News here
hirdetés

EGÉSZSÉG

Már akár az év első felében elérhető lesz az omikronra szabott vakcina

Azt ígérik, hogy nemcsak az új készítmény és a forgalmazási engedély lesz meg, hanem az oltási kampányhoz kellő mennyiség is.

Link másolása

hirdetés

Már az év első felében elérhető lesz az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) omikron nevű változatára szabott oltóanyag a vakcinákért felelős német szövetségi szakhatóság, a Paul Ehrlich Intézet (PEI) szerint.

A hatóság vezetője, Klaus Cichutek egy hétfői interjúban elmondta, hogy a világhírű magyar kutató, Karikó Katalin vezetésével kidolgozott úgynevezett hírvivő RNS (mRNS) technológiára épülő oltóanyagokkal foglalkozó

gyártók már elkezdték az omikronhoz igazított vakcinák fejlesztését, és ezzel a munkával párhuzamosan elindult az új készítmények engedélyeztetési eljárása is.

Az év első felében, legkésőbb júniusban az egész folyamat lezárul, és nemcsak az új készítmény és a forgalmazási engedély lesz meg, hanem az oltási kampányhoz kellő mennyiség is - mondta az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA) együttműködő német hatóság vezetője a ZDF országos köztelevíziónak.

Ugyanakkor az még nem teljesen biztos, hogy pontosan milyen tulajdonságokkal rendelkezik majd az új oltóanyag - jelezte a PEI vezetője. Mint mondta,

"van még egy kis vita" arról, hogy egyszerűen hozzáigazítsák a vakcinát az omikronhoz, vagy kifejlesszenek egy olyan készítményt, amely nemcsak ezzel a vírusváltozattal szemben hatékony, hanem szélesebb körben.

Klaus Cichutek hangsúlyozta, hogy a világjárvány megállításához egyszerre több intézkedésre, a védekezést szolgáló eszközök kombinációjára van szükség. Bár "reményt ad", hogy az emlékeztető oltások jelentősen erősítik a védelmet az omikron változattal szemben, továbbra is szükséges például a maszkviselés és a higiéniai szabályok betartása.

hirdetés

A járvány elleni küzdelem "többrétegű", vagyis az oltás a védekezési szabályok betartásával együtt vezethet eredményre - mondta a PEI elnöke.

Németország az omikron variáns szétterjedése miatt elindult ötödik járványhullám kezdeti, erősen emelkedő szakaszában tart. A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) hétfői adatai szerint az utóbbi 24 órában 25 255 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t. Ez csaknem 40 százalékos emelkedés az egy héttel korábbi 18 518-hoz képest. A járvány tavaly tavaszi kezdete óta így már 7 535 691 fertőződést regisztráltak. A vírus okozta betegséggel (Covid-19) összefüggésben 52 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 114 029-re emelkedett.

Teljes védőoltással a Covid-19 ellen a németországi lakosság 71,9 százaléka - 59,8 millió ember - rendelkezik. A teljes oltás utáni emlékeztető oltást a lakosság 42,9 százaléka - 35,6 millió ember - kapta meg. Az oltatlanok 21,1 millióan vannak, a lakosság 25,4 százalékát teszik ki. Közülük 4 millióan - a lakosság 4,8 százaléka - ötévesnél kisebb gyerekek, akiknek egyelőre nincs oltóanyag.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés
Kihullhat-e a hajunk, ha sokat maszturbálunk? Egy brit orvos szerint lehet összefüggés
Elméletben igen, gyakorlatban viszont nehezen elképzelhető - mondja a hajbeültetésekre specializálódott Umear Ahmad.

Link másolása

hirdetés

Fontos kérdésre adott választ egy hajbeültetésekre specializálódott orvos a Ladbible nevű brit bulvárújságban. Umear Ahmadot arról kérdezte a közelmúltban néhány páciense, hogy

lehet-e összefüggés a maszturbálás és hajhullás között? Ahmad válasza erre pedig az, hogy elméletben igen, gyakorlatban viszont nem. Pontosabban nehezen elképzelhető.

Ahmad egész pontosan azt mondta, hogy a haj egészségének megőrzéséhez sokféle vitaminra, köztük A-vitaminra is szükség van. A spermában pedig történetesen rengeteg az A-vitamin, tehát egy ejakulációval sok a haj számára is fontos vitamin távozik a szervezetből.

Elméletileg tehát lehetséges a kapcsolat a maszturbálás és hajhullás között, viszont az orvos azt is hozzátette: ahhoz, hogy valakinek emiatt kezdjen el hullani a haja, gyakorlatilag folyamatosan maszturbálnia kéne.

Ahmad szerint ezért, aki aggódik a haja egészsége miatt, annak inkább arra érdemes figyelnie, hogy mit eszik, és tápanyagokban, vitaminokban gazdag, kiegyensúlyozott étrendre érdemes törekednie.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
Szörnyű kórban, gyerekkori demenciában szenved egy három éves brit kislány
A szülei mindent megtesznek, hogy a lehető legjobb életet biztosítsák neki – de az orvostudomány jelenlegi állása szerint csak 6-12 évig élnek a betegek. A génterápia pedig még kutatási fázisban van.

Link másolása

hirdetés

Egy nagyon ritka, halálos genetikai betegségben, Batten-kórban szenved egy brit kislány – írja a Mirror.

A hároméves Florence Swaffieldnél mindössze néhány hónappal azután diagnosztizálták a betegséget, hogy oltár elé lépett szülei esküvőjén. A kislány állapota azóta rohamosan romlott, egyre kevésbé képes önállóan beszélni, járni, enni vagy inni, és már szinte az összes megtanult szót elfelejtette.

„A világunk két fejezetre szakadt - a diagnózis előtti és a diagnózis utáni időszakra” – mondta a kislány édesanyja. Szerinte amikor az első tünetek jelentkeztek, az általuk meglátogatott orvosok nem tudták, hogy mi lehet a baj, mert nem ismerték ezt a betegséget.

A genetikai vizsgálat után kiderült, hogy mindkét szülő hordozója volt a betegség kialakulásáért felelős géneknek.

Fotó: Northfoto/Pheobe Swaffield/SWNS

„A legtöbb ember még csak nem is hallott a Batten-kórról – és nem is gondolná, hogy gyerekeknél is kialakulhat egy olyan betegség, mint a demencia, mivel azt leginkább az idősebb emberekkel hozzák összefüggésbe” – magyarázta.

hirdetés

Szülei akkor kezdtek el gyanakodni, amikor Florence egyre kevesebbet evett, ivott, és emellett akár napi 22 órát is aludt.

Ennek ellenére elhatározták, hogy a lehető legjobb életet szeretnék biztosítani a kislányuknak. Abban reménykednek, hogy elérhetővé válik az Egyesült Királyságban az a génterápia, amivel javíthatnak az állapotán, és amely egyelőre csak kutatási fázisban van. A betegséggel jelenleg átlagosan 6 és 12 év közötti életkorig tudnak élni az érintettek.

A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a kislány Ververi-Brady-szindrómában is szenved, amely enyhe fejlődési és beszédkészségi zavarokkal jár. Az orvosok szerint ő az egyedüli a világon eddig, akinél kimutathatóan mindkét betegség kialakult.

A család létrehozott egy GoFundMe adománygyűjtő-oldalt, hogy minden lehetséges kezelést biztosítani tudjanak a számára. „Minden fillért egy lehetséges kezelésre vagy technológiára gyűjtünk, ami pedig megmarad, azt a Batten-kóros Családok Egyesületének és más, a Batten-kóros családokat támogató jótékonysági szervezeteknek ajánljuk fel” – mondták.

Abban bíznak, hogy „folyamatosan jönnek ki úttörő technológiák”, és talán áttörés születik ennek a betegségnek a kezelésében, gyógyításában is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
Áttörés a Parkinson-kór kutatásában: megtalálták, pontosan hol támad a rettegett betegség
Találtak egy neuroncsoportot, amely hiányzik a Parkinson-kórban elhunytak agyából. Vagyis azonosították azokat az agysejteket, amelyek a legsebezhetőbbek.
Fotó: WYLD - szmo.hu
2022. május 12.


Link másolása

hirdetés

Napjaink egyik legrettegettebb betegségének tartják a főleg idős korban, de néha előbb is támadó, a mozgáskoordinációs képességünket fokozatosan elpusztító Parkinson-kórt. A tudomány jelenlegi állása szerint ma még gyógyíthatatlan, legfeljebb lassítani lehet a leépülést, de egy új felfedezés reménytkeltő lehet a jövőre nézve.

A Harvard egyetemhez és a Massachusetts Institute of Technology-hoz (MIT) tartozó Broad Institute két neurobiológusa, Tushar Kamath és Abulraouf Abdulraouf olyan emberek agysejtjeit tanulmányozták, akik Parkinson-kórban vagy demenciában haltak meg, és összevetették olyanokéval, akik nem szenvedtek egyik betegségben sem.

Találtak egy olyan sejtcsoportot, amely erősen hajlamosítható a degenerációra, és emiatt a terápiás kezelésnek ezt kellene mindenekelőtt célba vennie

– írja a ScienceAlert.

A tanulmány, amely a Nature Neuroscience-ben jelent meg, arra is rávilágított, hogy a Parkinson-kór kialakulásánál miként jelentkezik a genetikai kockázat.

A Parkinson-kór progresszív neurodegenerativ betegség, amelyre az ellenőrizhetetlen mozgások, a remegés, a beszédnehézségek és egyensúlyi problémák a jellemzőek, amelyek idővel egyre súlyosabbá válnak. Okozója azoknak az idegsejteknek a károsodása, amelyek a dopamint termelik, azt a hormont, amely az ember hangulatát és mozgását szabályozza. Parkinson-kórnak a dopaminergikus neuronok elvesztését nevezzük a középagy fekete állománynak nevezett részében.

hirdetés

Mivel nem minden dopaminergikus agysejt hal el, egyelőre a tudósok eddig nem rendelkeztek egyértelmű bizonyítékkal azzal kapcsolatban, hogy a molekuláris szerkezetekben egyes neuronok miért sebezhetőbbek a többieknél.

A bostoni kutatócsoport most 22 ezer egyedi neuront izolált és térképezett fel Parkinson-kórban elhunytak agyából, valamint olyanoktól, akik a kevésbé ismert, de hasonló tüneteket mutató Lewy-testes demenciában szenvedtek. Ebben a betegségben, amely önmagában, de más agyi rendellenességekkel együtt is jelentkezhet, Lewy-testeknek nevezett abnormális proteinhalmazok keletkeznek a sejtek belsejében és ezek is zavart okozhatnak a motorikus mozgásokban. A vizsgálat az egyes sejtek RNS-szekventálásával folyt.

A beteg sejtminták 10 embertől származtak, és 8 olyan embertől is vették vizsgálati anyagot, akiknek nem voltak ilyen betegségeik. Az egyes sejtekben mért génaktivitás nyomán a dopamint gyártó neuronok 10 altípusát különböztették meg a fekete állományban, mindegyikre jellemző génaktivitással.

Az egyik dopaminergikus neuroncsoport azonban hiányzott a Parkinson-kórban elhunytak agyából.

Az alaposabb vizsgálat során megállapították, hogy a sejthalálhoz köthető molekuláris folyamatot más neurogenerativ betegségek esetében ez a neuroncsoport erősítette fel, és így pontosan meg tudták határozni ezeknek a helyét: a fekete állomány tömör részének alsó felében. Ezen felül ebben a neuron-alhalmazban találhatóak a legnagyobb arányban azok a gének, amelyek továbbítják a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. Ez magyarázatot adhat rendkívüli sebezhetőségükre. Kamath és kollégái szerint tehát a Parkinson-kór ismert genetikai kockázati tényezői hathatnak a legérzékenyebb neuronok túlélésére.

Most, hogy többet tudunk a Parkinson-kór által legsebezhetőbb sejtekről és hogy mi betegíti meg őket, a kutatók laboratóriumban folytathatják munkájukat átprogramozva bőrsejteket képlékeny őssejtekké, majd a Broad Institute-beli tudósok által azonosított agysejt-típusokká. Így a tudósok eljuthatnak a betegség genetikai mozgatóihoz, fellendülhet a gyógyszerkutatás, lehetővé válhat akár a Parkinson-kór regeneratív gyógyszerének kifejlesztése is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés
Ebola-rokon vírust találtak denevérekben Magyarországon
A Lloviu vírus laboratóriumi körülmények között képes embert is fertőzni.

Link másolása

hirdetés
Magyarországi denevérekben azonosították az úgynevezett Lloviu vírust.

A kórokozó laboratóriumi körülmények között képes embert is fertőzni - írja a 24.hu.

A felfedezés jelenleg nem több tudományos eredménynél. Az azonban már tudható, hogy az Ebola- vagy Marburg-vírushoz hasonló megbetegedést nem képes okozni.

A Lloviu nevű filovírus az ebola távoli, „európai” rokona és egy emberkerülő denevérfaj elzártan élő populációjában azonosították.

A vírus a védett állatokra jelent veszélyt. Most vizsgálják, hogy átterjedhet-e emberre. A lap megjegyzi, hogy ez a kutatás is megmutatja, hogy milyen méreteket ölt a természetpusztítás, és hogyan vonja magára az ember a különböző betegségeket.

Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjának vezető kutatója volt a Lloviu-vírust azonosító csapat vezetője. A portálnak elmondta, hogy ezt a vírust már Olaszországban is azonosították, sőt több más országban is, ahol hosszúszárnyú denevérek élnek.

hirdetés

Most a begyűjtött vírust laboratóriumban vizsgálják. Ezzel akár az ellene való felkészülést is elősegítik - mondta. "Ha ilyenkor – mint esetünkben is – kiderül, hogy a kórokozó emberi sejteket is fertőz, a kutatás természetesen magasabb fokozatba kapcsol".

Arra is felhívta a figyelmet, hogy ami egy kutatáskor jelentkezik, az még nem jelenti azt, hogy a való életben, a természetben is előfordul.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: