EGÉSZSÉG
A Rovatból

„Van olyan kliensem, akivel négy sikertelen kemo után, 40 kilósan, csontvázként találkoztam 2007-ben, és most is él”

Mailáth Mónika onkopszichológus azt mondja, sok csodát látott 20 év alatt. Szerinte a lélek gyógyítása is fontos, ha a test daganattal küzd. Ha pedig valakinél biztossá válik a halál közeledte, létezik a méltóságterápia, ami segít elbúcsúzni.

Link másolása

 

Mailáth Mónikával, a Magyar Pszichoonkológiai Társaság elnökével beszélgettünk, miben segíthetnek ők az egyik legrettegettebb betegség idején.

- Szüksége van-e Ön szerint minden rosszindulatú daganatos betegségben szenvedőnek pszichológusra?

- A betegség kezdetén sokan jól megküzdenek családi, baráti, munkatársi segítséggel. Az érintettek körülbelül 50 százalékának pszichés tüneteket tekintve nincs komoly baja, tudnak aludni, nem mutatnak súlyos depresszív tüneteket. Az első rossz eredmény után azonban már többnyire nincs így, akkor már szakemberre lehet szükség. Ma már nem pár hónapra, hanem évekre lehet meghosszabbítani az életet.

Abban tudunk segíteni, hogy ez az időszak jó életminőségben teljen, a beteg ne szorongjon, tudjon aludni, kiegyensúlyozottabbá váljon.

Akkor is hatékony segítséget nyújthat az onkopszichológus/pszichiáter, ha valakinek gyermeknevelési vagy szexuális problémái vannak a megváltozott körülmények miatt, vagy ha az anyagi helyzet változik, például rokkantnyugdíjas lesz az addig kereső dolgozó. A kommunikációban is adunk támogatást. Sokan érzik magukat a kórházban csak egy „ketteskének” vagy egy TAJ számnak, bizonytalanok, hogy megkapnak-e minden fontos információt. Nekik a megfelelő válaszok megadása, döntéseik előkészítése is felbecsülhetetlen érték. Előfordul az is, hogy szükség van némi „egyengetésre” a kezelőorvos és a páciens között. A tartós kezelések alatt néha vannak konfliktusok, időhiányok, sértettségek. Segítjük, hogy a beteg együttműködjön az onkológussal, a szükséges, számára nehéz kezeléseket is elfogadja. Ha a beteg nagyon elfáradt, figyelmeztetjük az orvost, hogy több türelmet igényel a páciens.

- Milyen tünetekkel fogadják a betegek a diagnózist?

- Nagyon változó. Különbözően reagálnak emberek egy természeti csapásra, gyászra vagy anyagi katasztrófára. Van, akit egy éven belül öt borzasztó dolog ér, és még mindig talpon van, a másik meg egy kapcsolati válságban megpróbál öngyilkos lenni. Majdnem mindenkiben felmerül, hogy bele is halhat. Ez lehet kósza gondolat vagy tartós félelem is.

- A legtöbb beteg úgy érzi, kizárólag lelki okok miatt lett rákos. Mi a pszichológus válasza, amikor a páciens így keres felelőst a betegségéért?

- A daganatok genetikusan megalapozott betegségek, de a hajlamból sok egyéb biológiai, környezeti és lelki tényező együttesen alakítja a végeredményt. A lelki csak egy a sok összetevőből.

Igyekszünk érthetővé tenni, hogy a páciens tartózkodjon a fájó leegyszerűsítésektől. Ez egy nagyon bonyolult összefüggésrendszer. Ha az illető megérti, és képes túllépni a "házastársam/főnököm/anyám miatt lettem rákos" szinten, akkor tudja átgondolni és megváltoztatni a viselkedését, hogy a stressz ne gyengítse a szervezetét.

Segítünk konfliktusai kezelésében, emberi kapcsolatai ápolásában, az ideje és programja tervezésében.

- A hozzátartozó mit tehet? Például valaki fontos cikkek kinyomtatásával próbálkozik, de a páciensnek mondjuk meghallgatásra, megértésre vagy épp gyakorlati ügyei intézében kellene segítség.

- Itt is segítjük a kommunikációt a beteg és családja, ismerősei közt. Néha úgy, hogy jelen vannak mindannyian, és mediálunk, tolmácsolunk, máskor külön-külön beszélgetünk a pácienssel és a hozzátartozóval.

Fontos megértenie a családtagnak, hogy a daganat a betegé, a sajátja, akkor is, ha nem óhajtott dolog. Tiszteletben kell tartanunk, hogy ez az övé, nem találhatjuk ki helyette, hogy mi lenne jó ebben a helyzetben neki. Az igazi segítség arról szól, aki kapja, és nem arról, aki adja.

Ez alázatot és kellő felnőttséget igényel a családtagoktól. Meg lehet kérdezni például, hogy miben segíthetünk, és nem célszerű túllépni, amit hallottunk. Bármilyen egyszerűnek is hangzik ez, sokan nem teszik meg, mert egyáltalán nem képesek beszélgetést kezdeményezni egy olyan nehéz, és továbbra is tabunak számító témáról, mint a betegség.

- Sokan vannak, akik egyedül csinálják végig ezt az utat? Náluk egyértelműen rosszabb a helyzet vagy egy mindig egyedül élő ember ezt a helyzetet is megoldja egyedül?

- Nincs recept. Szerencsére kevés olyan páciens van, aki senkire nem számíthat. Az alapvető tapasztalatom, hogy könnyebb, ha van kivel megosztani a terhet - a félelem leküzdésében, a mindennapi, gyakorlati problémák megoldásában és a remény fenntartásában is nagyon sokat segít, ha van teherbíró, igazi érzelmi kapcsolat. Ugyanakkor olyat is gyakran látok, hogy a nagyon sok kapcsolatból egy sincs, akivel őszintén lehetne megosztani érzéseket, gondolatokat. Ezekben az esetekben néha plusz teherként jelenik meg a kapcsolat: tartani próbálja magát az érintett, és nem egyszer kimerítő színjátékot folytat a környezete kedvéért - vagy talán csak azért, mert azt hiszi, hogy a környezetének erre van szüksége. Pszichoterápiával és/vagy gyógyszeres terápiával tudjuk segíteni, hogy az illető ismét önmaga legyen és helyreálljon a kapcsolat.

- Elhárítás, tagadás sokaknál megtörténhet kezdetben, de van, aki kimozdithatatlannak tűnik. Ők eltűnnek és nem vállalják a kezeléseket?

- Itt sincs recept. Van, aki kezdetben megijed a rá váró feladattól, rövid időn belül azonban magától is változtat a véleményén, például vállalja a kezelést. Van, olyan is, aki tartósan elzárkózik. Mindig nagyon nehéz egy szakembernek, ha ilyen pácienssel találkozik, de senkit nem lehet akarata ellenére gyógyítani. "Kényszerkezelés" létezik a pszichiátrián, "kényszermeggyógyítás" viszont nem létezik az onkológián. Gyógyulás a páciens nélkül nem megy. Sokaknak segít, ha olyan személlyel találkozhatnak, beszélgethetnek, aki hasonló betegségből, hasonló stádiumból gyógyult meg, és már sok éve tünetmentes, éli az életét.

- Mit segíthet a pszichológus, ha rosszak az eredmények, ha a beteg meg fog halni?

Kezeljük külön, van a rosszak az eredmények, és van a meg fog halni. Azért mondom, mert tele vagyok túlélő sztorikkal.

Van olyan kliensem, akivel négy sikertelen kemo után, 40 kilósan, csontvázként találkoztam 2007-ben és ő most is él. Egy lyukas fabatkát sem adott volna senki az életéért. 39 éves volt akkor. Azóta nagymama.

Féltek kezelni, mert a kemoterápiának is vannak szövődményei. Nagyon alacsony testsúly vagy rossz májállapot nem engedi a kemót. Ő is a határon billegett, és most mégis itt van. Én azt gondolom, soha nem tudjuk, hogy egy immunterápia, biológiai terápia megment-e valakit és sok plusz évet kaphat, jó minőségben. Nem mindegy, hogy egy óvodás gyereket enged el, vagy egy egyetemistát. Szóval én azt gondolom, hogy hihetetlen eredmények vannak a terápiás lehetőségekben, ki kell tartani, mert bármikor lehet váratlanul új segítség. Ha biztossá válik a halál közeledte, valaki tényleg terminális állapotba kerül, mit lehet ekkor mondani? Ha az egyetlen siker a beteg gyógyulása, akkor ez kudarc. Ha nem ez az egyetlen, akkor előtérbe kerül a beteg egyszeri és megismételhetetlen személyisége iránt érzett tisztelet. Akkor arra törekszünk, hogy nyugodt, akár elégedett is lehessen azzal, amit hátrahagy maga után.

Akkor az a fontos, hogy elrendezze a családját, értelmet adjon a hátralévő életének. Ez a Méltóságterápia, élet végi ellátás, amit az utolsó hetekben, napokban szoktuk végezni.

Nem lehet mindenkit így kezelni, vannak akik nem alkalmasak rá, akik nem tudnak szembenézni a halálukkal. Ők az utolsó pillanatig csak azt szeretnék hallani, hogy nem lesz baj, mi itt vagyunk és segítünk. A halál szót nem tudják kimondani. Azokkal a betegekkel lehet méltóságterápiát végezni, akik világosan ki tudják mondani, hogy úgy érzik, rövidesen meg fognak halni, és szeretnének valamiféle összegzést az életükről, vagy üzenetet, vigaszt, támaszt hagyni az itt maradó szeretteiknek. Aki érzi, hogy közel a vég és szeretne beszélgetni valakivel, annak itt vagyunk. Elizabeth Kübler-Ross pszichiáter szerint a haldoklásnak öt fázisa van, a tagadás, a harag, az alkudozás, depresszió és a belenyugvás. Az életünk és halálunk is egyszeri és megismételhetetlen.

Nem csak az a siker, hogy túlélni segítünk, hanem az is, hogy aki meghal, az megbékélve távozhasson, mert az élete értelmes, egész volt. Megnyugodjon, hogy amit lehetett, elintézett, és amit nem tudott, azt már elengedi, nem kínozza kétségbeesés.

Én azt gondolom, hogy az emberi méltóság ennek a teljességnek az érzése.

- Hozhat-e pozitiv változást a betegség?

- Az életstílusunkat, a szemléletünket lehet módosítani, lehetséges benne érési folyamat. A megküzdési módszerek helyezhetnek mást előtérbe, mint eddig. Segít eldönteni, mi volt a vágyunk, és mi volt megfelelési kényszer.

Az élet nagyobb megbecsülése, szeretete, a fontos és lényegtelen dolgok közötti különbségtétel, a spirituális növekedés, az új lehetőségeink felfedezése, a gyengeségünk elismerése mind poszttraumás növekedés, amit a daganatos betegek 80 százaléka megél.

Volt egy hölgy vastagbél daganattal, akivel szinte az egész betegségét együtt vittük végig. Egyedül nevelte egyetemista lányait. Nem volt jó gyerekkora, sok nehézség volt a családban. Könyvelőként dolgozott, amit soha nem szeretett, ezt egyértelműen a gyerekek iskoláztatása miatt csinálta. Egyszer, amikor épp csöpögött a kemo és beszélgettünk, látott egy hirdetést az újságban kutyakozmetikus képzésre. Megfogalmazta, hogy mindig az állatokat és a természetet szerette. Beiratkozott a tanfolyamra. Ma már kutyakozmetikusként dolgozik. Azt gondolom, hogy ő rájött: igazából nincs köze ahhoz, amit csinál. És akkor ezt a dolgot abba kell hagyni. Sok ilyen helyzet van, amikor valaki olyan dolog felé fordulhat, ami nem csillogóbb, de neki fontosabb.

- A poszttraumás növekedés látványa a pszichológusra is jó hatással van, de hogy dolgozza fel a sok halált?

- Én is rengeteget sírtam az elején. Sokszor volt, hogy elment a beteg, fölmentem a szobámba és jól kibőgtem magamat, mert annyira elviselhetetlenül szomorú volt az egész történet. Nagyon sok mindent próbára tesz az emberben. A hitét Istenben és magában, az akaraterejét, a bátorságát sok mindent próbára tett. Én azt gondolom, hogy a negyven fölötti pszichológusnak nem azt kell látni, hogy Istenem, meghalt, hanem hogyan élt. Természetesen minket is nagyon megvisel például egy olyan történet, amikor azt gondoljuk, hogy valaki még egy kis esélyt sem kapott, mert későn derült ki vagy annyira gyors lefolyású volt a betegség.

Ez egy munka, és megvannak a feltételei, a szabályai, de nehéz elhallgattatni azt a hangot, hogy a beteg lehetnék én is, vagy az anyukám, a testvérem is.

Megtanuljuk ezt keretek közé szorítani, de nem könnyű.

- Megesik, hogy inkább váltana „kutyakozmetikusra”?

- Persze, el is mehetünk kutyakozmetikusnak. Ugyanúgy belefáradhatunk, mint az ácsok meg a könyvelők, és megvan a lehetőség mást csinálni. Ha igazán professzionálisan megy a dolog, erre eleve gondolnak. Vannak pihentető évek, át lehet menni másik területre. Van, aki haldoklóktól átmegy például szülőnőkhöz. Én például gyermekpszichiáterként is dolgozom, családokkal, gyerekekkel, így nem enged túlterhelődni az onkopszichológia. És persze nemcsak munkával lehet a munkát kompenzálni, hanem nagy szükségünk van szabadidőre is. Barátságokra, versekre, sportra, kinek mire. Ne legyen rejtett munkavégzés sem. Ha végre eljutok három hónap után társaságba, akkor ne kelljen feltétlenül a munkámról beszélni és ne mesélje el hirtelen valaki az életét, csak mert megtudja, hogy egy pszichiáter mellett ül.

- Jelenthet hosszabb életet a daganatos betegnek, ha pszichológushoz jár? Úgy értem, jelentős-e, ha nem leromlott lelki állapotban harcol?

- Nagyon-nagyon jó lenne egy ilyen elismertség a pszichológusoknak, de az emberi lelki működés olyan összetett folyamat, hogy erre sajnos nincs vizsgálat. Egy ember nemcsak pszichológiai beavatkozást kap, hanem baráti és családi segítséget is, és többféle medikális kezelést is egyidejűleg. Nem tudjuk vizsgálni, mennyi ebből a mi részünk, de következtetni azért lehet. 20 éve dolgozom az onkológián és látom, hogy akik rendszeresen igénybe vesznek pszichoterápiás támogatást, képesek is megváltoztatni bizonyos dolgokat, például leszoknak a dohányzásról, diétáznak, sportolnak vagy csökkentik a stresszt, javulnak a kapcsolataik, együttműködésük az orvosukkal - náluk jobb az életminőség és sokszor az 5-10 éves túlélési mutatóik is jobbak azokénál, akik nem élnek ezzel a lehetőséggel.

- Aki az onkológián szeretne pszichológust, az ingyen kapja?

- TB alapon elérhető, a hozzátartozónak is. Ideális esetben, onkopszichológiai csoportban dolgozunk – pszichiáter szakorvos, pszichológus, gyógytornász, dietetikus, mentálhigiénés szakember, önkéntes segítő és lelkész is van a csapatban és összehangolt munkában próbáljuk megtalálni a betegnek a legjobb megoldást. Nálunk szerencsés körülmény, hogy gyermekpszichiáter is vagyok, arról is tudunk konzultálni, a beteg hogy mondhatja el a fiának, lányának, miért változott meg az életük. Ha a gyerekek életkora vagy bármilyen más körülmény ezt kívánja meg, akár a család otthonában is fel tudjuk keresni őket.

- Elegen vannak?

- Sajnos nagyon kevesen vagyunk a szükséglethez képest. Magyarországon az onkopszichológia egyelőre nem önálló szakvizsga. A Magyar Pszichoonkológiai Társaságban kifejezetten törekszünk arra, hogy kapjon rangot, önálló tudományterületként egyre határozottabban körvonalazódik, 2021 óta szakmai irányelve is van. Sajnos Magyarországon még több onkológiai intézményben félállásban, vagy csak átmenetileg elérhetők a pszichológusok, de ahol vannak, ott javasolt a kezelés kezdetétől élni a lehetőséggel.

- Van-e fontos üzenete a daganatos betegeknek, hozzátartozóknak?

- Sokak legégetőbb kérdése, mik az esélyek, túlélhetik-e a betegséget? Statisztikai válasz, hogy 2%, 20%, 50%, hogy meggyógyulnak. Sosem tudjuk, ki lesz a 2%. Én minden kliensemre úgy tekintek, hogy ő lesz az. Számos ilyen csodát láttam húsz év alatt. Úgy gondolom, az illető akarásának, kitartásának és hitének mindegyik esetben volt szerepe.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Drámaian megugrott a betegek száma Magyarországon
3,2 millió embert kezeltek a háziorvosok magas vérnyomással, de meghaladta az egymillió főt az iszkémiás szívbetegségben és a diabéteszben szenvedők száma is.

Link másolása

A KSH egyik 2021-es adatokkal dolgozó tanulmánya szerint az elmúlt 11 évben az asztmások és a daganatos betegek száma nőtt leginkább, de 147 százalékkal ugrott meg az agyi erek katasztrófáit érintő diagnózisok és a cukorbetegek száma is - írja a napi.hu.

A 19 évesnél idősebb korosztályban 2021-ben tízezer lakosra:

  • 4007 magas vérnyomásban szenvedő beteg jutott, 2011-ben 3400;
  • daganatos beteg 512 volt, 2011-ben 337;
  • a cukorbetegek száma is drámaian nőtt tíz év alatt, 2021-ben 1406 betegről szólnak a statisztikai adatok, 2011-ben pedig 1072 diabéteszes jutott 10 000 lakosra.

    2021-ben a háziorvosok nyilvántartása szerint összesen 3,2 millió embert kezeltek magas vérnyomással, de meghaladta az egymillió főt az iszkémiás szívbetegségben és a diabéteszben szenvedők száma is.

    A top négy betegszám emelkedés a következő volt:

  • az asztmások száma 272 százalékkal nőtt;
  • a rosszindulatú daganatos betegek száma 158 százalékkal lett magasabb;
  • a cerebrovaszkuláris (agyi ereket érintő) betegségek aránya 147 százalékkal ugrott meg;
  • a diabéteszesek (cukorbetegek) száma 137 százalékkal emelkedett két évtized alatt.

    A demográfiai tendenciákról is katasztrofális képet fest a tanulmány, az idősödő korszerkezet miatt a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét.

    Az ezredfordulótól a Covid19-járvány kitöréséig évente 126–136 ezren haltak meg, 2020-ban és 2021-ben a halálozások száma 141, illetve 156 ezerre ugrott, 2022-ben pedig 136 ezer haláleset volt, miközben a szülőképes korú nők száma is folyamatosan csökken.

    A 2022-es népszámlálás adatai szerint már csak 9,6 millió fő élt Magyarországon, 333 ezer fővel kevesebben, mint a 2011-es népszámlálás idején. A 2011. és a 2022. évi népszámlálások között csak Pest és Győr-Moson-Sopron megye népessége gyarapodott 10, illetve 4,4 százalékkal, a többi megyéé és a fővárosé fogyott.

    Eközben 2021-ben az előző évinél 22-vel kevesebb, 6516 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisban volt alapellátás. Az orvossal nem rendelkező, helyettesítésben ellátott praxisok száma 2015 óta a korábbinál meredekebben emelkedett, 2021-re számuk 375-tel, 662-re nőtt.

    2023-ban összesen öt olyan háziorvos praktizál Magyarországon, aki 30 év alatt van. A KSH szerint 2021-ben 42,5 ezer orvosra és 105,3 ezer szakdolgozóra lett volna szükség az országban az egészségügy zavartalan üzemeltetéséhez. Ezzel szemben 41,2 ezer orvos dolgozott, és 101,6 ezer szakdolgozói állás volt betöltve.

    Ötszázalékos volt az orvoshiány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Bács-Kiskun megyében 4,5 százalékon állt a betöltetlen orvosi állások száma, de Budapesten is óriási orvosi létszámhiánnyal (4,3 százalék) küzd az egészségügy.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

  • EGÉSZSÉG
    A Rovatból
    A legtöbb Covid-halál egy teljesen másmilyen fertőzés miatt következhetett be egy kutatás szerint
    Legalábbis azon betegek körében, akik lélegeztetőgépre kerültek.
    Fotó: Unsplash - szmo.hu
    2023. május 11.


    Link másolása

    Egy új kutatás szerint azoknak az embereknek egy nagy része, akik lélegezetőgépre kerültek Covid-fertőzés miatt, másodlagos fertőzésként bakteriális tüdőgyulladásban is szenvedtek. Mint kiderült, közülük a tüdőgyulladás következtében többen hunytak el, mint a koronavírus-fertőzés miatt - írja a Science Alert.

    Ez azt jelenti, hogy miközben ezek az emberek a Covid miatt kerültek kórházba, a gépi lélegeztetés következtében kialakult fertőzés miatt nagyobb valószínűséggel haláloztak el, amennyiben a bakteriális probléma nem reagált a kezelési módokra.

    A tanulmány rámutat annak fontosságára, hogy a kritikus állapotban lévő betegeknél rendkívül fontos a másodlagos bakterális pneumónia megelőzése és agresszív kezelése – mondta a Northwestern Egyetem tüdőgyógyásza, Benjamin Singer, aki részt vett a kutatásban.

    Az orvosok 585 intenzív osztályra került beteg állapotát vizsgálták. Az adatokból kiderült, hogy magához a koronavírushoz köthető halálozás viszonylag alacsony volt, de más okok, amelyek az intenzív osztályon való hosszú tartózkodás során jelentkeztek, lerontották ezt az arányt.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    EGÉSZSÉG
    Heti 3-4 alkalom a természetben egyharmadával csökkentheti a mentális betegségekre szedett gyógyszerek fogyasztását
    De segíthet az asztmában és magas vérnyomásban szenvedőknek is. Mihók Barbara ökológus, mentálhigiénés szakértő szerint a planetáris egészségé a jövő. Erről beszélt a Másfélfok sajtóklubban.

    Link másolása

    Végre megjött a tavasz, el lehet tenni a téli ruhákat, élvezhetjük a napsütést, a természet áradását, a színeket, illatokat – kezdte Vigh Péter a hagyományos Másfélfok sajtóklubot, de ezt az örömet sajnos nem mindenki érezheti át. Magyarország európai viszonylatban a mai napig a balti államokban egyetemben toplistás az öngyilkosságok terén. A Nemzeti Népegészségügyi Központnak még a Covid előtti időszakból származó adatai szerint a magyar lakosság 15%-a mentális zavarokkal küzd. Alig van család, amelyet ez nem érint. A jelenségnek pénzügyi-gazdasági vetülete is árulkodó, az ezekeből a betegségből eredendő veszteség a magyar GDP-nek mintegy 3%-át jelenti. Miben segíthet bennünket a természet? Erre keresték a választ a sajtóklub résztvevői Mihók Barbara ökológussal, mentálhigiénés szakemberrel, az ESSRG nonprofit szervezet kutatójával.

    Az előadó megerősítette, hogy a járvány elmúltával, de a jelenlegi, a háború, az infláció és más problémák okozta nyomasztó helyzetben érezhetően megnőttek nem utolsósorban a fiatalok körében a depresszióra utaló jelek, és ez újabb terheket rak a magyar ellátórendszerre.

    A Magyar Pszichiátriai Társaság 2021-ben megjelent tanulmánya szerint évente 600 – 700 ezerre tehető a súlyos, ellátást igénylő depressziósok száma, ennek közvetett és közvetlen terhe 363 milliárd Ft/év, miközben a páciensek töredéke jut el a TB által finanszírozott terápiás-mentálhigiénés szolgáltatásokhoz.

    Ugyancsak riasztó adatot közölt a Vadaskert Gyermek és Ifjúságpszichiátria Kórház és Szakambulancia: a pandémia kitörése után néhány hónap alatt a szorongásos és depressziós esetek száma ötszörösére nőtt, a sürgősségi eseteké pedig 40%-kal emelkedett. Milyen megoldások lehetségesek a konkrét egészségügyi ellátásokon túl?

    Itt lép be a természettel való kapcsolat, és Mihók Barbara felhívta a figyelmet arra, hogy a tudományos kutatásokban világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kap ez a megközelítés. Európában már több helyütt írnak fel orvosok „zöld receptet”, de van erre példa nálunk is, hogy különböző mozgásfoglalkozásokon való ingyenes részvételt biztosítanak a háziorvosok, de természetjárást, tantúrákat is ajánlhatnak.

    Tudományosan bizonyított, hogy a természettel való kapcsolat gyorsítja a stressz utáni regenerációt, javítja a hangulati állapotot, a figyelmi és a kognitív funkciókat, ez már egy 20-30 perces kintlét esetében is érezhető. Terápiaként alkalmazzák poszttraumás stressz szindróma, ADHD, sőt, demenciás zavarok mérséklésére is. Az is megállapítható nagy általánosságban a természethez közel élő emberek nagyobb eséllyel fejlődnek és kötődnek jól pszichológiai értelemben. Ez vonatkozhat érzelmi szabályozásunkra, kapcsolati mintáinkra is – magyarázta Mihók Barbara, idézve egy idén januárban megjelent 16 ezer ember vizsgálatával készült finn tanulmányt, amelyből kiderült:

    heti 3-4 alkalom a természetben egyharmadával csökkentheti a mentális betegségekre szedett gyógyszerek fogyasztását, de kevesebb orvosságra szorultak az asztmában és magas vérnyomásban szenvedők is.

    Egy amerikai tanulmány pedig arra mutatott rá, hogy azok, akik zöld terület közelében laknak, éves szinten átlagosan évi 350 dollárral (kb. 120 ezer forint) költenek kevesebbet gyógyszerre, mint azok, akik a természettől távolabb élnek.

    Az sem mindegy, hogy milyen természeti élőhellyel vagyunk kapcsolatban. Egy német kutatás szerint ha természetvédelmi szempontból jobb minőségű helyen vagyunk, ahol nagyobb biodiverzitással, magasabb fajszámmal találkozhatunk, jobbak lesznek az ezzel összefüggő pozitív egészségi mutatók. Ugyanakkor nem feledkezhetünk el a biodiverzitás-krízisről sem: bizonyított, hogy a természet rombolása, a természetes környezet elvesztése rossz hatással van egészségünkre. Ma már közkeletű egészségügyi kategóriának számít a klímaszorongás, az ökogyász, ami azt mutatja, hogy az empátiás érzéseink nemcsak embertársainkhoz, hanem az állat- és növényvilághoz is köthetők – emlékeztetett az előadó.

    Megállapíthatjuk, hogy a humán egészség és a természet egészsége egy és ugyanaz: a természet jólléte visszahat a mi jóllétünkre. Ez a viszonylag új koncepció jelenik meg a „planetáris egészség” fogalmában, vagyis a népegészségügyet nem lehet külön kezelni a bolygónk egészségétől.

    Ezért kell elkezdenünk úgy gondolkozni, hogy az emberi egészség és a természetvédelem szervesen összefüggő területek, és ennek az üzenetnek mielőbb át kell mennie a közbeszédbe. Egyfelől hangsúlyoznunk kell a természetvédelem érdekében a humánegészségügyi érveket, másrészt pedig meg kell előznünk a még mindig csak „elszigetelt csoportoknak” tekintett természetvédők kiégését és segíteni az interdiszciplináris kutatási együttműködést – mondta végezetül Mihók Barbara, akinek meggyőződése, hogy a természettel való kapcsolatot fokozottan be lehet emelni a klinikai gyakorlatba.

    Arra is figyelmeztetett, hogy érvényesíteni kell a környezeti igazságossági szempontokat, nem szabad figyelmen kívül hagyni e téren a társadalmi egyenlőtlenségeket sem.

    Az előadó kérdésre válaszolva emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás utáni természetvédelmi „aranykort” követően a 2010-es években fokozatosan megszűntek vagy elvesztették súlyukat az erre hivatott intézmények, a témának nincsen politikai képviselete, ugyanez tapasztalható a nemzeti parkok, természetvédelmi területek esetében. Pedig itt mindenki közös érdekeiről van szó. Miért nem használjuk fel lehetőségeinket az amúgy is elég rossz állapotban lévő társadalmunk javítására? – tette fel a kérdést Mihók Barbara.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    EGÉSZSÉG
    A Rovatból
    Az orális szex miatt ugrásszerűen megnőtt a torokrákosok száma
    A HPV-vírus miatt járványszerűen terjed a nyugati országokban a torokrák. A megoldás a magas átoltottság lehet.

    Link másolása

    Annyi a torokrákos a nyugati országokban, hogy egyesek már járványként tekintenek a betegség terjedésére, írja a The Conversation. A esetszámok ugrásszerű emelkedéséért a méhnyakrákért is okozó humán papillomavírus (HPV) a felelős. Ez a vírus okozza a garatrák egy speciális típusát, az oropharyngeális rákot, melynek fő tünete a mandulák és a torok hátsó részének nagymértékű megnövekedése.

    A betegség kialakulásának kockázatát elsősorban az orális szex és a partnerek gyakori váltogatása növelheti. Akiknek életük során hat vagy annál több orális szexpartnere van, nyolc és félszer nagyobb eséllyel alakulhat ki a torokrák.

    Az emberek többségének szervezete képes teljesen kiüríteni a HPV-vírust, miután megfertőződtek. Akadnak azonban olyanok, akiknél ez az immunrendszer működésének hibája miatt nem történik meg. Esetükben a vírus beépülhet a gazdaszervezet DNS-ébe és daganat alakulhat ki.

    A szakemberek szerint ezért fontos, hogy minél többen felvegyék a HPV elleni védőoltást. Egyre több közvetett bizonyíték utal ugyanis arra is, hogy

    az oltás nemcsak a méhnyakrák, hanem a szájüregi HPV-fertőzés megelőzésében is hatékony lehet. Vannak arra utaló jelek is, hogy az oltás a férfiak számára is védettséget jelent azokban az országokban, ahol 85 százalék feletti az oltottak aránya, és kialakult egyfajta nyájimmunitás. Mindez néhány évtizeden belül a garatrák visszaszorulását eredményezheti.

    A nyájimmunitás ugyanakkor semmit sem ér akkor, ha alacsony átoltottságú országból származóval létesít szexuális kapcsolatot egy elvileg védett személy. Erre pedig elég nagy az esély, mivel rengeteget utaznak az emberek. A megoldás így marad az oltás, melyet egyre több országban nemcsak a fiatal lányoknak, hanem a fiatal fiúknak is ajánlanak az orvosok.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET: