News here
hirdetés

EGÉSZSÉG

Honnan tudjuk, hogy Covid vagy egyéb betegség fertőzött meg minket? – egy orvos tippjei

Egy fővárosi háziorvos segít kiszűrni, hogy akinek légúti tünetei vannak, az koronavírusos lehet-e. Eörsi Dániel hozzáteszi, aki gyanús, teszteljen mielőbb.

Link másolása

hirdetés

Nyakunkon a negyedik hullám, már majdnem ötszáz embert kezelnek kórházban koronavírus-fertőzéssel, és 71-en vannak lélegeztetőgépen. Az északi megyékben emelkedik a legjobban a covidosok száma. A koronavírus-fertőzéssel egyidőben azonban más, ilyenkor szokásos betegségek is terjednek, és elsőre nehéz eldönteni, mi is fertőzött meg minket.

Eörsi Dániel háziorvos segít különbséget tenni a most keringő, légúti tünetekkel járó betegségek között:

- ha legalább két hete változatlan intenzitásúak a tünetek (nem javul, nem romlik), akkor az nem vírus, valószínűleg inkább allergia, de lehet más is

- ha sárgászöld váladék jön fel, akkor az baktérium

- ha tüszős mandula van, akkor az baktérium

hirdetés

Viszont

a sima nátha, torokfájás lehet covid is. A száraz köhögés esetén szintén gyanakodhatunk. A lázról, nehézlégzésről nem is beszélve. Tehát mindenki covid-gyanús, akinél ezek a tünetek vannak.

Kozák Eszter biológus azt mondja, az Egyesült Királyságban már elég régóta a delta variáns az uralkodó, és az ott gyűjtött adatok alapján az öt leggyakoribb tünet:

- a fejfájás

- a torokfájás

- az orrfolyás

- a láz

- a köhögés,ebben a sorrendben. De nem feltétlenül jelentkezik mindegyik mindenkinél.

Azoknál, akik be vannak oltva, de mégis megfertőződnek, általában enyhébb betegség alakul ki.

A delta esetében úgy tűnik, a szaglásvesztés, mint tünet, kicsit háttérbe szorul,

de ezek valójában mind olyasmik, amik felső légúti fertőzések esetében nagyon átlagosak, önmagukban nem igazán alkalmasak arra, hogy kizárjuk vagy megerősítsük, hogy valaki covidos.

Egyik olvasónk például az év elején már átesett a koronavírus-fertőzésen, de most szeptemberben is nagyon megijedt.

„Úgy kezdődött, ahogy évtizedek óta az influenza. A torkom elkezdett száradni, picit kellemetlen volt a nyeléskor. Aztán jött a torokfájás, ez két nap múlva elmúlt, és jött az orrfolyás, orrdugulás. Nem volt illat- és ízérzékelésem, amúgy simán tettem-vettem, pihengettem” - meséli.

Mivel Covidra gyanakodott, teszteltette magát, de negatív lett. Szóval ez csak egy kis nátha volt. Szerinte a tavaszi Covid és a mostani állapota között csak kis különbségek voltak. "Most nem volt szédülés és nagyon erős levertség. Márciusban 2 és fél hétig voltam rosszul, most egy hét múlva jobban voltam."

Ő maga önkéntes karanténban volt a PCR tesztje eredményéig.

Minden betegnek ajánljuk, hogy igyekezzen távol maradni az emberektől, amíg nem tudja, mitől beteg.

Eörsi Dániel szerint minden covid-gyanús beteget továbbra is PCR-rel kell tesztelni. A háziorvos szerint fontos, hogy mindenki tudja, ha beteg. Ilyenkor karanténba kell mennie, csak így lassítható le a negyedik hullám.

Azonban jobb nem várni az állami tesztre.

"Aki teheti, az magánellátás keretei között intézze a PCR-t, mert a közfinanszríozott tesztelési kapacitás nem elégséges, 3-4-5 napot kell várni, és ez az idő, attól tartok, tovább nőhet. Remélem, lesz valami logisztikai reform a témában, mert az tuti, hogy a tesztigény nőni fog"

- mondja a háziorvos.

Nature magazinban megjelent tanulmány szerint ráadásul a fertőzések 74 százaléka a tünetmentes időszakban történik.

Ezt Kozák Eszter is megerősíti.

"A beteg által ürített vírusok mennyisége az első tünetes napon vagy még az előtt a legmagasabb, ezt követően jellemzően gyorsan csökken. Ezért ha valaki 5 nappal a tünetek jelentkezése után kap csak pozitív teszteredményt, a járványügyi intézkedésekkel ilyenkor már értelemszerűen eléggé elkéstünk"

- mondja.

Két biológus társával egyébként hasznos tudnivalókat összegeznek a Covid-fertőzésről a koronavírus-kisokos.eu oldalon.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés
Kihullhat-e a hajunk, ha sokat maszturbálunk? Egy brit orvos szerint lehet összefüggés
Elméletben igen, gyakorlatban viszont nehezen elképzelhető - mondja a hajbeültetésekre specializálódott Umear Ahmad.

Link másolása

hirdetés

Fontos kérdésre adott választ egy hajbeültetésekre specializálódott orvos a Ladbible nevű brit bulvárújságban. Umear Ahmadot arról kérdezte a közelmúltban néhány páciense, hogy

lehet-e összefüggés a maszturbálás és hajhullás között? Ahmad válasza erre pedig az, hogy elméletben igen, gyakorlatban viszont nem. Pontosabban nehezen elképzelhető.

Ahmad egész pontosan azt mondta, hogy a haj egészségének megőrzéséhez sokféle vitaminra, köztük A-vitaminra is szükség van. A spermában pedig történetesen rengeteg az A-vitamin, tehát egy ejakulációval sok a haj számára is fontos vitamin távozik a szervezetből.

Elméletileg tehát lehetséges a kapcsolat a maszturbálás és hajhullás között, viszont az orvos azt is hozzátette: ahhoz, hogy valakinek emiatt kezdjen el hullani a haja, gyakorlatilag folyamatosan maszturbálnia kéne.

Ahmad szerint ezért, aki aggódik a haja egészsége miatt, annak inkább arra érdemes figyelnie, hogy mit eszik, és tápanyagokban, vitaminokban gazdag, kiegyensúlyozott étrendre érdemes törekednie.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
Szörnyű kórban, gyerekkori demenciában szenved egy három éves brit kislány
A szülei mindent megtesznek, hogy a lehető legjobb életet biztosítsák neki – de az orvostudomány jelenlegi állása szerint csak 6-12 évig élnek a betegek. A génterápia pedig még kutatási fázisban van.

Link másolása

hirdetés

Egy nagyon ritka, halálos genetikai betegségben, Batten-kórban szenved egy brit kislány – írja a Mirror.

A hároméves Florence Swaffieldnél mindössze néhány hónappal azután diagnosztizálták a betegséget, hogy oltár elé lépett szülei esküvőjén. A kislány állapota azóta rohamosan romlott, egyre kevésbé képes önállóan beszélni, járni, enni vagy inni, és már szinte az összes megtanult szót elfelejtette.

„A világunk két fejezetre szakadt - a diagnózis előtti és a diagnózis utáni időszakra” – mondta a kislány édesanyja. Szerinte amikor az első tünetek jelentkeztek, az általuk meglátogatott orvosok nem tudták, hogy mi lehet a baj, mert nem ismerték ezt a betegséget.

A genetikai vizsgálat után kiderült, hogy mindkét szülő hordozója volt a betegség kialakulásáért felelős géneknek.

Fotó: Northfoto/Pheobe Swaffield/SWNS

„A legtöbb ember még csak nem is hallott a Batten-kórról – és nem is gondolná, hogy gyerekeknél is kialakulhat egy olyan betegség, mint a demencia, mivel azt leginkább az idősebb emberekkel hozzák összefüggésbe” – magyarázta.

hirdetés

Szülei akkor kezdtek el gyanakodni, amikor Florence egyre kevesebbet evett, ivott, és emellett akár napi 22 órát is aludt.

Ennek ellenére elhatározták, hogy a lehető legjobb életet szeretnék biztosítani a kislányuknak. Abban reménykednek, hogy elérhetővé válik az Egyesült Királyságban az a génterápia, amivel javíthatnak az állapotán, és amely egyelőre csak kutatási fázisban van. A betegséggel jelenleg átlagosan 6 és 12 év közötti életkorig tudnak élni az érintettek.

A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a kislány Ververi-Brady-szindrómában is szenved, amely enyhe fejlődési és beszédkészségi zavarokkal jár. Az orvosok szerint ő az egyedüli a világon eddig, akinél kimutathatóan mindkét betegség kialakult.

A család létrehozott egy GoFundMe adománygyűjtő-oldalt, hogy minden lehetséges kezelést biztosítani tudjanak a számára. „Minden fillért egy lehetséges kezelésre vagy technológiára gyűjtünk, ami pedig megmarad, azt a Batten-kóros Családok Egyesületének és más, a Batten-kóros családokat támogató jótékonysági szervezeteknek ajánljuk fel” – mondták.

Abban bíznak, hogy „folyamatosan jönnek ki úttörő technológiák”, és talán áttörés születik ennek a betegségnek a kezelésében, gyógyításában is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
Áttörés a Parkinson-kór kutatásában: megtalálták, pontosan hol támad a rettegett betegség
Találtak egy neuroncsoportot, amely hiányzik a Parkinson-kórban elhunytak agyából. Vagyis azonosították azokat az agysejteket, amelyek a legsebezhetőbbek.
Fotó: WYLD - szmo.hu
2022. május 12.


Link másolása

hirdetés

Napjaink egyik legrettegettebb betegségének tartják a főleg idős korban, de néha előbb is támadó, a mozgáskoordinációs képességünket fokozatosan elpusztító Parkinson-kórt. A tudomány jelenlegi állása szerint ma még gyógyíthatatlan, legfeljebb lassítani lehet a leépülést, de egy új felfedezés reménytkeltő lehet a jövőre nézve.

A Harvard egyetemhez és a Massachusetts Institute of Technology-hoz (MIT) tartozó Broad Institute két neurobiológusa, Tushar Kamath és Abulraouf Abdulraouf olyan emberek agysejtjeit tanulmányozták, akik Parkinson-kórban vagy demenciában haltak meg, és összevetették olyanokéval, akik nem szenvedtek egyik betegségben sem.

Találtak egy olyan sejtcsoportot, amely erősen hajlamosítható a degenerációra, és emiatt a terápiás kezelésnek ezt kellene mindenekelőtt célba vennie

– írja a ScienceAlert.

A tanulmány, amely a Nature Neuroscience-ben jelent meg, arra is rávilágított, hogy a Parkinson-kór kialakulásánál miként jelentkezik a genetikai kockázat.

A Parkinson-kór progresszív neurodegenerativ betegség, amelyre az ellenőrizhetetlen mozgások, a remegés, a beszédnehézségek és egyensúlyi problémák a jellemzőek, amelyek idővel egyre súlyosabbá válnak. Okozója azoknak az idegsejteknek a károsodása, amelyek a dopamint termelik, azt a hormont, amely az ember hangulatát és mozgását szabályozza. Parkinson-kórnak a dopaminergikus neuronok elvesztését nevezzük a középagy fekete állománynak nevezett részében.

hirdetés

Mivel nem minden dopaminergikus agysejt hal el, egyelőre a tudósok eddig nem rendelkeztek egyértelmű bizonyítékkal azzal kapcsolatban, hogy a molekuláris szerkezetekben egyes neuronok miért sebezhetőbbek a többieknél.

A bostoni kutatócsoport most 22 ezer egyedi neuront izolált és térképezett fel Parkinson-kórban elhunytak agyából, valamint olyanoktól, akik a kevésbé ismert, de hasonló tüneteket mutató Lewy-testes demenciában szenvedtek. Ebben a betegségben, amely önmagában, de más agyi rendellenességekkel együtt is jelentkezhet, Lewy-testeknek nevezett abnormális proteinhalmazok keletkeznek a sejtek belsejében és ezek is zavart okozhatnak a motorikus mozgásokban. A vizsgálat az egyes sejtek RNS-szekventálásával folyt.

A beteg sejtminták 10 embertől származtak, és 8 olyan embertől is vették vizsgálati anyagot, akiknek nem voltak ilyen betegségeik. Az egyes sejtekben mért génaktivitás nyomán a dopamint gyártó neuronok 10 altípusát különböztették meg a fekete állományban, mindegyikre jellemző génaktivitással.

Az egyik dopaminergikus neuroncsoport azonban hiányzott a Parkinson-kórban elhunytak agyából.

Az alaposabb vizsgálat során megállapították, hogy a sejthalálhoz köthető molekuláris folyamatot más neurogenerativ betegségek esetében ez a neuroncsoport erősítette fel, és így pontosan meg tudták határozni ezeknek a helyét: a fekete állomány tömör részének alsó felében. Ezen felül ebben a neuron-alhalmazban találhatóak a legnagyobb arányban azok a gének, amelyek továbbítják a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. Ez magyarázatot adhat rendkívüli sebezhetőségükre. Kamath és kollégái szerint tehát a Parkinson-kór ismert genetikai kockázati tényezői hathatnak a legérzékenyebb neuronok túlélésére.

Most, hogy többet tudunk a Parkinson-kór által legsebezhetőbb sejtekről és hogy mi betegíti meg őket, a kutatók laboratóriumban folytathatják munkájukat átprogramozva bőrsejteket képlékeny őssejtekké, majd a Broad Institute-beli tudósok által azonosított agysejt-típusokká. Így a tudósok eljuthatnak a betegség genetikai mozgatóihoz, fellendülhet a gyógyszerkutatás, lehetővé válhat akár a Parkinson-kór regeneratív gyógyszerének kifejlesztése is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés
Ebola-rokon vírust találtak denevérekben Magyarországon
A Lloviu vírus laboratóriumi körülmények között képes embert is fertőzni.

Link másolása

hirdetés
Magyarországi denevérekben azonosították az úgynevezett Lloviu vírust.

A kórokozó laboratóriumi körülmények között képes embert is fertőzni - írja a 24.hu.

A felfedezés jelenleg nem több tudományos eredménynél. Az azonban már tudható, hogy az Ebola- vagy Marburg-vírushoz hasonló megbetegedést nem képes okozni.

A Lloviu nevű filovírus az ebola távoli, „európai” rokona és egy emberkerülő denevérfaj elzártan élő populációjában azonosították.

A vírus a védett állatokra jelent veszélyt. Most vizsgálják, hogy átterjedhet-e emberre. A lap megjegyzi, hogy ez a kutatás is megmutatja, hogy milyen méreteket ölt a természetpusztítás, és hogyan vonja magára az ember a különböző betegségeket.

Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjának vezető kutatója volt a Lloviu-vírust azonosító csapat vezetője. A portálnak elmondta, hogy ezt a vírust már Olaszországban is azonosították, sőt több más országban is, ahol hosszúszárnyú denevérek élnek.

hirdetés

Most a begyűjtött vírust laboratóriumban vizsgálják. Ezzel akár az ellene való felkészülést is elősegítik - mondta. "Ha ilyenkor – mint esetünkben is – kiderül, hogy a kórokozó emberi sejteket is fertőz, a kutatás természetesen magasabb fokozatba kapcsol".

Arra is felhívta a figyelmet, hogy ami egy kutatáskor jelentkezik, az még nem jelenti azt, hogy a való életben, a természetben is előfordul.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: