hirdetés
10 fontos egészségügyi ok, hogy minden nap szexelj
Akár gyógyszerek helyett is alkalmazhatod.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2018. szeptember 02.


hirdetés

Ha eddig nem lett volna más érved a mindennapi szex mellett azon kívül, hogy jólesik, most segítünk - számos kutatás bizonyította már, hogy a szeretkezés rengeteg pozitív hatást gyakorol fizikális és mentális egészségünkre, és nagyban csökkenti a betegségek kockázatát is. Most összegyűjtöttünk 10 dolgot, ami miatt megéri rendszeresen összebújni a pároddal!

1. Segít a testsúly szabályozásában

Egy hevesebb együttlét közben rengeteg kalóriát elégethetünk. Igaz, ez még mindig nem közelíti meg azt, amit egy komoly cardio edzés jelent, de sok kicsi sokra megy!

2. Szex után ragyogóbb a bőrünk és frissebbek vagyunk

Igen lányok, az együttlétekkel megspórolhatjátok a púder és a pirosító árát! Neked is feltűnt már, hogy többen megnéznek az utcán, ha korábban szexeltél? Mintha látszana rajtad...

3. Altató hatása van

Ez elsősorban a férfiakra igaz, akik orgazmus után három másodperccel már horkolnak, de ami a lányokat illeti, ők is garantáltan többet pihennek egy jól sikerült aktus után. Jó esetben kellemes fáradtságot, nyugalmat és biztonságot érzel szex után.

4. Szex közben hasonló állapotba kerülhet a testünk, mint meditáció alatt

Ha igazán egymásra tudtok hangolódni a pároddal, és kellőképpen sokat gyakoroltok, elérhetitek azt a tantrikus állapotot, amit meditáció közben is érez az ember. Az együttlétnek ezen típusa különleges köteléket hoz létre köztetek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Őrültnek bélyegezték a követelőző vőlegényt, miután öccse kitálalt nonszensz esküvői szabályairól
A menyasszony helyett ezúttal a vőlegény lett elviselhetetlenül hisztis - végül testvére talán el sem megy a nagy napra.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 18.



Ha az esküvők témaköre jön szóba, az emberek lelki szemei előtt sokkal hamarabb jelenik meg egy aggodalmaskodó, hisztis, vagy díváskodó menyasszony képe, mint egy hasonló vőlegényé.

Sőt, a leendő férjek a maguk részéről gyakran el is lopódzkodnak az esküvői előkészületek stresszes kavalkádja elől. Vagy legalábbis olyan álarcot öltenek, ami azt sugallja, hogy ők kevésbé veszik drámaian a menyegző előtti tennivalók okozta nyomást.

Persze az ember számára fontos, hogy a nagy napon minden rendben menjen, de azért az mégis meglepő, amikor a vőlegény válik parancsolgató, követelődző hisztérikává. Egy Redditen elmesélt történet szerint azonban van rá példa.

A 28 éves leendő férjet őrültnek is bélyegezték az olvasók, miután öccse kitálalt kissé túlzásba eső esküvői igényeiről.

A testvér kapott egy listát, melyen a vőlegény többek között arra kéri, hogy szedjen fel néhány kilót, festesse át a haját és ne hozza el szerelmét a ceremóniára. A srác jelenleg ott tart, hogy talán el sem megy a menyegzőre.

"A bátyám május végén házasodik. Először is, mindez a 15. születésnapomra esik. Ezt nem is kommentáltam. De az ember, teljesen beleőrül a szervezésbe. Még a menyasszonya sem aggódik ennyit."

Ha kíváncsi vagy a listára, amit a vőlegény írt a testvérének és a kommentelők véleményére, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Miért nem emlékszik az álmaira néhány ember, és mit lehet tenni ez ellen?
Az ok az alvási ciklusok összetett rendszerében keresendő.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 17.



Ha egy gyermekkori álmomat kellene felidéznem, akár egy 20 évvel ezelőtti éjszaka gyümölcsét is részletről részletre le tudnám festeni lelki szemeim előtt.

Persze nem mindegyik álmot, de biztos, hogy van egy-két olyan darab. Arra pedig kifejezetten emlékszem, hogy gyermekkorban álmodni szinte olyan volt, mintha filmet néznék a fejemben, amit aztán másnap mindenféle nehézség nélkül visszaidézhetek.

Akkor hogy lehet az, hogy például a tegnap éjszaka álomképei közül egyáltalán semmire sem emlékszem? Egy üres, fehér oldal a fejemben az egész.

Noha a biológia azt sugallja, hogy minden valószínűség szerint álmodtam, miután felébredtem, az egész szertefoszlott.

Miért is van ez? És hogy lehet, hogy néhány ember egyáltalán, soha nem emlékszik az álmaira, vagy csupán nagyon felületesen?

A válaszokat egy friss kutatás szerint az alvási ciklusok bonyolult rendszerében kell keresnünk.

Tehát ha emlékszünk, ha nem, mindegyik opció alvó testünk és a tudatalattink biológiájában gyökerezik.

Amikor álomra hajtjuk a fejünket, lényegében "befizejtük" az agyunkat egy hullámvasútra.

Az alvás ugyanis sokkal bonyolultabb, mint ahogy régebben gondoltuk. Ahelyett, hogy az eszméletlenség fennsíkjára érkeznénk, majd onnan távoznánk, pihenő agyunk mentális állapotok hullámvasútján megy keresztül, és az egyes részek mentális aktivitással rendelkeznek.

Az álmok születését általában a REM nevezetű fázissal hozzák összefüggésbe. Ezt deszinkronizált alvásnak is nevezik, mivel az ébrenlét néhány jelét produkálhatjuk közben.

A REM-alvás során a légzés szabálytalanabb, gyorsabb és kevésbé mély, viszont az izomtónus átmenetileg megszűnik. A szemek gyors mozgást végeznek, a végtagok izmai átmenetileg képtelenek a mozgásra.

A vizsgálatok szerint ekkor az agynak azok a területei aktívak, amelyek a tanulásban, a gondolkodásban, a dolgok megszervezésében vesznek részt. Az agy arra használja ezt az időt, hogy az éberen gyűjtött információkat feldolgozza, elraktározva azt, ami az egyén hasznára válik és eldobva, amire nincs szüksége.

A REM-állapot alatt az agyunk kulcsfontosságú részeibe extra adag vér áramlik: az agykéregbe, ami tartalommal tölti meg álmainkat, és a limbikus rendszerbe, amely az érzelmi állapotunkat dolgozza fel. Miközben ebben az álom-barát állapotban vagyunk, ezek heves elektromos tevékenységet folytatnak. A frontális lebenyek azonban - amelyek kritikus képességeinket irányítják - csendesek.

Ez azt jelenti, hogy gyakran vakon elfogadjuk, bármi is történjék álmaink nonszensz narratíváiban, amíg fel nem ébredünk.

"A probléma az, hogy minél zavarosabb a kép, annál nehezebb megragadni. Azokra az álmokra, amelyek világosabb szerkezettel rendelkeznek, sokkal könnyebb emlékezni"

- fejtette ki Deidre Barrett pszichológia professzor és szerző.

De van egy kémiai komponens, amely elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az álomképek megmaradjanak: a noradrenalin.

A noradrenalin egy, a pozitív izgalmi állapotért felelős hormon, amely a testet és az elmét cselekvésre sarkallja, a szintje pedig alacsonyabb a mély alvás során.

Francesca Siclari, a Lausanne Egyetemi Kórház alváskutatója szerint nem véletlen az, hogy az ébrenlétünk és alvó állapotunk között egyértelmű különbségek vannak.

"Valószínűleg az egy jó dolog, hogy az álombéli életünk és az ébrenléti életünk teljesen más. Szerintem ha minden részletre pontosan úgy emlékeznél, ahogy az ébrenléted során, előbb-utóbb elkezdenéd összekeverni, hogy mi az, ami valóság, és mi az, ami álom"

- mondja.

Azt állítja, hogy az alvászavarokban, például narkolepsziában szenvedő emberek számára nehézséget okozhat az ébrenléti és az alvó életük közötti különbség észrevétele, és ettől összezavarodhatnak és szégyenérzet telepedhet rájuk.

"Vannak olyanok is, akik túl jól emlékeznek álmaikra, és ténylegesen elkezdik exportálni ezeket az emlékeket a napjukba."

Nem véletlen az sem, hogy azok az álmaink, amelyekre a leginkább emlékszünk, az alvási ciklusunk bizonyos időszakaiból származnak, ezeket pedig az alvó testünkben áthaladó vegyi anyagok befolyásolják.

"Általában leginkább a REM-alvásában álmodunk élénken, vagyis amikor a noradrenalin szintje alacsony az agyban"

- magyarázza.

Lehet, hogy a felébredésünk előtti pillanatban még álmodunk - de a reggeli rutinunk áll majd az emlékezés útjába. Gyakran egy ébresztőórára riadunk fel, ami egy tüske a noradrenalin szintünknek. Ezáltal nehezebben tudjuk visszaidézni álmainkat.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
„Neked is annyi időd volt, mint nekem” – 10 gyakori panasz az anyukáktól
Nem egy reprezentatív felmérés, hanem sok-sok beszélgetés alapján született a lista és természetesen, ahány anya létezik, annyiféle panaszuk lehet.
Laskai Nelli írása a Negyven múltam... és élvezem blogon, Fotók: Pexels, Pixabay - szmo.hu
2019. május 19.



Azon embereket várjuk ide és az Instagramra, akik közelednek a negyven felé, vagy épp már elhagyták azt. Ahogy a Szex és New York-ban hallottuk: A negyven az új harminc. Bármit is jelentsen ez. Mármint a kor csak egy szám, a napunk meg olyan, amilyenné tesszük.

Sok emberrel beszélgetek ahhoz, hogy legyen egy kis rálátásom a családok egy részének működéséhez. Persze, lehetne mondani, hogy ebből ne vonjunk le általános következtetést, azonban mégis azt látom, hogy eléggé hasonlóak azok a meglátások, elvárások, melyek az anyák működésére vonatkoznak egy családban.

Beszélgetek anyákkal. Jellemzően a 38-55 –ös korosztályba tartozóakkal. Látom, hogy mitől és mennyire szenvednek, sőt, őszinte leszek, olykor a saját bőrömön is tapasztalom a családanya szerepkör súlyát, és nehézségeit.

Mielőtt a többi anyuka, aki nincs velem egy véleményen, megkövezne, szeretném leszögezni azt is, hogy számtalan öröm, nevetés és hálaérzés forrása a család, a szülőség. Nem vitatom ezt el. De ne csináljunk úgy, mintha ez csak móka és kacagás lenne, mert azt üzenjük ezzel az életfeladatukkal nehezebben küzdő anyáknak, hogy a hiba az ő készülékükben van.

Ez így volt, így lesz, és ebbe törődjenek bele, akár az egészségük árán is.

A tisztánlátás érdekében összeállítottam azt a tízes listát, amelyet az anyáktól leggyakrabban hallottam:

1.

A családban nem tesznek szívességet nekem. Értem ez alatt, hogy ha otthagyom az asztalon a poharamat, senki nem fogja betenni a mosogatóba. Ha a kiesik a fogkefém a pohárból, senki nem fogja a helyére rakni, míg a férj és a gyerekek után én ezt automatikusan megteszem.

2.

Azt hiszik, csak mert nő vagyok, a házimunka, a mosás, vasalás, a takarítás a hobbim, az én feladatom, az életem célja. Éppen ezért már annak is hálásnak kellene lennem, ha „segítenek” ebben-abban. Miközben a család működésének technikai részének megoldása, fenntartása mindenkit érint. Egyenlő felelősséggel.

3.

Ha én megyek el a munkatársnőimmel bulizni, akkor óránként pittyeg a telefon, hogy mit hol talál, melyik pizsamát adja rá a gyerekre, és mikor jövök haza. Ha én írok neki, míg foci után sörözni megy, még csak észre sem veszi a telefon jelzését.

4.

Ha valamit nem talál a férjem, akkor automatikusan engem hibáztat, hogy elpakoltam onnan, ahol utoljára hagyta.

5.

Az öregedésem, a súlyom gyakori téma … bezzeg a kis kollegina milyen feszes bőrű, és vékony.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
„Rendkívül bizarr módon szaporodnak” – a vérszívó poloskák 115 millió éve élősködnek a Földön
Annyira rejtőzködve élnek, hogy 15 ember 15 évig gyűjtötte a szükséges mintákat. Az a kérdés, min élősködtek olyan régen.
MTI, Címkép: Wikimedia Commons - szmo.hu
2019. május 17.



Legalább 115 millió éve élnek a bolygón vérszívó poloskák, ami azt jelenti, hogy a legkorábbi ismert gazdatestüknek vélt denevéreknél is több mint 50 millió évvel korábban jelentek meg - derült ki egy úgy tanulmányból, amely eredetileg az apró élősködők "rendkívül bizarr" szaporodási szokását vizsgálta.

A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány készítői a vérszívó paraziták 30 fajától gyűjtöttek DNS-mintákat - írja a BBC News.

"Ezek az állatok olyan rejtőzködő életet élnek, hogy 15 ember 15 éven át gyűjtötte a szükséges genetikai mintákat"

- mondta Mike Siva-Jothy, az angliai Sheffieldi Egyetem munkatársa.

A szakember megjegyezte, hogy a vizsgálat eredeti célja egyébként az úgynevezett traumás megtermékenyítés tanulmányozása volt. A hím poloskáknak tőrszerű péniszük van, amelyet beledöfnek a nősténybe, hogy közvetlenül annak véráramába hatoljanak.

A felkutatott fajok többsége távoli vidékeken lévő barlangokban él, ahol denevéreken élősködik.

Miután a kutatóknak sikerült elegendő fajtól mintákat begyűjteni, megalkották a vérszívó poloskák genetikai idővonalát: a teremtmények genetikai kódjában bekövetkező spontán mutációk molekuláris óraként működnek, lehetővé téve a szakemberek számára, hogy évmilliókra visszakövessék a rovarok evolúcióját.

"Az első nagy meglepetés az volt, hogy a vérszívó poloskák jóval idősebbek a denevéreknél, amelyekről úgy véltük, hogy az első gazdatestként szolgáltak számukra"

- mondta Steffen Roth, a norvégiai Bergeni Egyetemi Múzeum munkatársa, aki a tanulmány vezetője volt.

"Azt egyelőre nem tudjuk, hogy milyen állatokon élősködtek, amikor még T. rexek uralták a Földet"

- jegyezte meg a kutató.

Siva-Jothy szerint a vérszívó poloskák biológiai "Achilles-sarka" a genetikai kódjukban lehet elrejtve: különösen a genomjuk azon részében, amely egyedülálló az ember vérét szívó két fajnál. Ha a gyenge pontjukat megtalálják "új módszerekkel lehet védekezni ellenük" a tudós szerint.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x