hirdetés
regesz.jpg

Egy 10 ezer éves rágógumiban fedezték fel a legrégebbi skandináv emberi DNS-t

Évezredekkel ezelőtt a nyírfakéregből készült kátrány volt a rágógumi, aminek persze gyakorlati haszna is volt.
Kép: Natalija Kashuba/Stockholm University - szmo.hu
2019. május 19.


hirdetés

A Mirror tudományos rovatában jelent meg egy régészeti érdekesség, melynek köszönhetően nagyon régi emberi DNS-re bukkantak a tudósok.

Az első emberek, akik több mint 10 000 évvel ezelőtt gyarmatosították Skandináviát nyírfakérget rágcsáltak előszeretettel. Évezredekkel ezelőtt a nyírfakéreg gyantája volt a rágógumi, aminek persze gyakorlati haszna is volt. Ez az anyag antiszeptikus tulajdonságokkal bír, ezért akkortájt a szájápolásban volt jelentős szerepe, sőt olykor fogtömésként is alkalmazták. Ennek köszönhetően férfiak, nők és a gyermekek is benne hagyták a DNS-üket és olykor a fogaikat is a kiköpött csomókban.

Kevés a csontmaradvány ebből a korból marad, és nem mindegyikük őrzött meg DNS-t az archeogenetikai vizsgálatokhoz. Ezen a problémán segíthet egy most megtalált rágógumi, amiben a tudósok egy nő és egy férfi DNS-ére bukkantak.

Az legrégebbi emberi DNS, melyet ebből a területről szekvenáltak, és Huseby-Klevből származik, amely Svédország nyugati partján található korai mezolitikus vadászhalászhely volt. Az 1990-es évek elején bukkantak rá, de ebben az időben nem lehetett egyáltalán elemezni a benne lévő DNS-t, nem is beszélve a nem emberi szövetekről.

Per Persson, az Oslói Kultúrtörténeti Múzeumban professzora azt mondja: "Az ősi rágógumikból származó DNS-nek hatalmas jelentősége van nemcsak a népek eredetének és mozgásának nyomon követésében, hanem abban is, hogy betekintést nyerjünk a társadalmi kapcsolataikba, betegségeibe és életmódjukba".

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
heves-zivatar-kanikula-idojaras-idokep-omsz-1000x666.jpg

Zivatarok vethetnek véget az egész országban tomboló kánikulának

A hőség miatt még másodfokú figyelmeztetés van érvényben több megyére, de már kiadták a zivatarveszélyre az elsőfokú figyelmeztetést.
Forrás: Időkép, MTI, Fotó: MTI/Mihádák Zoltán - szmo.hu
2019. június 16.



Vasárnap országszerte zivatarokkal ér véget a kánikula.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat

a hőség miatt még másodfokú figyelmeztetést adott ki Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére,

elsőfokút pedig a fővárosra, Pest, Baranya, Fejér, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Tolna és Zala megyére.

Emellett az egész országra kiadták az elsőfokú figyelmeztetést zivatarveszély miatt.

Az előrejelzés szerint vasárnap még marad a forróság:

a legalacsonyabb hőmérséklet 17 és 22 fok között, a legmagasabb napközben 30-36 fok lehet. Északnyugaton helyenként 30 fok alatt lesz a maximum.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
nyugati-budapest-monori-vonat.jpg

Kártérítést ad a MÁV a hoppon maradt monori járat utasainak, feljelentést is tesznek

Levélben válaszolt lapunknak a vasúttársaság. Mutatjuk.
Képünk illusztráció - szmo.hu
2019. június 16.



Mint arról mi is beszámoltunk, utasokkal együtt elindult a Nyugati pályaudvarról,

majd a semmi közepén megállt egy vonat, ami elvileg Monorra ment.

Az Indexnek azt írta egy olvasó, hogy

június 14-én, pénteken, hivatalosan 17.38-kor indult volna Monorra a 2786-os vonat. A kijelző szerint 10 perc késéssel indult, ám csak 18.20-kor mozdult meg a jármű.

A vonat egy kilométerrel arrébb megállt, az utasok pedig se a kalauzzal, se a vonat vezetőjével nem tudtak beszélni, mert egyik sem volt a vonaton.

Az utasok a cikk szerint felhívták az információt, a diszpécser állításuk szerint azt mondta, hogy nem tartózkodhatnak a járaton. Az indoklás az volt, hogy "ilyen vonat nincsen, és kiállították a forgalomból."

A hírrel kapcsolatban megkerestük a MÁV-ot, és írásban kaptunk választ.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
gyurgyalag-1000x666.jpg

Szeméttel tömték be a védett madarak költőüregeit Bezeréden

Hiába tisztították ki az üregeket, másnap ismét teletömte őket valaki szeméttel.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2019. június 15.



A madártani egyesület helyi aktivistája fedezte fel, hogy a falu melletti partoldalban ismeretlenek különféle hulladékokkal betömködték az ott megtelepedett gyurgyalagok költőüregeit - írja a Zaol.hu.

Darázsi Zsolt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület zalai titkára a lapnak elmondta, hogy az egyik tagtársuk értesítette őt a történtekről.

"Tagtársunk hívott hétfőn, hogy valaki mindenféle hulladékkal (nejlonzacskó, sörösdoboz, tégladarab, pillepalack, papírgalacsin…) eltömködte a járatokat"

- mondta a lapnak a Darázsi Zsolt, aki szerint az is elképzelhető, hogy valaki "csak tréfából" tömködte tele a védett madarak költőhelyeit, hiszen az emberek gyakran nem is gondolnak a tetteik következményére.

A szakember szerint ugyanakkor az a valószínűbb, hogy mindezt méhészek tehették azért, hogy a madarak nehogy megdézsmálják az állományukat. Azzal pedig, hogy betömték a járatokat

a bent rekedt madarak éhen halhatnak és az elárvult tojásokban a fiókák pedig elpusztulhatnak.

A gyurgyalag mindemellett fokozottan védett madár is, egyedenként 100 ezer forint az eszmei értéke, a történtek alap szerint már a bűncselekményi kategóriába tartoznak. Információik szerint a madarászok már jelezték mindezt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak is,

hétfőn pedig eltávolították a szemetet az üregekből, de kedden ismét meg kellett ismételniük mindezt, mert újból szemetet találtak a költőüregekben.


KÖVESS MINKET:




hirdetés

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.




KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x