hirdetés

EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Több mint fél évig védett lehet a koronavírussal szemben az, aki egyszer már megfertőződött

A betegségen átesetteknek akár 84 százalékkal kisebb lehet az esélye a fél éven belüli újrafertőződésre egy friss kutatás szerint.
Címkép: Ben_Kerckx/Pixabay - szmo.hu
2021. április 10.

hirdetés

Meddig tarthat és milyen arányú a védettség egy COVID-19 fertőzés után? Erre a kérdésre válaszol Dobson Szabolcs gyógyszerész, címzetes egyetemi docens, a Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó Facebook-csoport alapítója a csoportjában.

Mint írja, Angliában folyamatban van egy nagy vizsgálat az állami költségvetésből működő kórházak egészségügyi dolgozóinak bevonásával. A hét hónapon át zajló kutatás eddigi eredményeit most publikálták a Lancet című orvosi szaklapban.

Dobson Szabolcs ennek alapján azt írja, hogy

"a természetes fertőzés a megfigyelt 7 hónap középérték időtartam során minimálisan 84%-kal csökkenti a fertőzések kockázatát, amely összevethető a vakcináció hatásosságával. A korábbi fertőzés véd a B.1.1.7 [brit] vírusvariáns ellen is. Úgyszintén csökkent a tünetmentes fertőzések kockázata, így a transzmisszió mértéke".

A tavaly nyáron indult vizsgálatban egészségügyi dolgozók vettek részt, antitest és PCR teszt alapján, de kérdőívet is kitöltöttek az elmúlt időszakban tapasztalt tüneteikről.

2021 januárig feldolgozott adatok alapján kiderült, hogy 8278 embernél azonosították a fertőzést és közöttük 155-en fertőződtek meg ismét. Ezzel szemben a korábban még fertőzésen át nem esettek közül (17.383 fő) 1704 új fertőzést diagnosztizáltak PCR segítségével.

hirdetés

"A fertőzésen korábban átesettek között az incidencia sűrűség 7,6 újrafertőzés/100.000 betegnap volt, szemben az 57,3 új fertőzéssel 100.000 betegnapra vonatkoztatva a korábban még nem fertőzötteknél. Az elsődleges fertőzés és az újrafertőződés közötti időtartam medián értéke (középértéke) több mint 200 nap volt" - írja a szakember a források alapján.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

A Pfizer vakcina újabb meglepő hatására jöttek rá

A szakemberek szerint a mindkét dózissal beoltott emberek többsége megfelelően védett lesz az oltások időzítésétől függetlenül, ugyanakkor a késleltetve megkapott második adag meghosszabbíthatja a védettség idejét.
MTI, fotó: Krizsán Csaba - szmo.hu
2021. május 14.

hirdetés
Három és félszer magasabb volt a Sars-CoV-2 vírus elleni antitestek mennyisége azoknál a 80 éven felüli embereknél, akik három-négy helyett 12 hét után kapták meg a Pfizer/BioNTech-vakcina második adagját

- derült ki a Birminghami Egyetem és az angliai közegészségügyi szolgálat (Public Health England, PHE) kutatóinak közös tanulmányából.

A szakemberek szerint a mindkét dózissal beoltott emberek többsége megfelelően védett lesz az oltások időzítésétől függetlenül, ugyanakkor a késleltetve megkapott második adag meghosszabbíthatja a védettség idejét, mivel az antitestek jelenléte természetes módon csökken idővel - írja a The Guardian című brit napilap online kiadása.

"Megállapítottuk, hogy a maximális antitestválasz rendkívül felerősödik az idős emberekben a második Pfizer-oltást követően, ha arra 11-12 hét elteltével kerül sor" - mondta Helen Parry, az egyetem munkatársa.

Az oltási program első heteiben Nagy-Britannia azt a döntést hozta, hogy késlelteti a második adag vakcina beadását, hogy minél több idős és sebezhető ember mihamarabb megkaphassa az első dózist.

A lépést sokan vitatták, mivel a hatóságok olyan klinikai tesztek nyomán hagyták jóvá a Pfizer/BioNTech- és Oxford/AstraZeneca-vakcinák alkalmazását, amelyek során mindössze 3-4 hét telt el a két adag beadása között.

hirdetés

Az Oxfordi Egyetem kutatói már februárban kimutatták, hogy az antitestválasz több mint kétszer erősebb a 12 hét elteltelével beadott második oltásdózis esetén. A mostani tanulmány azonban elsőként vetette össze a különböző időintervallumok után beadott második Pfizer/BioNTech-oltások nyomán tapasztalható immunválaszokat.

A szakemberek 175, nyolcvan éven felüli ember vérmintáját elemezték az első dózis, majd két-három héttel a második dózis beadását követően. A résztvevők közül 99-en három hét, 73-an 12 hét után kapták meg a második oltásdózist. A második adagot követően mindkét csoport tagjainál kimutathatóak voltak a vírus elleni antitestek, ám a késleltetve beoltottaknál 3,5-ször nagyobb mennyiségben.

A szakemberek ezt követően a sejtes immunválasz működésében kulcsszerepet játszó T-sejteket is megvizsgálták. Megállapították, hogy a T-sejt-válasz gyengébb volt a késleltetve beadott második dózis esetében, de több mint három hónappal az első oltást követően kiegyenlítődött a két csoport tagjainál.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

A körmünkből is megállapítható lehet, ha már átestünk a koronavíruson

Egy apró jel utalhat arra, hogy a testünk nemrég megküzdött a betegséggel.
Fotó: Medical Zone/YouTube - szmo.hu
2021. május 05.

hirdetés

A körmön látható vonalak is utalhatnak rá, hogy már átestünk a koronavíruson - állítja Tim Spector, az angol King’s College epidemológus professzora.

A Beau-vonalként ismert eltérésről már a XIX. században is írtak francia tudósok. A vonalak bármilyen súlyos betegség után kialakulhatnak, ami átmenetileg a köröm növekedését is késlelteti - írja a Daily Star.

Spector szerint jelenleg különösen a koronavírussal összefüggésben bukkannak fel:

“A te körmeid is furcsának tűnnek? A “covid-körmöket” egyre többen ismerik fel, mert ahogy a köröm a fertőzés után tovább növekedik, egy tiszta vonal alakul ki az anyagában” - írta Twitterén a professzor.

Spector korábban egyéb furcsa mellékhatásokról, így az ún. covid-nyelvről is beszámolt, amit a duzzanat és az elszíneződés miatt “epernyelvnek” is neveznek.

hirdetés

“Ötből egy embernél okoz a covid olyan kevésbé gyakori tüneteket, mint az epernyelv, a bőrkiütések vagy a sebek a száj nyálkahártyáján” - tette hozzá.

Szintén ötből egy azoknak az aránya, aki az ún. “hosszú covid” tünetegyüttesétől szenvednek. Ezek jellemzően a fáradság, az izomfájdalmak és a fejfájás, de jelentkezhet szaglás- és ízlelésvesztés, hajhullás és extrém esetben bénulás is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Nem lesz nyájimmunitás, készüljünk a szezonális koronavírusra - mondják dél-koreai tudósok

A jelenleg elérhető vakcinák egyszerűen nem elég hatékonyak a vírus emberről emberre terjedésének megakadályozására.
Fotó: MTI/EPA/YNA - szmo.hu
2021. május 03.

hirdetés

Az embereknek fel kell készülniük arra, hogy a koronavírussal ugyanúgy együtt kell majd élniük, mint a szezonális influenzával - mondták el dél-koreai vírusszakértők.

O Mjong-don, a betegségellenőrzési klinikai bizottság vezetője szerint

egyre valószínűbb, hogy a koronavírussal szemben nem érhető el a nyájimmunitás.

Ennek oka, hogy nincs olyan oltóanyag, amelynek hatékonysága meghaladná a 95 százalékot - ez volna szükséges ahhoz, hogy a beoltott személyek garantáltan ne fertőzzenek meg másokat.

„A Pfizer vakcina 95 százalékosra tesztelt hatékonysága csak a tünetekkel járó Covid-19 megbetegedés megelőzésére érvényes, az egyik emberről másikra terjedésre nem” - mondta el O.

Ha valóban nem sikerül kialakítani a nyájimmunitást, akkor a koronavírus a hagyományos influenzához hasonlóan szezonálisan, évről évre visszatérhet. Ugyanakkor az eddigi tapasztalatokra alapozva az infrastruktúra kiépítettebb lesz, így az orvosok hamarabb és hatékonyabban tudnak reagálni rá. Vagyis például az évenkénti oltásokat gyorsabb ütemben tudják majd elvégezni. Az ugyanakkor még kérdés, hogy a jelenlegi oltások mennyi ideig nyújtanak védettséget a vírus ellen, ahogy egyelőre a mutáns vírusok elleni hatékonyságukról sem tudunk még.

hirdetés

via Pulsenews.co.kr

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Vérzéses lázat terjeszthet egy Magyarországon megjelent új kullancsfaj

A Hyalomma kullancsok egy egzotikus betegséget a krími-kongói vérzéses láz vírusát képesek terjeszteni. Ez ijesztően hangzik, és sajnos elég ijesztő betegséget is tud okozni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 02.

hirdetés

Újabb kullancsfajta bukkant fel nálunk is.

A Hyalomma kullancsokat a vándormadarak hurcolhatták be közép-Európába és a klímaváltozás miatt honosodhatnak meg errefelé. Eddig itthon szarvasmarhán és sündisznókon találtak néhányat belőlük.

A vérszívók több mint fele betegségeket hordoz. A Lyme-kór és az agyhártyagyulladás a legismertebbek, de egy másik, még veszélyesebb vírus is megjelenhet egy új kullancsafaj miatt, amely a klímaváltozás miatt telepedett meg nálunk az RTL Híradónak nyilatkozó kutató szerint.

Földvári Gábor parazitológus szerint

a Hyalomma kullancsok egy egzotikus betegséget a krími-kongói vérzéses láz vírusát képesek terjeszteni. Ez ijesztően hangzik, és sajnos elég ijesztő betegséget is tud okozni.

A Hyalomma kullancsnak mélyen barázdált teste, fehér sávos ízelt lába van. Magyarországon eddig Pest megye környékén jelentettek ilyen kullancsokat. Fertőzési gócpontokat alakíthatnak ki, ha elszaporodnak. Hogy még pontosabban felmérjék, mennyi van belőlük az országban, a szakemberek kérik, hogy aki ilyen kullancsot talál, küldje el nekik az állatról készült fotót a Kullancsfigyelő honlapon keresztül.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: