Sandhya Sririam őssejtbiológus négy éve egy vietnami rákfarmon járt. A New Scientist-nek azt mondta, az ott tapasztaltak miatt kezdett bele a növesztett hússal kapcsolatos kísérletekbe.

A rákokat ugyanis szörnyű körülmények közt tartották. Sririam szerint gyakorlatilag szennyvízben éltek, majd beáztatták őket antibiotikumba és fertőtlenítőbe, hogy alkalmassá váljanak az emberi fogyasztásra. Az őssejtbiológus azt mondja, ilyen dolgoknak soha nem lenne szabad megtörténnie.

A kutatónő Szingapúrban Shiok Meats néven céget alapított azzal a céllal, hogy kikísérletezzék, miként lehetne őssejtekből rákhús-szövetet növeszteni. Mára nagyon közel kerültek a célhoz.

Várhatóan jövőre kezdik meg rákhúsuk gyártását, amely forradalmat indíthat el a táplálkozásban. Azt mondják, ők alternatívát nyújthatnak a nagyüzemi állattartásnak, amely károsítja a környezetet, veszélyes lehet az emberi egészségre és mérhetetlen szenvedést okoz milliárdnyi állatnak.

A növesztett hús ötlete immár negyedszázados. Az első szabadalmakat 1995-ben jegyezték be, és a 2000-es évek elején a NASA finanszírozta a kutatásokat azzal a céllal, hogy megtalálják a tápláló élelmiszerek előállításának új módszereit a hosszú távú űrutazásokhoz.

Az első áttörés 2013-ban jött el, amikor egy sajtótájékozttón egy tehén izomrostjaiból laboratóriumban növesztett húspogácsát szolgáltak fel.

Más kérdés, hogy a hamburgernek való hús növesztése három hónapig tartott, és költsége elérte a 250 ezer eurót. A kísérlet vezetője, Mark Post, a maastrichti egyetem kutatója akkor azt jósolta, 10-20 évnek kell még eltelnie a kereskedelmi forgalmazásra alkalmas verziókig.

Most úgy tűnik, nem lesz szükség ennyi időre. Igaz, valószínűleg nem is a növesztett marhahús lesz az első, ami a boltokba kerül. A tengeri állatok húsa jelenleg sokkal esélyesebb erre. Először rákhús, majd lazac és tonhal kerülhet az asztalra, de fejlesztés alatt vannak más állati termékek, mint a tej, a bőr és a gyapjú is.

A növesztett hús a legnagyobb technológiai robbanás lehet az élelmiszeriparban a génmódosítás óta.

A Shiok Meats és mintegy 30 további cég által alkalmazott eljárás alapvetően ugyanaz, mint 250 ezer eurós hamburger esetében. A növesztett hús fő alkotóeleme egy izomsejt-kultúra, amelyet gyakran zsírsejtekkel együtt növesztenek egy tartószerkezetben. Ezt tápanyagokat tartalmazó folyékony közegben áztatják, amely serkenti a sejtek szaporodását, hogy spontánul izomszövetté, vagyis hússá álljanak össze.

Sririam szerint azért van nagy jövője a laboratóriumi rákhúsnak, mert itt nincsenek zsír- vagy kötőszövetek, csakis izomszövetek. Nem is kell egy egész rákot növeszteni, elég csupán egy-egy rákszeletet előállítani.

VIDEÓ: a Shiok Meats bemutatója

Támogatói szerint a növesztett hússal végre véget vethetünk az állattartás kegyetlenségeinek. Azt hangsúlyozzák, hogy ezzel a módszerrel az élő szervezetből történő őssejtminta-vételen kívül az állatokat semmilyen bántódás nem éri.

"Bűntelen" húst ígérnek, amelynek környezeti lábnyoma szinte nulla, és amely szükségtelenné teszi az antibiotikumokat.

Ez utóbbi hatalmas előrelépést jelentene, mert jelenleg a globálisan felhasznált antibiotikumok 80%-a a mezőgazdaságba kerül. Antibiotikumokkal óvják meg a fertőzésektől az összezsúfolt állatokat, és húsnövelési célból is adagolják. Mindez azonban egyre gyakoribb antibiotikum-rezisztenciához vezet, ami komoly fenyegetés az egész emberiségre.