hirdetés
wwf-foto_milos_bicanski.jpg

Egy bankkártyányi műanyagot eszünk meg hetente

Címkép: Milos Bicanski - szmo.hu
2019. június 12.


hirdetés

Az eddig vizsgált hazai folyók közül a Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot.

A WESSLING Hungary Kft. – amely több mint 25 éve végez akkreditált környezeti vizsgálatokat Magyarországon – és partnerei 2018-ban indult Parányi Plasztiktalány elnevezésű projektjük során a Duna, a PET Kupával együttműködésben a Tisza, valamint az Ipoly és a Rába mikroműanyag-szennyezettségét is megmérték.

A Dunában két mérést végeztek, és egy köbméterben 50 műanyagrészecskét találtak – az eddigi magyarországi mérések közül ez a legnagyobb érték, ráadásul a Budapest alatti szakaszon a koncentráció emelkedett.

A Dunában a legnagyobb mennyiségben a fogyasztási cikkekhez, csomagolóanyagokhoz felhasznált polietilént, polipropilént és polisztirolt mutatták ki.

A Tiszán a 300 mikrométernél nagyobb műanyagok darabszáma egy köbméter vízben 4,9 volt, a Tisza-tóból származó mintában 23,1 részecskét találtak. Az Ipoly egy köbméter vizében 1,7 részecskét mértek. A viszonylag alacsony mikroműanyagszint vélhetően annak köszönhető, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. A Rábában már jóval több, köbméterenként 12,1 mikroműanyag-részecskét mutattak ki, ami akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet.

„Akár a tengerekben úszó 150 millió tonna műanyagot nézzük, akár a mikroműanyag-szennyezettségben rekordot döntő Földközi-tengert vagy a hazai folyók szennyezettségét, a lényeg ugyanaz:

a műanyag problémaköre korunk egyik legnagyobb környezeti kihívása.

Megoldásához mindannyiunkra szükség van – innovatív alternatívák kellenek a helyettesítésére, a felhasznált műanyagok mennyiségét komoly szabályozásokkal kell csökkentenünk, megfelelő hulladékkezeléssel meg kell akadályoznunk, hogy a műanyagok a természetbe jussanak, valamint az újrahasznosítás arányának növelésére kell törekednünk. Ebben a vállalatoknak, kormányoknak és a fogyasztóknak is komoly szerepe van” – fejezte be Antal Alexa.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
pszichologusok-nyilt-levele-iskolaerettseg.jpg

Több mint 700 pszichológus írt nyílt levelet a kormánynak a gyerekek iskolaérettségéről

Azt kérik, adjanak bővebb információt a januártól életbe lépő iskolaérettségi vizsgálatokkal kapcsolatban, és készüljön el az ezt szabályozó rendelet.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 20.



Nyílt levélben kérik a pszichológusok a kormányt, hogy adjanak bővebb információt a januártól életbe lépő iskolaérettségi vizsgálatokkal kapcsolatban.

Januártól ugyanis az óvodák helyett az iskolaérettségről egy eddig meg nem nevezett állami szerv fog dönteni.

A szülők pedig minden évben január 15-ig nyújthatnak be kérelmet, ha azt szeretnék, hogy az augusztus 31-ig hatodik életévét betöltő gyermekük még egy évig az óvodában maradhasson.

A szabályozás először a 2020/21-es tanévben első osztályba lépőket érinti majd, a szervről és az eljárásról pedig még nem született rendelet; a kormány azt ígérte, hogy idén ősszel alkot rendeletet.

Ezzel kapcsolatban több mint 700 pszichológus szakember juttatott el nyílt levelet Kásler Miklós miniszternek és Bódis József államtitkárnak. Szeretnék, ha minél előbb megszületne a rendelet, hogy szabályozza ezt a fontos kérdést.

Szakmai állásfoglalásuk mellett egy levélküldő kampányt is elindítottak, mert szeretnék, ha ha meghallgatná az érintett családok és szakembereket e minisztérium, és személyesen egyeztetne velük. Petíciót is indítottak.

"A sajtóban korábban elhangzottakkal ellentétben kezdeményezésünket magánemberként, indítottuk el. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet, mint támogató kapcsolódott be a folyamatba" - írják a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

A nyílt levélben ez szerepel:

"2019. áprilisában jelentek meg a médiában az első hírek az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint megállapítására irányuló és eddig a pedagógiai szakszolgálatok jogkörébe tartozó szakértői vizsgálatok protokolljának átalakításáról, s a köznevelési törvény 2019. évi módosítását a Magyar Országgyűlés 2019. július 12-én szavazta meg.

A médiában megjelenő hírek, illetve a módosított köznevelési törvény ide vonatkozó tartalmi részei azonban nem adnak megfelelő szakmai tájékoztatást az új törvény végrehajtásáról.

Ennek megfelelően, sem az eddig ezzel foglalkozó szakemberek, sem a szülők nem kaptak tájékoztatást a vizsgálatok pontos menetéről. A felmérések illetékességének idejéhez közeledve magánszemélyként több szakember és szülő csoport is megfogalmazta már aggályait a vizsgálati rendszer átalakításával kapcsolatban. Amit az eljárási rend, protokoll megváltoztatásán túl még nyugtalanítóbbnak tartanak többen, az az adekvát, szakmai informálás hiánya.

Ez az információhiány mind az érintett szülőket, mind az eddig ezzel foglalkozó szakembereket bizonytalanságban tartja és ellehetetleníti a szakmai tervezést, munkaszervezést, ezzel veszélyeztetve az érintett gyermekek megfelelő felmérését.

Magyarország 1993-ban ratifikálta az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét. Ennek 3. cikkelye kimondja, hogy az Egyezményben részes államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy „minden, gyermekekkel foglalkozó intézmény, hivatal és létesítmény számára az »illetékes hatóságok« szabályokat állapítsanak meg, valamint, hogy az államok biztosítsák az ilyen szabályok szerinti működést”. Ugyanez az egyezmény mondja ki, hogy a szülők felelősségeiből fakadó cselekedeteit mindenekelőtt a gyermek legfőbb érdeke kell, hogy vezesse (UNICEF, Család Gyermek Ifjúság Egyesület, 2007, 255.). Amennyiben a végrehajtási rendeletben az illetékes hatóság nem állapítja meg ezeket a szabályokat az iskolaérettségi vizsgálattal kapcsolatban, úgy sérül ez a kötelezettségvállalás.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
repulo-Copy.jpg

Megdőlt az utasszállítók ultrahosszútávú rekordja - vizsgálták, hogy milyen hatása van a legénységre és az utasokra

A Qantas ausztrál légitársaság gépének próbaútja jól sikerült, azt is elmondták, hogy hányan és hogyan utazhatnak majd a nem mindennapi távon.
MTI - szmo.hu
2019. október 20.



Az eddigi leghosszabb utasszállító útvonalat tette meg New Yorkból Sydneybe a Qantas légitársaság Boeing 787 Dreamliner típusú gépe vasárnap.

A gép vasárnap reggel 19 óra 16 perc repülés után ért földet az ausztráliai nagyvárosban.

A Qantas egyúttal arra is felhasználta az eddig példa nélküli hosszúságú repülést, hogy méréseket végezzen az ultrahosszútávú repülés hatásáról a legénységre, valamint az utasokra a nagy időeltolódás miatt. Sydney és New York között ugyanis 15 óra az időeltolódás.

A Qantas közleménye szerint

megfigyelték a pilóták agyhullámait, melatoninszintjüket, az utasokat pedig rendszeresen átmozgatták. A gépen mindössze 49 ember utazott, hogy minimálisra csökkentsék a gép terhelését, és meg tudja tenni tankolás nélkül a 16 ezer kilométeres távot.

"Mindent egybevetve nagyon elégedettek vagyunk, és remek, hogy az adatokat felhasználhatjuk arra, hogy hogyan lehetne hasonló menetrendszerinti járatot üzemeltetni" - magyarázta a leszállás után Sean Golding, a Dreamlinert vezető négyfős pilótacsapat vezetője.

A Qantas egy ideje már kísérletezik azzal, hogy közvetlen kereskedelmi járatokat indítson Ausztrália keleti parti nagyvárosaiból, Melbourne-ből, Sidneyből és Brisbane-ből New Yorkba és Londonba. A Londontól Sydneyig tartó közvetlen repülést novemberben hajtják végre, és lesz még egy New York-Sydney repülés decemberben.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
ora.jpg

Egy hét múlva óraátállítás - jön a téli időszámítás

Van benne azért jó is: egy órával többet alhatsz.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 20.



Egy hét múlva szombatról vasárnapra virradóra kell ismét az óráinkat átállítani. Most "visszakapjuk" a tavasszal elvett egy órát, azaz tovább aludhatunk, anélkül, hogy elkésnénk valahonnan.

2019-ben október 27-én, vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órát. A téli időszámítás 2020. március 29., vasárnap hajnalig tart.

Az egész Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapul, hogy március és szeptember - azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség - között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje - a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak - a természetes nappali világosság idejével, nyáron annál kevesebb világítást kell használni. Egyes becslések szerint ezzel több milliárd forintot lehet megtakarítani.

A nyári és téli időszámítás, valamint az óraállítás ötlete többször felmerült a 18. század óta, ám csak a 20. században kezdték rendszeresen alkalmazni Európában és Észak-Amerikában. De több ország is van, ahol soha nem volt óraátállítás.

Mára sok ellenzője lett a évenkénti kétszeri óraállításnak. Ők azzal érvelnek, hogy (részben a szórakoztató elektronikai termékek, részben a klímaberendezések miatt) ma már annyi elektromos áramot fogyasztunk a háztartásokban, hogy teljesen feleslegessé vált a téli és a nyári időszámítás.

Az Európai Parlament döntése alapján 2021-től megszűnhet az évenkénti kétszeri átállás.

A javaslat támogatói szerint az Európai Unióban egységesen márciusban, valamint októberben esedékes óraátállítás káros hatással van az egészségre, az elérhető energiamegtakarítás viszont ezzel szemben elenyésző.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
sajto.jpg

Tovább korlátozza a sajtó munkáját a parlamentben Kövér László

Hétfőtől az ülésterem teljes környezetéből kitiltotta az újságírókat, akik csak a kijelölt útvonalon mozoghatnak és a képviselők ott is bármikor megtagadhatják a válaszadást.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 20.



Tovább korlátozza a sajtó munkáját a parlamentben Kövér László házelnök. Hétfőtől az ülésterem teljes környezetéből kitiltotta az újságírókat, akik csak a kijelölt útvonalon mozoghatnak és a képviselők ott is bármikor megtagadhatják a válaszadást.

Kövér László szerint az új rendszer a nyugat-európai mintákat követi.

A DK szerint viszont a parlamentben súlyosan korlátozzák a sajtó jogait.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

Az őszi parlamenti ülésszak kezdetétől módosulnak az országgyűlési tudósítás rendjének szabályai - tájékoztatta az MTI-t az Országgyűlés Sajtóirodája szerdán.

Közleményük szerint a házelnöki rendelkezés megváltoztatását, a korábbiaknál részletesebb és egységesebb szerkezetű szabályozás kidolgozását, valamint az Országház és az Irodaház épületében a média munkatársai által munkavégzésre és tartózkodásra igénybe vehető új helyszínek kijelölését a Steindl Imre-program keretében történő teremhasználat megváltozása, a hivatali helyiségek, adminisztratív irodák áthelyezése indokolta.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!