hirdetés
fogmosas.jpg

Egy börtönben találták fel a modern fogkefét - de mit használtunk azelőtt?

Őseinknek logikus és hajmeresztő módszerei is akadtak a fogápolásra. Összefoglaltuk a fogkefék és fogkrémek evolúcióját.
Tóth Noémi - szmo.hu
2018. február 14.


hirdetés

A fogmosás a napi rutinunk része, ezért bele sem gondolunk, hogy ez nem volt mindig természetes. Utánajártunk, hogyan alakult ki ez a szokás, és milyen eszközöket vetettek be a világ népei a szép fogsor és üde lehelet érdekében.fogkefe1

Mit használtunk a fogkefe előtt?

Az emberek már i.e. 3500-ban is bizonyítottan törődtek a mosolyukkal, ugyanis a mezopotámiai sírkamrák számos fogápoló faeszközt rejtettek magukban. Ezen pálcák egyik vége puha és szálas volt a dörzsöléshez, a másik viszont hegyes, hogy fogpiszkálóként hasznosíthassák. Ráadásul ezek a fadarabok illatosak is voltak, mivel citrom-, narancs- vagy szasszafrász babérágakat használtak szájápolás céljára.

Kína is élen járt a korai fogtisztításban, ők már a 6. században feltalálták a sörtés fogkefe ősét. Ezek a prototípusok bambuszra vagy csontra erősített vaddisznószőrből készültek. Innen vitték hírét más kontinensekre az olyan felfedezők, mint például Marco Polo.

Az arabok egy arakfa gyökeréből előállított rudat, az úgynevezett miswakot használták fogmosás gyanánt. Ez a módszer azért vált elterjedtté, mert a Hadíszben, a Mohamedről szóló gyűjteményben is ez szerepel:

hirdetés

a leírás szerint minden keléskor-fekvéskor, illetve a napi ötszöri ima előtt egyaránt ajánlott a rituálé.

Európában jó ideig nem nagyon törődtek a szájhigiénével: egészen a 17. századig egy tiszta vászondarabot használtak a fogdörzsölésre, már ha használtak egyáltalán. A fogkefe szó elsőként Anthony Wood angol író 1690-es önéletrajzában jelent meg, amelyben megemlíti, hogy valakitől vásárolt egyet.

A mai fogkefe feltalálója egy bűnöző

A fogkefék sokáig a gazdagok kiváltságának számítottak. A 18. században Napóleon és Nagy Frigyes porosz uralkodó is méltán volt büszke a saját fogápolójára: az előbbinek aranyból, utóbbinak pedig ornamentikus díszítésű ezüstből volt a nyele.

A modern, széles körben elterjedt fogkefe végül nem akármilyen körülmények között született meg.

Az angol William Addis éppen garázdaságért ült a börtönben, amikor ebédnél ellopott egy csontot, hogy sok apró lyukat farigcsáljon bele, és a takarításnál használt kefe sörtéit belefűzze. Ezzel megalkotta azt a történelmi mérföldkövet, amelyet szabadalmaztatott is 1780-ban, miután leülte büntetését.

A találmánya olyannyira bevált, hogy fogkeféivel tetemes vagyonra tett szert, és Wisdom Toothbrushes nevű vállalkozása egészen 1996-ig családi kézben maradt. Az Egyesült Királyságban a mai napig évi hetvenmillió darab fogkefét adnak el a termékeiből.

A fogkefe piaci termékké válása egyébként egészen a 19. század végéig váratott magára: az első híres amerikai gyártó a Florence Manufacturing Company of Massachusetts volt, de tömeggyártásról még később beszélhetünk. Magyarországon még később, csak 1935-ben indult meg a gyártás, a Grünberg testvérek mosonmagyaróvári gyárában. Néhány évvel később megtörtént a következő jelentős fordulópont a fogkefék történetében: a DuPont cégnek jutott eszébe lecserélni az állati szőröket szintetikus nejlonra.

Az első elektromos fogkefét Svájcban fejlesztették ki 1939-ben, majd Amerikában az 1950-es években robbant be a General Electric elektromos csúcsterméke, a Broxodent kefe. Ki gondolná, hogy lassan 70 éves lesz ez a találmány, de még ma is sokan ódzkodnak ettől a változattól, és inkább a saját kezükre bízzák a fogápolás sebességét és hatékonyságát. 

A tubusos fogpaszta előtt is volt élet

Az ókori egyiptomiak fejlettsége minden tekintetben kiemelkedő volt, ezért nem meglepő, hogy már ők is használtak fogkrémet.

Ráadásul gél állagút, amely nem is sokban tért el a recept a modern orvostudomány által javasolt összetevőktől.

Tettek bele csiszolóanyagot (például zúzott kagyló-, tojás- vagy csigahéjat, mészkövet, vulkáni hamut vagy ökörpatát), fertőtlenítő és tisztító adalékot (leginkább sót, mirhát, bórvizet, sódabikarbónát vagy nősziromgyökeret), továbbá illatosító olajat vagy aromát (mondjuk mentát, esetleg rozmaringot). Az egyetlen, amiben kezdetlegesnek volt mondható a technikájuk, hogy még az ujjaikkal vitték fel a fogaikra a pasztát.

Az ókornál maradva kultúránként más és más ötletek merültek fel: Babilóniában gyökereket rágtak a szájhigiénia miatt, a rómaiak pedig nem mást vetettek be – az ecet és a kecsketej mellett –, mint a saját vizeletüket. Mentségükre legyen mondva, a benne található ammóniának tényleg van fehérítő hatása. Csiszolóanyagként pedig porrá zúzott osztrigahéjat használtak.

A 11. században egy európai úrihölgyek számára írt kézikönyv, a De Ornatu Mulierum már fehérboros öblítést, majd alapos fogsortörölgetést javasol minden étkezés után.

Az is a szépségápolási füzetecske része, hogy ánizsmag vagy petrezselyemág rágcsálásával marad friss a leheletünk. Ehhez képest kissé visszaesés, hogy a 18. században valami rejtélyes oknál fogva elterjedt az égetett és összetört kenyér használata a fogápoláshoz.

A 19. századra kezdett csupán kialakulni a mai fogkrémek összetétele, amikor egy Peabody nevű fogorvos szappant kevert a sikeressé vált fogtisztítószeréhez, majd a Colgate gyár 1873-ban kezdte tömegesen gyártani az első krémes állagú fogkrémet. Tubusba 1892-ben került, a manapság fő hozzávalónak számító fluorid pedig 1914-ben került a receptbe.fogkefe2

A naponta legalább kétszeri fogmosás a második világháború után vált általánossá, mivel a hadseregben a rendszeres fogápolás a katonai tízparancsolat része volt.

Források: Rizsporos hétköznapok, bien.hu, sk-szeged.hu, Wikipedia, Múlt-kor, fotók: Wikimedia


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
okmok-vulkán.jpg

Kitört egy hatalmas vulkán Alaszkában, felgyorsult a római köztársaság bukása

A Julius Caesar halála körüli évek írott forrásai szokatlanul hideg időjárásról, rossz termésről, éhínségről, betegségekről, békétlenségről számolnak be a Földközi-tenger partjainál. Ekkortájt két kitörés is volt, a klímamodellek szerint a nyár és az ősz akár átlagosan hét Celsius-fokkal is hűvösebb lehetett még Európában is.
MTI, fotó: Wikipedia - szmo.hu
2020. június 23.


hirdetés

Gyorsíthatta a római köztársaság és a Ptolemaioszok egyiptomi uralmának bukását az alaszkai Okmok vulkán kitörése i. e. 43-ban egy új nemzetközi kutatás szerint.

A Julius Caesar római államférfi i. e. 44-ben történt halála körüli évek írott forrásai szokatlanul hideg időjárásról, rossz termésről, éhínségről, betegségekről, békétlenségről számolnak be a Földközi-tenger partjainál. Ezek a tényezők vezettek végül a római köztársaság és a ptolemaioszi Egyiptom bukásához.

A történészek régóta sejtették, hogy a természeti jelenségek vulkánkitörés számlájára írhatók, de nem tudták megállapítani, hol, mikor és milyen erővel törhetett ki a tűzhányó.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány szerzői északi-sarkköri magmintákban talált tefra, vagyis vulkánok által kilövellt szilárd törmelékanyag elemzésével jutottak el oda, hogy az alaszkai Okmok vulkán i. e. 43-as, kalderát kialakító erupciója összefügghet a Mediterráneum eddig megmagyarázhatatlanul szélsőséges időjárásával.

- Lenyűgöző dolog, amikor bizonyítékot találunk arra, hogy egy tűzhányó a világ másik felén kitör, ezzel hozzájárul a római köztársaság és a hellenisztikus egyiptomi állam bukásához és a római birodalom felemelkedéséhez - mondta el a ScienceDaily.com-nak Joe McDonnell, a renói Sivatagkutató Intézet (DRI) tudósa, a kutatás vezetője.

hirdetés

A felfedezés tavaly történt a DRI jégminta-laboratóriumában, ahol McConnell és a svájci Michael Sigl egy mintában szokatlanul jó állapotban fennmaradt tefrára bukkantak. Ezután új vizsgálatokat végeztek grönlandi és oroszországi fúrások mintáin, melyeket még az 1990-es években gyűjtöttek és amerikai, dán és német intézetekben őriztek. Korábbi mérések eredményeit is figyelembe véve világosan kirajzolódott két kitörés, az egyik i. e. 45-ből, amelyik erőteljes, de rövid volt, és egy másik, sokkal hatalmasabb és elhúzódóbb esemény i. e. 43-ból, amelynek következményei több mint két további éven át nyomot hagytak a jégmintákban.

A második kitörést tovább vizsgálták a jégben talált tefra geokémiai elemzésével és megállapították, hogy a minták megegyeznek az Okmok alaszkai vulkán kitörésének apró szilánkjaival. Ez volt az elmúlt 2500 év egyik legpusztítóbb erupciója.

Ezután brit, svájci, ír, német, dán, alaszkai és connecticuti történészek és természettudósok az egész világról összegyűjtötték a különböző tudományágak bizonyítékait: többek között fák évgyűrűinek az éghajlatról tanúskodó adatait és barlangok kőzetrétegeinek mintáit.

Számítógépes szimulációval vizsgálták a vulkáni tevékenység idő- és térbeli hatásait az adott időszakban, hogy jobban megértsék, hogy befolyásolta az esemény az éghajlatot és a történelmet.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
balassi-sztergom.jpg

Iszákos erőszakoló vagy nagy reneszánsz költő? Balassi Bálint ad okot bőven mindkét jelzőre

A magyar nyelvű irodalom első klasszikusa, Balassi Bálint, a XVI. század hírhedt „rocksztárja” is volt egyben. Kortársai inkább a tivornyáiról ismerték, mintsem a romantikus költeményeiről.
Tóth Noémi írása - szmo.hu
2020. június 30.


hirdetés

Bár Balassi Bálint (1554-1594) irodalmi érdemei elvitathatatlanok – hiszen ő volt az első tehetséges magyarul verselő költő, aki ráadásul elsőként rendezte ciklusokba a munkásságát –, de ez legfeljebb csak kicsit menti fel a többi, életét legalább ennyire meghatározó tette alól.

Az egész Felvidéket uraló főúr, Balassi János báró fiaként gyakorlatilag bármit megtehetett, és meg is tett. Családjának szerencséje volt, hiszen a törökök pont nem az ő birtokaikat foglalták el azokban a vészterhes időkben. Balassi a tipikus elkényeztetett, gazdag gyerekek életét élte Zólyom városában. Hiába a kitűnő neveltetés, csak az szórakoztatta igazán, ha ittasan embereket fosztogathatott, zaklathatott vagy éppen erőszakolhatott.

1583-ban olyan irományt rittyentett a zólyomi bírónak, miután beperelték, mert nyilvánosan ki akart rabolni és meg akart rontani egy polgárasszonyt, hogy a fal adta a másikat. Néhány idézet önmagáért beszél belőle:

„Írták azt énmagam felől, hogy én néminemű asszonyállatot szabad utában nemcsak megfertőztettem, hanem még ugyan megfosztottam volna. Erre azt felelem, hogy hazudtak tisztességemben praktikáló ároló kurvájok és beste kurvafiajok. … Írták azt is, hogy feleségek, sem gyermekek tőlünk békével nem maradhatnak, de ez eborcák bár ne többet nevezzenek, hanem csak egyet, mely asszonyembert avagy leánt igyekeztem én itt megszégyeníteni. Ha feleségek jámbor, miért féltik, ha tudják, hogy aranyat rozsda nem fog. Ha pedig nem az, miért őrzik, holott tudják, hogy az Philelphus gyűreje nélkül meg nem oltalmazhatják.”

hirdetés

Az említett hölgyet végül a szolgája mentette meg a részeg nemestől úgy, hogy ráfogta a fegyverét.

A költő élete jelentős részében rajongott valakiért, de igazi szerelmet egyedül Losonczi Anna iránt érzett, akivel egri szolgálata alatt ismerkedett meg, az ottani kapitány lányaként.

Sokéves viszonyuk szépséghibája, hogy a műveiben Júliának keresztelt asszony, egy tehetős főúr felesége volt, ráadásul szerelmüket kettévágta közben a költő érdekházassága is. És ha ez még nem lenne elég kacifántos, Balassi két duhajkodás között nem mást vett nőül 1584-ben, mint Dobó István lányát, azaz a saját unokatestvérét, Krisztinát. A kurafi úgy gondolta, vele együtt a sárospataki vár is hozományként jár, de az ottaniak kikergették onnan.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
oshullo-tojas-fosszilia.jpg

Közel 10 év után derült ki, pontosan mi az a hatalmas fosszília, amit az Antarktiszon találtak

Egy focilabda méretű kőnek tűnik, de a tudósok szerint egy őshüllő hatalmas, megkövesedett tojásáról van szó.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 26.


hirdetés

Egy óriási, rejtélyes őskövületet találtak chilei kutatók még 2011-ben az Antarktiszon, de csak mostanra sikerült kideríteni, hogy pontosan mi is ez - írja a Science Alert a Nature szaklapban publikált tanulmány alapján.

A focilabda méretű fosszília egy megkövesedett lágy héjú tojás, amit még nagyjából 68 millió évvel ezelőtt rakott le egy állat. A tudósok szerint egy már kihalt tengeri hüllő tojása lehet.

A szakemberek azért nem jöttek rá sokáig, hogy a jókora ősmaradvány igazából egy tojás, mert nagyon ritka, hogy ilyen jó állapotban fennmaradjon egy lágy héjú tojás, ráadásul a mérete is átlagon felüli.

Lucas Legendre, az erről szóló tanulmány vezető kutatója azt mondta,

hirdetés

még soha nem fedeztek fel ekkora méretű lágy héjú tojást, a tudósok nem is tudták, hogy ilyen nagyra is meg tudnak nőni ezek a tojások. Ennél nagyobbat csak a már szintén kihalt elefántmadár rakott, amelyet a világ valaha élt legnagyobb madaraként tartanak számon.

Giant Egg Discovered In Antarctica Belonged To Marine Reptile

giantegg #mosasaur #reptile A large #fossil discovered in Antarctica by Chilean researchers in 2011 has been found to be a giant, soft-shell #egg from 66 mi...

Azt azonban még nem sikerült kideríteniük, hogy pontosan milyen állat rakhatta le ezt az óriási tojást. Ezt az is nehezíti, hogy a belsejében nem találtak csontvázat, amely alapján szűkíthetnék a kört.

Lapozz az óriáshüllő képéért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
titanic-hajopincer-levele-northfoto-cimkep.jpg

Előre érezhette a bajt a Titanic egyik hajópincére: nyugtalanító sorokat írt levelében a feleségének

Három nappal az óceánjáró hajó elsüllyedése előtt írt a szerelmének az akkor 30 éves férfi. A céges papírra körmölt levele most egy vagyonért kelhet el egy árverésen.
Fotó: Northfoto/BNPS - szmo.hu
2020. június 22.


hirdetés

Megérezte a Titanic átkát egyik hajópincére, akinek szívszorító levelét rövidesen elárverezik. Az akkor 30 esztendős Edward Stone a szerencsétlenül járt óceánjáró tulajdonosának, a White Star Line-nak céges papírján írt levelet feleségének, Violetnek, nem sokkal azelőtt, hogy a Titanic elhagyta az írországi Queenstown kikötőjét New York-ba tartva 1912. április 11-én.

Ebben annak a félelmének adott hangot, hogy nem ez lesz „az életét megkoronázó útja”

– idézte az Express.

Elképzelhető persze az is, hogy a hajópincér csak a várhatónál kisebb anyagi haszonra célzott, mivel a Titanic indulása előtt országos szénbányász-sztrájk volt Nagy-Britanniában, ezért sokan lemondták vagy későbbre halasztották amerikai útjukat.

Stone utalt a két nappal korábbi esetre, amikor a Titanic kis híján összeütközött a New York óceánjáróval a southamptoni kikötőben, ami meghiúsította volna végzetes útját.

hirdetés

A férfi ajándékot is ígért kedvesének, és örök szerelméről biztosította „szívbéli kicsi feleségét”. Három nappal később Stone egyike lett annak az 1522 embernek, akik a jeges Atlanti-óceánban lelték halálukat, miután a Titanic jéghegynek ütközött. Holttestét néhány nappal később megtalálták, és Kanadában, Halifax-ben temették el.

A levelet Stone egyik rokona bocsátotta árverésre néhány fotóval együtt, amelyek a házaspárról készültek. Az aukciót a dél-angliai Devizes-ben tartják.

A levél értékét 18 ezer fontra (kb. 6,8 millió forint) becsülik,

mert a Titanic fedélzetén és a White Star céges papírján írt levelek, feljegyzések iránt mindig nagy az érdeklődés. Ezek ugyanis kézzelfogható kapcsolatot jelentenek az óceánjáróval - mondta az árverés szervezője.


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!