk viszont nagyon is erős emlékeket idéz.

A könyv megjelenésének apropóján a Magvető és a Republikon Intézet jövő szerdán konferenciát rendez Budapesten "Iszlám és Európa: Behódolás?" címmel. Az ünnepélyes bemutató után kerekasztal-beszélgetéseket tartanak a két kultúra viszonyáról és a bevándorlás okozta társadalmi problémákról. Részletekért KATT IDE.

Ha érdekes volt a cikk, oszd meg!


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
alarcos-enekes-fagyi.jpg

Álarcos énekes: a Fagyi lepleződött le, már csak négyen vannak versenyben

A négy nyomozó közül hárman eltalálták, kit rejtett a jelmez.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 29.


hirdetés

Újabb szereplő lepleződött le az RTL Klubon futó Álarcos énekes című showműsorban. A vasárnapi adásban már csak öten voltak versenyben: a Kutya, a Robot, a Fagyi, a Nyuszi és a Krokodil.

Először a Fagyi, a Krokodil és a Robot párbajoztak, majd a Kutya és a Nyuszi. Előbbi három közül a Krokodil jutott tovább egyenes ágon, hozzá pedig a Kutya csatlakozhatott.

Végül a nyomozók úgy döntöttek, hogy a megmaradt három versenyző közül a Fagyinak kell levenni a maszkját, így lehullt róla a lepel.

Kiderült, hogy Schobert Lara volt a jelmez alatt.

A nyomozók közül többen tippeltek Schobert Norbi lányára a műsor kezdete óta. Csobot Adél, Gáspár Laci és Sebestyén Balázs is őt mondták a leleplezés előtt, és igazuk is lett. Dancsó Péter már több adás óta úgy gondolta, hogy Nemazalány, azaz Halastyák Fanni a Fagyi, de végül nem jött be a tippje.

hirdetés

A műsorban már csak négy versenyző küzd a győzelemért. Jövő héten a Kutya, a Nyuszi, a Robot és a Krokodil énekel majd az elődöntőben.

A Fagyi, azaz Schobert Lara utolsó szereplése az Álarcos énekesben:

Ez pedig a leleplezés:


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
1-16.jpg

A legnagyobb mélypont után Judy Garlandként tért vissza a csúcsra – Renée Zellweger-portré

Két Oscar-díj, többszörös nyilvános megaláztatás, drámai magánéleti mélypontok - és optimizmus, így írható le Renée Zellweger eddigi élete.
Szajki-Vörös Adél, fotó: YouTube - szmo.hu
2020. március 31.


hirdetés

A színésznő a Judy Garlandról szóló életrajzi filmmel tért nemrég vissza, és ettől a comebacktől leesett az állunk. Alakítása legalább Marion Cotillard Piafbeli totális átváltozásához mérhető. Talán nem véletlen, hogy életének nagy drámai hullámvölgyei után, épp egy ilyen alakítással nyerte el második Oscar-díját. Lássuk közelebbről, hogyan is jutott el idáig.

Renée Zellweger 1969. április 25-én született a texasi Katy-ben. Már gimisként közel került a színjátszáshoz, amikor egy drámaklubban kezdett el foglalkozni a hivatással, pedig eredetileg írónak készült. Egyetemi tanulmányait ismét az írás felé fordította, angol irodalom szakra járt. Csakhogy megint nem hagyta nyugodni másik irányú tehetsége, így felvette a színjátszó szemináriumot, ami végleg erre a pályára terelte. Elkezdett meghallgatásokra járni, s játszott pár felejthető filmben, például a Texasi láncfűrészes gyilkosság egyik részében. Ő azonban imádta ezt a világot, és lelkesen vetette bele magát minden szerepbe.

Nem kellett sokat várnia, hogy megérkezzen a nagy kiugrás: ő volt az a lány, aki meghódította Tom Cruise szívét a Jerry Maguire-ben, és aztán gyorsan a közönségét is. Zellweger szerint a film és az azzal járó siker igazi tündérmeseként jelentkezett az életében. Egy interjúban azt mondta, úgy gondolja, ő maga az amerikai álom. Mégis, máig megtartja a távolságot a nyilvánosság és a magánélet között. Ma már, amikor Jennifer Anistonnak is van Instagram-oldala, Zellweger még inkább bezárkózik.

2001-ben a Bridget Jones naplójában az egész világ - legalábbis a jó humorérzékű része - beleszeretett. Zellweger simán szedte fel a kilókat az ügyetlen, őszinte és szeretetreméltó angol lány figurájához, sőt, a folytatásokkal sem volt baja, holott jó kerekded figurát vártak el tőle. Ennek a filmnek köszönheti egyébként első Oscar-jelölését, sőt, annyira hálás az ikonikus szerepnek, hogy noha nem tudni, lesz-e folytatás, ő abszolút nyitott rá, hogy ismét Bridget bőrébe bújjon.

A szingliség amúgy tőle sem áll távol: több hírességgel is járt - még George Clooney-val is összeboronálták -, de Kenny Chesney country-énekeshez hozzá is ment 2005-ben - csakhogy négy hónap után elvált tőle, úgy érezte, becsapták.

hirdetés

A siker a továbbiakban sem kerülte el Zellwegert, aki híres arról, hogy elkötelezetten és keményen dolgozik. A Hideghegyben nyújtott alakításáért Oscar-díjjal jutalmazták, a legendás musicalben, a Chicagóban pedig Roxy Hartként kapott Oscar-jelölést.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
mi-kis-falunk-szineszek-koronavirus-maradjotthon.jpg

Káromkodva kérik A mi kis falunk színészei, hogy mindenki maradjon otthon

Sokan még most is ellátogatnak a forgatás helyszínére, ahol egyébként sok idős ember él.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. április 02.


hirdetés

A mi kis falunk színészei is arra buzdítják a sorozat rajongóit, hogy maradjanak otthon. A veszélyhelyzet ellenére ugyanis még most is rengetegen keresik fel a falut, ahol a sorozat forgatása zajlik.

A színészek ezért egy közérdekű közleményként hirdetett videót készítettek, amelyben káromkodva magyarázzák el, hogy miért jobb otthon maradni. A videót a Pajkaszeg polgármesterét alakító Csuja Imre kezdi azzal, hogy köszönti a sorozat rajongóit.

"Hallottuk, hogy még a vészhelyzet ellenére is nagyon sokan ellátogatnak a forgatás helyszínére. De kérjük, végre értsék meg, hogy ez a vírus ki.aszott veszélyes!"

- folytatja a sort a Gyurit játszó Lengyel Tamás.

"Nagyon sok idős ember él a faluban, akik k...a hamar meg fognak fertőződni, ha Önök ott kóricálnak felelőtlenül."

hirdetés

– mondja a sorozat Tecája, Bata Éva.

"Ezért mindenki felelőssége, hogy vigyázzunk egymásra, a k...a életbe már."

- teszi hozzá a papot alakító Schmied Zoltán.

"Mindenkit k...a nagy tisztelettel megkérünk, hogyha már a tévéből és rádióból is ez folyik és ezekre a kia.szott nagy plakátokra is fel van írva, akkor maradjon mindenki az otthonában!!"

- zárja a sort az Erikát alakító Lovas Rozi és a Matyit játszó Molnár Áron.

A videót egyébként Lengyel Tamás Instagram-oldalára töltötték fel:

Khmm... mi nem világos? NE.MENJ.ODA!!!

Lengyel Tamás posted on Instagram: "Khmm... mi nem világos? NE.MENJ.ODA!!!" * See 282 photos and videos on their profile.


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
hbodoku2_mainalt.jpg

„Olyanok, mint háborúban a vegyi fegyverek” – Az igazság nyomában: félretájékoztatás és az álhírek ára

Egy új HBO-dokumentumfilm megpróbálja bemutatni az álhírek és a félretájékoztatás igazi áldozatait és eredményeit.
B.M. képek: Youtube - szmo.hu
2020. március 31.


hirdetés

Az igazság nyomában

A közösségi média korszakában a tényfeltáró dokumentumfilm az Egyesült Államokban egyre növekvő „hamis hírek” jelenséget vizsgálja, illetve azt, hogy a félretájékoztatás, az összeesküvés-elméletek és a hamis hírek milyen hatást gyakorolnak az állampolgárokra. Az elmúlt évek néhány jelentősebb álhírét járja körül, melyeknek valós következményei voltak, beleértve a Pizzagate esetet, a 2016-os elnökválasztást befolyásoló dezinformációs kampányokat, a Jade Helm összeesküvés-elméletet és másokat.

Mint egy jó dokumentarista, a rendező Andrew Rossi sem próbál egyik politikai oldal mellett sem kampányolni, mindkét oldalról mutat példákat a „fake news” jelenségre. Apróbb háttérinformáció,

Amerikában két nagy párt van.

Minden politikus, vagy politikával foglalkozó ember valamilyen módon ennek a két pártnak egyikébe tartozik, emiatt Amerikában nagyon polarizálódott a politikai rendszer. Van két nagy párt, amik egymással teljesen ellentétes értéket képviselnek, mint nálunk a jobboldal és a baloldal. Az Egyesült Államokban a liberálisabb a demokrata és a konzervatívabb pedig a republikánus párt.

A „fake news” mint szófordulat, 2016-ban került be igazán a köztudatba, amikor is megválasztották az Amerikai Egyesült Államok 45. elnökét, Donald J. Trump-ot. Ő szajkózta minden összejövetelen és vitán azt, hogy az álhírekkel próbálják ellehetetleníteni,

hirdetés

miközben a kampánycsapata azon dolgozott, hogy lejárassák a demokratákat álhírek segítségével.

Ez annyira bejött, hogy azóta gyakorlatilag a világ minden részén találkozhatunk ezzel a jelenséggel. Itthon is bőven van példa, de nem akarok politizálni, ahogy a dokumentumfilm is próbálja semlegesen bemutatni a helyzetet.

Andew Rossinak, ez már a hetedik dokuja, illetve két dokumentumsorozatban is benne volt a keze, tehát tapasztaltabb rendezőnek lehet mondani. Több példán keresztül mutatja be, hogy mi vezethet egy álhír elterjedéséhez, illetve

hogyan befolyásolhatja a politikai hadszínteret,

vagy az átlagemberek életét. Sokan a politikai életben az álhíreket úgy értelmezik, mint egy háborúban a vegyi fegyvereket: be kellene tiltani őket minden platformon, mert szörnyű hatásai vannak. Az alábbi példák az álhírekre, csak egy ízelítő a filmben megemlítettek közül.

Az első példát 2015-ből hozták, amikor is az amerikai hadsereg nyolchetes katonai gyakorlatot tartott Texasban. Ezt sokan úgy fordították, hogy a demokrata kormány katonai erőkkel próbálja elhallgattatni az amúgy republikánus Texas államot, hogy átvegyék a hatalmat. Hatalmas felháborodás volt,

sok helyi lakos agresszív fegyveres hatalomátvételnek tekintette ezt a katonai gyakorlatot.

Hiába voltak meghallgatások, senki sem hitt a katonai szóvivőknek, mert hatalmas volt a bizalmatlanság a demokrata kormány felé. Egy összeesküvés-elméletből majdnem fegyveres konfliktus lett az állam lakossága és az ország katonai ereje között.

A második példa, amit kiemelnék, egy Columbia államban található, nevesebb étterem története: a Comet Ping Pong. Egy családi étterem, ahol a gyerekek pingpongozhatnak egyet, amíg megérkezik a pizza. Az eset a 2016-os választás előtt indult, amikor egy demokrata politikusnak, aki közel állt Hillary Clintonhoz, feltörték a hivatalos e-mail fiókját. A kikerült e-maileket ezután egy Reddit posztban kielemezték, és egy összeesküvés-elméletet gyártottak köré #pizzagate néven.

Az összeesküvés lényege az volt, hogy a Comet Ping Pongban emberkereskedelem zajlik,

a pincében gyerekeket tartanak, és ha megfelelő jelszavakkal rendelünk pizzát, akkor rendelhetünk egy szexrabszolgát magunknak. Ezt abból szűrték le, hogy az a személy, rendelte a pizzákat különféle politikai eseményekhez a Cometből, akinek az e-mailjeit feltörték. Annyira elterjedt ez az egész, hogy minden fórum rákapott a terjesztésre, Facebook, Twitter, 4chan (ez utóbbi az internet pöcegödreként is ismert…), ennek következtében pedig elkezdték online zaklatni a dolgozókat. Sok alkalmazottja a Comet Ping Pongnak homoszexuális, ezt is összekötötték a gyermekkereskedelemmel

– halálos fenyegetések érték a dolgozókat, az étteremvezetőket és a tulajdonost is.

Az elnökválasztás után a helyzet rosszabbodott. Felkapta a hírt egy hírhedt szélsőjobboldali politikai „influencer” Alex Jones is, és végül annyira elfajult a dolog, hogy egy ember betört az étterembe és gépfegyverrel kényszerítette az alkalmazottakat, vigyék le őt a pincébe, hogy megmenthesse a gyerekeket.

Szerencsére személyi sérülés nem történt, de a tulajdonos az eset után azon gondolkodott, hogy be kellene zárni az éttermet.

A közösség mentette meg a pizzériát, szinte követelték a helyiek, hogy nyissanak ki, mert mennének a családdal.

A tulajdonos a mai napig kap halálos fenyegetéseket, amire csak annyival felel, hogy most már ezek is az élete részét képzik.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!