hirdetés

EGÉSZSÉG

Kiderült, ki az Év Gyógyszerésze és a Kedvenc Patikám az országban

Nézzétek meg, nincs-e a díjazottak között a ti gyógyszerészetek vagy kedvenc patikátok!
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 21.

hirdetés

Lezárult a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és a Magyar Gyógyszerészi Kamara által kiírt pályázat, amely a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége koordinálásával és a Roche Magyarország Kft. támogatásával valósult meg.

Az Év Gyógyszerésze és a Kedvenc Patikám kampányokat egyaránt tizedik alkalommal rendezték meg, idén is az egészségügyi szolgáltatások javítását tűzve ki célul. A lakossági és a szakmai közönséget is megszólították mindkét kampány során, így minden eddiginél intenzívebb érdeklődés övezte mind a gyógyszerészek, mind a gyógyszertárak versengését.

Az idei rendezvény rendhagyó volt, hiszen a díjátadó a MOSZ Kongresszuson szokott minden évben lenni, de idén a vírushelyzet miatt a kongresszust online rendezték meg. A szervezők úgy döntöttek, hogy a díjátadót szűk körben rendezik meg, sajtórendezvénnyel egybekötve.

A megfelelő távolságtartás érdekében a sajtóorgánumok részvételi létszámát is korlátozni kellett, ezért a többség online élő közvetítésen nézhette a díjátadó és sajtótájékoztató eseményt.

Dr. Mikola Bálint (Magángyógyszerészek Országos Szövetsége alapító elnöke) elmondta, hogy kiemelkedő évet ünnepeltek idén, hiszen ez a pályázat tíz éves jubileuma. Rengeteg olyan pályamunkával találkoztak ez idő alatt, amelyek komoly értéket teremtenek a gyógyszerész szakma számára.

hirdetés

Köszönetét fejezte ki Dr. Hodossy Lajosnak (Roche), aki a pályázat gazdasági fenntartásában vállalt szerepet az évek alatt, és Torjai Gábornak (Nero Solution Kft), aki a folyamat szervezését magas szinten biztosította azzal, hogy felkereste a jelölteket a pályázat elkészítésének felkérésével, és ezzel a gyógyszerész szakma számára kincseket tárt fel. Hozzátette, hogy idén a pályázatokat bíráló bizottság mind a négy tagjának nehéz dolga volt, mert annyira értékes és változatos munkák érkeztek be. A pályázatok anonimitását természetesen idén is megőrizték a zsűri előtt.

Az elmúlt időszakban a Covid19 miatt megváltozott az egészségügyi alapellátó rendszer igénybevétele, ami a gyógyszerész szakma számára is nagy nyomást jelent, és mindemellett is hősiesen helyt állnak.

Ilyen feszített munka mellett, hogy valaki még tanulmányt is írjon, egy témában elmélyedjen, és ezt közkinccsé tegye más kollégák számára, óriási elismerést érdemel.

A társadalom részéről érkezett hihetetlen számú szavazat, jelölés valószínűleg ezt az erőfeszítést ismerte el.

Dr. Samu Antal (Magángyógyszerészek Országos Szövetségének zsűri elnöke) elmondta, hogy az elmúlt 10 év alatt a gyógyszerészet egyre inkább klinikai orientáltságúvá vált, és ez megfigyelhető nemzetközi viszonylatban is. Ez azt jelenti, hogy a ’70-es évek elején elkezdődött a klinikai gyógyszerészi szerepvállalás, ami elsősorban a kórházak gyógyszerellátásáról szólt, majd ez átjött a közforgalmi, vagyis a lakossági gyógyszerellátásba. Ezt a kifejezést inkább „gyógyszerészi gondozásként” vagy „gyógyszerész terápia managementként” ismerjük, ez a vény nélküli és a vényköteles gyógyszeres terápiára, és azok biztonságos alkalmazására vonatkozik. Fontos odafigyelni a gyógyszerek hatására, mellékhatására, esetleges interakciókra gyógyszer-gyógyszer, gyógyszer-táplálék, gyógyszer-betegség között.

Kiemelten fontos az adherencia (egészségügyi szakember tanácsának betartása - szerk.) kérdése krónikus betegek esetében, hiszen a gyógyszerész segíthet elviselhetővé tenni egy-egy betegséget, hogy a páciens együtt tudjon élni vele, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a különböző szövődmények minél később jelenjenek meg.

Az elmúlt években a programok fókuszába azokat a területeket tették, amelyek a gyógyszerész szakma számára rendkívül fontosak, például diabétesz, hipertónia, adherencia.

Elmondta, hogy sajnos a betegek több int 50%-a nem úgy szedi a gyógyszereit, ahogy azt az orvos előírja, ez azt jelenti, hogy nem lesz sikeres a terápia, és okoz egy nagyon komoly egészségügyi és anyagi veszteséget is a társadalomnak, és az egyénnek egyaránt.

Nem véletlen, hogy a Magyar Gyógyszerészi Kamara is az egyik programjában az adherenciát kiemelten kezeli, és egyre szélesebb körben csatlakoznak hozzá a gyógyszerészek. Az idei pályázók is kitűnően hangolódtak ezekre a területekre, és nagyszerű pályamunkákat adtak le, amiket a mindennapi gyakorlatban is lehet hasznosítani.

Év Gyógyszerésze pályamunkákkal helyezést értek el

1. 2020-ban az Év Gyógyszerésze

Dr. Hertelendy Márta, Hajmáskér

Választott pályázati témakörök:

Betegek adherenciájának elősegítése (gyakorlati tapasztalatok),Kreatív és innovatív megoldások a gyógyszerellátásban.

2. hely megosztva

Dr. Csaba Miklós

Kreatív és innovatív megoldások a népegészségügyi programok megvalósításában: a gyógyszertár, mint véradó-toborzóhely

Dr. Papp Tamás, Fadd

Várandós gondozás: A gastrooesophagealis-reflux kezelése terhesség alatt

3. hely

Dr. Juhász Klaudia

Gyógyszerészi szerepvállalás és tapasztalatok az intenzív osztályon az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzéssel kezelt betegek farmakoterápiájában

Különdíjak:

Bergerné Dr. Jakab Emese

Választott témakörök: Gyógyszerész szerepvállalás a farmakoterápia menedzselésében, Betegek adherenciájának elősegítése, Kreatív és innovatív megoldások a gyógyszerellátásban

Dr. Kovács Barbara

A várandósgondozás gyógyszerész szemmel

Kedvenc Patikám

pályázaton több mint 25.000 beérkezett szavazatból a következő gyógyszertárak kapták a legtöbbet:

1. helyezett

Zafír Gyógyszertár, Gárdony

2. helyezett

Menta Gyógyszertár, Szekszárd

3. helyezett

Szent Katalin Gyógyszertár, Budapest


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Több mint fél évig védett lehet a koronavírussal szemben az, aki egyszer már megfertőződött

A betegségen átesetteknek akár 84 százalékkal kisebb lehet az esélye a fél éven belüli újrafertőződésre egy friss kutatás szerint.
Címkép: Ben_Kerckx/Pixabay - szmo.hu
2021. április 10.

hirdetés

Meddig tarthat és milyen arányú a védettség egy COVID-19 fertőzés után? Erre a kérdésre válaszol Dobson Szabolcs gyógyszerész, címzetes egyetemi docens, a Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó Facebook-csoport alapítója a csoportjában.

Mint írja, Angliában folyamatban van egy nagy vizsgálat az állami költségvetésből működő kórházak egészségügyi dolgozóinak bevonásával. A hét hónapon át zajló kutatás eddigi eredményeit most publikálták a Lancet című orvosi szaklapban.

Dobson Szabolcs ennek alapján azt írja, hogy

"a természetes fertőzés a megfigyelt 7 hónap középérték időtartam során minimálisan 84%-kal csökkenti a fertőzések kockázatát, amely összevethető a vakcináció hatásosságával. A korábbi fertőzés véd a B.1.1.7 [brit] vírusvariáns ellen is. Úgyszintén csökkent a tünetmentes fertőzések kockázata, így a transzmisszió mértéke".

A tavaly nyáron indult vizsgálatban egészségügyi dolgozók vettek részt, antitest és PCR teszt alapján, de kérdőívet is kitöltöttek az elmúlt időszakban tapasztalt tüneteikről.

2021 januárig feldolgozott adatok alapján kiderült, hogy 8278 embernél azonosították a fertőzést és közöttük 155-en fertőződtek meg ismét. Ezzel szemben a korábban még fertőzésen át nem esettek közül (17.383 fő) 1704 új fertőzést diagnosztizáltak PCR segítségével.

hirdetés

"A fertőzésen korábban átesettek között az incidencia sűrűség 7,6 újrafertőzés/100.000 betegnap volt, szemben az 57,3 új fertőzéssel 100.000 betegnapra vonatkoztatva a korábban még nem fertőzötteknél. Az elsődleges fertőzés és az újrafertőződés közötti időtartam medián értéke (középértéke) több mint 200 nap volt" - írja a szakember a források alapján.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Hat hónap után is véd a Moderna vakcinája, ráadásul az összes variáns ellen

A gyártó elkezdte az oltóanyag egy új változatának tesztelését is.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba - szmo.hu
2021. április 14.

hirdetés

A Moderna vakcinája hat hónappal az oltás beadása után is hatásos mindegyik koronavírus-variáns ellen - írja a Reuters a cég beszámolójára hivatkozva.

A Moderna Inc. szerint az oltóanyag a második beadást követően fél évvel is 90 százalékban véd, sőt a súlyos esetektől 95 százalékos hatékonysággal óv meg.

A cég egyben bejelentette, hogy már megkezdte a vakcina egy új verziójának tesztelését is. Ezzel a kór egy új, Dél-Afrikában azonosított, B.1.351 néven ismert változatát célozzák meg.

A Moderna oltóanyaga jelenleg több mint 40 országban kapott használati engedélyt. Hétfői adat szerint eddig 132 millió vakcinát szállítottak ki gyártórészlegeiből, ebből 117 milliót az Egyesült Államok kapott.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Mi okozza az AstraZeneca és a Janssen vakcinájánál előforduló vérrögképződést?

Kutatók szerint a jelenség hasonló ahhoz, mint amilyen reakciót ritka esetekben a vérhígító heparin vált ki a betegekből. Ez segíthet abban, hogy időben észleljék a bajt.
Címlapkép: MTI/Balázs Attila - szmo.hu
2021. április 19.

hirdetés

Az AstraZeneca oltóanyagát már 34 millióan kapták meg világszerte, a jelentések alapján közülük 222 embernél jelentkezett alacsony vérlemezkeszámmal járó vérrögösödés. Bár ez azt jelenti, hogy ha van is összefüggés az oltóanyag és a vérrögök kialakulása között, ez egy nagyon ritka mellékhatás, mégis nagy riadalmat váltott ki világszerte. Az oltás használatát több országban is korlátozták. Magyarországon ugyanakkor továbbra is oltanak vele.

Hasonlóan járt a Johnson&Johnson is, amelynek vakcináját, a Janssent felfüggesztették az Egyesült Államokban, miután 6,8 millió beoltott közül 6 páciens szervezetében vérrögök képződtek. Ebből az oltóanyagból eddig valamivel több, mint 28 ezer érkezett hozzánk. A szállítmányt egyelőre vizsgálják, de Gulyás Gergely a legutóbbi kormányszóvivői tájékoztatón már arról beszélt, hogy máshonnan pótolhatják a kieső Janssen vakcinákat.

A vérrög-szindrómában egy szokatlan vérrögtípus képződik az agyban – ez az agyi vénás sinus trombózis (CVST). Eddig ezt a jelenséget elsősorban 60 év alattiaknál tapasztalták, nőknél gyakrabban, mint férfiaknál. De a nemek közötti eltolódást az is okozhatja, hogy több nőt oltottak be, már csak azért is, mert több a nő az egészségügyi dolgozók és az idősotthoni ápolók között, mint a férfi.

A Johnson&Johnson hat CVST-esetének áldozatai mindenesetre mind 18 és 48 év közötti nők voltak, igaz, csak egyikük halt bele. Az amerikai gyógyszeróriás ezután jelentette be, hogy elhalasztja vakcinájának európai forgalmazását.

De vajon mi okozhatja a vérrögöket? Az Oxford/AstraZeneca eseteinél számos érintettnél pozitív volt azoknak az antitesteknek a tesztje, amelyek a vérlemezkék által kibocsátott molekulához, a PF4-hez kötődnek. A vakcina felerősíthette ezeknek az antitesteknek a termelését, amelyek számos kis rögöt hoznak létre a vérben – magyarázta Andreas Greinacher, a greifswald-i egyetem kutatója a New Scientist hasábjain.

A jelenség hasonló ahhoz, mint amikor ugyanezeket az antitesteket a vérhígító heparin indítja be.

hirdetés
A közelmúltban több országban is olyan irányelveket adtak ki, amelyek a PF4 ellen képződő antitestek tesztjét javasolják abban az esetben, ha valakinek az oltástól számított két héten belül vérrögképződésre utaló tünetei vannak. Ha ez a teszt pozitív, akkor olyan kezelést kell kapniuk, mint azoknak, akiknél a heparin ritka mellékhatásai jelentkeznek.

Greinacher szerint egy korábban egereken végzett kísérlet arra enged következtetni, hogy a DNS kapcsolódhat a PF4-hez, arra serkentve az antitesteket, hogy vérrögöket képezzenek. A német kutató úgy véli, hogy ez magyarázatot adhat arra, hogy ez a hatás eddig csak a DNS-tartalmú, adenovírus-alapú vakcináknál jelentkezett.

Az Oxford/AstraZeneca oltás a koronavírus tüskeprotein-génjét tartalmazza, amelyet egy csimpánz adenovirus, egy ártalmatlan, megfázást okozó vírus DNS-e hordoz. Hasonlóképpen működik a Johnson&Johnson vakcinája, de ott egy emberi adenovírus DNS-ét alkalmazzák.

A Pfizer/BioNTech és a Moderna alapja viszont a hírvivő RNS, a génanyag alkotóeleme, amely utasításokat ad a test sejtjeinek a tüskeprotein termelésére. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhivatal (FDA) illetékese szerint ezeknél nem tapasztaltak CVST-t, így elképzelhetőnek tartják, hogy az adenovirális vektorral lehet probléma.

Ha azonban ez igaznak bizonyul, az azt jelenti, hogy az AstraZeneca és a Johnson&Johnson vakcinája mellett a Szputnyik V és a CanSino vakcinákat is vizsgálni kell majd, mert azok is hasonló elven működnek.

Greinacher mindazonáltal úgy vélekedik, hogy miután a vérrög-szindróma meglehetősen ritka, lehet valami más egyedi tényező is, amely hajlamosíthatja a betegeket erre. Ha nem így lenne, szerinte sokkal több lenne az ilyen eset.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Ezt érdemes tudni a legújabb vírusvariánsokról: így befolyásolhatják a járvány terjedését

Doug, Nelly és Eeeek is támadásba lendült. De mik is ezek pontosan, és miért jelentenek problémát világszerte?
Fotó: SamuelFrancisJohnson/Pixabay - szmo.hu
2021. április 18.

hirdetés

Már a kezdetektől egyértelmű, hogy a koronavírusnak ugyanazok a mutációi bukkannak fel újra és újra, megnehezítve a pandémia elleni küzdelmünket. De melyek ezek a mutációk, mit okozhatnak, és milyen hatással lehetnek a járvány terjedésére? - teszi fel a kérdést a Guardian cikke.

Mik is azok a mutációk?

A koronavírus genetikai kódját egy 30 ezer ún. bázisból álló, ugyanennyi betűvel leírható RNS, a DNS-hez hasonló molekula őrzi. Amikor a vírus megfertőzi az emberi sejteket, ez a genetikai kód átmásolódik, hogy új vírusrészecskéket hozzon létre. Ám a folyamat során hibák is történhetnek, és valójában ezek okozzák az új vírusmutációk kialakulását.

Egyes mutációk hatástalanok maradnak, míg mások károsítják a vírust, majd kihalnak. Ám időnként egy mutáció a vírus előnyére szolgál: például segíti abban, hogy az emberi sejtekbe kapaszkodjon, vagy kijátssza azt az immunválaszt, amit a szervezet egy korábbi fertőzés vagy a vakcina hatására létrehozott.

Doug, Nelly és Eeeek

A covid-19 a fertőzés első felbukkanása óta folyamatosan mutálódik, feleolyan gyorsan, mint például az influenzavírus. Ezek közül a mutációk közül számos alkalmazkodik az emberi szervezethez: ilyen például az egyik első, amely globálisan is elterjedt, és amelyet Doug névre kereszteltek. A D614G jelű mutáció stabilizálja a tüskeproteinokat, amelyek ennek hatására könnyebben kapaszkodnak rá az emberi sejtekre.

Ennél is veszélyesebb az N501Y, azaz Nelly nevezetű mutáció. Ez a tüskefehérjék formáját változtatja meg, így a vírus erősebben kötődik a sejtekhez. Ennek következtében kisebb vírusmennyiségre van szükség a fertőzéshez, így az jóval hatékonyabban terjed. A Nelly nevű mutáció három variánsban is felbukkan a világ körül: az angol, a dél-afrikai és a brazil variánsban.

hirdetés

Ám vannak egyéb aggasztó mutációk is. Ezek közül az egyik legfenyegetőbb jelenleg az E484K, azaz Eeeek (ez az elnevezés magyarul nagyjából annyit tesz: ajjaj!). Az Eeeek megváltoztatja a tüskeproteint, megnehezítve, hogy egyes antitestek a vírushoz kapcsolódjanak.

A tudósok tartanak tőle, hogy az Eeeek-et tartalmazó variánsok még a vírus által már különben is sújtott, illetve a nagy átoltottsággal bíró társadalmakban is elterjedhetnek. Ezért aggódnak annyira Angliában, hogy a dél-afrikai variáns lerombolhatja az oltási programmal elért eredményeket.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: