hirdetés

EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Minden ötödik magyarnál súlyosabb tüneteket okozhat az alkohol egy enzim hiánya miatt

A dehidrogenáz enzim hiányát erős arcpír, szaporább pulzus, csökkenő vérnyomás, izzadás és hányás is jelezheti.

Link másolása

hirdetés

Nyári estéken szeretünk a szabadban iszogatni barátokkal, azonban mindenkinek a teste más módon reagálhat az elfogyasztott alkohol mennyiségre. Szervezetünkben különböző enzimek gondoskodnak az alkohol lebontásáról, de van köztünk olyan is, aki egyáltalán nem, vagy csupán kisebb mennyiségben rendelkezik velük. Körülbelül egymilliárd embert érint a Földön az az enzimhiány, amely miatt arcpirosodás, illetve heves szívdobogás léphet fel iszogatás közben, de másnap akár súlyosabb tünetek is kialakulhatnak.

„Alkoholt többnyire azért isznak az emberek, mert bódult állapotot okoz. Az ittasság egy megváltozott tudatállapot. Normál esetben a testbe jutott alkoholból acetaldehid lesz, majd később ecetsav és acetil koenzim-A. Ez a folyamat biológiai oxidáció által energiát termel. Ugyanakkor megváltozik a viselkedésünk is, hangulatunk kezdetben jobb lesz, fokozódik szexuális késztetésünk, lassul a reakcióidőnk, oldódnak gátlásaink. Akiknél azonban fennáll a már említett enzimhiány, azoknak ezt komolyan kell venni, hiszen az ő szervezetükben más folyamatok is elindulnak” - mondja Dr. Szemelyácz János addiktológus és pszichoterapeuta, az INDIT Közalapítvány szakmai vezetője.

A WHO meghatározott egy egészségügyi szempontból tolerálható heti alkohol-mennyiséget, mely átlagosan, tartósan elfogyasztva sem okoz testi károsodásokat. Egyes emberek szervezetének azonban már ez a mennyiség is problémát okoz, főleg azoknál, akiknek hiányzik az alkohol-dehidrogenáz és az aldehid-dehidrogenáz enzimje.

A meghatározott mennyiség nőknél hetente 7-10 ital, amíg férfiaknál 15-20 ital. Egy ital körülbelül 20 gramm tiszta alkoholt tartalmaz, amely 0,3 cl töménynek, 1,5 dl bornak, vagy 4 dl sörnek felel meg.

Az elfogyasztott alkoholmennyiség mindössze 10%-a ürül ki testünkből légzés, illetve folyadékvesztés - izzadás, vizelet - által, a többit lebontja a szervezet. Ez a folyamat már a gyomorban megindul, de főként a májban zajlik le, amely átlagosan 10 gramm alkoholt képes lebontani óránként, nemtől, testsúlytól függetlenül. A májban és a gyomorban is a sejtplazmában levő úgynevezett alkohol-dehidrogenáz enzim végzi a folyamat 70%-át.

hirdetés

Az alkoholbontás első lépésként acetaldehid keletkezik, amely mérgező. Az acetaldehidet az aldehid-dehidrogenáz enzim bontja tovább, amely ha hiányzik, vagy csak kis hatásfokkal működik, akkor súlyos mérgezés, köznapi szóval másnaposság alakul ki.

Bizonyos embereknél ezek a dehidrogenáz enzimek hiányoznak. A hiány az európai lakosság körülbelül 20%-át érinti, tehát egy húsz fős társaságból átlagosan négy embert

- mondja az addiktológus.

„Leginkább nőknél, illetve ázsiai népeknél fordul elő, ott akár a lakosság 80%-át is érintheti. Az enzim hiányának vagy renyhe működésének tünete lehet az akár egy pohár bor elfogyasztása után jelentkező nagyon erős arcpír, szaporább pulzus, csökkenő vérnyomás. Felléphet erős izzadás és hányás is, de jelentkezhet izomgyengeség, illetve fejfájás is. Szaknyelven ezt 'flushing szindróma'-nak hívjuk.”

A flushing szindróma alacsony alkoholbontási képességet jelent. Az említett tünetek jelentkezésekor jobb, ha az érintett azonnal abbahagyja az ivást, és elfogadja, hogy más kikapcsolódás után kell néznie, mint a baráti borozgatás.

„Amennyiben az illető nem áll le az alkoholizálással a fenti tünetegyüttes megjelenésénél, nem pusztán másnapos lesz, hanem mérgezési tünetei is jelentkezhetnek, hosszú távon pedig akár súlyos szövődményei is kialakulhatnak” - mondja Dr. Szemelyácz János.

Az alkohol lebontásáért körülbelül 30%-ban egy másik enzim is felelős, az ún. monooxigenáz. Amikor az alkohol-dehidrogenáz enzim hiányzik, ez veszi át a feladat jelentős részét.

„Ennek az enzimnek az "elszaporodása" csökkenti a vércukorszintet, úgynevezett hipoglikémiát okozhat, amely például cukorbetegek számára akár végzetes következményekkel is járhat, mert az alacsony vércukorszint hatalmas megterhelést jelent a szervezetnek. Az illető rosszul lesz, fázik, nyűgös, valamint légszomj léphet fel.”

Aki nem az alkoholfogyasztást követő egy-két órában lesz rosszul, hanem másnap, ott az acetaldehid megemelkedett szintje okozza a problémát. Ez az állapot nem feltétlenül enzim-hiányt jelöl a szervezetben, hanem a túlzott alkoholfogyasztás eredménye.

Az alkohol alapesetben is erős fertőtlenítő szer, vizet von el sejtjeinktől. Ez sejtjeinknek és a szervezetünknek nem tesz jót, ezt jelzi a másnapi rosszullét. „Az említett acetaldehid többek között szervezetünk DNS hibajavító képességét is rontja, így például abba a folyamatba is beleszól, ami a daganat-sejtek képződését megelőzi. Ezért látunk a rendszeresen alkoholizálóknál magasabb arányban rákos megbetegedéseket.”

Óvintézkedésként mindenképpen figyeljünk a folyamatos folyadékpótlásra. Bor és rövid italok mellé nagyon fontos, hogy igyunk elég vizet, illetve vigyünk be cukrot is a szervezetbe. Ezek segítik anyagcserénket, ezáltal pedig a kijózanodást. Másnap pedig egy banános vagy ananászos turmix tehet a legjobbat.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG

A nyugati oltások 90 százalékkal csökkentik a betegség súlyos formájának kialakulását és a halálozást egy új tanulmány szerint

A Pfizer, az AstraZeneca és a Moderna készítményeinek hatását vizsgálták 11 millió ötven év feletti emberen Franciaországban.

Link másolása

hirdetés

A koronavírus elleni oltások közül a Pfizer/BioNtech, a Moderna és az AstraZeneca 90 százalékkal csökkenti a fertőzés okozta betegség súlyos formájának kialakulását és az elhalálozást az 50 éven felüliek körében, és hatékonynak tűnik a delta variánssal szemben is, jóllehet ez utóbbi esetben még nem áll rendelkezésre elég adat – derül ki a világon az eddigi legszélesebb, 22 millió ember adatait feldolgozó franciaországi tanulmányból, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra.

Franciaországban a Pfizer/BioNtech, a Moderna és az AstraZeneca vakcinája mellett a Janssen is forgalomban van, de ez utóbbit később és kisebb mértékben kezdték használni, ezért a tanulmányban még nem szerepelnek a hatékonyságára vonatkozó adatok.

A beoltottak esetében kilencszer kisebb az esélye annak, hogy kórházba kerülnek vagy meghalnak a koronavírus okozta fertőzés szövődményeiben, mint azok esetében, akik nem vették fel az oltást

– mondta az AFP hírügynökségnek a francia társadalombiztosítás és a francia gyógyszerügynökség kutatását vezető Mahmoud Zureik járványügyi szakember, aki szerint a franciaországi eredmények megerősítik az Izraelben, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban korábban végzett vizsgálatokat.

A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a franciaországi kutatás az eddigi legszélesebb körű a világon, miután 11 millió, ötven év feletti beoltott és ugyanebből a korosztályból 11 millió nem beoltott adatait hasonlították össze az oltási kampány 2020. december 27-i kezdete és 2021. július 20. között.

A tanulmány megállapítása szerint az oltás második adagjának beadását követő 14. naptól a kórházba kerülés esélye 90 százalékkal kisebb, mint a be nem oltottak esetében.

A csökkenés ugyanilyen mértékű az elhalálozást illetően azok esetében, akik kórházba kerülnek. A betegség súlyos formájával szembeni hatékonyság ráadásul nem csökkent az oltást követő öt hónapban sem.

hirdetés

A Franciaországban jelenleg domináns delta variánssal szembeni hatékonyságot külön vizsgálták a szakemberek, miután az csak június 20-án, a tanulmány záró dátuma előtt egy hónappal terjedt el az országban. Az első adatok szerint a 75 éven felüliek esetében 84 százalékos, az 50 és 74 év közöttieknél pedig 92 százalékos a három vizsgált oltás hatékonysága a delta variánssal szemben, jóllehet „az egyhónapos periódus nagyon rövid az oltásnak erre a variánsra gyakorolt valós hatásának megállapításához” - hangsúlyozzák a kutatók a tanulmányban.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG

Honnan tudjuk, hogy Covid vagy egyéb betegség fertőzött meg minket? – egy orvos tippjei

Egy fővárosi háziorvos segít kiszűrni, hogy akinek légúti tünetei vannak, az koronavírusos lehet-e. Eörsi Dániel hozzáteszi, aki gyanús, teszteljen mielőbb.

Link másolása

hirdetés

Nyakunkon a negyedik hullám, már majdnem ötszáz embert kezelnek kórházban koronavírus-fertőzéssel, és 71-en vannak lélegeztetőgépen. Az északi megyékben emelkedik a legjobban a covidosok száma. A koronavírus-fertőzéssel egyidőben azonban más, ilyenkor szokásos betegségek is terjednek, és elsőre nehéz eldönteni, mi is fertőzött meg minket.

Eörsi Dániel háziorvos segít különbséget tenni a most keringő, légúti tünetekkel járó betegségek között:

- ha legalább két hete változatlan intenzitásúak a tünetek (nem javul, nem romlik), akkor az nem vírus, valószínűleg inkább allergia, de lehet más is

- ha sárgászöld váladék jön fel, akkor az baktérium

- ha tüszős mandula van, akkor az baktérium

hirdetés

Viszont

a sima nátha, torokfájás lehet covid is. A száraz köhögés esetén szintén gyanakodhatunk. A lázról, nehézlégzésről nem is beszélve. Tehát mindenki covid-gyanús, akinél ezek a tünetek vannak.

Kozák Eszter biológus azt mondja, az Egyesült Királyságban már elég régóta a delta variáns az uralkodó, és az ott gyűjtött adatok alapján az öt leggyakoribb tünet:

- a fejfájás

- a torokfájás

- az orrfolyás

- a láz

- a köhögés,ebben a sorrendben. De nem feltétlenül jelentkezik mindegyik mindenkinél.

Azoknál, akik be vannak oltva, de mégis megfertőződnek, általában enyhébb betegség alakul ki.

A delta esetében úgy tűnik, a szaglásvesztés, mint tünet, kicsit háttérbe szorul,

de ezek valójában mind olyasmik, amik felső légúti fertőzések esetében nagyon átlagosak, önmagukban nem igazán alkalmasak arra, hogy kizárjuk vagy megerősítsük, hogy valaki covidos.

Egyik olvasónk például az év elején már átesett a koronavírus-fertőzésen, de most szeptemberben is nagyon megijedt.

„Úgy kezdődött, ahogy évtizedek óta az influenza. A torkom elkezdett száradni, picit kellemetlen volt a nyeléskor. Aztán jött a torokfájás, ez két nap múlva elmúlt, és jött az orrfolyás, orrdugulás. Nem volt illat- és ízérzékelésem, amúgy simán tettem-vettem, pihengettem” - meséli.

Mivel Covidra gyanakodott, teszteltette magát, de negatív lett. Szóval ez csak egy kis nátha volt. Szerinte a tavaszi Covid és a mostani állapota között csak kis különbségek voltak. "Most nem volt szédülés és nagyon erős levertség. Márciusban 2 és fél hétig voltam rosszul, most egy hét múlva jobban voltam."

Ő maga önkéntes karanténban volt a PCR tesztje eredményéig.

Minden betegnek ajánljuk, hogy igyekezzen távol maradni az emberektől, amíg nem tudja, mitől beteg.

Eörsi Dániel szerint minden covid-gyanús beteget továbbra is PCR-rel kell tesztelni. A háziorvos szerint fontos, hogy mindenki tudja, ha beteg. Ilyenkor karanténba kell mennie, csak így lassítható le a negyedik hullám.

Azonban jobb nem várni az állami tesztre.

"Aki teheti, az magánellátás keretei között intézze a PCR-t, mert a közfinanszríozott tesztelési kapacitás nem elégséges, 3-4-5 napot kell várni, és ez az idő, attól tartok, tovább nőhet. Remélem, lesz valami logisztikai reform a témában, mert az tuti, hogy a tesztigény nőni fog"

- mondja a háziorvos.

Nature magazinban megjelent tanulmány szerint ráadásul a fertőzések 74 százaléka a tünetmentes időszakban történik.

Ezt Kozák Eszter is megerősíti.

"A beteg által ürített vírusok mennyisége az első tünetes napon vagy még az előtt a legmagasabb, ezt követően jellemzően gyorsan csökken. Ezért ha valaki 5 nappal a tünetek jelentkezése után kap csak pozitív teszteredményt, a járványügyi intézkedésekkel ilyenkor már értelemszerűen eléggé elkéstünk"

- mondja.

Két biológus társával egyébként hasznos tudnivalókat összegeznek a Covid-fertőzésről a koronavírus-kisokos.eu oldalon.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Rengeteg ember korai halálát okozhatják a hétköznapi fogyasztási cikkekben található ftalátok

Évtizedeket vehet el az életünkből a szinte mindenben megtalálható ftalát. De ha tudatosan élünk, valamennyire csökkenthetjük a veszélyt.

Link másolása

hirdetés

A több száz teljesen hétköznapi fogyasztási cikkben megtalálható ftalátok évente mintegy 91-107 ezer ember korai halálát okozhatják csak az Egyesült Államokban, írja a CNN egy kutatás alapján.

A többek között ételtároló dobozokban, kozmetikai termékekben, parfümökben és gyerekjátékokban is előforduló szintetikus vegyi anyagok elsősorban a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos halálokok kockázatát növelik meg, de gyakorlatilag bármilyen okból bekövetkező halálhoz lehet közük. A tanulmány során ötezer 55 és 64 év közötti amerikai vizeletében mérték a ftalátkoncentrációt.

Az amerikai Országos Környezetegészségügyi Tudományintézet (NIEHS) szerint a ftalátok zavart okoznak a szervezet hormontermelési mechanizmusában, az úgynevezett endokrin rendszerben, és "összefüggésbe hozhatók a fejlődési, reproduktív, agyi, immun- és egyéb problémákkal". Hozzáteszik: még az egészen kismértékű hormonzavarok is "jelentős fejlődési és biológiai hatásokat" okozhatnak.

Korábbi kutatások szerint a ftalátok reproduktív problémákat is okozhatnak, úgy mint például a nemi szervek rendellenességei, alacsonyabb spermiumszám és tesztoszteronszint felnőtt férfiak esetében.

hirdetés

A környezetünkben mindenhol jelen levő ftalátok előfordulnak PVC-csövekben, kerti tömlőkben, mosószerekben, ruházati termékekben, bútorokban, az autókba épített műanyagokban, de adalékanyagként ott vannak a samponokban, szappanokban, hajlakkokban és egyéb kozmetikumokban is, hogy garantálják a hosszabban tartó kellemes illatot.

Az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) szerint mindenki ki van téve a veszélynek, amikor ftalátokkal szennyezett levegőt szippant be, vagy éppen olyan élelmiszert fogyaszt, ami műanyaggal érintkezett.

Szakértők szerint a leginkább úgy tudjuk óvni magunkat a ftalátszennyezéstől, ha minél inkább kerüljük a műanyagokat. Soha ne tegyünk műanyagból készült edényt a mikrohullámú sütőbe vagy a mosogatógépbe, ahol a magas hőmérséklet könnyen kioldhatja a káros anyagokat, ez pedig meggyorsíthatja a későbbi használat után a felszívódást a szervezetünkben.

Fogyasszunk minél kevesebb feldolgozott élelmiszert, főzzünk minél többet otthon, a kész ételeket pedig üveg, rozsdamentes acél, kerámia vagy fa dobozokban tároljuk. Lehetőség szerint használjunk illatmentes krémeket, mosószereket és tisztítószereket, kerüljük a légfrissítőket. A konzervgyümölcsökkel szemben részesítsük előnyben a friss vagy fagyasztott termékeket, és minél gyakrabban mossunk kezet, hogy eltávolítsuk a bőrünkre tapadt ftalátokat.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG

„Minden náthás gyereket nem lehet tesztelni, de ez veszélyes” - figyelmeztet a gyerekorvos

Varga Károly szerint nem könnyű most a covidos gyerekeket megtalálni. Pedig megfertőzhetik egymást és a rájuk vigyázókat is, ami az oltatlanok körében ismét halálesetekhez vezethet.
Belicza Bea - szmo.hu
2021. szeptember 30.


Link másolása

hirdetés

Varga Károly budai gyermekorvos már megkapta a harmadik covid elleni oltását is. „Nem azért, mert félek, hanem, mert etikátlannak tartanám, ha - kis eséllyel is – megbetegednék, és kiesnék a gyógyításból” - magyarázza.

Azt mondja, mostanában nincs sokkal több náthás betege, mint szeptemberben szokott. „Törvényszerű, hogy iskolakezdéskor mindig nő a szipogó, köhögős gyerekek száma. Elkezdődött a közösségi élet és az ősz, a hőmérsékletváltozás. Az immunrendszer eltunyult, mert mindenki otthon volt.”

A légúti tünetekkel jelentkező gyerekeknél ugyanaz a probléma, mint a felnőtteknél, nehéz kiszűrni a covidosokat.

„A bölcsődés, óvodás korosztályból sokkal több a covidos, mint amennyiről tudomást szerzünk. Ők mindig csak kicsit betegszenek meg. Minden egyes náthás gyereket nem lehet tesztelni. De ez veszélyes”

– véli a gyerekorvos.

Főként azért, mert a gyerekek továbbadhatják a fertőzést.

hirdetés

„Most muszáj azt mondanom, hogy csak tünetmentes gyerek menjen közösségbe. Tehát én szigorú vagyok, nálam nem megy a náthás, köhögős gyerek bölcsibe, oviba, iskolába.”

Ez azonban már nemcsak járványügyi kérdés, hanem szociális is. Ki marad otthon a gyerekkel? Aki otthon marad, be van-e oltva, pláne, ha az idősebb nagyszülőkről van szó?

A COVID-19 fertőzött gyermekek ellátóhelye a Heim Pál kórház, ahol nemcsak a gyermek, hanem szükség esetén a csecsemő és az édesanya védelmében a csecsemőjét szoptató COVID-19 pozitív édesanya ellátása is megoldható.

R. Nagy Anikó, főigazgató főorvos kérdésünkre elmondta, az elmúlt napokban kis számban megjelentek COVID-19 fertőzött esetek náluk is, amelyekre többnyire enyhe légúti tünet (orrfolyás, köhögés), és néhány esetben láz jellemző. Hozzátette, a házi gyermekorvos, ha szükségesnek látja, kérhet tesztet és szakorvosi vizsgálatot. A lázas, náthás, köhögő gyermeket szerintük sem javasolt közösségbe vinni.

Az eljárásrend szerint a lázas gyerek tíz napig nem mehet közösségbe. Ha oltott, és úgy tűnik, nem covidos, akkor az orvos dönthet, hogy maradjon vagy menjen. Ha nem lázas, csak hurutos, csak köhög, vagy hasmenése van, a tünetek megszűnése után visszaengedhető.

„Az oltatlan, covidos gyerekek hordozóként okozhatnak problémát leginkább. Ők megfertőzhetik a rájuk vigyázókat is, és így megint lesznek halálesetek, elég tisztességes számban”

– figyelmeztet Varga Károly.

Neki is voltak covidos esetei tavaly. „Két nagykamaszra emlékszem, ők nem tudtak leérettségizni. Az egyik hónapokig nem jött ki a betegségből. A másik kilenc napig volt lázas, utána meg jöttek a covid utáni tünetek: rendkívüli, elnyúló fáradtság, koncentrációzavarok, pszichés zavarok. Egy emeletet nem tudott felmenni, olyan gyenge volt. Azért ez egy 17 éves, addig teljesen egészséges, sportoló embernél döbbenetes.”

Ugyanakkor szerinte az nagyon jó hír, hogy Magyarországon nem volt 14 év alatti gyermekhalál covid miatt.

Ahogy a fertőzésszám nő, egyre fontosabb lesz, hogy a betegek betartsák az alapvető óvintézkedéseket. Varga Károly szerint egyelőre még nem tért vissza teljesen a tavaszi rutin. Nála is előfordul, hogy bizonyos betegek elfelejtik, csak időpontegyeztetés után, maszkban lehet bemenni a rendelőbe.

„Mindenkinek szíve joga bejönni, én soha nem utasítom el, de ha felhívnak, akkor elmondom, hogy otthoni pihenés többet segít most” - mondja.

Az is sokat segíthet, ha a páciensek előre felkészülnek, például ha igazolásért telefonálnak, pontosan tudják, milyen tünetekkel, mikortól maradt otthon a gyerek. „Ha egy másik gyerek ott fekszik a vizsgálatra várva, akkor én nem tudok arra várni, hogy kikeresse valaki a naptárban a dátumokat.”

Varga Károly 1200 fős praxisában egyébként a 16-18 évesek átoltottsága nagyon jó. A 12-15 éveseknél 30 százalék. Ő arra számít, hogy hamarosan engedélyt adnak a 5 és 11 évesek oltására is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: