Túlélte a halálos húsevő baktériumot, ami kertészkedés közben juthatott be a szervezetébe
Az antibiotikumokkal és oxigénterápiával kezelt ausztrál nő túlélte a szarvasmarhák és juhok feketeláb-betegségét okozó baktérium okozta fertőzést, ő az első ilyen ember.
A nő orvosai ezen a héten tették közzé az esetet a Medical Journal of Australia című orvosi folyóiratban, miután a másik két ismert emberi eset - az egyik az Egyesült Államokban, a másik Japánban - halálos kimenetelűnek bizonyult.
Dr. Ria Ko, a cikk vezető szerzője, a sydney-i Prince of Wales Kórház orvosa volt, amikor a 48 éves nő tavaly többszervi elégtelenséggel, többek között máj- és veseelégtelenséggel, valamint nagyon alacsony vérnyomással jelentkezett.
A nőt azonnal felvették az intenzív osztályra hasi fájdalmakkal, hasmenéssel és lázzal. Ko felfedezte, hogy a beteg vérében egy olyan baktérium volt a fertőzés kiváltó oka, amelyről korábban még soha nem hallott - írta a Guardian.
Kiderült, hogy a nő éppen költözött és átültette a növényeit, és a karján karmolások voltak a macskáitól.
"Úgy gondoltuk, hogy ennek a baktériumnak a legvalószínűbb behatolási pontja a szennyezett talaj lehet, a Clostridium chauvoei pedig ezeken a karmolásokon keresztül juthatott be a véráramába"
- mondta.
Az állatorvoslásban jól ismert volt a baktérium, mint a szarvasmarhák és juhok feketeláb-kórjának vezető oka, mondta Ko.
Az állatoknál a lábakban lévő izmok elhalását okozza: "A juhok és a szarvasmarhák nem tudnak panaszkodni vagy kommunikálni, hogy fájdalmaik vannak, így a szakirodalomban azt olvastuk, hogy a feketeláb leggyakoribb bemutatkozó tünete a halál, mert a gazdák holtan találják az állatot, aztán jönnek rá, hogy feketelábuk van".
Az ő betegénél a kórokozó toxinokat termelt, ez bélgyulladást okoz, melynek során a bélszövet egyes részei elhalnak, így "húsevőnek" nevezhető - mondta Ko.
David Beggs professzor, a Melbourne-i Egyetem szarvasmarha-állatorvos szakértője elmondta, hogy
a feketelábat okozó Clostridium baktérium a botulizmust és tetanuszt okozó baktériumok rokona, amelyek szintén a talajból kerülnek a szervezetbe, és akkor szaporodnak el, ha oxigénmentes, tápanyagban gazdag környezetbe kerülnek.
Az első héten a nő viszonylag gyorsan felépült, a máj- és a vesefunkciója javult, miután antibiotikumokat és oxigénterápiát kapott, növelték a testszövetekbe jutó oxigén mennyiségét.
A beteget a kórházban töltött negyedik napon bocsátották el az intenzív osztályról. A kilencedik napon azonban a hasi fájdalmai visszatértek, és a CT-vizsgálat lyukat tárt fel a bélfalán, ami sürgős műtétet igényelt.
A nőt két és fél héttel a műtét után hazaengedték a kórházból.
Prof. Anton Peleg, az Alfred kórház és a Monash Egyetem fertőző betegségek osztályának vezetője szerint a nő "szerencsésnek" mondhatja magát, hogy túlélte a fertőzést.
"A szakirodalomban eddig csak két másik leírt eset volt, amikor ez a baktériumtípus súlyos fertőzést okozott, és azokban az esetekben a két beteg elhunyt"
- mondta Peleg.
"A lényeg az, hogy ez nem fertőző betegség" - mondta Beggs. "A baktériumok általában a környezetben vannak, és elég sok körülménynek kell összejönnie ahhoz, hogy akár a szarvasmarha, akár az ember megfertőződjön velük."
