EGÉSZSÉG
A Rovatból

Túlélte a halálos húsevő baktériumot, ami kertészkedés közben juthatott be a szervezetébe

Az antibiotikumokkal és oxigénterápiával kezelt ausztrál nő túlélte a szarvasmarhák és juhok feketeláb-betegségét okozó baktérium okozta fertőzést, ő az első ilyen ember.

Link másolása

A nő orvosai ezen a héten tették közzé az esetet a Medical Journal of Australia című orvosi folyóiratban, miután a másik két ismert emberi eset - az egyik az Egyesült Államokban, a másik Japánban - halálos kimenetelűnek bizonyult.

Dr. Ria Ko, a cikk vezető szerzője, a sydney-i Prince of Wales Kórház orvosa volt, amikor a 48 éves nő tavaly többszervi elégtelenséggel, többek között máj- és veseelégtelenséggel, valamint nagyon alacsony vérnyomással jelentkezett.

A nőt azonnal felvették az intenzív osztályra hasi fájdalmakkal, hasmenéssel és lázzal. Ko felfedezte, hogy a beteg vérében egy olyan baktérium volt a fertőzés kiváltó oka, amelyről korábban még soha nem hallott - írta a Guardian.

Kiderült, hogy a nő éppen költözött és átültette a növényeit, és a karján karmolások voltak a macskáitól.

"Úgy gondoltuk, hogy ennek a baktériumnak a legvalószínűbb behatolási pontja a szennyezett talaj lehet, a Clostridium chauvoei pedig ezeken a karmolásokon keresztül juthatott be a véráramába"

- mondta.

Az állatorvoslásban jól ismert volt a baktérium, mint a szarvasmarhák és juhok feketeláb-kórjának vezető oka, mondta Ko.

Az állatoknál a lábakban lévő izmok elhalását okozza: "A juhok és a szarvasmarhák nem tudnak panaszkodni vagy kommunikálni, hogy fájdalmaik vannak, így a szakirodalomban azt olvastuk, hogy a feketeláb leggyakoribb bemutatkozó tünete a halál, mert a gazdák holtan találják az állatot, aztán jönnek rá, hogy feketelábuk van".

Az ő betegénél a kórokozó toxinokat termelt, ez bélgyulladást okoz, melynek során a bélszövet egyes részei elhalnak, így "húsevőnek" nevezhető - mondta Ko.

David Beggs professzor, a Melbourne-i Egyetem szarvasmarha-állatorvos szakértője elmondta, hogy

a feketelábat okozó Clostridium baktérium a botulizmust és tetanuszt okozó baktériumok rokona, amelyek szintén a talajból kerülnek a szervezetbe, és akkor szaporodnak el, ha oxigénmentes, tápanyagban gazdag környezetbe kerülnek.

Az első héten a nő viszonylag gyorsan felépült, a máj- és a vesefunkciója javult, miután antibiotikumokat és oxigénterápiát kapott, növelték a testszövetekbe jutó oxigén mennyiségét.

A beteget a kórházban töltött negyedik napon bocsátották el az intenzív osztályról. A kilencedik napon azonban a hasi fájdalmai visszatértek, és a CT-vizsgálat lyukat tárt fel a bélfalán, ami sürgős műtétet igényelt.

A nőt két és fél héttel a műtét után hazaengedték a kórházból.

Prof. Anton Peleg, az Alfred kórház és a Monash Egyetem fertőző betegségek osztályának vezetője szerint a nő "szerencsésnek" mondhatja magát, hogy túlélte a fertőzést.

"A szakirodalomban eddig csak két másik leírt eset volt, amikor ez a baktériumtípus súlyos fertőzést okozott, és azokban az esetekben a két beteg elhunyt"

- mondta Peleg.

"A lényeg az, hogy ez nem fertőző betegség" - mondta Beggs. "A baktériumok általában a környezetben vannak, és elég sok körülménynek kell összejönnie ahhoz, hogy akár a szarvasmarha, akár az ember megfertőződjön velük."

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Müller Cecília: akár szankciókat is be lehetne vetni, hogy többen vegyenek részt egészségügyi szűréseken
Az országos tiszti főorvos azt mondta, az emlőrák, a vastagbélrák és a méhnyakrák kiszűrésére irányuló népegészségügyi szűrőprogramban növelnék a részvételi hajlandóságot.

Link másolása

Müller Cecília országos tiszti főorvos a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy a nemrég létrehozott Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a szervezett szűrések esetében a célcsoportok és a vizsgálati módszerek felülvizsgálatát, és új, de már pilot-jelleggel kipróbált népegészségügyi célú szűrések bevezetését javasolja.

Müller szerint azért, a szűréseken többen vegyenek részt, napirendre kell tűzni a szankcionálás lehetőségének kérdését. Ugyanakkor hozzátette, a szakma ebben még nem alakított ki egyértelmű álláspontot nemzetközi szinten sem.

Az országos tiszti főorvos azt mondta, elsősorban a három nagy szervezett népegészségügyi szűrőprogramban, azaz az emlőrák, a vastagbélrák és a méhnyakrák kiszűrésére irányuló programban növelnék a részvételi hajlandóságot.

„Gyakori megbetegedésekről beszélünk, melyek későn felfedezve nagy számban elhalálozással végződnek, viszont ezeknél egy adott időintervallumon belül még időben be tudunk avatkozni, hogy elkerüljük a betegség súlyos kimenetelét. Tudjuk jól, hogy lassan fejlődő betegségekről van szó, tehát ha időben fedezik fel a problémát, akkor teljes gyógyulás várható” – mondta Müller Cecília.

Hozzátette, a méhnyakrák esetében a jövőben szeretnének a HPV-alapú szűrésre áttérni, mert gyakorlatilag nincs méhnyakrák HPV-fertőzés nélkül, míg az emlőszűrés esetében a jelenlegi 45–65 helyett 40–70 évre változtatnák a korhatárt.

Az országos tiszti főorvos azt mondta, a szűrés arról szól, hogy a magukat egészségesnek érző, tünetmentes, átlagos kockázatú embereket keressenek fel bizonyos életkorban.

„Erre vannak remek eszközök, melyeknek a használata nem megterhelő, gondoljuk csak a prosztatarák kiszűrését szolgáló PSA-ra, aminek az értékét egy vérvétellel meg lehet állapítani, de egy székletmintaadásról sem gondolom, hogy terhet jelent” – tett hozzá.

Forrás: 444


Link másolása
KÖVESS MINKET:

EGÉSZSÉG
A Rovatból
A saját unokáját szülte meg 60 évesen a magyar nagymama Londonban, itthon ugyanis túlkorosnak nyilvánították a szüléshez
Ilona örömmel vállalta a baba kihordását és a szülést, ugyanis a lánya már hétszer próbálkozott lombikprogrammal, de egyik beültetés sem járt sikerrel. Itthon nem végezték el a beavatkozást, Nagy-Britanniában nem volt akadálya.

Link másolása

Az egész világon szenzációnak számít, ami Londonban történt egy magyar házaspárral szeptemberben: a kisfiukat ugyanis a nagymamája hordta ki és szülte meg 60 évesen.

Epres Ilona szülése valószínűleg világrekord is lehet, hiszen első és mostani szülése között 43 év telt el, és az eddigi rekord csak 41 év volt - írta a Blikk.

A boldog (nagy)szülő, Ilona a Londonban élő vejének, Zoltánnak és a 40 éves Bernadett lányának tette meg ezt a hatalmas gesztust, a pár már kis híján feladta, hogy gyerekük lehet.

– Bernadett a hosszú évek alatt hétszer próbálkozott lombikprogrammal, hogy gyermeke szülessen, kisebb vagyont költöttek az orvosi beavatkozásra. A sok beültetés azonban nem járt sikerrel, mindig elvetélt. Ez annyira megviselte szegényt lelkileg, hogy letargiába esett, sőt, már megkérdőjelezte az élete értelmét is.

Nagyon aggódtam érte, édesanyaként rossz volt nézni a vergődését, amikor Budapesten az orvosom felvetette, miért nem próbálom meg én a kihordást, hiszen makkegészséges vagyok. Örömmel mentem bele a hosszas egészségügyi vizsgálatokba, valamint a lányom petesejtjének és a vejem hímivarsejtjének a beültetésébe, amit idehaza azzal az indokkal nem végeztek el, hogy túlkoros vagyok, de Angliában ennek nem volt akadálya

– mondta a Blikknek Ilona.

Ilona szerint a terhesség alatt semmi problémája nem volt, és a szülés is annyira simán folyt le, hogy az angol orvos így gratulált neki: „Ilyenre még a kórházunkban nem volt példa! Anyuka, ez olyan könnyen ment magának, hogy visszavárjuk egy újabb szülésre!”

A legnagyobb gyermeke már 43 éves, de rajta kívül még három saját gyermeket szült. Illetve összesen most már ötöt.

A másfél hónapos Danika egyébként az angol anyakönyvi kivonat szerint Ilona fia.

– Most készül a lemondási nyilatkozatom, a lányom részéről pedig az örökbefogadási. Nem béranyaként, hanem dajka anyaként szerepelek a nyilvántartás szerint, és ez óriási különbség.

– Nagy öröm, hogy a lányoméknak tudtam segíteni, és felemelő érzés, hogy ezzel óriási boldogságot szereztem az egész családnak.

A lányom bent volt velem a szülőszobában, és ő jobban izgult, mint én. Amikor meglátta a kis Danit, zokogásban tört ki, akár csak én. Hosszasan együtt sírtunk a boldogságtól a kórteremben. Nekem ez amúgy is dupla boldogság.

Rengeteg tejem volt, négyhetes koráig szoptattam a kicsit, akit legközelebb karácsonykor látok majd újra, amikor Londonba utazom a párommal - tette hozzá az anyuka-nagymama.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Kisebb eséllyel kapják el a koronavírust a kávéfogyasztók
Nem a koffein, hanem a kávé tartalmaz a fertőzést gátló anyagokat. Ezt a hatást észlelték koffeinmentes és instant kávé esetében is.

Link másolása

A kávé gátolja a koronavírus sejtekbe jutását egy új laborkísérlet-sorozat szerint, vette észre az erről szóló posztot az Egészségügyi szakirodalmi tallózó nevű szakmai Facebook-csoportban a Telex.

A kísérletbe többféle koronavírus mutációt is bevontak, és a gátlóhatás az alfa, a delta, valamint az omikron esetében is megfigyelhető volt. A fertőzés kockázatának csökkentésében szerepe van annak a mechanizmusnak, hogy a kávé gátolta a vírus tüskefehérjéjének kötődését az ACE2 nevű emberi receptorhoz.

A hatást észlelték őrölt, instant és koffeinmentes kávé esetében is, mert nem a koffeinhez, hanem a kávéban előforduló a klorogénsavhoz, izoklorogénsavhoz és más fenolszármazékokhoz van köze.

Korábban is megfigyelték már, hogy a kávéivók megfertőződési kockázata 10 százalékkal kisebb volt, mint a nem kávézóké.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Kína tagadja, hogy egy új, veszélyes vírus bukkant volna fel náluk, de igazat mondanak-e? És kell-e még tartanunk a Covidtól?
Boldogkői Zsolt szerint az elzárások miatt ugorhatott meg a fertőzések száma Kínában, amit dokumentációval is bizonyítottak. A Covidra azonban továbbra is figyelni kell. A legújabb variánsok a szemet támadják.

Link másolása

Egy ideje szállingóznak a hírek Kínából. Mintha valami félelmetes járvány lenne kialakulóban. Zsúfolásig tele vannak a gyermekkórházak, ahova légúti tünetekkel kerülnek be a gyerekek. Nemcsak bennünk merült fel a kérdés, hogy mi van, de a WHO is felfigyelt a történésekre. Mivel hasonló hírek előzték meg a 2020-ban kitört koronavírusjárványt, érthető, hogy a világszervezet is kérdéseket intézett a kínaiakhoz.

Boldogkői Zsolt molekuláris biológussal, az MTA doktorával, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárával beszélgettünk a fejleményekről.

– Kezdjünk aggódni?

– A WHO is amiatt kezdett aggódni, hogy nincsenek információk, és Kína általában nem hajlandó konkrét információkat adni. A Covidnál is ez volt a helyzet, és előtte is egy koronavírus-járványnál, 2003-ban. Viszont nemrég a WHO szakemberei telekonferenciát tartottak a kínai hatóságokkal, ahol állítólag bemutatták az adatokat. Ezek szerint május óta van egy mycoplasma járvány, illetve október óta van egy influenzajárvány, az RSV, tehát az óriássejtes megbetegedést okozó vírus, és egy adenovírus járvány, lényegében nátha. Valószínűleg ez az oka, hogy magasabb szinten van a fertőzések száma, hogy elzárások voltak Kínában.

A koronavírus idején nem estek át a gyerekek ezeken a betegségeken, és most hirtelen nagyon sok gyerek van, akinek nincsen semmifajta védettsége.

– Tapasztaltunk mi is ilyet kicsiben az elzárások után?

– Nálunk csak a legelső, az eredeti variánsnál volt ilyen elzárás. Egy pici emelkedés talán volt nálunk is. Azonban Kína végigvitte az elzárásokat. Azt is mondhatnám, hogy ez bejött a kínaiaknak, mert időközben a vírus legyengült, és valójában nem okozott tömeges katasztrófákat, mint mondjuk Európában vagy Amerikában. Tehát végül is bejött, csak gazdaságilag valószínűleg megsínylették. Most azt mondják, hogy

nincs itt semmi látnivaló, ezek ismert kórokozók, tehát nem valami új, mondjuk koronavírus vagy akármilyen vírus, amitől a világnak tartani kellene.

A WHO pedig a saját oldalán megerősítette, hogy megmutatták a dokumentációt nekik a kínaiak, és egyelőre megnyugodhatunk, hogy nincs baj.

– Mi az oka annak, hogy a gyerekeknél így végigfut, és a felnőtteknél meg ezek szerint nem?

– Minden vírus specifikus. A koronavírusok elsősorban az időseket támadták. Az RSV eleve gyerekeket támad, az influenzának két vége van, tehát a például az időseket és a gyereket is támadja. Az adenovírus nem olyan veszélyes.

– Azt látjuk világszerte, hogy a koronavírus, tehát a Covid nem tűnt el, de tényleg legyengült. Tényleg megnyugodhatunk? Kialakult az emberiségben a védelem, a vírus legyengült, és beállt a többi szezonális járvány sorába? Lehúzhatjuk a vörös zászlót, ha Covidról beszélünk?

– A vörös zászlót azt soha ne húzzuk le, főleg a hatóságok szintjén ne, mert

pont a koronavírus mutatta meg, hogy a világ hatóságai nem voltak felkészülve erre, döbbenetes módon az Egyesült Államokban sem, a fejlett országokban sem.

Valamennyire a német egészségügy volt felkészülve, de igazán az sem. Tehát ez egy figyelmeztető jel volt. A hatóságok mindig tartsák fent azt a bizonyos zászlót. Másrészt a vírus elindult azon az evolúciós úton, amit várhatunk tőle, fokozatosan legyengül. Megpróbál olyan stratégiát kifejleszteni, ahol nagyon hatékonyan tud terjedni, de nem tud már ártani. Nem nagyon bántja a gazdaszervezetet jelen esetben, az embert.

Boldogkői Zsolt

Azonban ezalatt az evolúciós út alatt elképzelhető, hogy valami olyan mutáns jelenik meg, aminek hirtelen megnő a virulenciája, tehát nem várható, de elképzelhető, mert a mutáció egy véletlenszerű folyamat. De most úgy tűnik, hogy az emberi populációkban az oltások, illetve a folyamatos fertőzések kialakítottak egyfajta védelmet, és emiatt nem annyira súlyosak a fertőzések.

– Még mindig veszélyesebb a Covid az influenzánál, vagy mára már nagyjából összehasonlítható szinten vannak?

– Errefelé halad, de a Covid úgy tűnik, hogy veszélyesebb, és ráadásul a postcovid szindróma súlyosabb, mint az influenza esetében, súlyosabb szövődmények alakulnak ki.

– Értsem úgy, hogy bár a Covid maga jócskán megszelidült, de a postcovid az ugyanolyan veszélyes, mint volt?

– Azt nem mondanám, hogy ugyanolyan veszélyes. Nem tudok pontos adatokat, de ha a vírus szelídebb, akkor nyilvánvalóan a postcovid szindrómája is gyengül. De azt is tudni kell, hogy a postcovid szindróma az nem egy általános kategória. A törzstől is függ, hogy mi történik. A tüdőt nagyon megtámadtak a korábbi variánsok, a delta variáns például. A legújabb variánsok a szemet is megtámadják. Vagy a hangszalagokat. Korábban például a tüdő, meg a szívizom volt célkeresztben.

Az újabb törzsek már nem jutnak el a tüdőbe,

csak olyan esetekben, ha valami immungyengeség fordul elő. Jobb, hogy a felső légutakat feltőzik inkább, és kevésbé veszélyesek.

– Összegezve az elmondottakat: a kínaiak felől egyelőre nyugodtak lehetünk. A Covid gyengébb, de azért az ördög nem alszik...

– Izgulni semmiképpen nincs ok, de a hatóságok készüljenek fel minden eshetőségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: